+ Wohat, e, m. v. Ohar. wohlačow, a, e, adj. poss. fu- : † Wohlaw, i, f. v. Öhlaw, circum, wokoli adv. in circuitu: im . sectus), bovis, m. der Oh, Ochse ein verschnittener: ökör. boh. Wůl Usus. Diwoti Wol, bison, tis, m. wilder Ocht: egy bial szabasú vad állat. Spražní (ťažní) Wol: bos vectarius (iugalis), Bugochie, jármos ökör. Wol pri Geslach (Greftoch): bos ad praesepe Philostr. emeritus, qui iam ob aetatem otio, vitaequae molliori indulget. Wol pri Stohu: bos apud acervum Suidas. splendide ampliterque vivit, in ubere rerum affluentia prolixius facit sumtum. 2) contemtive, bos, stupidus, excors: D, ein Schimpfwort; Ochsendumm, Ochsenhaft: ökör, gyalázó szó. Prov. Wol zostane Wo lem, bár bis bo do widna hnal: coelum, non animum mutat, qui trans mare currit; turpe tibi mansisse diu. vacuumque rediisse: der Ochs bleibt immer Ochs, az ökör, tsak ökör, ha Bétsbe hajtyákis. Red Clower do widne Wola pofle, wol naspát prise: stupidi res sibi commissas stupide, exequuntur. Pos Wolem tela hledás v. Bugák. Wola, i, f. v. 5rwol. Wola, i, f. voluntas, tis, f. der Wille, das Wollen, Belic ben, der Gefallen, das was man will, Neigung: akarat. boh. Wůle. Usus. Ostatná wóla umíragiceho, voluntas ultima moribundi, lester Wille des Ster Sterbenden, a' haldoklónak végső szándéka (akarattya vulg. testamentom. Wolu mat, cheet: velle, habere voluntatem: den Willen haben: akarni, azon akarattal lenni. Hekoho wólu hledat: consuere pulvillos sub cubito, Jemanden zu gefallen suchen, kedvét keresni valakinek. Šiekoho Wólu plňiť (wiplňiť); nekomu t wóli činiť, uči nit: morem gerere alicui, gratificari: Jemandes Willen thun, einem den Willen thun, zu Willen seyn: valaki akarattyát tölteni, tellyesíteni. wólu hubiť, kazit, staziť, rusik, zrusit: frangere voluntatem (animum), libidinem; den Willen (Eigenwillen) brechen, valaki akarattya ellen tselekedni, akarattyát megszegni. Wseckého do (bozkeg) Wóli máme: omnibus abundamus, wir haben Uiberfluß an allem mindennel bövelkedünk, mindenünk untig vagyon. ecot wóli učinit netomu dare alicui aliquid, gratificari alicui: etwas zu Gefallen thun, kedvére tenni valamit valakinek. Urob mi to r wóli, a pis: da mihi hoc, nt scribas (non et scribe): thue mir das zu Gefallen, und schreib: tedd meg azt kedvemért, és irjj. Podla mogeg wóli: ex (de) voluntate mea, nach meinem Willen (Gefallen), akaratom szerént. Podla twég wóli; gato sa ki chce (lúbí): ex tua voluntate, ad arbitrium tuum, prout tibi lubet: nach deinem Gefallen: akaratod szerént, a' mint akarod. Proti mogeg Woli učiňil sem: praeter meam voluntatem (invitus) feci, wider (ohne ) meinen Willon that iche, akaratom ellen tselekettem. proti mogeg Wólistalo fa: me invito evenit (contigit, accidit): wider meinen Willen geschah es: akaratom ellen esett, történt. Proti swogeg woli to učinil: imprudens fecit, wider seinen Willen (ohne Borsak, unversehens) that ers: akarattya ellen (feltétel nélkül történetből) tselekette. Proti wóli swich Ro-8ičom urobil: praeter voluntatem parentum (invitis parentibus) fecit, wider der Eltern Willen that ers, szülőinek akarattya ellen tselekedte. 3 wólu, 3 Sobreg Wó. li: a) i. e. ráð: sua voluntate, libenter gern, mit Willen: örömest, maga jó akarattyából. b) i. e. fwálne: data opera, consulto, de industria mit Willen, mit Vorfah, mit Wissen, und Willen: kész akartva. Wólu za Skutet prigat: probare voluntatem (animum) pro re, den Willen für die That annehmen: a' szándékot (akaratot) tselekedet gyanánt venni fogadni). Prov. wóla Čloweka gest geho potecha: sua quisque voluntate frui cupit, - des Menschen Wille ist sein Himmelreich, az ember akarattya az ö vigasztalása. J dobrá Wóla gest Chwali hodná: ut desint vires, tamen est laudanda voluntas: man muß den guten Willen für die Werke annehmen: a' jó akaratott tselekedet gyanánt kell venni. 