lakinek. Syn. wižalował (wi Wipogłámání, á, n. á, n. Nom. Verb, ex seq. Syn. Wipoži st'ażowat) sa. wipogčaní. čáwání, vulg. Wiposćáwáňí. * wiposčaní, á, é, p. c. v. wipogčáwať, al, ám, freq. ex wipogčat. Syn. wipožičáwał, vulg. wipostawał. bok. wipůgłowati. V. wipohlawkowani, á, é, p. c. v. wioflintowani. Wipohlawkowáňí, á, n. Wioflinkowání, wipohlaftowat, kowal, kugem, V. P. imp. tug, cum acc. pers. v. wioflintowat. wipoličkowani, á, é, p. c. v.. wioflinkowani, Wipoličkowani, á, n. v. Wioflintowání, wipoličkomat, towal, kugem, V. P. imp. tug: v. wioflins towat. Wipomstweňí, á, n. ultio, nis, f. die Rache, das Rächen: bosZszú-állás. Syn. Pomstwa. wipomstwit sa, il fa, im fa, V. P. imp: ftoi sa, nas nekim, nad ňečím; satis ulcisci aliquem, aliquid; ultionem ab aliquo petere Tacit. exigere ex aliquo Iustin. fich rä, chen (zur Genüge) an Jemanden, an etwas; boszszút állani valakin. boh. wemstiti se. Wiponosowání, á, n. querelarum apud aliquem effusio (egestio), sufficiens conquestio: hinlängliche, Beschwerung (BeFlagung), Ausklagung: elegendő panaszolkodás, panasz. Syn. Wižalowańk, Wista. zowáňí. wiponosowat sa, sowal sa, fu gem fa, V. P. imp. fug fa: satis conqueri, querelas in sinum alicuius effundere (egerere): fich genug beschwären, beklagen, ausklagen; eleget panaszólkodni, panaszát nyújtani (ki-nyilatkoztatni) va * Wiposčáńí, á, n. v. Wipog. čání. wiposčať, al, ám, V. P. imp. ag: v. wipogčať. • Wiposčáwání, á, n. v. Wie pogčáwání. * wiposćáwať, al, ám, V. I. imp. ag: v. wipogčáwať. wipoft'eni, á, é, p. c. ex seq. d wipost'it fa, il fa, im fa, P. imp. wipoft'i sa: multum ieiunare, viel fasten, sokat böjtölni. 2) terminare (finire) ieiunium, desinere ieiunare; ausfasten, aufhören zu fasten : elvégezni a' böjtöt, ki-böjtölni. wipotení, á, é, p. c. sudore emissus, exsudatus, a, um ; ausgeschwist: ki-izzadott, izzadással ki-botsátott (ki-eresztetett). 2) valde sudans, sudore manans: schweißend, swi. Bend: neg-izzadott, ki-izzasz tatott. 3) sudando elaboratus, schwißend ausgearbeitet, ausgeschwist: igen nagy szorgalmatossággal ki-dolgoztatott. Wipoteňí, á, n. emissio per sudorem, v. g. sanquinis: Ausschwigung, z. B. des Blus tes: ki-izzadás, izzadással kibotsátás (ki-eresztés). 2) magnus sudor, Schweißung, Schwizung, der Schweiß: megizzadás, nagy izzadás, kiizzasztás. 3) magno sudore elaboratio, elucubratio: Ausschwigung, Ausarbeitung mit einer großen Mühe, mit befonderem Fleiße: igen nagy szorgalmatosságal való ki-dolgo zás. wipotit, il, ím, V. P. imp. wipot, nečo, Rrw: exsudare, sudand emittere ali Richters, die Entscheidung, das Urtheil itélet, hozott (végezett) szententzia, itélés. Syn. Ortel, Odsudek. 2) renuntiatio, edictio: Aufkündigung, Auffagung: ki (le) mondás, feladás, fel - hagyás, el-hagyás, le- tévés. Syn. Wipowedání, Wipoweseňí. boh. Weypow'ed. 3) effatum, dictum, sententia: der Ausspruch, Spruch: mondás. Syn. Slowo. quid, sanguinem: ausschwi zen etwas, das Blut: ki-izzadni, izzadással valamit kibotsátani, ki ereszteni. 2) oblivisci, ausschwißen, vergesfen: el- felejteni. Syn. 3abudnúť. 3) dediscere, verler nen, viszsza tanúlni ( - lok ), el - felejteni, a' mit` tanúltam. 4) nekoho, sudorem elicere (evocare, facere, movere), Schweiß erregen, kiizzasztani. Syn. wiparit. 