wionsíwat, al, ám, freq. ex wionsit.

* wiondzeni, á, é, p. c. v. wionsení.

* wiondzit, il, ím, V. P. imp. dzi: v. wionsit. wiopálení, á, é, p. c. ex seq. wiopálat, al, ám, V. P. imp. ag: ventilare, ventilando purgare: ausschwingen, durch Schwingen reinigen: ki-szelelni. 2) ventilando elicere: ausschwingen herausschwingen, durch Schwingen herausbringen: ki-szelelni, ki-rostálni. wioraní, á, é, p. c. exaratus, aratro erutus, a, um: ausgepflügt, ausgeacfert: ki-szánta

miorat, ral, rem, V. P. imp. wior: exarare, aratro eruere, vertere ausackern, aus. pflügen: ki-szántani. boh. wi worati. Diorámání, á, n. Nom. Verb. ex sey. wiorámat, al, ám, freq. ex wiorat. boh. wiworiwati. wioséwaní, á, é, p. c. cribro excretus, a, um: ausgefiebt: ki-szitáltt, ki-szitáltatott. boh. witočení.

Wiosewání, á, n. cribro ex

cretio, Aussiebung, ki-szitálás. boh. Witočení. wioséwat, al, ám V. P. imp. ag, mutu: cribro excernere farinam, ausfieben das Mehl, ki-szitálni a' lisztet. boh. wi točiti.

wiofiwani, á, i, p. c. v. wioféwani.

wiosíwat, al,Zám, v. wiosé, wat.

wiostrení, á, é, p. c. executus, acrefactus, a, um; ausge

.

schärft, scharfgemacht: meg (ki) élesített, fenettetett, köszörültetett. Syn, nabrúsení, naostrení, wibrúsení. Wioftrení, á, n. exacutio, acrefactio, nis, f, Ausschärfung, meg (ki) élesítés, fenés, köszörülés. Syn. Naostrení, Na. brúseňí, Wibrúseňí, wiostrit, il, ím, V. P. imp. stri exacuere, acrefacere: ausweßen, ausschärfen: meg(ki) élesíteni, fenni, köszörülni. Syn. naostriť, nabrúfit, wibrusit. Wiostrímání, á, n. Nom.Verb. ex seq.

wiostriwat, al, ám, freq. ex wiastrit.

Wiostrobowání, á, n. v. Wiostrožení. wiostrohowat, howal, hugem, V. P. imp. hug: v. wiostro, žit. wiostroženi, á, é, p. c. calcaribus instructus (ornatus), a, um: mit Spornen versehen (ausgeziert), gespornt: fel-sarkantyúztatott, sarkantyúval felékesíttetett (fel-készíttetett). Syn. Oftrobi na Cobách, magici, Ostrohami wikrásení. 2) calcaribus punctus (concitatus, incensus); an gefpornt: meg- sarkantyűztatolt. Syn. wiostrobowani. 3) incitatus, stimulatus: anges reizt angespornt: ösztöneztetett, izgatott, fel-indíttatott, szorgalmaztatott nógatott. Syn. podzbudení, popušení. Wiostrožeňí, á, n. calcaribus instructio (ornatio), Berse hung, Auszierung mit den Spornen, fel-sarkantyúzás, sarkantyúnak fel-ütése, sarkantyúval fel-ékesítés (fel-készités). 2) calcaribus punctio (con

(concitatio, incensio), admotio calcarium: Anfpornung, das Anspornen der Pferde: megsarkantyúzás. Syn. Wiostro. howani. 3) incitatio, stimulatio: Anreizung, Anspornung: izgatás, ösztönezés, ösztökélés, fel- indítás. Syn. Podzbudení, popuseňí, wioftrožić, il, im, V. P. imp. wiostrog, cum accus. neto bo calcaribus instruere (exornare) calçaria induere ; mit den Spornen verschen (auszieren), Spornen anlegen, spor nen: fel-sarkantyúzni, sarkantyúval fel-ékesíteni (felkészíteni) valakit, fel-ütni a sarkantyút. Syn. nekomu Ostrohi dat, pribit, geho Ostrohami priprawit. 2) Roňa: equum calcaribus pungere (incendere, concitare), equo calcaria subdere, addere, adhibere: fpernen, anfpornen, das Pferd; die Spornen geben dem Pferde: meg-sarkantyuzni, futásra indítani. Syn. wio strobowat, Ostrohi dat Ronowi. 3) nerobo: incitare, stimulare, calcaria alicui addere (adhibere, admovere): anreizen, anspornen, reizen: valakit szorgalmaztatni, nógatni, izgatni, fel-indítani, ingerleni (lem). Syn, podz, busit, popusit,

wipáčení, à, é, p, c. v. wiwalení 3. Nro,

Wipáčení, á, n. Wiwalęňí 3. Nro.

