Obrázky na stránke
PDF
ePub

latus ,

ausgezogen, weggezogen :- + Wilteknuti , n. v. Wifiek: költözködött, ki - hor- nuti. todolt , el-költözött. Syn. wistekowani, á, é, p. c. pafeni, wiñefeni.

statuminatus , ridicis howání, á, ni

, hospitio (palis ) instructus, a, um: ssio, migratio, emigra- gepfählt, ausgepfählt, mit Reo transmigralio, comuni

benpfählen übersehen, j. B. Weine lio, translocatio, nis, f. garten: meg-karóztatott , p.o. stos, tus, m. das Ausa

a' azölö. 2) ridica caesus (con1. Wegziehen, Ausziehung, ci sus), init dem Rebenpfahle ges ichung vom Orte, z. B. schlagen, abgeprügelt, abgeschla. inem saule: ki (által) gen: szölökaróval meg-verezködés, hordozkodás, telt., verettetett. töltözés, szállás váltás. wistelowání, á, n. palatio , Prenesení, wiñesení, statuwinatio, ridicis instruWi Premeñeñí. 2) fuga , ctio : Auspfählung, Pfählung, tio: das Laufen, Fliehen, das Pfahlen : meg-karózás. 2) then :futás, szaladás, el- ridica caesio, palatio : Auss el-menetel. Syn. 08. prügelung (Abschlagung) mit dem

Rebenpfahle , szölökaróval-yawat la, bowal la, hus ló meg-verés. dr V. P. imp. bug ra, wistekowat, Kowal, Kugem , mu, z mesta: emigra-, V. P. imp. kug: palare, stasigrare (ex) domo, ur- tuminare, ridicis (palis ) exnéziehen, wegziehen, forts ponere (instruere) vineam :

B. aus einem Hause, auspfählen, pfählen, z. B. den kr Otadt: ki-költözködni, Weingarten: meg-karózni, kaszkodoi, el-költözni, a rót veroi a' szölö mellé. 2) I, a várasból. Syn. wis desinera palare, aufhören zu %, pineft 4,5o/poo pfählen, meg-szünni karózni. hit, premenit. 2) 'fu- 3) ridica cedere (concidere , arolare : ausziehen, laus. mit dem Rebenpfahle abprügeln, lichen : futni, szaladni, szölő-karoval meg-verni. noi

. Syn. odist': wistemowani, á, é, p. 6. V. bowali Te, owal re, ugi nastemowani. fut. idem.

Wistemowání, á, n. v. after táni, á, é, po'c. V.

mowání, ani.

wistemowap, mowal, mugem, ikání, n, v. Wisčekáni.

V. P. imp. mug: v. nastemo: ati, al, ám .fut. v. wis wat. II. rec. wirčetač se : * wist'eńání, á, n. v. wisto.

náñi. táwání, n. v. wiries * wist'eňať, nal , nem, V. P. 1.

imp. wisten: v. wistonat. awati, al, ám freq:

II. rec. wisteňat ra : v. wis itetati, v. wistekawat. stonat Ta.

Enu fut. * wiftépani, á, é, p. c. v. *ielnút.

wifiépání. Enuti, á, é, pic. V. molo

wistépáni, á, n. V. Wifiés páni.

Wis

cetat la.

Inúti , tl,

*

'Q 11

[ocr errors]

pat.

[ocr errors]

V. P. imp.

wiftépat, ál, ám, et pem,

wifterowat, rowat, V. P. imp. pag: v. wifié- V.I. imp. cug: freq

Pteriť, v. wisčerowat. wistepení, á, é, p. c. V. wis * Wifti, á, n. v. Wido pćepeni.

wistidani, á, é, p. wistepeni, é, n. v. wifies piðani. 2) v. wipionu peni.

* Wistimání, á, n. wiftépení, á, é, p. c. v. wi. đi. 2) v. Dipid nuti fcépeni.

* wistidat, al, ám, V. ? * 'wiftépení, å, n. v. wifié. ag: v. pidat. 2) v. minid peñi.

