Temnoho winese, non magni refert (interest), parum differt: es trägt nicht viel aus, az nem sokat tészen. + winest'i, winest, winesu fut. idem. Wiňič, a, m. vitis, is. f. f. Cic. vitis vinifera Linn. der Weinstock, szölö tö. Syn. wiňiční Koreň. Usus. Bili Winič, vitis alba, weißer Weinstock, fejér szölö tö. Černí Winič, vitis nigra, schwarzer Weinstock, fekete szölö tö Lúbní Wiňič, vitis iugata, Geländer-Weinstock, magas karóra folyó szőlő tő. Nezdrawi Winič, vitis insana, un. gesunder Weinstock, gatzal szölő tö. plani (polní) Wi nič, labrusca (scil. vitis, ae, f. Virg. wilder Rebstock, Waldreben: vad szőlő tö (veszsző fa). boh. Barwinek. Stari Wiňič, vitis veterana, alter Weinstock, ágg szölő tő. Štetowani Wiňič, vitis pedata, gepfählter Weinstock, karózott szölö tö. Stromowi Wiňič, vitis arbustiva, Baumwein stock: fára folyó szőlő tö. wiwaleni Wiňič, vitis prostrata, constrata: umgefallener Weinstock, le-döltt szőlő tő. Winiče sasit,,vites ponere, Virg. Weinstöcke pflanzen, ses şen, szölö veszőt ültetni. 2) v. Gamňít. 3) vitis, palmes: Weinrebe, Weinranke, Zweig eines Weinstocks: szőlő veszsző. 4) vitis, truncus vitis, Weinstocksstamm, szőlő tőke. Wiňica, e, f. vinealis terra, vinea (scil. terra), ae, f. et vinetum, i, n. Cic. der Weingarten, Weinberg, Weingebürg: szölő, szölö hegy, bor termö föld. Syn. Winnica, Wi nohrad. boh. Wiňice, Winnice. Usus. Winica pučí, . twitňe: vinea pubescit, floret: der Weingarten_wächst heran, blühet: a' szőlő szépen borsózik, virágzik. Wlastné Winice hubík, kaziť: vineta sua caedere Horat. fich selbst schaden, önnön magának ártanni. † Wiňice, f. idem. ́Wińiček, čka, m. dem. viticula, ae, f. Cic. das Weinstöc= lein, szölö tövetske. Wiňička, i, f. dem. vineola, ae, f. Weingärtchen: szőlőtske. Syn. Winohradek. wiňiční, á, é, adj. viteus, vitigenus, vitigeneus, a, um : vom Weinstocke, von Weinstd= cfen: szőlő tövi, szőlő fán termő, szölö - tőhöz való. Syn. wiňičowi. Usus. Winiční List, v. winowi. Winičná Sława vitigenus liquor Lucr. vinum: Wein, Wein rebensaft: szölö -leve, bor. Winičné pohári, vitea pocula Virg. Weinglas, Wein, bor poharak. 2) viteus, vitifer, vitigenus, a, um: Weins stocke tragend, wo Weinstöcke wachsen szölö veszsző-termö, szőlő-termő. Wiňiční Wrset, viteus colliculus Varr. Wis ňičné Wrchi, vitiferi colles Plin. H. N. vinearii colles Colum. 3) vinealis, e; vinearius, vineaticus, a, den Weingarten (Weinberg), betreffend, dahin gehörig: szölös, szölöhez való. Wiňičná 3em, terra vinealis Colum. Weinland, bor termő föld, szölö hegy. Wiňičné Owoci, vineaticus fructus Colum. Wiňiční oz, v. wincúrstí. Winičné Sasenice, v. Sase. nica. 4) v. winičowí. Wiňičňík, a, m. vitisator, is, m. Virg. Weinpflanzer, Wein um : stock flockpflanzer: szölö plántáló. † wiňímaní, á, é, p. c. v. wiňatí. wiňit et wiňiti, et wigmi ki, wiñal, wigmu fut, winął et wigmut part.pass. v. wiňat. † Winklak, u, m. v. Weternit. Winko, a, n. dem. villum, i, n. Ter, ein wenig Wein, das Weinchen, Weinlein: borolska. Syn. Winecto. + Winna, i, f. v. Wina. winne adv. (oppos. newinne): nocenter, culpose, culpabiliter: schuldig, strafbar, strafmäßig, verschuldet: vétkessen, búnósön. Syn. winowate. † Wiňeňí, n. v. Wiňeňí. winni, á, é (ex Wina), adj. (abs. winen, winna, winno): sons, noxius, reus, culposus, a, um; culpabilis, e: schuldig, der ein Berbrechen begangen hat, strafbar strafmäßig : bünös, vétkes. Syn. bréfní, winowati. Usus. Winním čiňiť, v. wiňiť. Ubi sam wis nen (w Podezreňí) nebol, ne ipse esset in crimine, da mit man ihn nicht beschuldige, und vermeinte, er wäre daran schuldig hogy néki semmi vétke ne lenne reá. Ten ge tat winni gatobi Wlast opust'il (zapowrhel), aneb zraSil: is tam in vitio (culpa) est, quam si patriam deserat: dieser ist nicht minder