forscherinn, Ausforscherinn, Nach. meg forscherinn, Ausfragerinn, Nachfragerinn, Untersucherinn: értekezőné, kérdezkedőné, kérdezöskedőné, visgálódné, tudakolóné, tudakozóné, tudakozódóné, visgálóné, visgálóné. Syn. Wizwedačka, Wispitowacka, Wihledáwać. ta, boh. Wiptáwačka. 3) v. Skumačka, Wiskumačka. wipitowałow, a, e, adj. poss. ex Wipitować. Syn, dowedačow, spitowačow, wihlkdáwaćow, wispitowaćow, wizwędałow. wipitowaní, ¿, é, p. c. interrogatus, percontatus, examinatus, a, um: gefragt, befragt, ausgefragt: kérdeztetett, megkérdeztetett. Syn. dowedani, pítani, spitowani, wispito wani, witázaní. Usus. Ca Umifel wipitowani, interrogatus sententiam Liv. um die Meinung befragt, vélekedésé ről (itéletéről) kérdeztetvén. 2) examinatus, quaesitus, exploratus, indagatus, inquisitus, investigatus, percontatus, pervestigatus; erkundigt, erforschen, ausgeforschen, nach. geforschen, untersucht: értekeztetett, kérdeztetett, kérdezkedett, kérdezőskedett, tuda→ koltt, tudakoltatott, tudakozódott, tudakoztatott, visgálódott, visgáltatott, meg-visgáltatott. Syne wizwedani wihledáwani, wispitowani. boh. wiptáwani, wisetření. 3) v. tumani, wiskúmani. Wipitowáňí, á, n. interroga tio Cic. quaestio, percontatio (percunct.) Cic. Interrogatum Pandect. quaesitum, i, n. Ovid. das Fragen, Ausfragen, Befragen, die Frage, Befragung: kérdés (meg) kérdezés. Syn. Dowegání, Pítání, Spitowáňí, Wispi. towání, Witázání. Usus. Ta Wipitowání (na Otázku) odpowedat, ad interrogata respondere Cic. respondere. ad quaestionem (quaestioni): auf die Frage antworten, kér. désre felelni. 2) examinatio, expiscatio, exploratio, indagatio, inquisitio, investigatio, quaestio, percontatio, pervestigatio, sciscitatio, serutatio, scrutinium, examen: Erfundigung, Erforschung, Ausforschung, Nachforschung, Ausfragung, Nachfragung, Unterfuchung, der Untersuch: értekezés, kérdezkezés, kérdezőskedés, tudakolás, tudakozás, visgálás, visgálódás, megvisgálás. Syn. Wihledáwání, Wispitowání, Wizwedání. boh. Wiztámání, Wisetteňí, Wizpitowaňí. 3) v. Stúmá ňí, Wiskúmáňí, wipitował fa, towal sa, tugem fa, V. I. imp. tug fa: interrogare, quaerere, percontari, quaestionen formare (movere): fragen, eine Frage auf. werfen: kérdeni (dem), kérdezni, kérdést indítani. Syn. dowedał sa, pitat sa, spito. wat fa, wispitował fa, witá zat fa. Usus. Čo robá Lusá we Swete? wipitowal sa: quid agant mortales in mundo? percontatus est: er fragte was machen auf der Welt die Leute? mit tsinálnak a' világon az emberek? kérdezte. Wipitu gem (pítám) sa, čilis widel ? interrogo, an videris? ich fra ge, ob du es gesehen hast? azt kérdezem, láttad-é? Wipi. tugem sa, kdo bi ho znal? percontor, ecquis eum novit? ich frage, ob ihn etwa (et wann) wer kenne? kérdem, isméri-é ötet valaki. Nech sa wipitugú, zdáliz: quaerant, numquid Cic. 2) Aekoho, od nekoho: rogare, interrogare, percontare Naev, et Gell. percontari (percunctari) aliquem Liv. Horat, expiscari, explorare, sciscitari, quaerere, percontari ab (ex) aliquo Cic. Jemanden fragen, befragen, ausforschen, sich bei Jemanden erkundigen: értekezni, tudakozni