Wipáááňí, á, n. v. Wipádnuti. per 2. Nros. wipáchat, al, ám, V. P. imp. ag: v. wipadnúť per 2. Nros. Usus, ad 2-dum. Wino wipáchá, vinum amittit vires, der Wein verriecht sich, a' bor meg-fordúl. 3em od Sinca wipáchá, sol vaporat glebas,

a nap melege a' föld gōzit ki-húzza.

wipáchlí, é, é, adj. v. wípáchnutí.

wipáchnút, cnul (cel), dñem, V. P. imp, dni; odorem amittere, ausriechen, verriechen, fich verriechen, den Geruch vers lieren: szagát (illattyát) elveszteni. 2) evaporare, amittere, vim (halitum, odorem): herausdampfen, dunsten, duften, verriechen, sich verriechen, die Kraft verlieren: ki-gözölögní, erejét el-veszteni. 3) tropice. Rozum mu wipáchnul, rationem amisit, vesanus factus est; vesanit: fein Ber stand ist überspannt; er ist ras fend (unfinnig, schwärmerisch) geworden; sein Berstand hat sich perrochen: meg - bódúlt (elment) az eszsze; eszelős, bolond, agya-fúrtt, esztelen, szeles,

wipáchnutí, á, é, p. c. odore privatus, a, um: verrochen, des Geruches beraubt; szagától illattyától) meg - fosztatott. 2) evaporatus, vapidus: her ausgedämpft, verrochen: ki-gözölgött, gözös, budos, megfordultt. Syn, wipachli. Usus. Wipáchnuté Wino, v. Wino zwetrelé.

Wipáchnuti, á, n. odoris amissio, Ausriechung, Berriechung, Berlieren des Geruch: a' szagnak el-vesztése. 2) evaporatio: Herausdämpfung, Aus dämpfung, z. B. der Erde; Berriechung: ki-közölgés. Wipacholčení, á, n.Nom.Verb, ex seq.

wipacolčit, il, ím V. P. imp, [či: desinere famulum agere, aufhören ein Knecht zu seyn, megszünni szolgálni, béreskedni. Syn. wipacholko. wat.

Wipacholkowání, á, n. Nom. Verb. ex seq. wipacholkował, kowal, kugem, V. P. imp. tug: v. wipachollit. Wipachorení, á, n.Nom.Verb. ex seq.

wipachorit sa, il fa, im fa, V. P. imp. or sa: desinere inflari (efferri), aufhören sich aufzublähen (aufzublasen), megszünni fualkodni (duzzazkodni, domborodni). wipacowani, á, é, p. c. maceratus, fracidus factus, emaceratus, a, um: ausgebeizt, mürbe gemacht: ki-pátzoltatott, porhonyává tett. Syn. pacowani. Aliud est wimočení. Wipacowání, á, n. tio, nis, f. Ausbeizung, kipátzolás, porhonyává tévés, Syn. Pacowání. Wipáčowání, á, n. v. Wiwalowání. wipacowat, cowal, cugem, V. P. imp. cug: emacerare, macerando fracidum facere

n. emacera→

( reddere); ausbeizen, durch Beizen mürbe machen: ki- pátzolni, bé - pátzolással porhonyúvá tenni. Syn. pacował, upacował. Usus. Wipacugte teho Bažanta, abi sa neza[mrasil. Aliud est. wimočit. wipáčował, čowal, čugem, freq. ex wípáčiť, v. wiwa. lowat.

Wipad, u, m. eruptio, excursio, nis, f. der Streich, Aus fall der Belagerten: ki-rohanás, ki - ütés, ki-tsapás. Syn. wibeh. boh. Stráf, weypad. 2) procidentia, defluvium, effluvium, i, n. exitus, us, m. der Ausfluß, das Ausflicfen, Ausfallen, Hervortreten z. B. der Bärmutter: ki (le) esés, le- hullás, ki-folyás,

