Wobotok, u, m. idem, Wodri, á, n. (Rer dluhi), vitis iugata, Rebstock, der mit langem Pfahle angerichtet ist: szőlő veszsző.

t wog, e, f. v. Oge. Wog, u, m. v. Bog. wogaččin, a, e, adj. poss. ex Wogačka: uxoris militis, der Soldatenfrau (dem Kriegsweis be) gehörig, tábori aszszonnyé, katona feleségéé, katonánéé. Syn. wogenčin. Wogáček, čka, m. dem. parvus miles, ein kleiner Soldat, kis katona, katonátska. Wogačka, i, f. uxor militis, mulier militaris (castrensis): Soldatenfrau, tábori aszszony katonáně, katoná felesége. Syn. Wogenta, wogenská Žena. wogadi adv. v. wogensti. wogádí, á, é, adj. v. wogen-' fti.

* wogačkin, a, e, adj. poss. v. wogaččin. Wogactwo, a, n. collect. v. Wogsto.

Wogát, a, m. miles, itis, bellator, is, m. Soldat, Kriegsmann: katona, vitéz, hadakozó. Syn. Bogowňít, boh. etiam Wálečník, Žoldnéť. Usus. Dobrowolni (kteri na fwog Gros tabne) Wogák: volo, nis, m. Liv. voluntarius miles: Freiwilliger, Bolontär, freiwillig Dienender in Kriege: szabad akaratú katona. Lahko odení wogák, veles, itis, m.chevauxlegers: der leicht bedeckte (bewahrte ) Soldat: könnyü szerrel való vitéz, katona. Nowi (mladi) bogát, i. e. Nowáček Reğrút: tyro nis novus miles; ein junger Sols dat, rekruta katona. Obecní pogét: miles gregarius,

m.

ein gemeiner Soldat, küz katona. Prísažní (sprisahaní) wogát, kteri Prísahu swému Wodcowi zložil: auctoratus miles, qui Imperatori per sacramentum addictus est: ein beschworner Soldat, meg-hiteztetett (királyának hűségére hittel köteleztetett) katona. Odprísahaní Wogák, i.e. Obfitňít, od Prísahi (Wer nost'i a powinost'i wogen steg, od záwazku wogenskeho) oslobodeni, sprost' ení: exauctoratus miles, qui solutus est sacramento: ein abges dankter (reducirter, freigelasse ner) Soldat: el-botsáttatott (obsitos) katona. Stari Wo gát: veteranus miles, ein al ter Soldat, régi (tanúltt) vitéz, katona. Wodní (powod ňí, na Wode) Wogát: miles maritimus, epibates, is, m. Seefoldat, Soldat zu Was fer tengeri katona, vívó (bartzoló.) Bogazlíwí (málo mi• felni, bez Srdca) Wogát: sine animo miles, zaghafter Soldat, félénk katona. Wo gatow sprisahat, Prísahu Wer nost'i nechať zložiť: militem sacramento rogare (adigere) Liv. die Soldaten den Eid der Treue schwören lassen, a' katonát zászló alá ésküttetni. wogátow, a, e, adj. poss. militis, dem Soldate gehörig, katonáé. Syn. bogownikow. wogančin, a, o adj. poss. wogenčin.

*

*

Woganta, i, f. v. Wo genta. *wogenkin, a, o, adj. poss. v. wogenčin. * woganski, á, e, adj. v. wos gensti.

wogenčin, a, o adj. poss. V. wogaččin. Wogenka, i, f. v. Wogačka.

wogeniti adv. militariter Liv. militiarie Treb. Poll. more militari (campestri, castrensi: soldatisch, soldatenmäßig, auf Soldaten Art: katonáson, katona módon, katonássan fegyver viselő módon. Syn. wogadi, powogací, powogeniti. Usus. Powogensti mluwit, kričat: militariter loqui, soldatisch reden, katona módon kiáltani. wogensti, á, é, adj. militaris Caes. Liv. castrensis, campestris, e militarius Plaut. bellicus, a, um: soldatisch, soldatenmäßig, die Soldaten, oder den Krieg, oder den Kriegsdienst: oder das Keiegswesen be treffend, kriegerisch, Kriegs-: katonai, katonás, vitézi, hadi, tábori, hadi dologhoz való. Syn. wogací, boh. etiam wálečný, wálečňí. Usus. Wo. genti Clower, militaris (scil. vir) Horat. Soldat, kriegerisch, des Kriegs gewohnt, im Kriege erfahren: katona. 000. gensti Ruchar: lixa, ae, m. Iustin. militaris, coquus : Soldatenkoch, Koch bei der Armee, Sudelfoch: tábori szakáts. Wogensti Lud (boh. wáleční Lid): v. Wogsto Wogensti astrog, machina bellica, der Kriegszeùg, Sturmzeug hadi eszközök, mesterségek. Wogensti Stan, Šator: tentorium militare, Kriegszelt, Belt: tábori sátor. Wogensti Wek, aetas militaris Tacit. Soldatenalter, das war von siebzehnten bis zum sechs und vierzigsten Jahre: katona-kor, idö. Wogeniti život: militia, vita militaris: Soldaten leben, katonaság, katona élet. Wogenská (hradská) Cesta: via militaris Cic. Heerstraße, Hauptstraße, eigentlich, wo eine