• Wiftionutí, á, n. 1.0 wistepit , il, im, V. P. imp. nútí. wistep: v. wifčepit per 2. * wistidlowani, é, lip Nros.

pidaní. 3 Nro. wiftépit , it, im, V. P. * Wistidlowání, á, a wiftáp: 1. witépit. 1Ị. rec. dani. 3. Nro.

wiftépit ra : v. witēépit pa. wistiớlowat, lowal, wistepowani, á, é, p. c. . V. P. imp. lug: V. tepowani.

3. Nro. wiftepowáni, á, n. v, Štes wistiónút, anul (601), powani.

V. P. imp, oni: V. * wir tepowani, é, n. v. Wi.

nút. riepowani.

* wistisnuti, á, é, p wistepowat, powal, pugem, wipidnutí. freq. ex wifé'épit, v: wifies * Wiftichowání, á, he pomak. II. rec wirtepowat pidowani, fa: freq. ex wiftépit ia, v. wifticowat, powal du willepowat ra.

freg, ex wistiónút, wist'érant, á, é, p. c. v. wi.

dowat. stretí.

wisticowani, á, éif wift'éráni, á, n. v. Wiftretí. wisčicowani. wist'érat, al, ám, V. I. imp. * Wisticowání, á, n.

ag: freq. ex wistret. Usus. Pčicowání. páw wistéré Rridla: avis * wifticowap, cowal, Junoniana extendit alas, der V. P. imp. cug: v. w Pfauhahn streckt seine Fliegeln wat. aus, a páva ki-terjeszti szár- wisti8áni, á, n. v. Wifi pyait.

wistidat, al, ám, V. wift'éráwání, á, n. Nom. Verb.

ag: v. wistianút. ex seq.

wistidle adv. frigide, ki wist'erawat, al, ám, freq. ex degen. Syn. diadne, of wift'état.

wistiðlí, á, é, adj. fri *wiftereni, á, é, p. c. V. wis

frigidiusculus, subfri féérení.

frigefactus, refrigerato * Wistérent, á, n. v. Wifées

um: fühl, aufgekühlt: tent.

hives, meg (ki) hüllt wifterit, il, im ,,V: P. imp. wiftidnuti, widladnuti ['ter: v. wifierit.

dlasti, dladni. wisterománi, á, n. v. Wir wistidnút, Snul (del) fierowani.

V. P. imp. Sni: refrige

der rbere : qusfühlen

qubkühlen, fühl wist'ínani, á, é, P. c. concien: meg (ki) hülni. Syn. sus, internecione deletus, ad abnút. Usus. woda wis internecionem exscisus, gla

: aqua deferbuit, das dio peremtas, interfectus, a, er it fühl geworden, meg- um : niedergehauet, ausgehauet:

víz. mladá Rrw wis le - (ki) vágatott, vágattatott, : deferbuit adolescentia, meg-öletett, ölettetett. Syn. junger Muth hat vertobt, az posřinaní, wihladení,

wis vir meg-tsendesedett. blawení, wimordowani. ni, é, é, p. c. refrige- wistinání, á, n. concisio, ad A um: ausgefühlt, fühl internecionem exscisio, gladio en: meg - hältt. Syn. peremtío, interfectio, nis, f. Snutí, wistidli.

Riederhauung, Aushauung : leuti, á, n. refrigeratio, vágás, meg-ölés. Syn. Post'í. Ausfühlung, meg-hü- nání , Wiblašeňi Wiblawe. ütés. Syn. Wichladnutí. mi, wimordowání. núti, šl, Snu fut, ex wistinat, al, ám, V. P. imp. nút.

nag, až do posledneho, de iat, bowal

i dugem, multis: concidere, gladio sufex wistidnút.

ferre, internecione delere, ad it, jnul (hel), hắem, internecionem exscidere (deimp. bři: v. dopao. lere), interimere: niederhauen, sopadnút, sostihnút, egy lábig mind le-vágni, kard nút.

dal ki-végezni, meg-ölni Syn. uti, á, é, p. c. v. 80. post'inat, wiblasit, wibla.

pristihnutí, dopas wit, wimordowat. popadnutí.

