tus, prorutus: ausgewühlt, wiriwal, al, ám, freg. ex wi tus, a um: ausgearbei bis zur Bollkommenheit bea tet: el- végeztetett, el - y zett, véghez vitt, ki-tsie Syn. dorobeni, wiprac ní, boh. wiselaní. 2) el boratus, elucubratus: ba tet, ki dolgoztatott (el, ki) - készíttetett. tsinállt, meg-tsinált Syn. urobení. 3) exca cultivatus: bearbeitet, miveltt, meg - miveltete jól miveltt. Syn. stab zrobení. 4) wirobeni u tárow: opere alutario e ratus, subactus: gegerbt váltt, ki-dolgoztatott. wiselani. 5) labore på (acquisitus, comparatu, meritus, partus): ver ki - keresett, meg szolį megérdemlett. Syn. beni, wislúžení, boh. i Laní. Wirobeňí, á, n. perfectio Bearb Ausarbeitung, bis zur Bollkommenheit : gezés, véghez vévés, ki nálás. Syn. Dorobeňí, cowání. 2) elaboratio, cubratio: Bearbeitung dolgozás, meg (el, ki) szétés, meg - tsinálás. Urobeňí. 3) scriptum opusculum, comment elucubratio die ausgear Schrift, Ausarbeitung * (el-készített, ki-dolge könyv. 4) cultura, cul tio, excultio: Bearbei Bau: mivelés, meg-m Syn. Zrábání, Zroben Wirobeňí Rožří: suba elaboratio corii: Gerk kidolgozás, tsáválás. Wiselání. 6) labore con ratio (accquisitio), Se nung, Erwerbung: keresm ki-szolgálás, ki-keresés. † wičknúťi, wičkl, wičknu fut. v. wiretnúť. Wirobek, bku, m. quaestus, us, m, lucrum, i, n. der Gewinn, was man erwirbt, oder auf andre Art, als einen Bottheil erhählt: kereset, keresmény, a' szolgáltt bér, nyeresség. Syn. Zárobek, Zisk. boh. Wiselet. Usus. Teto Casi hudobní Clowek zád. ného Wírobku nemá (nič si wirobit nemoze): hoc tempore pauper homo nihil sibi mereri (promereri) potest : diese Zeit kann sich ein armer Mensch nichts verdienen, mostanság (mostani időben) a' szegény ember semmit sem kereshet magának. Prov. 5ti fni Wirobek žádnému neprofpege; le dobité, horseg biwa odbité: de inale quaesitis non gaudet tertius haeres. Male parla, male dilabuntur, idú do Certa): ein Gewinn mit Sünde gedeiht nicht zur Freude; unrechtes Gut gedeiht nicht (thut selten gut): ebül gyüjtött szerdék ebül vész-el. wirobení, á, é, p. c. perfec Wiflúžení, Zarobeňi. boh. wirobíwał, al, ám, freq. ex wirobit. boh. wiselawati. wírobní, á, é, adj. qui (quae, quod), sibi aliquid emereri (promereri) potest, der (die das) sich etwas verdienen kann, érdemelhető, a' ki magának valamit érdemelhet. wiročne adv. annue, anniversarie, solenniter: jährlich, esztendőnként. Syn. ročne, ročite. wíročni, á, é, adj. anniversa wirobiť, il, ím, V. P. imp. witob perficere, ausarbeiten, bis zur Bollkommenheit bringen: el- végezni, tekélletességre hozni, véghez vinni, ki-tsinálni. Syn. dokonať, doro. bit, wipracowat. 2) elaborare, elucubrare: bearbeiten, 3. B. bei der Nacht, oder beim Lichte: meg (el, ki)- készíteni, meg-tsinálni, ki-dolgozni, gyertya világnál, vagy nappal. Syn. urobiť. 3) Ro le, Winohradi wirobiť: cultivare, excolere agros, vineas: ausarbeiten, bearbeiten die Aecker, Weingärten: a' földeket, szőlőket mivelni, megmivelni. Syn. zrobiť, zrábať. 4) Rozu wirobit: subigere, elaborare pellem, corium: gerben, z. B. Leder: tsáválni, † ki-tsinálni, ki-dolgozni a bort. boh. widelati. 