Arme marschiren fann: ország últya. Wogenská Chitrost, .i. e. Sortel, Podwod: strategema (non stratag), atis, n. Val. Max. dolus bellicus, ars bellica, consilium in arena Cic. Kriegslist, von einem Anführer, hadi okos fortély, hadi tisztességes (praktikás) álnokság, mesterség. Wogenská Príprawa, boh. wálečňá příprawa: apparatus bellicus, Kriegsrüstung, hadi készület. Wogenská Rada: consilium bellicum, Kriegsrath, hadi tanáts. Wogenstá Wec res militaris Cic. Kriegswesen, hadi dolog. Wogenské Zástawi, militaria signa, Kriegsfahnen, tábori zászlok. Wogna, i, f. bellum, praelium, i, n. dimicatio, nis, f. der Krieg, had, hartz, ütközet. Syn. Wog, Bog. boh. etiam Walka. Usus. Domácá (wnútagsá, wnúterná) Wogna: civile (domesticum, intestinum) bellum: Hausfrieg, einheimischer Krieg: belsö zendülés (támadás, had); hazafiak köztt-való had. Wentag sá (w cudzeg Zemi) Wogna: bellum extraneum, ausländischer Krieg, külső had. Losňá (na Wose, na mori) Wogna: pugna navalis (maritima), Wasserkrieg, Seefrieg, Krieg zur See (zu Wasser): tengeren-való hadakozás (utközet). Zemná (na Zemi) Wog, na: bellum terrestre. Krieg zu Lande, Landkrieg: földönvaló hadakozás. Pesá mogna: bellum pedestre, Krieg zu Füße, gyalog hadakozás. Sprawedliwa wogna: justum praelium Liv. ein billiger Krieg, rechtschaffene Schlacht: méltó (okon-való) ütközet. hadakozás. Wogng nám nastá.

stáwá; wognu budeme mat na Rrku; hrozá na nám fťažtú wognú: bellum nobis atrox impendet (instat, imminet): man drohet uns mit einem schweren Kriege; ein schwerer Krieg kommt uns über den Hals: igen nagy hadakozás következik réánk. Gestli Wec * Wogne prise? dám sa tés pri neg naist (čo sa mňa dotice, powinost mu tonat buSem): si fuerit bellum? meis partibus non de ero: wenn es einen Krieg abgiebt, wvill ich meiner seits nicht mangeln lassen: ha háborúra kél 'dolog (ha hadakozás fog lenni)? az én részemről fogyatkozás nem lészen. Nekomu Wognu oznámiť: iudicere (intendere) alicui bellum, einem den Krieg ankündigen, valakire hadat üzenni. Wognu wzbudiť, zdwihnúť: commovere bellum, Krieg erregen, erweiten ; hadat indítani. Wognu začať; k Zbrogi sa cá. pat; Zbrog chiťiť ( hopiť ́) : capessere (committere, ordiri) bellum. arma Liv. Krieg anfangen (führen), die Waffen ergreifen, zur Wehre greifen: hadakozást kezdeni, hadakozáshoz fogni, fegyvert fogni. 3af Wognú začať: rebellare, den Krieg wieder anfangen, ujra fegyvert fogni. Wognu west', bogowat: bellare, belligerare, bellum gerere, pugnare, proeliari, den Krieg füh ren, friegen: hadakozni, badat viselni. Proti nekomu Wognu west': inferre bellum (arma, signa) alicui (terrae: Jemanden bekriegen, mit Krieg überziehen: hadat indítani vaJaki ellen, valakivel hartzolni, meg-ütközni. Wognu pomáli west', proslužiť, pre

.