2) animus, i, ra. der Wille, die Neigung, das Herz, Vorhaben: kedv, gondolat, szándék. Syn. Chuť, Náchilnost, atlonnost, umisel. Usus. Wólu mat, chcet, miflet: velle, cogitare, habere in animo: Willens seyn: akarni, gondolni, szándékozni. wólu mám: cogito, volo, habeo (est mihi) in animo: ich bin des Willens: szándékozom. Wólu swu sem wiplnil: animo morém gessi, ich habe nach meinem Willen gethan, kedvemet töltöttem. 3) animi constitutio, animus, voluntas, humor: der Wille, Humeur:kedv. Usus. Dnef ge dobreg Woli: hodie boni animi est, heute ist er eines guten Willens, ma jó kedvü. Zleg Woli: mali humoris, bößen Humeurs, komor (rosz) kedvü. Prov. Ge dobreg Wóli, gako kes tomu Dom hori: mali est animi, tristis est: er ist traurig, komor kedvü. 4) arbitrium, i, n. Wille des Gutbefinden, Willkühr, szabad akarat, tetszés, szabad itélet magunk hatalma, tettzésünk. Usus. Swogeg woli bit: sui arbitrii esse, uti suo arbitrio: feinen (freien) Willen haben, maga hatalmában lenni, senkitöl sem fügni. Podla swogeg Wóli žiwim bit, we wseckich Wecách potracomat: vivere ad suum arbitrium (ad sua: voJuntatem), in omnibus rebus uti arbitrio suo: seinen Willen in allen Stucken haben, maga innye (kedve) szerént élni. Ge swogeg Woli: est sui arbitrii (capitis, suae voluntatis) homo, sua mordicus tenet: der läßt nicht nach, nem hagygya a maga kontzát, akaratos ember. 5) sententia, ae, f. Wille, die Neigung : akarat, értelem, itélet, vélekedés. Syn. Umifel. Usus. Tato gest moga wóla: haec mea sententia est, én ngy értem. Podla wóli Wec ide: ex senientia res prodit, jól (ked vem szerént) foly a' dolog. Wolu premeniť: a) swogu: decedere de sententia Tacit. den Willen ändern, akarattyát váltóztatni. b) nekomu: deiicere de sententia, Jemanden um seinen Willen bringen; seine Meinung ausschlagen: meg-változtatni akarattyát valakinek. 6) propositum, consilium. sententia: Wille, der Vorsah: akarat, feltett szándék. Proti mogeg wóli to učińil: praeter meum consilium, propositum (imprudens) fecit: wieder meinen Willen that ers, abban fel-tett szandékom ellca tselekedett. 7) 'adsensus, consensus, us, m. consensio: Wille, die Einwilligung: egyezés, egy értelem, reá hajtás, reá hagyás, jóra hagyás, reá állás. Syn. Pozwoleńí, Priwos lení. Usus. Swogu Woln tomu pridat, pričinit: adnuere, adsentire (tio), conseutire: feinen Willen dazu (tas rein) geben, reá állani. Tò ja 3 mogu wólu stáwá: fit me consentiente (volente), tô ĝis schicht mit meinem Willen, ludtommal (reá állásonmma!) mégyen ez végbe, történik. 8) spatium, der Raum eines Ortes, köz, idónek és helynek köze, tágasság, üressig. Wolaco gen. wolačeho, da!. wolačemu: aliquid, quidpi am, quid, nonnihil: etwas, valami. Syn. ňečo. Usus. Get tu wolačo? num quid (ecquid) est hic? ist etwas da? van-é itt valami? 2) quidpi Valami am, irgend etwas, Wolaco pekného, quidpiam pulchri, irgend etwas schönes; valami szép. Jakobis Swacat Peňázow wolačo si wóżil: quasi quidpiam tibi sint vigiuti nummi, als wenn du für it's Ergend etwas hieltest zwanzig Ungrisch, mint ha te valaminek tartanal húsz pénzt. To gest wolačo: est aliquid, das will etwas sagen, ez valaminek láttatik. Wolačim bit: aliquid esse, etwas heißen, valaminek láttatni. To wolačo znamená : non est temere, temere non est: das hat etwas zu bedeuten, ist nicht von ungefähr: nintsen ez ok nélkül. Bude f teho wolačo: a) res efficietur, ex hac re aliquid erit: es wird etwas daraus werden, aus der Sache: lesz belőle valami a' dologból. b) f neho: fiet homo utilis, es wird etwas draus werden, aus dem Menschen: lesz ebböl ember. 