strafmäkig, als wenn er fein Vaterland verlassen oder verrathen hätte : önem külömben miltó a' büntetésre mint valami hazája el - árúló, vesztő. winni, á, é, (ex Wino) adj. v. winowi. Winnica, e, f. v. Wiňica. † Winnice, f. idem. Winnit, a, m. reus, debitor. is, m. ein Berklagter, Beklagter, Schuldiger: vétkes, bunös. Syn. Prewiňitel. winnikow, a, e, adj. poss. rei, debitoris: dem Verklag ten ten (Schuldiger) gehörig, vitkesé, bünösé. † winniti, il, ím, v. wiňit. Wino, a, n. vinum Cic. te metum Horat. Plaut. i, n. der Wein, bor. Usus. Ralné (mutné) Wino, turbidum viuum, ein trüber Wein, leve (rarum, invalidum) vinum, ein leichter Wein, gyenge borok. Lahodné Wino, vinum gustuosum, schmackhafter Wein, jó izű (kellemetes), bor. Cestočené (na Rwasńicách) Wino, vinum doliare (de dolio, de culpa non detractum), unabgezogener (der nicht abgezogen ist von Hefen) Wein: seprejéről még le nem huzatott bor. Nowé (mladé, tohoročé)ino, vinum novum, hornum Horat. novellastrum Marc. Emp neu er (junger, heuriger) Wein, új (idei) bor. Pálené wino, vinum crematum (ustum), spiritus vini: gebrandter Wein, Brandwein, Brantwein, Klägerbrandwein: égelt bor, pálenka, akovita. Syn. winowé pálené, winowá pálenka. plané Wino, v. plani Winic. Plesniwe (rosolowaté) Wino, vinum mucidum, fahmiger (schimmeliger) Wein penészes (dohos) bor. Polá mané Wino, fractum vinum, gebrochener Wein, meg-törött bor. Polinkowe Wino, absinthites, ae, vinum absinthites, (absinthiacum) Colum. Plin. Wermuthwein, ürmös bor. Syn. Polinek. Premisáné (3 Wodú mísané) wíno, dilutum vinum, gewässerter (mit Wasser gemischter) Wein, vizes (vizzel egyelített) bor. Presowa= né (tlačené) víno, vinum tortivum, Kelterwein, sajtoltt bor. Pie Wino, 3elina: vi solanum nigrum Linn. schwar her Nachtschatten, Eb szőlő. Samotečné (ktere 3 grozen samo od seba keče) wino, v. Samoteč. Silné Wino, temetum, i, n. Cic. starker Wein, erős bor. Slabé wi no, vinum caricum, nullarum virium: ein schwacher Wein, erötlen (szegény, sílány, fin-. gó) bor. Sladké wino, num dulce, füßer Wein, édes bor, Staré (letité) Wino, antiquum (vetus) vinum, after Wein, ó bor. Stálé (trwácé které sa nechá držať) Wino: vinum perenne, ferens vetustatem: haltbarer (der sich halten. läßt) Wein, sokáig álló (tartós) bor. Warené Wino, coctum acinaceum) vinum, gefottener Wein,fött bor.Wláčkowité Wino, pendulum vinum, zäher Wein, nyúlos bor. Zadné (3 Oseče) Wino, v. Činģit. 3mifené (miface) Wino, mures redolens (murini, odoris) vinum, Mäusletwein, egér szagú bor. Zwetrele (wis wetrelé, wipáclé) wino, vaspa, ae, f. Plin. H. N. verrochener (fahmiger, umges schlagner, verdorbener Wein, ki-mentt szeszü bor, megfordúltt bor, vinos. pri Wi ne pohárkoch), inter vina, in vino (ad vinum, per vinum) Cic. penes pocula: beim Weine oder Glase Wein, beim Weintrinken, in der Trunkens heit bor ital közbe, poharak köztt. Wina nepit, carere temeto Cic. Plaut. feinen Wein trinken, bort nem inni. Prov. Dobré Wino i bez Wichi wipigu. Dobré samo sa chwali: vino vendibili hae-. dera non est opus: ein gutes Pferd findet man auch im Stalle, tzégér nélkül is el kél kél a' jó bor. Pre Wino ise winohradňíťow, a, e, adj. poss. Staft'i mimo Cest'i v. wincúrow. vinum † Winopalna, i, f. v. Pálenica. † Winopalnice, f. v. Pále fortunam enecat ; enecat; ruinat: † Winopal, a, m- v. Pále. das Saufen verdirbt das Glück : a' bor ital meg- gátollya (meg-fojtya) a' szerentse kötelét. Wino pokaziť z Wodú, perdere vinum infusa aqua Homer. benefacta malfactis, subvertere: den Wein mit dem Wasser verderben, a' bort vizzel meg-rontani. Casti pohár wina, Gaziiet rozwind: facundi calices quem non fecere disertum? quae negat ingenium, dat tibi verba scyphus volle Becher lösen die Bunge auf, a' bor feloldgya az ember nyelvét, beszédessé