Obrázky na stránke
PDF
ePub
[blocks in formation]

sus, transversus,
umgewendet, fonákúl fordítta-
tott. Syn. la Rubi (na O=
pak) obrátení, prewrátení,
wiwrátení.

Wirubeňí, a, n. inversio, transversio, nis, t. Umwendung, fonákúl fordítás. Syn. na Opak (na Rubi) Obráťeňí, Prewrátení, Wiwráteňí. wirubit, il, ím, V. P. imp. witub: invertere, transvertere: umwenden, fonákúl (fel) fordítani. Syn. na Rubi (na Opat) obrátiť, prewrátiť, wiwrátit.

bugem,

wirubowáňí, á, n. Nom.Verb. ex seq. wirubowat, bowal, freq. ex witúbať. wirúcaní, á, é, p. c. v. wie rútení. Wirúcaní, á, n. v. Wirúteňí. wirúcat, al, ám, V. P. imp. ag: v. wirútit. Witučeňí, á, n. sponsio, nis, f. das Bürgen: kezesség. Syn. Ručení. 2) cessatio a sponsione, Aufhörung vom Bürgen, kezességnek meg - szűnése. wiručit, il, ím, V. P. imp. wis tuč: spondere, bürgen, Bürge seyn: kezessé lenni. Syn. tučit. 2) cessare a sponsione, desinere spondere: aufhören zu bürgen (Bürge zu seyn): kezességtől meg-szünni.

Wiručowáňí, á, n. Nom.Verb. ex seq.

wiručował, iowal, čugem freq. ex wiručiť.

† wirůst, wirostl, wirostu fut. v. wirost.

wirútení, á, é, p. c. deciduus, dirutus, prolapsus, elapsus a, um eingefallen, eingestürßt : ki-döltt, el-romlott, le-omlott. Syn. wirúcaní, wiwále. ní, zrúčení, zwalení. Wirútení, á, n. elapsio, prolapsio Suet. Einfall, Einsturz: ki - dőlés, ki-omlás, ki-esés. Syn. Wiťúčáňí, Wiwaleňí, Zrúteňí.

wirútit, it, im, V. P. imp. wirut: diruere, von einander reißen, einreißen, zerstören: ki (le) dönteni, le rontani. Syn. wirúcat, wiwaliť, zrútit. Usus. Lewirut teg Steni, parietem illum ne dirue, reiße nicht ein die Wand, ki-ne döntsdd a' falat. II. rec. wis rútiť sa: excidere, elabi, prolabi, dirui: einfallen, eins stürzen el- romlani, le- roskadni, le- omlani, ki-esni, ki-dölni (lök). Svn. witú cat (wiwalit, zrútiť, zwa lit) fa.

wiruwani, á, é, p. c. v. wit wani.

Wiruwáňí, á, n. v. Wirwáňí. wituwak, wiruwal, wiruwám et wirugem, V. P. imp. wis ruwag, et wirug: v. wirwat. Wiruwawání, á, n. Nom. Verb.

[blocks in formation]

Wicwání, á, n. vulsio, evulsio, nis, f. Ausraufung, Ausrupfung, Auszupfung: ki-szag gatás, ki- rántás, ki- rantzigálás. Syn. Witcháňí, Wiruwání.

wirwat, wal, wem (boh. wirwu fut.) V. P. imp. witwi: evellere, vellere: ausraufen, ausrupfen, auszupfen: ki-szaggatni, ki rántani, ki- rántzigálni. Syn. witchat, wiruwat.

Wirwawání, á, n. Nom. Verb. ,n.

ex seq. wirwawat, al, ám, freq. ex wirwat.

wif, e, f. v. wista.

wif, comp. ex wifoto, boh.

wey

wifácaní, á, é, p. c. v. wi fotení. 2) diu hinc inde trusus, trusitatus: lange, viel hin und her gestoffen sokáig ide 's tova taszíttatott, taszigáltatott.

Wifácáňí, á, n. v. Wisoteňí. 2) multa hinc inde trusio trusitatio: das lange (viele) hin, und her Stoßen: sokáig való ide 's tová taszigálás. wifácať, cal, čem et ém V. P. imp. wifać et wifácag, v. wifotit, 2) multum (diu) hinc inde trudere, trusitare: viel (lange) hin und her sto ken: sokáig ide 's tova taszigálni, Wisáček, čku, m, dem. hippoperula, perula sellaris (ephipialis) eine kleine Satteltasche, nyereg tarsolyotska. Syn. sedlowa Rapsička, Tarsulka. wisacowani, á, é, p. c. v. wis fácaní.