3) Penes adjectiva, adverbia et verba: aliquantis per, paululum, sub: penes comparativa, paulo: ein wenig, einiger Maßen, etwas: valami kevessé, egy kevessé, valamennyire, valamivel, valami kevéssel. Wɔ. lačo bogazliwe, bogazliwi: paululum timide (sublimide): etwas furchtsam, egy kevessé félve (félénkül), félénk. Wolačo sa hanbiť: subvereri, etwas sich scheuen, egy kevessé félni. Wolačo porádňegsi: paulo modestior, ets was bescheidener : valamivel módossabb, emberségessebb, erköltsössebb. 05 obecné. bo Čloweka woláčo wic: paulo amplius, quam homo privatus etwas mehr, als ein gemeiner: nagyobb köz embernél valamivel. Wolačo insém Spófobem: paulo secus, et was anders, egy kevessé külömbözőbb formán. Wolačo nezmifélňegsi: paulo minus consideratus, etwas unbedachtfamer, nem szinte elég eszes. 1 wolagát adv. v. wolagato, negát. wolagatí, á, é, adj. aliquis. aliquispiam, aliquapiam, aliquod (quid) piam; qualiscunque vulg. aliqualis irgend ein (eine, eines), Jemand, einiger, e, es; valaminémü valaki. Syn. negati. Wulag tú Silú, aliquapiam vi Cic. wolagaki úd, aliquodpiam membrum Cic. wolagako adv. quodammodo, aliquomodo: enigermaßen, valanii módon. Syn negato.. † wolák, a, m. v. Wolár. Wolakdo, gen. wolałoho. dat. : wolatomu: aliquis, quispiam, aliquispiam Jemand, etwelcher: egy valaki. Syn. netdo. wolani, á, é, p. c. vocatus, a, um berufen, gerufen: hivattatott. Syn. zawolani zwani. Prov. Od Boha wolani, dobre prichistan: a Deo vocatus, rite paratus: wen Gott ruft, sen macht er auch geschickt. 2) invitatus, vocatus: eingeladen, gebeten: hivatalos. vendéggé hivatott. Syn. powolani. Usus. Prisel newolani, venit non invitatus (vocatus), er kam ohne gebeten zu seyn hivatlan jött el. Woláňí, á, n. vocatio, nis, f. vocatus, us, m_das Rufen, el-hivás, hivás. Syn. Zawoláňí, Zwáňí. 2) invitatio, vocatio: Einladung, vendéggé hivás. Syn. Powolání. Wolár, a, m. pastor boarius (boum), bubulcus, i, m. Ochsenhirt, ökör pásztor. Syn. wolsti Pastir. boh. Wolát. 2) pulsor (subsequa) boum, Ochsentreiber, ökör hajtó, hajtsár. Syn. 5onec, vulg. 5ag, čát. wolárčin, a, e, adj. poss. bubulcae, coniugis bubulei: der Ochsen dem Ochsenhirfinn gehörig, ökör pásztornéé, ökör pásztor feleségéé. Wolárka, i, f. bubulca, ae, f. f. coniux boum pastoris: Ochfenhirtinn, ökör pásztorné. Syn. wolská pastirka. wolárow, a, e, adj. poss. bubulci, pastoris boum: Ochsenhirte gehörig, ökör pásztoré. boh. woláků et ůw. 2) pulsoris (subsequae) boum, dem Ochsentreiber gehörig, ökör hajtóé, hajtsáré. Syn. hon cow. vulg. hagčárow. Wolárstwi, á, n. pastoratus, boarius, Ochsenhirterei, ökör pásztorság, wolat, al, ám, V. 1. imp. ag: vocare. ciere, rufen, hini. Syn. zawolat, zwat. Usus. Dolu wolat: devocare, deorsum vocare : hinunter rufen, abrufen: le- híni valakit. e. Fobo menowite (3 méng, wlastním ménem ) wolať: nomine adpellare aliquem, Jemanden rufen bei seinem Namen, valakit nevén híni, szóllítani, meg szóllítani. Nekoho na (o) pomoc wo lat: in auxilium (auxilio) Vocare aliquem, implorare alicuius auxilium, petere auxilium ab aliquo: Jemanden um (zu) Hülfe rufen, Hülfe suchen bei Jemanden: valakit segétségül híni, valakitől segedelmet kérni. Glasňe (glas fem, na glas) wolat, i. e. 3 5rdla kričať: vociferare, vociferari, clamorem tollere, voce magna exclamare: laut rufen, ausrufen, schreien, sich stark hören lassen: igen nagyon kiáltani (kiáltozni), üvölteni (tek), rikóltani (tok). Pred prawo wolat: citare aliquem Plin. Jemanden vor Gericht fordern, valakit a' törvény eleibe idézni. 2) invita re, vocare: einladen, bitten zu Gaste, zur Tafel : híni. Syn. profit, powolat, zwat. boh. pobízeti. Dat sa wolat za 5ost'a: condicere alicui coenam, fich zu Gaste bitten, ebédre hívaltatni magát. II. passive. wolat sa: nominari, vocari: fich nennen (benamjen), hivattatni. wolátečko, a, n. dem. ex wo Látko. wolatí, á, é, adj. v. hrwolo. watí. Wolátko, a, n. dem. ex Wola † Wolatro, a, n. idem 2 Nro. wolawe, adv. v. wábne. lawec. wolawi, á, e, adj. v. wolatí. Wolenec, nca, m. elector, de- |