5) merere, parare (acquirere, comparare) labore, lucrum facere: verdiennen, z. B. Geld: valamit munkával ki- keresni, meg-érdemleni, meg (ki) szolgálni. Syn, wislúžiť, zas flugit, zarobit. boh. widelati. II. rec. wirobiť sa: multum satis) laborare, viel (ges nug) arbeiten, sokat (eleget) dolgozni. Syn. narobit fa. 2) 3 ňečeho expedire (evolvere) se de re aliqua: fich auswickeln aus etwas, valami dologból magát meg- menteni, ki - szabadítani, attól meg-menekedni. Syn. wimo tat (wiplest', wisloboSit) sa. Usus. 3 5ri, í Práce sa witobit: expedire se lusu, ne gotio etc. Wirobíwání, à, n. Nom. Verb. ex seq. rius, annuus, a, um : jährlich, esztendönként kerülő esztendőnként esni szokott. Syn. ročiti, roční, boh. wez⭑ ročňí. 2) Wiročné (stálé, nemeňitedelné, newihnutedelné) Swatti: immobilia festa, gen sezte (gewisse, unbewegliche) Feuertäge, allandóúl maradandó ünnepi napok. witoční adj. omn. gen. idem. Wirošeňí, á, n. status effoetus, sterilitas inducta: Unfruchtbarkeit, magtalanság, nem nemzés, szüléstől meg szünés. Syn. Neplo8eňí, Neplodnost, Wiploseňí. wirosiť sa, il fa, im fa, V. P. imp. wirod fa: effoetam (sterilem) fierri, reddi, esse: unė fruchtbar (nicht mehr gebährend) werden, oder seyn: a' szőléstöl megszünni, nem nemzeni, magtalanná lenni (maradui.) Syn. wiplosit sa. Usus. Ta fa us wirodila: haec non amplius parit; sterilis (effoeta) iam est: diefe ist schon unfruchtbar, gebähret keine Kinder mehr: ezen aszszony már magtalan, a' szüléstől már megszüntt. wirogení, á, é, p. c. emissus, editus, a, um, qui (quae, quod) evolavit, seu foetum emisit herausgeflogen, kieresztetett, ki - botsattátott, -ki M 11 * ki- rajzott. 2) qui (quae, quod) in copia prodivit erupit; effusus, a, um : heraus, geflogen, schnell hervorgekommen, számossan herausgekommen : (nagy szammal) ki- rohantt, ki-ütött. Syn. wirážaní, wirazení, Wirogené mnoztwí, effusa multitudo. herausge rumpelte Menge, ki - terjedtt sokaság. 3) effoetus, qui (quae, quod) desiit emittere foetum was aufgehört hat zu schwärmen, rajzástól meg szüntt. Wirogeňí, á, n. emissio foetus, evolatio, nis, f. Herausfliegung, das Schwärmen der Binnen: raj ereszlés, rajzás, a' kasból ki-repülés. a' rajnak ki-rohanása. Syn. Rog, Rogeni. 2) eruptio (evolatio) multitudinis, effusio hominum Cic. die Herausfliegung, Hervorkommung, Herausstür zung, Herauskommung einer Menge: sokaságnak ki - roba- ́ nása, ki-utése. Syn. Witážáňí, Wirazeňí. Menge herausgehen, ki-ütni a városból. Celé Mesto fa no protiwa gemu wirogilo, civi tas tota se ad eum effudit, die ganze Stadt gieng ihm zahl reich entgegen, az egész város seregekkel eleibe ki- mentt mnobo nafich kraganow do turedeg Zemi fa wirogilo, magna vis civium nostrorum in Turciam se effudit, vice von unsrigen haben sich in de Türken niedergefeßt, sokan a mi féleink közül Török Országba telepedtek-le. 3) de sinere foetus emittere, auf hören zu schwärmen, nem rajzani (rajozni), rajt nem ereszteni. Syn. prestať sa roait. wirost', wirostel, wiroft'em V. P. imp. wiroft'í: adole scere, succrescere, crescere in altum aufwachsen, in die Höhe wachsen, groß wachien, von Menschen, Thieren, Pflan jen: