Obrázky na stránke
PDF
ePub

nuří, boh. Wztažeňí. 2) Kuk Wstáhnutí do ňekoho: invasio, petitio, aggressio alicuius: Angreifung, Attakirung: reá rohanás, reá-ûtés, megtámadás, belé - kapás. 3) v. Wst'ah.

[ocr errors]

Wst'ahowání, á, n. idem per 3 Nros. wft'ahowat, howal, hugem, V. I. imp. wit'ahug: v. wst'ahnút, boh. wztahowati. II. rec. wst'ahowat sa, v. wst'ahnúť fa, boh. wztahowat se. Usus. Ta Rowňina sa až t onim Wrcom wst’ahuge (rozkláda): eadem planities ad illos montes pertinet, se porrigit, extendit, atque explicat: tas ebene Feld langt (streckt sich aus) bis zu jenen Bergen: az a' mező egész azokig a' hegyekig ér, ki-terjeszti magát. Wstáňí, á, n. surrectio, adsurrectio, nis, f. Aufstehung, Aufrichtung seiner selbst:" fel-kelés, fel-állás. Syn. Powstání, Stání, Stáwání. Usus. 3 mrtwich w Stání: resurreetio a mortuis, Auferstehung von den Todten, testnek feltámadása, halottaibol fel-támadás.

wstał, wstal, wstaňem, V. P.

imp. wstań: surgere de ter-
ra, e lecto: aufstehen, sich auf-
richten, von der Erde, aus Bet
te: fel-kelni, a' földről, az
ágyból, a' székből, fel-álla-
ni. Usus.
Usus. Post'ele richle
S
wstal: se (corpus) e lecto
corripuit, er machte sich hur-
tig aus dem Bette auf; er stund
schnell auf: az ágyból ki-ug-
rott. Pred netím wstat: ad-
surgere alicui, vor Jemanden
aufstehen, ihm zu Ehren: vala-
ki előtt fel-állani, tisztesség-
nek okáért. 3 Mitwich wstat,
resurgere a morte (a mortuis),

redire in vitam: vom Todte aufstehen, halottaiból fel-támadni.

† wstáči,, wstál, wstanu fut. Wstawać, a, m. 3elina: orimp. wstan: idem. chis, is, et itis, Plin. H. N. orchitis, is, f. orchis bifolia Linn. Knabenkraut, Stendel, Stendelkraut, Hundshödlein, unserer Frauen Thränen: agár mony fü, vitéz fü. boh. muwstawać, e, m. idem. Satka, wstawać. wstawačka, i, f. v. Sat, Sta= wačka.

[ocr errors]

stáwáňí, á, n. v. Wstání. wstawak, al, ám, V. I. imp. wstaweni, á, é, p. c. imposiag: v. wstat. tus, a, um eingelegt, eingefest: bé (belé) tétetett. Syn. wlozeni, wfaseňí. 2) boh. v. wistaweni 4 Nro. Wstaweňí, á, n. impositio, nis, f. Einlegung, Einschung: bé (belé) tévés, bé- tétel. Syn. Wložení, Wsašeňí. 2) boh. v. Wistaweni 2 Nro. wstawit, il, im, V. P. imp. wstaw imponere, einlegen, einsehen: bé (bele) tenni. Syn. wložit, wsasit. Usus. Do Romori, do Sklepu ňečo wsta wit: abdere (abscondere, deponere) quidpiam in cameram, in fornicem: in die Kammer ins Gewölb etwas einlegen: kamarába, bóltba tenni el- tenni) valamit.

[ocr errors]

wstawiti, il, ím, fut. v. wistawit 4 Nro. Wstawowání, a, n.Nom.Verb.

ex seq.

wstawowat, wowal, wugem, freq. ex wstawit.

stečeňí, á, n. v. 3besňeňí. wst'ect sa, wst'ekel sa, wit'ečem fa, V. P. imp. wst'eč fa: v. zbefňet. post'e

Wst'ehowáni, á, n. immigra-
tia, nis, f. Einziehung, His
neinziehung, bé - hordozkodás,
bé-költözés.
wst'ehowat sa, howal sa, hu
gem sa V. I. imp. hug sa:
immigrare, einziehen, hinein-
ziehen: bé - hordozkodni, bé-
költözui.

Wst'eřání, á, n. v. Besñeňí.
wst'etat sa, al sa, ám sa, V. P.
imp. tag fa: besnik sa per 2
Nros.

wst'etle ady. v. befne per 2 Nros. wst'ekli, á, é, adj. v. besni per 2 Nros.

Wst'eklost, i, f. v. Besnost'
per 2 Nros.

wsteknúť sa, knul sa (tel) sa,
tnem sa: v. 3besňet.
*wstepeni, á, é, p. c. v. wsie.
pení.