valakitől, (meg) kérdezni valakit. Syn. pitat fa, wispitował sa, wizwedat fa, spitowať sa. boh. wizpi tomati. Wipitowat sa múdrich, percontari doctos (ex doctis), die Gelehrten fragen, .bei den Gelehrten sich erkundigen : értekezni a' tudosoktól. Ubi fi sa nás nemipitowal, ne tibi quaestioni essemus, damit du uns nicht frageft, hogy te ne kérdeznél minket. Swo gich sa wipitowal, kdo bi to bol: interrogabat suos, esset Cic. 3) eco, na na negatu Wec, vel o o nečem: aliquid interi Liv. quaerere Cic. qua re et percontari Ter. pe tari de re aliqua, rogare aliquam rem aliqua re), expiscari plorare, indagare, inqt investigare, pervestigar scitare, scrutari: etwas etwas, um etwas) fragen fragen, befragen, erfrage fen wollen, forschen, erfo untersuchen, Untersuchun stellen; fich erkundigen n was,Erkundigung einziehen forschen zu erfahren (od findig zu machen) fucher von einer Sache berichtigen lamiről (valamelly, dol értekezni, kérdezkedni, dezöskedni, tudakozni. dakozódni, visgálodai, mit kérdezni, meg-ki ni, tudakolni, visgálni, visgálni. Syn. wihled wifpitował fa, wizwed boh. wifetteti, wizpit wiptawati. Usus. Wip fa Pričínú, prečo: ( quaerere, quamobrem der Ursache fragen, oká deni, miért? Na tagn flenti nekobo sa wipit druhého mifel chcet' 31 aliquem (alicuius m seu sensumque) adorari nerste Sinne und Gedan mandes ausforschen, und den wollen: valaki belsi dikát és gondolattyát ni. us to, uf ono sa towal; wzdi neco in dowedal: aliquid alias bat, er fragte bald diesel jenes: már ezt, kérdezte. Začali sa wipi na Umisle, sententiae már rogari caeptae Cic. man fragte nach den Meinungen, vélekedések (itéletek) iránt kérdés indíttatott vala. Wipitowal sa na Smrt, quaerebat de morte Cic. Gestli sa wipituges (wipitugeme, wipitu gete). cɔ? si quaeris (quaerimus, quaeritis), quid? Cic, wenn man die Sache nicht untersucht, wenn man die Wahrheit wissen will; in Wahrheit zu sagen, wahrhaftig, in der That, aufrichtig zu sagen: igazán, valóban, igazán, mondván. Co sa wipituges? Newípitug sa: quid qvaeris? Cic. noli quaerere Cic. i. e. paucis, verbo: mit einem Worte: rövideden, egy szóval. 4) Kekoho nečo (o nečo, o nečem), vel od netobo nečo: percontari aliquid ex aliquo, vel aliquem de re Cic. percontari aliquem aliquid Horat. Plaut. interrogare aliquem aliquid (de re) Cic. quaerere aliquid ab (ex) aliquo Cic. fich bei Jemanden nach etwas erkundigen, Jemanden fragen (befragen) wegen etwas; von Jemand etwas ers forschen, ausforschen, zu erfahren suchen: valakitől valamit tudakozni. értekezni. kérdeni, kérdezni. Syn. dowedat fa, pítať sa, fpitował fa, wifpitowat fa, boh wisettiti, wizpitomati. Usus. To sa ta wipitugem, quaero id ab (ex) te, nach diesem (um die fes) frage ich dich, azt kérdem töled. Geden druhého wfelis gaté Weci sa wipitugeme, aliud alium percontamur, allerlei Dinge befragen wir uns un tereinander, sok féléről értekezünk egy más között. 