5) magno sudore elaborare, fchwi† send ausarbeiten, valamit nagy szorgalmatossággal ki-dolgozni. II. rec. wipotit fa: multum (nimis) sudare, sudavisse: sehr schwißen, geschwißt haben sokat (igen) izzadní, meg- izzadni. Syn. welmi fa potit. Usus. Wipotil sem sa c. 2) desinere sudare, ausschwißen, aufhören zu schwißen : meg-szünni izzadni. III.pass. exsudari, sudore emitti: ausgeschwist werden, ki- izzasztatni, izzadással ki-botsátatni (eresztetni, el- hajtatni, el - kergettetni. wipotrebowani, á, é, p. absumtus, consumtus um: verbraucht, meg-emésztetett, el-költetett. Wipotrebowání, ά, n. absumtio: consumtio, nis, f. Berbrauchung, das Berbrauchen: meg - emésztés, el- költés. wipotrebował, bowal, bugem, V. P. imp. bug: absumere, consumere, abuti: verbrauchen, meg - emészteni, el - költeni. Wsedo wipotrebowal, nič us nemá omnia consumsit, nil amplius habet. c. a, Wipowes, i, f. edictum, iudicatum, deliberatum arbitrium, i, n. sententia, ae, f. deliberatio, nis, f. der Spruch, Ausspruch, Urtheil, z. B. eines Wipow'es, i, f. idem 1 et 2 Wipowedać, a, m. enuntiator, Wipowedání, á, n. v. Wipo- wipowedat, al, ám, V. I. imp. ag: v. wipowe8et per 6 Nros. boh. wipowidati. + Wipow'edenec, nce, m. v. seq. WipoweSenec, nca, m. exsul, exul, is, m. ein Exulant, Berbannter: számkivetett. Syn. Wihnanec. Usus. Na Witázané mesto, gato Wipowe Senec, a Wihnanec, sa odebrat, odist: suscipere exsilium, fich in das Elend, als ein Landverwiesener begeben: számkivetésbe menni. wipoweseni, á, é, p. c. ela tus, tus, pronuntiatus, expressus, † wipow'eseni, á, é, p. c. Wipowešení, á, n. elatio, pronuntiatio, elocutio, expressio, nis, f. Aussprechung, Hersagung, Herausfagung: ki-ejtés, ki-mondás, ki- hirdetés, ki- nyilatkoztatás, ki-jelentés, el olvasás. Syn. Wipowedání, Wipraweňt. 2) verbis expressio, Ausspre Ausspre chung, Ausdrückung mit Worten: kimondás, ki-magyarázás, szóval való meg magyarázás. Syn. Wipraweni, Wisloweni. 3) enumeratio, Hererzählung nach der Reihe: elő - számlálás. Syn. Wipoči towání, Wipraweňí. 4) repuntiatio, edictio: Auffündigung, Auffagung: ki-mondás valamiről, feladás fel - hagyás) valamin, elhagyás, le- tévés. 5) Wi powesení z Wlasti, in exilium relegatio, deportatio: Landverweisung, Berbannung: számkivetés. Dipoweseni roi né, anni unius exilium, Bts bannung auf ein Jahr, esztendeig való számkivetés. 6) v. Wiprámání. Wipow'ešeňí, n. idem. wipoweset, wipowesel, wipor wim. V. P. imp. wipower: efferre, pronuntiari, eloqui, exprimere verba, sententiam: aussprechen, hersagen, heraussa gen, z. B. Worte, ein Urtheil: ki-ejteni, a' szót, ki-mondani, ki - hirdetni, ki-jelenteni, ki nyilatkoztatni, elolvasni az ítéletet. Syn. wi prawić, wislowił, wipowe dat. boh. wipow'esiti. Usus. Na krátko wipswim, dicam brevi (brevibus, breviter, paucis), ich werde es kürzlich aussprechen, rövideden kimondom. 2) verbis exprimere, dicere aussprechen, mit Worten ausdrücken: ki-mondani, szóval meg - magyaráz ni. Syn. wiprawił, wistowit. Usus. Cení možna wipowe Set boh. není možná wipo w'esit), gak welice, dici non potest, quantopere: ist nicht auszusprechen, wie sehr er: nem lehet ki- mondani, melly igen. 3) enumerare, ordine exponere: erzählen, hersagen, hererzählen nach der Reihe: rendre valamit elő számlálni. Syn. wipočitował, wiprawit. 4) cum dat. pers nekomu, nečo: edicere alicui, aliquid: aufkündigen, auffagen, 3. B. Miethe: ki-mondani, valamin fel-hagyni, fel-adni, meg másolni, le-tenni, el-hagyni. Usus. Hotomu Prá požićáwał. wipožičaní, á, é, p. c. v. wipogčaní. Wipožičáňí, á, n. v. Wipogčaňí. wipožičať, al, ám V. P. imp. ag: v. wipogtat. II. rec. wipožičať sa, v. wipogiať sa. Wipožićáwání, á, n. Nom. Verb. ex seq. wipožićáwať, “al, ám, freq. ex wipožičat. II. rec. wi požićáwať sa, v. wipožičať sa. wipracowani, á, é, p. c. v. wirobení. Wipracowání, á á, n, v. Wirobení. wipracowat, cowal, cugem, V. P. imp. ug: v. wirobiť. wiprádaní, á, é, p. c. v. wis prašení. Prátelstwi (Obcowáňí) wiwipožćáwał, al, ám, v. wie powe8et, renuntiare alicui amicitiam,Jemanden die Freund fchaft auffagen, valaki barátságán fel-hagyni. Mnozí gemu (mu) Práte.stwi wipowedeli; mnohi ho s prátelstwa swého wiwreli, witworili, winechali: multi defluxere ex eius amicitia, viele seiner Freunde haben ihn verlassen, sokan elhatták az ő barátságát. Službu (Urad) wipowe8et, renuntiare officio, den Dienst (das Amt) aufjagen, tisztit letenni. 