*wstepeni, á, n. v. Wsće.
pení.

* wsčepič, il, ím, V. P. imp.
wstep, v. wsčepiť.
† w tipení, à, é, p. c. v. wsće-
pení.

twstipení, n. v. Wsčepení.
† wstipiti, il, im fut. v. wsie

pit.

† wstipowání, n. v. Wsčepɔ

wani.

Wpichnutí, Wpusteñí. 2) infixio, Hineinstechung, Hineine stoßen: bé - szurás. Syn. Wpichnutí, Wpichání. 3) insertio, immissio, iniectio; his neinstoßung, Hineinfügung: belé- tévés, bé - botsatás, béeresztés. Syn. Wložeňi, Wsar Seni, Wistrkání. wstrčit, il, in, V. P. imp. wftri: intrudere, hineinstossen, stoßend hineinbewegen: bé - tolnj. Svn. wpchať. 2) infigere, hineinstossen, hineinstechen: belé (bé) szúrni, Syn, wpich. nút, wpichat. 3) inserere, iniicere, immittere: hineins stossen, hineinfügen, hineinstecken, z. B. Pfähle, belé dugni, tenni, botsátani. Syn. wložit, whažit, wstrkat. II. rec. wstrčit sa; intrudere se, ingerere se: hincindrängen, belé tolakodni, bé-tolni ma gát. wstrétani, d, é, p. c. v. wftreke nutí. wstrékať, al, ám, V. I. imp. v. seq.

wstreknut, knul (tel), kňem, V. P. imp. tni iniicere per syphonem (syphunculum, siringam), inspergere, spargere intro; hineinsprüßen ;"belé- fetskendezui.

streleni, á, é, p. c. ex seq. wstrelit, ilt, im, V. P. imp. wftrel: intro iaculari, intro mittere tela hineinschießen, bé (belé) läni. Syn. nute ftrelit.

;

twftipowat, owal ugi (u) v. wsćepowat. wstrčeni, á, é, p. c. intrusus, um: hineingestossen, bé (belé) tolalott. Syn. wpcha ni, wrazení. 2) infixus, a, um: hineingestochen, belé-szúrtt. Syn, wpidnutí, wpichani. 3) insertus, iniectus, immissus: † witteliti, il, im fut. idem. hineingefügt, hineingestossen † wstřic adv. v. naproti 3 Nro. belé-eresztett, bé-botsaita- wstrkani, á, é, p. c. v. wittie. tatt, belé tett. Syn. wlože ni, wsadeni, wrazeni, wstr. tani, wpust'ení. Wstrčení, á, n. intrusio, his neinstoßung, bé (belé) tolás. Syn. Wrazení, Wpcháňí,

ní.

Wstrkáňí, á, n. v. Wstrčeňí. wstrkať, al, ám V. I. imp. witte čit. II. rec. wstrkať sa: r. wstrčit sa.

[ocr errors]

Wftrkowáňí, á, n. Nom.Verb.

ex seq. wstrkowat

towal, ,kugem,

freq. ex wstrčit. II. rec. wstr
towat la: freq. ex witčiť sa.
Wstúpání, 4, n. v. Wstúpení
1 Nro.

wstúpať, al, ám, V. P. imp.
ag: v. witúpit 1 Nro,
Vstúpeňi, à, n, ingressus, in-
troitus, us, m. Eintritt, das
Eintreten in einen Ort; bé-
menės, bé-menetel. Syn.
Wchod, Wkroćeňí, Wlezeňí.
2) adscensio, conscensio: das
Aufsteigen, fel - menés, fel-
menetel, fel-hágás, fel-
szállás. Syn. Wikročení, Wi-
lezení, Wistúpení. Usus. Ca
Cebe Wstupeňí Rrista Pána :
ascensio (adscensio, abitus)
Christi Domini in Coelum:
Himmelfahrt Christi, kristus-
nak Menybe menetele, aldo-
zó tsötörtök,
wstúpiť, il, ím, V. P. imp.
wftup: ingredi, intrare, ini-
re, subire: cintreten, wohin
treten, hineintreten, z. B. in
das Zimmer: bé- menni. Syn.
weist', wkročiť, wlezt. Usus.
Do negakého mestá wstúpiť:
inferre pedem (se) in aliquem
locum, in einen Ort eintre-
sen, sich hinein machen: vala-
melly hellyre bé - menni. Do
Stawu manželského (w Staw
manzélstí) wstúpiť, `wsenpo-
wat: coniugium (matrimo-
nium) inire (ingredi): in
den Chestand treten, házasság-
ba lépni, öszve menni (kel-
ni) meg - házasodni, férjhez
menni. Do seba wstúpiť: in
se redire, corrigere se in
fich gehen, magába szállani,
magát meg-jobbítani. 2) ascen-
dere (ad) conscendere, scan-
dere: aufsteigen, hinaufsteigen,
besteigen, in die Höhe steigen

mit den Füßen: fel- menni, fel-szállani, fel-hágni. Syn. 5ore wistúpiť, wikročit, wie lezt, wift. Usus. Na goru wstúpiť: montem, subire, scandere etc. den Berg bestei= gen, felmenni a' hegyre. Wstupowání, a, u. Nom.Verb.