Wijacowání, á, n. v. Wisá . coni. wisacowani, á, é, p. c. v. ofacowani.

[ocr errors][merged small][merged small]

V. I. imp. cug: v. ofacomet. 2) desinere aestimare (taxare, pretium ponere, liceri): aufhören zu schäßen, meg-szünni valaminek árát szabni, meg-betsülni.

[ocr errors]

Wisad, u, m. novelletum, i, n. Pandect. Ulpian. locus iuvenibus arboribus, vitibus expositus (consitus): ein mit jungen Bäumen oder Weinsthcfen besezter Ort: új ültetés, új kert, új szőlő, új ültetés szőlő. Syn. Wiňica, neb 3ahrada, mladimi Stromi neb Wiňici wisadená. wisada, i, f. privilegium, i, n. Privilegium, Befreiung, Bes gnädigung: szrbad levél, privilégyiom, valamire szabadság. boh. Weysada. wisašení, á, é, p. c. exposi tus, a, um ausgeseßt, her ausgefeßt: ki- tétetett, ki-rakotit, ki-tett. Syn. wilože ní. 2) positus super rem, impositus rei, sublatus, erectus, levatus, allevatus, elevatus, sursum collocatus: auf gefeßt, aufgehoben, in die Höhe gehoben: fel-emeltetett, feltétetett, fel-ültetett. Syn. po fadení, wizdwihnutí. 3) emotus, evulsus, avulsus, eiectus: ausgehoben, herausgehoben qus einem Orte: ki-mozdúltt, ki - mozdíttatott, ki- vetett. Syn. wirazení, wiwaleni, wiwážení. 4) translatus, transpositus, transplantatus: ausgefeßt, által ültetett, Syn. presasení. 5) consitus, ausges

fest,

fest, ausgepflanzt: ki - ültetett. Syn. pofasení. 6) absolutus, perfectus, ex integro colle ctus ausgefeßt, fertig gefeßt, zu Ende gesezt: el-végeztetett: ki - rakott, ki- tétetett. Syn. wiložení. 7) denumeratus, dinumeratus: aufgezählt, hergezählt: ki (el, meg (számláltatott megolvastatott. Syn. wičítaní. Wisaseni, á, n. expositio, nis, f. das Aussehen, die Aussegung, Herausseßung: ki-tétel, ki- tévés, ki-rakás. Syn. Wiložení. 2) sublatio, levatio, elevatio, allevatio, impositio: Aufschung, Aufhebung, Hebung in die Höhe: fel-emelés, fel- tévés, fel-ültetés. Syn. Posadení, Wizdwihnus tí. 3) emotio, evulsio, avulsio, eiectio: die Aushebung, Heraushebung; ki-indítás, kivetés. Syn. Wirazení, Wiwaleňé, Wiwážeňí. 4) translatio, transpositio, transplantatio: Ausseßung által

ültetés. Syn. Prefašeňí. 5) consitio, Bepflanzung, das Bepflanzen, Pflanzen: ki-ültetés. Syn. Pofasení. 6) absolutio, perfectio colligendae phylirae: Aussehung, Fertigsehung eines Bogens: elvégezés, kitévés, ki – rakás. Syn. Wisa, Seňí. 7) denumeratio, dinumeratio: Auszählung, Hinzähfung: fel (meg, ki) számlálás, meg - olvasás. Syn. Wi čítání. 8) adscensio. Aufstei gung, fel- ülés, fel- hágás. Wisašić, a, m. expositor, is, m. Ausfeher, ki - tévő, ki-rakó. Syn. Wiložitel. 2) consitor, Bepflanzer, ki-ültető. wisasit, il, ím, V. P. imp. wisas. exponere, aussehen, heraussehen, z. B. aus dem, Schiffe ein Kind: ki-tenni