ki folyamat. Syn. Otot, Tet, Tok, Witek. Usus. Wipad Nečistoti, cloaca Mistgrube, szemét (trágya) hely. 3) exitus, successus, finis, is, m. der Ausfall, Ausgang, das Ende einer Sache: ki-menetel, valamínek vége. Syn. Wipadáňí, Wipadnutí. wipadaní, á, é, p. c. decidu us, a, um: qui (quae, quod) excidit ausgefallen, herausgefallen: ki (le) esett, kihúltt, le-hulló, le - esendő. Syn. wipadnutí, 2) v. wi pasli. Wipadáňí, á, n. casus, delapsus, us, m. Ausfallung, ki (le) esés, Ie-hullás. Syn. Wipadnutí. 2) eruptio, Aus fall, das Ausfallen:`ki (reá) ütés, rohanás, tsapás. 3) prospectus, species: das Auss sehen, die äußere Gestalt: külsö tekéntet, ábrázat, forma, 4) visio, similitudo: Scheis nung, das Scheinen: látszás, látszatás. Syn. Wiseňí. 5) v. Wipad 3 Nro. wipadak, al, ám, V. I. imp. ag: cadere, excidere: aus. fallen, herausfallen, z. B. Kbrz ner Bahn ki (le) esni, ki (le) hulni. Syn. wipadnúť. Usus. Mra Lusi Reči o tebe wipadagú, sermones malorum in tuum erumpunt nomen, schlechte Leute reden übel von dir; streuen ein übles Gerücht aus: rosz emberek roszszúl beszéllenek felöled. 2) erumpere, eruptionem (impetum) facere: ausfallen, Ausfall (Angriff) thun, z. Bi die Belagerte: ki (reá) ütni, tsupni, rohanni. Syn. userit, wichádzat Wipas (útok) tobit. Usus. Wipadá Chen, crumpit ignis, das Feuer bricht aus, a' tüz ki-rohan. Cla

Meprátela, wipadał (userit ), Wipad (Útok) čiňit: erumpere in hostem, auf den Feind einen Ausfall thun, ki-ütni, ki-rohanni, ki-tsapni az ellenségre. 3) speciem habere, (referre), specie esse, prospicere: aussehen, eine äußere Gestalt haben: ki- nézni, külso formájának lenni. Usus. tak to wipadá, gako bi ze Zlata bolo: prospicit, ac si aurum esset. 4) videri, similem esse: ausfallen, scheinen, ähnlich seyn: hasonlónak látszani. Syn. wiset fa. Usus. Wipadá, gako wino, est simile vino, es sicht aus wie ein (wie der) Wein, úgy nézki, mint a' bor; hasonló a' borhoz. Tak wi padás, gako bif to wisel: videris scire, du siehst so aus, als wenn du es wüstest: úgy látszik, mint ha tudnád. 5) evenire, cadere, succedere: ausfallen, ei= nen Ausgang gewinnen, gerathen: történni, esni, ki-csni. Usus. Dobre, zle wipa= dat: bene, male cedere: gut schlecht ausfallen: jól, roszszál történni, esni- ki. Wec dobre wipadá, commode cadit res, die Sache fällt gut aus, jól (helyessen) esik, történik a' dolog.

Wipadáwáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq.

wipadáwał, al, ám, freq. ex wipadat.

wipedlí, á, é, adj. v. wipas dani. 2) 3 Rodu wipedlí, degener, eris: aus der (edlern) Art schlagend, oder geschlagen, 3. B. Mensch: el-fajultt, elfajzott szüleitől el-hasonlott. wípadnúť, dnul, del, dnem, V. P. imp. dni, v. wipadat. per 5 Nros. Usus, ad 1 usta noweňí Deň E wiplácáňú

wipadel, exiit dies pecuniae (solutionis), der bestimmte Tag zur Zahlung ist schon verstrichen, el - múltt már a' fizetésre rendeltetett nap. Zbrog gím z Ruki wipadla, delapsa de manibus arma ceciderunt, die Waffen sind ihnen aus den Händen entfallen, ki-esett kezekből a' fegyver. 3 Ruki mi to wipadlo; 3 Ruki sem to. ftratil: illud de manibus amisi, das habe ich aus den Hän den verloren, azt a' kezeim közül vesztettem. To Slowo mňa z ust wipadlo, dieses Wort fiel mir aus dem Munde aus, ist mir entwischt, entschlüpft: nem akaratomból ejtettem azt a szót. us mi to [ Pamati wipadlo; na to gá nepamatugem: e memoria id mea elapsum est, deffen ge= denke ich nicht mehr, arról már. nem emlékezem; már azt elfelejtettem. Wipadel mi zub, dens mihi excidit, es fiel mir der Bahn aus, ki-húllott (kiesett) a' fogam. Usus. ad 3. Pekné čerweno wipadlo, pulchra rubra specie fuit, das hat schön Roth ausgesehen, szép vörös színű volt. Gako Wino wipadne, habebit speciem vini, es wird wie Wein ausses. hen, úgy fog ki - nézni mint a' bor. Usus. ad 5. Bogím fa, abi ta Opowázliwosť zle (na Temnicu) newipadla : vereor ne isthacc audacia (le-. meritas, fortitudo) in nervum erumpat denique Ter, ich sorge, es dürfte diese Kühnheit mit der Gefängniß bestraft werden: félek, hogy ne talántán ez a' mérészség fogsággal büntetessék meg. Dagme po= zor, gato ta Wec wipadne; videanìus, quorsum hoc evadal: laßt uns doch sehen, wie