ex seq.

wstupował, powal, pugem,
V. I. imp. pug: freq. ex wstú
Dit.
wstwareni, á, é, p. c. ex wstwo-
rit,
wstworeňí, á, n. Nom. Verb.
ex seq.

wstworit, it, im, V. P. imp.
wstwor: do nečeho: creare
in rem, schaffen in etwas, va-
lamibe teremteni. boh. wtwo-
titi.

twsudi adv. v. wsa8e.
włáhaní, á, é, p. c. v. włáh,
nutí.

wřábáňí, á, n v. Włáhnúťí.
włáhat, al, ám, V. P. imp.
ag: v. wtáhnút.
wfáhnúť, hnul (hel) hňem,
V. P. imp. wřábni: intro-
trahere, trahere sub einzie-
hen, hineinziehen: bé (belé).
húzni. Roč pod úkol wřáh
nút; currum trahere sub nu-
bilare, dem Wagen unter die
Schopfen ziehen, a' kotsit fél-
haj alá bé-húzni.

włáhnutí, á, é, p. c. intro

tractus, a, um hineingezogen, eingezogen: bé (belé) húzott, húzatott, boh. wtažen.

włáhnutí, á, n. intro tractio

Einziehung, Hineinziehung: bé (belé) húzás. bol. Wtažení. włahowaňí, á, n. Nom.Verb, ex seq.,

włahowat, howal, hugem V. I. imp. bug freq. ex włáh. núť.

włał,

włał, wtal, wetňem, V. P. imp. wtni (wetňi), z Mečem, 3 Seterú do neceho: incutere gladium securim in aliquid hineinschlagen, hineinhauen, mit dem Degen, mit der Art (mit dem Beil): bé (belé) ütni, vágni valamibe, p.o. kardot, fejszét. Syn, wrú bat, zatat, boh. wříti, wrú

biti.

Wtečeňí, á, n. influxio, nis, f. Einfließung, szakadás, bé (belé) folyás. Syn. Włekáňí.

† wteci, wtekl, wteku fut. v. seq.

wtect, wtekel, wtečem V. I. imp. włeć: influere, einfließen, be (belé) folyni, szakadni. Syn. wtetat, boh. wteci,

wtedi adv. tunc, tum, eotum, tunc temporis: dazumal, das mals, in der Zeit: akkor, akkorában, Syn. ten Čas, teh di. wiek, u, m. influxus, us, m. Włek,

Einfluß, bé (belé) folyás. Syn. Wtečeni, Wtekáňí, Wtok. wřekáňí, á, n. v. Wtečeňi. wtetat, al, ám, V. I. imp. ag: v. wtect. Usus. Pri Králowanoch Orawa do wáhu wietá: Arva fluvius penes királyfalvam vagum subit, die Orava fließt in die Wag beim Königsdorfe ein, Árva Királyfálúnál a Vágba szakad, folyik.

+ wtekati, al, ám, idem. wřekáwáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq;

wtekáwat, al, ám, freq. ex

wterat.

wtelení, á, é, p. c. coniunc

tus, adiunctus, incorporatus, unitus, coadunatus, a, um : einverleibt, vereinigt: egybe (öszve) foglaltt, kaptsoltatott, öszve foglaltatott, meg

egyesültt, egyvbe szerkeztetett, megegyeztetett. Syn. spogení, pričinení, wtikani. 2) incarnatus, corpore indutus, corpus assumens: Mensch geworden: meg-testesültt, testbe öltöztetett.

wteleňí, á, n. incorporatio, coniunctio, adiunctio, condunatio, nis, f. Einverleibung: egybe (öszve) foglalás, kaptsolás, meg egyesítés, egybe szerkeztetés (tétel, foglalat). Syn. Sprogeni, Pričiňení, wtitání. 2) wieleni Rrista Pána incarnatio (adsumtio corporis, adventus corpora lis in mundum) Christi Domini: Menschwerdung Christi: meg-testesülés, Kristusnak e világra jövése az emberi test

ben.