+

ki-rakni. Syn. wiložíť. 2) ponere super rem, imponere rei, tollere, adtollere, erigere, levare, elevare, allevare, sursum collocare: aufsehen, sehen auf etwas, aufheben, in die Höhe heben : fel-emelni, fel-tenni, fel-ültetni. Syn. posasit, wizdwihnúť. Usus. Wisa8 ho na Lawicu, na Roña. 3) emovere, tollere, avellere, eiicere: ausheben, etwas herausheben aus einem Orte, z. B. die Thür, das Fenster: ki-indítani, ki-mozdítani, ki-vetni, p. o. az ajtót sarkából. Syn. wirazit, wiwalit, wiwážiť. 4) plantu: transferre, transponere, transplantare plantas: Pflanzen aussehen, által ültetni a' palántát. Syn. prefa8it. 5) Zahradu Stromami, Plantú: conserere arboribus plantis etc. aussehen, bepflanzen z. B. mit Bäumen, Pflanzen: ki-ültetni fákkal, palántával. Syn. pofasit. 6) 5 áret: absolvere, perficere expositionem, vel collectionem phylirae: ausse Ben, bis zu Ende sehen, fertig sehen, z. B. einen Bogem in der Druckerei: el-végezni, kitenni, ki-rakni az árkust. Syn. wiložit. 7) denumerare, dinumerare: aufzählen, hinzählen z. B. Geld: fel (ki, meg)- számlálni, meg-olvasni. Syn. wičítať. 11. rec. wis fasik sa na Roňa, na La. wicu sc. adscendere, aufsteis gen, fich auffeßen: fel-ülni, fel hágni.

wisadňe adv. cum privilegio,
privilegiate Privilegium, priz
vilegirter Weise: privilégyio-
mossan, valamire való sza-
badsággal.
wísadni, á, é, adj. privilegia-
tus, privilegiarius, privile-

gio donatus, a, um: privile girt, Privilegium habend, be freit, begnädigt: privilégyiomos, kinek privilégyioma, és valamire szabadsága vagyon. boh. weysadňí. 2) destinatus, verordnet, el-szantt, el-tekéllett, el-végezett. † wísadňí, adj. omn. gen. i dem. wisadnúť, dnul ( del ), dňem V. P. imp. dni: v. wisednúť. Wisadnutí, á, n. v. Wisednutí.

wisádzaní, á, é, p. c. v. wi
sadení.

Wifádzáňí, á, n. v. Wisa8e-
ňí.
wisádzať, al, ám, V. I. imp.
ag: v. wifasit. boh. wifáze-
ti. Usus. Zahradu wisádzať,
conserere hortum, den Gar-
ten aussehen, bepflanzen: ki-
ültetni (veteményezni) a' ker-

tet.

Wisadzowáňí, ά, n. Nom.
Verb. ex seq.
wisadzował, żowal, zugem,
V. I. imp. zug: freq. ex wi
fa8it. boh. wisazowati.
wisáhnúť, hnul (chel), hňem,
V. P. imp. ňi: adtingere
(pertingere) eo hinreichen,
hinlangen, fich bis dahin erstres
fen: oda érni, egész odáig
ki-nyújtózni. Syn. dočáhnúť,
dosáhnút.

wisáhnutí, á, é, p. c. eo ad-
tingens, pertingens, tis; il-
luc extensus, a, um: bis da-
hin erstreckt, éppen oda értt,
ki-nyújtózott. Syn. dočáhnu-
tí, dosáhnutí.
Wisáhnutí, á, n. adtactio, ex-
tensio, pertingentia eousque :
Hinreichung, Hinlangung oda
érés, egész odáig nyújtózás.
Syn. Dočáhnutí, Dosáhnutí.
Wisahowáňí, á, n. Nom.Verb.
ex wisahowat.

[ocr errors][merged small][merged small]

wisahowak, howal, hugem, V. I. imp. bug: v. wisáhnút. Syn. docahował, dosahował. wisahowak, howal, hugem V. P. imp. bug: per orgias (orgiatim) metiri, dimetiri, emetiri, mensurare, dimensurare, emensurare: ausflafs tern, mit der Klafter ausmes fen: ölenként (öl számra) kimérni. Syn. Sáhú merať, wimerat.