fel-nevekedni, fel-nyolni. Syn. powirostat, wire ftat, wirostnúť, zrostnit. boh. wiruft'i, wzrůst'i. 2) exolescere, auswachsen zur r ligen Gröke wachsen: ki-nyoni megállapodni a' növéstol Syn. wiroftnút. boh. wirust'i Wirostání, á, n. succrescentia, ae, f. das Aufwachsen, Auswachsen, in die Höhe Wab fen: fel-nevekedés, fel-növés Syn. Wiroftnutí, Groftnuti. wirostat, al, ám, V. I. imp ag, v. wiroft' 1. Nro. + wirogiti, il, im fut. v. seq. per 3 Nros. wirogit sa, il sa, im fa, V. P. imp. witog fa: evolare, foetus emittere, de apibus: herausfliegen von den Bienen, wenn sie schwärmen: rajt botsátani (ereszteni), rajzani, ki-repülni a' kasból. Syn, Rog wipustit. boh. wirogiti. 2) effundere se, erumpere, evolare, in copia prodire, de Wirostáwáňí, á, n. Nom.Verb hostibus: herausfliegen, schnell heraus, oder hervorkommen, fich heraus stürzen von einer Menge, ex seq. wirostáwat, al, ám, freq. es wirostat. 3. B. Feinde: számossan ki- wirostle adv. adulte, aufgewac rohanni, kiütni, a' sokaságról. Syn. wirážať et wirazit, fen, idössen. Syn. letite, groft le. wirazit fa. Usus. 3 mesta sa wiroftli, à, é, adj. adultus wirogit, effundere se ex op pido, aus der Stadt in der ephoebus, a, um aufgewach fen, erwachsen fel-nevekedett, fel fel-nött, fel-nyöltt, idős, megállapodott ideju, Syn. letiti witostnutí, zrostli, zrostnutí. Wirostlina, i, f. v. 3rostlina. wirostnúť, stnul (stel), stňem, V. P. imp. ftni, v. wirost' per 2. Nros. wirostnuti, á, é, p. c. wirostlí. Wirostnutí, á, n. v. Wirostání. 2) exolescentia, Auswachsung, das Wachsen zur völligen Größe: ki-növés, meg-állapodás a' növéstöl, wirownani, á, é, p. c. exaequatus, complanatus, a, um : ausglichen, gleich gemacht: megegyengetett, egyenlővé tétetett. Syn. narownani, potownani, wiprawení. 2) dispositus, ordinatus, compositus: aufgeschlichtet, el-rendeltetett, helyheztetett. 3) v. wiprost'ení. Wirownání, á, n. exaequatio, complanatio, nis, f. Ausglei dung, meg-egyengetés, egy enlové tévés. Syn. Čarownání, porownání, Wipramení. 2) dispositio, ordinatio, compositio: Aufschlichtung, el-rendelés, hely heztetés. 3) v. Wi prostení, wirownat, al, ám, V. P. imp. ag: exaequare, complanare, aequare, reddere aequum : ausgleichen, gerade (gleich) machen: meg-egyengetni, egyenlové tenni. Syn. porownat, narownat, wiprawit. 2) disponere, ordinare, componere: aufschlichten: el-rendelni, helyheztetni. 3) v. wiprost'iť. Wirownáwání, á, n. Nom. Verb. ex seq. witownáwat, al, ám, freq. sx wirownať. Wirozkrogowání, á, n. Nom. boh. Witran Verb. ex sec. čírowáňí. wirozkrogował, gowal, gu. gem, V. P. imp. gug: desinere scindere assum, aufhören zu trantschiren, den Braten zu schneiden: meg-szünni a' petsenyét (a’sulttet) metélui (trántsiroznij. boh. witrančírowati. wirozprawaňí, á, é, p. c. enarratus, a, um: erzählt, hergefagt: el (meg, ki) beszéllett. Syn. wiprawani. Wirozpráwáňí, ά, n. enerratio, nis, f. Erzählung, Hersa= gung: el (meg, ki) beszéllés. Syn. Wiprámání. 2) multus (copiosus) discursus, diutinum colloquium, longa sermocinatio; viele Erzählung, langer Discurs: valamiröl-való hoszszas beszélgetés, beszéd. 