wist'ínení, á, é, p. c. adumui, á, n. v. Doft'ihs bratus, delineatus, a, um: Prislibnutí, Dopadnu.

abgeschattirt, entworfen : le-rajpadnutí.

zoltatott, ki- árnyékoztatott. váni, á, n. Nom. Verb. Syn. wiobrazeni.

wift'iñení, á, n. adumbrajat, howal, bugem,

tio, delineatio, nis, f. Abs * wistihnut.

schattirung, Entwerfung, Nado. wani, á, é, p. C. V.

ahmung zum Scheine, Schat. eni,

tenriß, Entwurf: le-rajzolás, owání, á, n. v. Štes rajzolat, ki-árnyékozás. Syn.

Wiobrazení. wat, kowal, kugem, wistiñit, il, im, V. P. imp. mp. tug: v. ftepowat! wift'in : adumbrare, delineale, praes, ex wiscas re: abschattiren, entwerfen, un.

vollfommen nachmahlen, oder ani, á, é, p. C. V. nachahmen: le (ki) – rajzolni , owani.

ki-árnyékozni. Syn. wiobra. odni, é, n. v. naste

zit. i.

wift'inowani å, n. Nom. lat, wowal, wugem, mp. mug: 1. nafte: wist'inowát, nowal, nugem,

[graphic]

freg. ex wist'íñit.

Verb. ex seq.

+ wi

eš seq.

+ wistipaní, áz é, p.c. V. wis rhyn aufbetten, szépen

ftépani, wisčepeni. 2) v. vetni az'ágyat. 2) stert wifcipani.

consumere, durch Stres + wistipáni, n, wis cépañí, brauchen (allemachen),

wirdépení. 2) v. wiriipání. das Stroh : 'terítéssel t wistípat, al, ám sut. v. wi- getéssel, hintéssel) m

fcepat, wifiépit. 2) v, wisiis mészteni (el- fogyaszt pat. Il. rec. wiftípač Te; v. p. 0. a' szalmát. wir dépit se.

* wislatí, á, é, P. C. + wistipnúti, pl, pnu fut. v. stlani. wifcipnúť,

* Wislatí, á, n. ve Wit + wif'tipnutí, á, é, p. c. v. Wistláwání, á, n. Nan.) wirtipnutí.

ex seq. wistipowání, n. v, wisčie wistiapat, al, ám, powání,

wistlat. + wistipowati, owal, ugi (u), wistonání, á, n. Non.

freq. ex wistipnuti, v. wisiis powat.

wistonat, nal, nem V. I wift'irant, á,é; p. c, v, wie wiston, et wistonag:

stretí, Wist'íráni, á, N. v. Wistreti,

re, gemere, aufhören wift'itat, al, ám, V. I. imp.

zen meg - szünni nyo

desinere aegrotare, ag: freg. ex wistreč. II. rec. zu franken frant ju wift'irať fa, freq. ex wie

meg - szünni beteges wistlani, á, é, p. c. Postel;

betegnek lenni. vulg.

ñat, wistukat, stratus , compositus, a, um: wiston wání, á, n. No aufgebettet, gemacht das Bette:

ex seq. 2) v. Stone meg - ágyasztatott. 2) ster- 'wistonáwał, al, ám! nendo consumtus , ausgestreut,

wistonat. 2) v. stou durch Streuen verbraucht (alle * wistráfani, &, é gemacht)3. B. das Stroh; wikarbaní, wifresente el - teregetett, el - teríttetett, * wistráfání, és terítéssel meg-emésztetet (el

karbáñi , wibresent, fogyott, el- fogyasztatott). * wistráfať, al, ám Y, Wirtlání, á, n. v. g. poftele: stratio, composițio lecti : Auf- *wiftragani, á, é, P.

fag: v. wikárhat, þettung, fel-ágyazás. 2) ster- strogeni, nendo facta consumtio, Ber: wistrágání, á, n. " brauchung ( Allemachung ) durch Streuen, Ausstreuung : terités wijtrágat, al, ám v

geni, sel - való meg - emésztés (el

. fogyasítás ); pistlač, wistlal, wiftelem V.P. imp. wist'el, post'el ; sterne

nitio, cautio, praecau re, componere lectum : auf

ae
betten, das Bette machen : fel-
ágyazni, az ágyat meg - vet-
ni. Usus. Pekne post'el wi.
fitlat: sternere camte lectum,

tés, meg - Intés, id gondviselés, torát

stret fa.