Wisáť, u, m. pera sellaris (ephipialis), hippopera, ae, f. die Satteltasche, nyereg tarsoly. Syn. fedlowá Rapse. boh. Wat u Sedla. wifákaní, á, é, p. c. emunctus, a, um: ausgeschnäujt, ausgeschneuzt: meg-törültetett, ki-fujatott, meg - Lisztíttatott. Syn. wifáknutí, utrení. wíšáťáňí, á, n. emunctio, nis, f. Ausschnäuzung, Ausschneuzung: orr meg törüles, kifuvás. Syn. Wisáknutí, Utreňí.

wisákať, kal, kám, et čem, V. P. imp. ag, cum vel sine si (sebe) of: emungere, ausschnauzen,, ausschneuzen: orrát ki-fújni, ki-tisztítani, meg-törülni. Syn. wisaknút, utret. boh. wifmrkati. Usus. mám (musím) si prw of wifákat, emungendae sunt mihi prius nares. ich muß cher die Nase ausschnäuzen, elsőben ki kell az orromat fujnom (törülnöm). Wisač si Nos, emunge tibi nares, schnauzech dich, törüldd-meg az orrodat.

[ocr errors]

II. rec. wifákať sa: emungere se, fich ausschnauzen, orrát ki-fújni. Syn. wifáknút fa. boh. wifmrtat se. wisákli, á, é, adj. v. wischli. wisáknúť, knul (kel), kňem V. P. imp. tni: v. wischnút 1. Nro. Usus. Us Zem wis fákla. Čo naprsalo, us wis fatto: iam evanuerat (exsiccatus est) humor, per pluviam deciduam creatus: die Erde ist schon trocken, már kiszikkadtt (meg-szikkadtt) a' föld. 2) de uno actu. v. wis fákat. Usus. Malbich si Nof • wisáknúť, ale Ručníka ne mám: nares emungere deberem, sed strophio careo: ich sollte mich ausschnauzen, wenn ich nur das Schnupftuch hätte, ki-kellene fújnom az orromat, és nintsen keszkenyöm. II. rec. wisáknúť sa: v. wisákať fa. wifáknutí, á, é, p. c. v. wisnutí. Usus. Wisáknuté Blaz to, exsiccatum lutum, tro cfenes Koth, meg-szikkadtt (ki-száradtt) sár. 2) v. wis fátaní. Wisáknutí, á, n. v. Wischnutí. 2) v. Wisáťáňí. wisakowani, á, é, p. c. reticulatus, reticulis instructus, retibus phaleratus, a, um: mit Garn überzogen, hálos fél-hálózott, fel-hálóztatott, hálóval fel- ékesíttetett, bévontt, bé - vonatott. Wisaks, wané Rone, equi reticulis instructi, mit Garn überzoge ne Pferde, hálóval fel- ékesíttetett (bé-vonit) lovak. 2) v. wifáknutí.

Wisakowáňí, á, n. reticulatio,

reticulis instructio: Ueberzic hung mit Garn, fel- hálózás, hálóval bé-vonás, fel-ékesítés. 2) v. Wifáknutí.

wisakował, kowal, kugem, V I. imp. tug: reticulare, reticulis (retibus) instruere: mit Garn überziehen, ausschmü cfen, auszieren: fel-hálózni, halóval bé-vonni, fel- ékesíteni, p. o. a' lovakat. 2) freq. ex wifáknúť. Usus. Rdiz wisakowala 3em po Défsi, dum terra post pluviam siccaretur, als die Erde trocknete nach dem Regen, midön a' föld eső utan szikkadni kezdene.

wifálení, á, é, p. c. v. wiciğánení. Wisáleňí, á, n. v. Wiciģáňe,

ní.

wisálit, il, ím, V. P. imp. wis fal: v. wicigánit. wisálka, i, f. v. Šibenica. wifancowani, á, é, p. c. v. ofancowani.

Wisancowáňí, á, n. v. Osancowání.

um:

wisancewat, cowal, cugem V. P. imp, cug: v. osancowat. wisani, á, é, p. c. v. wésaní. Wisáňí, á, n. v. Wésáňí. wisankowani, á, é, p. c. satis trahis vectus, a, zur Genüge zu Schlitten gefah. ren, eleget szánkázott. Wisankowání, ά, n. Nom. Verb. ex scq. wisankowat sa, kowal sa, kugem fa, V. P. imp. tug fa: satis (multum, diu) trahis vehi: zur Genüge zu Schlitten fahren, eleget (sokáig) szánkazni, ki-szánkázni magát. 2) desinere trahis vehi, aufhdren zu Schlitten zu fahren, megszünni szánkázni (a' szánkázástól).

wisák, wisál, wifegem, V. P. imp. wifeg, cum vel sine accus. Semeno, zboží sc. sementem facere, serere, seminare, inseminare: ausfä»

en,

« PredošláPokračovať »