5) Kekoho na nekoho, o nekom: percontari aliquem ex aliquo Plaut. quaerere de aliquo . Ovid. nach Jemanden bei Je manden sich erkundigen; Jeman. den fragen, nach Jemanden (wes gen Jemandes): valakitől tudakozni, valaki felöl. Gestlibi (te8bi) i sa bol druhích na mňa (o mne) wipitowal, si me ex aliis fuisses percontatus Cic. wenn du dich nach mei.ner bei andern erkundigt hättest, ha másoktól tudakoztál volna felőlem. Wipitował sa Slu žebníka (Sluhu) na Pána (o Pánowi), quaerere de servo in dominum Cic. wipitował sa Swedkow na Weznow (o Wezňoch): interrogare testes in reos Plin. Ep. wipitowne, adv. interrogative Ascon. interrogando, interrogatorie: fragweise, fragend: kérddésképen, kérdezve, kérdezkedve, kérdezőskedve. Syn. wipitowačne, otázňe. wipitowni, á, é, adj. interrogatorius Tertull. Pandect. interrogativus Diomed, a, um: fragend, in Fragen beste= hend, die Frage betreffend, da hin gehörig kérdező, kérdezkedő, kérdésben forgó, kérdésből álló, kérdéshez- való, kérdést illető. Syn. otázní, otázłowi, Usus. Wipitowné Članti, interrogatorii particuli, deutri (de eo, utrum?) puncta: Fragartickeln, Befra gungsartickeln, Fragestücke: kérdezőskedő tzikkelyek. wipitwani, á, é, p. c. v. pít wani. Wipitwani, é, n. v. Witpáňí. wiplácaní, á, é, p. c. v. wi platení. Wiplácáňí, á, n. v. Wiplateňí. wiplácať, al, am, V. P. imp. ag: v. wiplatit, boh. wiplá. ceti. t wiplacení, n. v. Wiplateňí. + wiplacet, cel, cím, v. wiplácat. wipláchaní, ¿, é, p. c. v. plá. chaní. wiplácať, al, ám, V. I. imp. chag: v. pláchat, boh. wima, chati. wipláchnúť, chnul (cel), chňem, V. P. imp. ni: v. wiplá. tnúť. wipláchnutí, á, é, p. c. v. wi pláknutí. Wipláchnútí, á, n. v. Wiplá. knutí. Wiplachowáňí, é, n. v. Wiplatowání. wiplachowak, chowal, chugem V. I. imp. dug: v. wiplałował. Wiplacowání, á, n. Nom. Verb. ex seq. wiplacowat, cowal, cugem, V. I. imp. cug, freq. ex wiplácať. wipláģaní, á, é, p. c. v. wiplekani. Wipláģáňí, á, n. v. Wiple. táňí. wipláģať, al, ám, V. P. imp. ag: v. wipletat. wiplakaní, á, é, p. c. flendo obtentus, a, um: ausgeweint, durch Weinen erlangt: sirással meg-nyertt, ki-sírtt. Syn. Plačem obsábnutí. 2) qui mul tum flevit; fletu fessus (exhaustus, perditus), a, um: der zu sehr geweint hat; ausge. weinet: a' ki sokat sírtt, kisirtt, siralom miatt meg - fáradtt. Syn. uplatani. Usus. Oči wiplakané, lumina fessa fletu, ausgeweinte Augen, si ralom miatt meg - fáradtt szemek. Wiplakáňí, á, n. obtentio per fletum, Ausweinung, Erwegung durch Thrännen: sirrással megnyerés, ki sírás. 2) multus fletus, das viele Wei nen, sok sirás. Syn. Uplatá tání. 3) cessatio a fletu, Ausweinung, Aufhörung von Weimen: sirásnak meg - szűnése; a' sirástól - való meg-szűnés. wipláťání, á, é, p. c. v. wis plátnutí, Wiplákáňí, á, n. v. Wiplák. nutí. wiplakat, kal, čem, V. P. imp. wiplač: flendo elicere, aus, weinen, Thränen, Blut sc, ki- sirni. 2) flendo adsequi (consequi, obtinere): ausweinen, durch Weinen erhalten : sirással meg-nyerni, ki-sirni valamit. Oči wiplakat: flendo exhaurire (perdere) oculos, die Augen ausweinen: kisirni a' szemet, sirással megrontani szemét. Syn. úplakat. II. rec. wiplakat sa: sich ausweinen, zu sehr weinen, sich satt weinen: kedvére ki-sirni ma gát, sokat (eleget) sirni. 