Wistraba; i, f. moniti
monitio, admonitio,
i, n. Warnung, das
örizet irant-való okt.

.

zés. Syn. Wistrahowání, 172. gem, V. P. imp. cug: v.
pomenutí, Paučeni , boh. wiunowat..
Weystraba. Üsus. O'každeg wistrapcowani, á, é, p. c. V.
Weci Wistraba učiñena gest: wisttapení.
una quaque de re cautum est, Wistrapcowáni, á, n. v. Wis
allenthalben ist eine Warnung strapení.
gethan, minden felöl jó ren- wistrapcowat, cowal, cugem,
delés tétetett, minden vesze- V. P. imp. cug: v. wistrapit.
delem nélkül vagyon. To k Wistrapcovávání, á, n. Nom.
wiftraze slúží : est monitioni Verb. ex seq.
(praemonitioni), dies dient wistrapcowawat, al, ám freq.
zur Warnung, az szolgál né ex wistrapcowat.
ki meg - intésre. 2) docu- wistrapení, á, é, p. c. retex-
menlum , Lehre, Barnung: tus, filatim solutus, dissolu-
tanúság. Syn, Hauka, 7aučes tus, a, um: aufgetrennt, auf-
ñi. Usus. R Wistraze bit: gelbst, getrennt: ki - rojtozott,

esse documento, zur Warnung ki (fel) fejtett, ki-bontó* dienen, eine Warnung seyn: dott.

tanúságra lenni, szolgálni. wistrapení, á, n. relextio, . Wistrabowač, a, m. monitor, solutio , dissolutio (in fila):

praemonitor , is, m. Warner, Auftrennung, Aufldsung, Trene. intö, tanáts - adó. 2) v. Stra: nung: ki (fel) fejtés, ki-rojžec.

tozás, ki - bontódás. wiltrabowani, á, é, p. c. mo- wistrapit, il, im, V. P. imp. 'pitus, praemonitus, a, um: wistrap : retexere, in fila sol

gewarnet ,, meg - intetett. vere (dissolvere): auftrennen, Wistrabowání, é, n. v. Wir etwas gewebtes auflösen, trena

straba. 2) v.' Strabowání. nen: ki (fel) fejteni, ki-rojwistrabowat, bowal, bugem,

tozni, ki - bontani. V. I. imp. bug: monere, Wistrapowání,á, n. Nom. praemonere, cautum reddere: Verb: ex, seq. warnen, worauf : meg - inteni. wistrapowat, powal, pugem , Ubi, ut, daß, hogy. ubine, freq, ex wistrapit. ne, daß nicht, hogy ne. Siras wistrasení, á, é, p. c. terrenmiwa, de, in Ansehung, vor do expulsus, a, um: durch etwas: 2) v. strabowat. 3) Schrecken herausgetrieben, ausdesinere custodire, aufhören gejagt : meg - ijesztve ki - vetzu bewachen (in Acht zu neh: tetett, ki - Üzettetett, ki-üzemen, jli beobachten), meg- 'telt. Syn. wiplasení.

szünni örizni, reá vigyázni. Wistrarení, á, n. lerrendo faWistrabowawáří , á, n. Nom. cta expulsio, Heraustreibung Verb. ex seg.

" ( Ausjagung) durch Schrecken : wistrahovávatal, ám freq. meg - ijeszlve ki - üzés, kiex wistrabowat.

vetés. Syn. Wiplarení. t wistrapacírowani, á, é, p. wistrasit , il, im, v. P. imp. C. v. wiunowani.

wistrar: terrendo expellere, * Wistrapacírowání, á, n. V. durch Schrecken heraustreiben, Winnowání.

meg-ijesztve (meg - ijesztés* wiftrapacírovat, cowal, rus sel; ki - üzni, ki - vetni. Syn.

viplasit. 2) desinere terre

« PredošláPokračovať »