wřelit, il, ím, V. P. imp. wtel: incorporare, coniungere, adiungere, copulare, unire, coadunare: vereinigen, einver leiben: öszve - foglalni (kaptsolni, tenni), meg - egyesí teni, egybe-szerkeztetni. Syn. fpogit, pričiňit, wtikať. II. rec. mtelit fa: incarnari, corpus adsumere: Mensch wer den: megtestesülni, testet venni magára. wtítani, á, é, p. c. v. wie lení 1. Nro. 2) pactus, inpactus, incussus, a, um: cin geschlagen, bé-ütött, bé-vertt Syn. wtlučeni, wtlútaní. 3) impositus, implantatus: ein gepflanzt: ültetett. plántálta tott. Syn. wfasení. Wtítáňí, á, u. v. Wieleňí 1. Nro. 2) pactio, impactio, in

cussio, nis, f. Einschlagung, bé-ütés, bé-verés. Syn. W tlučeňí, Wtlúkání. 3) impositio, implantatio, Einpflan zung, Einschung, plántálás. Syn. faseňi.

ültetés,

wti.

wtikať, al, ám, V. P. imp. ag: v. wielit. 2) pangere, incutere: einschlagen : bé-ütni, Syn. wtluct, wtlútat. Usus. Klin wtikat: pangere clavum, Nagel einschlagen, bé-ütni (verni) a' szeget. Potog wtitat: inducias pangere, den Frieden machen, schließen: frigyet tenni, kötni. Bost (5ubu, 5us bičku) wtitat: pangere osculum, füßen, meg-tsókolni: 3) Rapustú plantu wtikat fasit: pangere (plantare) caules, das Kraut einpflanzen i káposzta-palántát ültetni. Wtikáwáňí, á, n. Nom. erb. ex seq;

wtikáwať, al, ám, freq. ex wtikat.

wtip, u, in. ingenium, i', n. Anlage, Kopf, Genie, Wis, Berstand: értelem, elme. Syn. Dowtip, Schopnost'. Usus. Dobrého Wiipu ge: longe (plurimum) ingenio valet, er hat einen vortreflichen Kopf, igen elmés, jó elméjü. RichLeho Wiipu: ingeniosus, inventiosus: wißig spißfindig: ha

mar

elméjű, gyors gondolatú. Wiborním Wtipem obdarením bit: florere ingenio, mit vortreflichen Verstande begabt seyn, szép 's jó elmével birni.

włípení, á, é, p. c. coniectus,

coniecturatus, a, um: errathen, leicht bemerkt, gefaßt: kitaláltatott, arányozott, véltt. Syn. wihádnutí, zhádnutí. 2) cautus (adtentus, sapiens) redditus, vel factus weise geworden: okosodott, észre hozatott (hozattatott). Syn. dowtipení. wtipeňí, á, n. coniectura, ae,

f. coniectio, coniectatio, nis, f. das Errathen, ki- találás, arányozás, vélés, vélekedés,

Syn. Wihádnutí, zhádnutí. 2) cautio, praecautio, adtentionis excitatio: das Weisewerden: okosodás, észre hozás. Syn. Dowtipeňí. wtípit, il, im, V. P. imp. wtip: adtentum (cautum, sapientem) facere vel reddere : weise machen: valakit okossá tenni észre (eszére) hozni. II. rec. wtipit fa: coniicere, coniectura adsequi: errathen, leicht bemerken, fassen: könnyen ki-találni, arányozni, vélekedni, vélni. Syn. wipádnúť, 3háðnút. III. passive adtentum (cautum, sapientem) reddi, fieri; sapere: weife werden: eszére, hozattatni, okosodni. Prov. Ti sám wtip sa, za nos chit sa v. Nos. Preto Wička bigú, abi sa sta ri wčipil: v. Wiček, Sunca fut.

wřipne adv. acute, sagaciter, ingeniose, inventiose, wißig, scharfsinnig, spisfindig elmésen, élesen, okosan, serény elmével. Syn. domiselne, Sowtipne, zmiselne. wřipní, á, é, adj. acutus,

in

geniosus, inventiosus, a, um, sagax, cis: scharfinnig, wißig, sinnreich, spißfindig: elmés, éles (serény) elméjü, okos. Syn. domiselni, Sowřipní, 3miselni. Usus. Wřipním (bis strého Wtipu) bit; dobru (rozumnu) glawu mat: ingenio valere, guten Kopf ha ben, elmésnek lenni, éleg elmével birni. Doft' ge wlips ní (dobrého wtipu); dobré możģi má: ingenio est satis bono, er hat einem ziemlich gu ten Kopf, elég feje, és elméje vagyon. Ge welmi wtipni; dobrim a krasnim wtipem obdarení: efflorescit ingenii laudibus, er ist mit einem vortref=

« PredošláPokračovať »