2) rumpere (sistere, suspendere) fletum, desinere flere (a fletu): ausweinen, aufheren zu weinen: megszünni a' sirástól. wiplákat, al, ám, V. I. imp, ag: v. wipláknúť. Wiplakáwáňí, á, n. Nom.Verb. ex seq. wiplakáwať, ál, ám, freq. ex wiplakat. II. rec. wiplakáwat fa, freq. ex wiplakať sa. wipláknúť, knul (kel), knem, V. P. imp. Eňi, miski, Usta: eluere patinas, os: ausspülen, auswaschen, durch Waschen reis nigen, z. B. die Schüffeln, den 3.? Mundi meg (ki) öblíteni (-tem), (-tem), ki (meg) mosni. Syn. wipláchnut, wimit. wipláknutí, á, é, p. c. elutus, a, um: ausgespült, ausgewa schen: meg (ki) öblített, ki (meg) mosott. Syn. wiplách. nutí, wimiti. Usus. Nič nemože bit wipláknúťegsého, nihil elutius, es kann nichts sauberer (reiniger) seyn: semmi nem lehet tisztább. Wipláknutí, á, n. elutio, nis, f. Ausspülung, Auswaschung: meg (ki) öblítés, ki (meg) mosás. Syn. Wipláchnutí, Wimiti. Wiplakowáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. wiplatowat, kowal, kugem, V. I. imp. tug, freq. ex wi pláknúť. wiplanení, á, é, p. c. excisus, exscissus, exsectus, a, um: ausgehauet, abgehauet: ki - vágattatott, ki-irtattatott. Syn. wírúbaní, wisekaní. 2) sterilis effectus, effoetus fruchtbar gemacht, terméketlen in möltstelenné) lenni, el-sovanyítani. II. passive. wipla, nit fa: sterilem (effoetum) fieri, reddi; sterilescere: un fruchtbar werden: terméketlenné (termékenytelenné, lenni, el- soványúlni. Wiplaňowáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. wiplňował, nowal, ňugem, V.I. imp. nug: freq, ex wi planit. wiplasění, á, é, p. c. absterritus, deterritus, abactus, fugatus, a, um: verscheucht: el-éjesztetett, el-hajtatott, elüzetett, el-kergettetett. Wiplaseňí, á, n. deterritio, fugatio, abactio, nis, f. das Verscheuchen, Verscheuchung: el-éjesztés, el-hajtás, el-üzés, el-kergetés. wiplasit, il, im, V. P. imp. wiplas: absterrere, deterrere, abigere, fugare: verscheu chen: el-éjeszteni, el-hajtani, el-üzni. el-kergetni. wiplasiči, il, im, fut. idem. wiplestani. Wiplaskáňí, á, n. v. Wiples. táňí. (gyümöltstelen) lett, el-so-wiplaskaní, á, é, p. c. v. ványúltt. Wipláňená Rola, 3em, effatus ager Virg. un fruchtbarer Acker, el-soványúltt (terméketlen) föld. Wiplaňeňí, á, n. excisio, exscissio, exsectio, nis, f. das Aushauen, Abhauen, Aushauung; ki-vágás, ki-irtás. Syn. Witoreňeňí, Wirúbáňí, wis sekání. 2) sterilitas, effoeta natura: Unfruchtbarkeit: terméketlenség, el-soványúltt állapot. wiplanit, il, ím V. P. imp. wiplań: excidere, exscindere: aushauen, abhauen, kivágni, ki- írtani. Syn. witús bat. Aliud est wiplenit. 2) sterilem reddere: unfruchtbar machen: termékenytelenné ( termékennyetlenné, gyü * wiplaskat, al, ám, V. P. imp. ag, v. wiplestat. II. rec. wiplafkat sa, v. wiplestat sa. Wiplasowáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. wiplasowat, sowal, sugem, freq. ex wiplasiť. wiplata, i, f. solutio, exsolutio, nis. f. Auszahlung, Bes zahlung: ki-fizetés. Syn. Wiplatení. boh. Wiplacení, 2) redemtio, Auslösung, Befreiung durch Geld, z. B. eines Gefangenen: ki-váltás. Syn. Wi kúpení, Wimeňeňí, Wipla, tení. 3) litrum, pretium liberationis (redemtionis): das |