5) iekomu 3 Wlast'i (( Rragini) wipowe8et, relegare (eiicere) aliquem in exilium, interdicere alicui aquae et igni Cic. Caes. Je manden verbannen, als einen Exulanten ihm das Land verweifen; ins Exilium jagen: valakit számkivetésbe kivetni. Temuto Cloweru f Rragini wipoweseli, huic homini aqua et igni interdictum est Plin. diesem Menschen hat man das Land verwiesen, ez az ember ki - üzetik hazájából számkivetésre. Nech nám z Wlast'i 3 wipowe8d; nech sa nám z Rragini wipowí: interdicamur aqua et igni Brut. in Cic. Ep. 6) v. wiprawat. twipow'esíti, wipow'e8el, wis powim, fut. imp. wipow'ez, et wipow'eSín: v. wipoweset. † Wipowídání, n. v. Wipowedání. + wipowidati, al, ám, praes. Wipožćáňí, á, n. v. Wipo- † wipošćak, al, ám V. P. imp. Wipradáňí, á, n. v. Wipra- netu wipráhaní, á, é, p. c. v. wi práhnutí. Wipráhání, á, n. v. Wíptá. hnutí. wipráhat, al, ám, V. I. imp. ag: v.wipráhnúť. wiprahlí, é, é, adj. aridus siccus, torridus. a um: dürre, trocken: aszszú, száraz, elászott. Syn. wiprahnutí, su. chi, wisusení. Wiprahlost, i, f. ariditas, sic citas, tis, f. die Dürre, das Dürrewerden: száraszság, fonyadttság, ki-száradás, megfonyadás. Suchota, Wisuseňí. wiprahnút, hnul (hel), hňem, V. P. imp. hni: arescere, exarescere, emarcescere, siccari, exsiccari: ausdorren, dürre werden: kiszáradni, meg-fonyadni. Syn. wischnúť, wisujit fa. Usus. Rozum mu wiprahel, wischel. † wiprahnuti, hl, hnu fut. idem. wipráhnút, hnul (hel), hňem V. P. imp. hni: abiungere, eiungere, iugo exuere (solvere) equos: ausspannen, aus dem Joche, z. B. Pferde: kifogni, p. o. a' lovakat, kiszerszámozni. boh. wipráhnúti. Wiprahnuťí, é, n. v. Wipra, bloft. wipráhnutí, á é, p. c. eiun ctus, abiunctus, iugo solutus (exutus), a, um: ausgespannt, abgespannt: ki-fogatott, kiszerszámoztatott. Wipráchnutí, á, n, eianctio, abiunctio, iugo solutio: Aus spannung, Abspannung: kifogás, ki-szerszámozás. Wiprachowáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. wiprachowat, howal, hugem, freq. ex wiptáhnúť. wipraní, á, é, p. c. lotus, elutus, ablutus, a, um: ausgewaschen, durch Waschen ge reinigt: mosott, ki- mosatott. 2) verberatus, deverberatus, vehementer. verberatus, concussus: derb abgeprü gelt, abgezupfft: meg - veretett, paskoltatott, páholtatott. Syn. wibiti, wiprásení. Wipráňí, á, n. lotio, elutio, ablutio, nis, f. Auswaschung, mosás, ki- mosás. 2) cessatio a lavando: Auswaschung : megmosás, mosásnak meg- szűnése. 3) verberatio, deverberatio, concussio: Abprüge Jung, Abpuffung: meg-verés, paskolás, páholás. Syn. Wi biti, Wipráseňí. wiprásení, á, é, p. c. depulveratus, pulvere, purgatus, a, um ausgestäubt, ki-poroltt, ki poroltatott, por ból ki-tisztíttatott. Syn. opt seni, f prachu wicist'ení. 2) v. wiptani 2 Nro. Wipráseňí, á, n. depulveratio, pulveris, excussio, a pulvere purgatio: das Abstāu. ben, Ausstäubung, Abstaubung: ki-porolás, ki- poroltatás, porból ki-tisztítás. Syn. Oprá seni, f prachu wičist'eňí. 2) v. Wiprání 2 Nro. wiprásik, il, ím, V. P. imp. wipraf: depulverare pulvere purgare rem pulverem excutere rei ausstäuben, abstäuben, vom Staube reinigen: ki-porolni, porból ki-tisztitani, port ki- verni. Syn. oprá |