tabował: ducere bellum, den Krieg langsam führen, lassan hadakozni. Wognu premoct, premáhať, prrmahował: debellare, überwältigen, hadat meg-győzni. Wognu dokonal (te Roncu priwest), Rone Wogne učinit ? debellare, bello finem imponere, bellum finire, perficere: Krieg endi gen, dem Kriege ein Ende mas chen: a' hadakozást el-végezni. Wognu až do Zimi west, pretahował: ducere bellum in hyemem Caes. den Krieg bis auf den Winter verlängern, verzichen: egész télig hadakozni. Na Wognu sa strogit, wistrágat, chistat: bellum parare, adparare: fich jum Kriege rüsten: táborba készül ni. Nowozámité Zwoni, och gat pekne zwuća! Udward ti mládenci na Wognu fo stroga. Újvári harangok o de szépen szollnak! Udvardi legények táborba készülnek. We Wogne: bello, in bello: im Kriege, a' hadban, a' tá borban. doma, i we Wogs ňe obecní Úrad west': domi bellique rempublicam agere, zu Hause, und im Kriege dab gemeine Wesen versorgen, ein Amt führen: mind otthon, mind a' hadakban közönséges tisztet viselni, Wee na wog nu wi8e: res venit (spectat) ad bellum, es fommt zum Krie ge, ütközetre söl - ki a' dolog. Do Wogni (ne Wognu) weltu Chut ma: martis pullus Aristoph. ad bella magnopere propensus: er hat große Lust Krieg zu führen, a' hadakozásra felette nagy kedve vagyon. Do wogni ist': a) proficisci ad bellum, in den Krieg gehen, um da zu fechten? táborba (hadba) menai. b) i.

e.

e. Wogákem zostať na Wognu sa dat: ire militalum, fieri militem: Soldat werden, katonává lenni. Pri Prefporku werbugú, tam sem fa dal na Wognu. Sem spre. st'ení Wogni; oslobodení sem od Wogni, prepust'eni z Wogs ni: militiae vacationem habeo Cels. ich bin vom Kriege frei gesprochen: obsitot nyertem. Prov. We wogne gato we Wogne: ita fit in bello, im Kriege geht es nicht anders, úgy megy az hadban. 2) bellum, pugna, rixa, lis, disputatio: Krieg, Streit, Bank, Disput: háború, háborúság, pör, pörlekedés. Syn. Zwada. Wogňička, i, f. dem. parvum bellum, pugna levis, velitatio ein kleiner Krieg, das Kriegchen, der Rummel, Scharmüßel: kis ütközet. Syn, málá Wegna, boh. Potta. Usus. Rés ga pogsem na tu Wognu Wogničku, a pripru t Boku Sabe Tu Sabličku. Wogowani, ¿

n. militatio, nis, f. das Kriegen, vitézkedés, katonáskodás. Syn. Bogowáňí. 2) dolores (angustiae) partus, parturitio, nis, f. Aug. partitudo, inis, f. Plaut. die Kindesndthen, das Kreißen, Gebären wollen, schweres Gebären: szülhetés, vajudás, vajuszás. Syn. Pracowání k po. rodu. We wogowání (pri Porose) umret, zemret: in partu mori, e partu exstingui: in Rindesnöthen sterben, szülésben meg-halni. wogował, gowal, gugem, V. P. imp. wogug: militare, belligerare, bellare, pugnare, praeliari, dimicare, kriegen, "Krieg führen: vitézkedni, hadakozni, hartzolni, katonáskodni. Syn. bogował. 2) doloribus

(angustiis) partus constringi (premi), parturire Ter. partu (puerperio) laborare: in Kindesnothen seyn (liegen), ge bären wollen, kreißen von Menfchen: szülhetni (tnék), vajudni, vajuszni (szom), a' szüléshez készülni. Syn. Porodu pracował. Wogsto, a, n. copiae (militares), militia, ae, f. exercitus, us, m. Kriegsvolk, Kriegsvölker: katonaság, hadi sereg, fegyver viselő nép. Syn. Wogactwo, wogstwo, Zástup, wogensti Lud. Usus. Wogto na Zemi: milites defendendae terrae, Landmiliz, földi katonaság. Wogsko na Mo ti copiae maritimae, Siemacht, Macht zur See: tengeri katonaság. Wogsto negaté west'; Wogsta negátého nage wifsim Wodcem bit: ducere exercitum, eine Armee führen, anführen commandiren : fő vezérnek lenni a' táborban; az egész hadat vezérleni. wogstwo, a, n. idem. Wegta, i, f. voita, species lusus pictorum foliorum: das Wojtaspiel, vojta, bizonyos neme a' játéknak La Wogtu sa hrat, v. wogtowat. wogteček, čka, m. dem. ex Wogtet, v. Udalbertek. † wogtech, a, m. v. Udalbert. Wogtek, a, m. idem. Woglička, i, f. dem. ex Woga

ta.

† wogtisek, ska, m. dem, v.. Adalbertek.

Wogtowání, á, n. lusus voitae, das Wojtaspielen, Wojtis ren: vojtázás. wogtowat, towal, tugem, V. I. imp. tug: voitam Indere, Wojta spielen, wojtiren: vojtát jádszani, vojtázni. Syn. ne Wogtu sa hrat.