teszi. S Chlipno. st'i a wína, ide do roh Chiba, v. Chlipnost. mú drost. Winem zást'íñená bí wa, v. múdrosť. Winodus, a, m. aénopota, ae, m. potator (potor) vini, i, m. Weinzapf, Weinsüchtiger, Weinsäufer, Weintrinker: bor iszák. Syn. winni mol, mo let. Winohrad, u, m. v. Wiňica. Winohradek, dku, m. dem. v. Winicka. Winohradnica, i, f. v. Wina cutta. Winohradničení, á, n. v. Win winohradnici, adv. v. wincút- winohradñicí, á, é, adj. v. Tom. V. nicka. Winopalnice, f. v. páleňít. Winos, u, m. fructus, quaestus, proventus, us, m. Er. trag, z. B. des Ackers: haszon, haszon vétel, jövedelem, p. o. a' szántó-főldböl. Syn. Winásáňí, Wineseňí, Užitek, 3ist. 2) summa, ae, f. Be trag, die Summe: somma. Svn. Summa. winosent, á, é, p. c. paulatim elatus, nach und nach ausge= tragen, herausgetragen lassan lassan ki hordattatott, kivittetett. 2) gestatus, getra= gen, hordoztatott, viseltt, el-viseltetett. Syn. nosení. Usus. Sesim mesácow winoseni plod swogú Nedbanliwoft'u potratila, septem mensium spatio gestatum in utero foetum sua interveniente incuria abortivit: fie hat durch ihre eigene Nachläßigkeit unzeitig geboren, nachdeme sie schon gans je sieben Monate ihre Leibes frucht getragen hatte: hét holnapig viselt magzattyát gon= datlansága miatt el- vesztette. 3) v. winesení. Winoseni, á, n. lenta (sensim facta) elatio, exportatio: das Austragen (Heraustragen) nach und nach: lassan lassan (halkal)- való ki- hordás, ki-vivés. 2) gestatio, das Tragen, hordozás, viselés, el viselés. 3) v. Wineseňí. winofit, il, im, V. P. imp. winof: paulatim efferre, exportare nach und nach austras gen, heraustragen: lassan las H 11 san san ki-hordani , ki-vinni. 2) gestare, tragen, hordozni, viselni. Usus. Starostne wis nosím Deta m Ziwote mém (mogem), caute gestabo uterum. ich will behutsam meine Leibesfrucht tragen, szorgalmatos gondom lészen a méhem gyümölcse viselésére. Winosíwání, á, n. Nom. Verb. ex seq. winosiwat, al, ám, freq. ex winosit. wínosňe, adv. fructuose, quaestuose, utiliter: cinträglich, austräglich: hasznoson, haszonnal. Syr. profpesňe, užiteč ne. 2) ubertim, fertiliter, fecunde: tragbar, fruchtbar, austräglich: böven, termetten. Syn. hogňe, úrodne. winosni, á, é, adj. fructuosus, quaestuosus, a, um; utilis,e: einträglich, austräglich: hasznos, bé hozó. Syn. prospesní, užiteční. 2) fecundus, fertilis, uber: fruchts bar, austräglich, trägbar: bö termű, termékeny. Syn. hog ní, úrodní. Usus. Rež w Riasoch winosná, siligo spicis uberibus austrägliches Korn, termett rozs (búza). winosná (urodná ) 3em,` fertilis terra, fruchtbare Erde, gazdag (jó termékeny) föld. Winosnost, i, f. fertilitas, fe cunditas, ubertas, tis, f. Tragbarkeit, Austräglichkeit, Fruchtbarkeit: termetség, bövség. Syn. 50gnost, Úroda, úrodnost. 2) v. Winos. Winóčení, á, n. v. Góteňí. winótit, il, ím, V. P. imp. winot, v. notiť. winowate, adv. culpabiliter, strafbar, sträflich: vétkessen. Syn. winne. winowati, á, é, adj. culpabilis, e; culpandus, a, um: stråflicy, strafbar, tadelswerth : vétkes. Syn. winni. Usus. Winowatím bit, esse in crimine (culpa, noxa); sustinere culpam: Schuld, in der Schuld feyn, Schuld haben: vétkesnek lenni. Gá sem winowati, sum in culpa Cic. culpa est in me Cic. ich bin Schuld, én vagyok a' vétkes. Ti si winowati, culpa penes te est Ter. du bist Schuld, te vagy a vétkes. Bol si winowati, ke8 bis to učinil: id faciendo culpabilis fores, (in culpa esses), du wärest strafbar, wenn du es thatest: azt tselekedvén vétkes volnál. winoweni, á, é, p. c. v. ob. noweni. Winoweni, á, n. v. Obnowe. ňí. winowit, il, ím, V. P. imp. winow: v. obnowit. Winowowáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. winowował, wowal, wugem, freq. ex winowił. winowi, á, é, adj. e vino, vinaceus, vineus, a, um : aus beer |