3) cessatio a' narrando, Aufhören vom Erzählen, a' beszélgetésnek elhagyása, a' beszélgetéstől-való meg - szü wirozumení, á, é, p. c. intellectus, perceptus, perspectus. a, um: verstanden, eingesehen: meg-értett, által láttatott, tapasztaltt, látott, észre vett. Syn. pochopení, zrozumeni. 2) observatus, animadversus: gemerkt, wahrgenominen: észben vetetett, meg - tudatott. Syn. zbadani, Wirozumeni, á, n. intellectio, perceptio, perspectio, nis, f. das Bersehen, Einschen: értés, észre vévés, meg-értés, altallátás, tapasztalás. Syn. PoHopení, Zrozumení. 2) animadversio, observatio: das Merken, Wahrnehmen: észre vévés, sajdítás, meg - tudás. Syn. 3badání. wirozumet, mel, mím, V. P. imp. witozum, cum et sine dat. nečemu intelligere, perspicere, adsequi: verstehen, einsehen: megérteni, által látni, tapasztalni, látni, észre-venni. Syn. pochopiť, zrozumet. Usus. Wirozumés, že fem nič wiceg nad Prátel stwo nase nedržal, newážil; intelliges, nihil antiquius mihi amicitia nostra fuisse Ter. du wirst erfahren, daß ich nichts höher achtete, als unsere Freunds schaft, und Gemeinschaft: tapasztalni fogod, hogy én semmit nagyobbra nem betsültem a' mi köztünk való barátsagunknál. Prečo sem to pís fal? w Krátkost'i wirozumis: cur hoc scripserim? paucis dábo warum ich dieses schrieb (geschrieben habe)? wirst du in Kürze vernehmen: miért irtam ezt (bíztam ezt pennámra)? rövideden okát adom. 2) animadvertere, observare, sentire: merken, wahrnehmen a sajditani, észre venni, megtudni. Syn. zbadat. + wirozum'eti, m'el, mím fut. .idem. Wirozumíwáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. wirozumiwat, al, ám freq. ex wirozumet. Usus. To fa i tat wirozumíwá, id alioquin venit intelligendum: hoc per se intelligitur, hoc manifestum est: dick wird ohnedem verstan den, das versteht sich von selbst : az úgy-is értetődik. Wirub, u, m. sectio, exsectio, caesio, sectura; Aushauung, Abhauung, das Aushauen, Haue: vágás, ki-vágás, vágóhely. w 5ági dwa Wirubi, duae in sylva sectiones; 2) interlucatio; Aushauung, Aus lichtung: setét erdőnek vilagosság okáért nyesése. Syn. Wirúbání. wirúbení, á, é, p. c. excisus, exscissus, exsectus, desectus, a, um ausgehauet, abgehauet: ki (el-) vágatott, vágattatott. Syn. wifekani. 2) collucatus, juterlucatus: ausgelichtet, auš, gehauet meg-nyesett, megritkíttatott. Syn. wiseťaní. 3) excisus, secando excavatus (formatus): ausgehauet, durch Hauen ausgehöhlt: ki-vágatott, ki-vésett. Wirúbáňí, á, n. excisio, exsectio, resectio: das Aushauen, Abhauen, Aushauung: ki (el) vágás. Syn. Wisekání. 2) interkucatio. collucatio: Auss lichtung, Aushauung: megnyesés, sürö (setét) erdőnek világosság kedviért (okáért nyesése, ritkitása. 3) excisio, excasatio (formatio) secando facta: Aushauung, Aushöhlung durch Hauen, z. B. des Tro ges: ki-vágása p. a, az itato válúnak, tekenőnek. wirúbat, bal, bem V. P. imp. wirub exscidere, exscindere, exsecare: aushauen, abhauen : ki-vágni. Syn. wisetat. 2) collucare, interlucare, v. g. arborem, sylvam : `aushauen, auslichten, hier, und da Aeste, und Bäume abhauen: sürő sesét fát, erdőt meg-ny esni ritkitani, setét erdőnek sürü ágáit világosságnak okáért levagdalni (lon). Syn, wifekat. |