Obrázky na stránke
PDF
ePub

heit, Entfernung: távol-létel, jelen nem létel. Syn. Nepritomnost'. 4) v. Wzdalenosť. Wzdalenost, i, f. longinqui

tas, distantia, ae. f, intervallum, i, n. Entfernung, Zwischenraum, die Weite: távul-valóság, távol létel. Syn. Opodálnost' Dalekost', Wzdáleňí, Wzdálnost'. Usus. W negareg Wzdalenosti le= žať: procul iacere, in cinis ger (einer) Entfernung liegen, meszsze fekünni. W maleg Wzdalenosti, i. e. nedaleko: non procul, in einer kleiner Entfernung,

nem meszsze.

We welkeg Wzdalnosti, i. e. welmi daleko: valde procul, in einer großen Entfernung, igen meszsze. wzdálit, il, im, V. P. imp. wzdal, nečo: amore, removere, amoliri: entfernen ets was, félre (másuvá) tenni, (vinni) valamit, el-fordítani. Oči wzdálit, odwátiť: oculos removere, avertere; sei= ne Augen abwenden, el-fordítani róla szemeit. 2) ňetoho,: ablegare, amandare, amoliri, amovere, removere entfernen Jemand: valakit el-üzni, el-kergetni, el-idegeníteni, el-verni, el-küldeni, bútsút adni valakinek, bútsút venni valakitől. II. rec. w3= dáliť sa: discedere, abire, retrahere (subducere, subtrahere) se fich entfernen: el-menni, magát meg-vonni, el-hagyni. Usus. Od nekoho fa wzdáliť: se ab aliquo removere, fich von Jemanden entfernen, valakivel nem akarni társalkodni. Od prác: a negotiis, vom Handel, dolgokban nem elegyíteni magát. Od swého Remesla: removere se arte, sua, fein

Handwerk verlassen: maga tanúlt mesterségét el - hagyni. 2) vitare, fugere, declinare, cavere aliquem, aliquid : meis den, fliehen Jemanden, etwas: el-kerülni, el-távozni, el-táVoztatni valakit, valamit. Syn. oddálit (zdalit) sa, schrano, wat fa.

wzdaliz adv. an, anne, anne, ne,

num: denn: vallyon, Syn. zdaliž. Usus. Wzdaliž bude flobodno (Sloboda)? anne licebit? wird es denn frei (ers laubt) feyn? vallyon szabad lészen-é? Wzdaliž málo gest, či mnoho? pauca sunt ne, an multa? ists wenig, oder viel? sok-é, vagy kevés? 2) an, ergo, forte: also, viel leicht: hát tehát. Syn. tebdi, fnad. Usus. Wzdaliz ti sebe mislis, ža ten Príkaz (Zákon, Práwo) nič neplatí ? Wzdas liz zákon ten za ňicemní más? an tu legem hanc nullam putas? hälst du also (villeicht) nichts auf dieses Gesez ? hát te semmit sem hajtasz erre a' törvényre? hát te ezt a' törvényt semminek tartod? 3) si, utrum, num, anne: ob: ha, hogy ha. Syn. či, čibi. Usus. Pital sa ma, wzdaliz sem tam bol: utrum ibi fuerim, ex me quaesivit: er fragte mich, ob ich dort gewesen wäre: hogy ha voltamé ott, azt tőlem kérdezte.

wzdálňe adv. v. wzdáleňe. wzdální, á, é, adj. v. wzdá. lení. w3dálnost, i, f. v. Wzdalenost'. wzdalowáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. wzdalował, lowal, lugem, V.I. imp. lug: freq. ex wzdáliť. II. rec. wzdałował (a: freq. ex wzdáliť sa:

wzda

wgdani, i, e, p. c. v. W38 want.

Wzdáňí, á, n. v. Wzdáwáňí. wzdał, wzdal, wzdám V. P.

haldaklani, lelkét ki-adni (kibotsátani).

† wzdechnúťí, Hl, cnu fut. v. wzdichnút.

+ wzdechnutí, n. v. Wzdich. nuti.

† wz8elaťi, al, ám fut. v. w3robit.

imp. wzdag: v. wzdáwał. wzdáwani, á, é, p. c. perhibitus, a, um: gegeben: adott, adattatott, meg - adott. Syn. wzdani. 2) traditus, überget geben: oda (által) adott. Syn. wisání, odevzdaní. Wzdáwáňí, á, n. perhibitio, nis, f. das Geben: adás. Syn. Wzdání. 2) traditio, das ller bergeben, Uebergebung: oda (által) adás. Syn. Odewzdání, Widání. 3) Ducha Wzdáwání, i. e. Umor, umíráňí, Stonáwání: animae ex halatio, exspiratio, obitus: das Aufgeben des Geistes, haldoklás, halás.

wzdáwať, al, ám, V. I. imp.

ag: perhibere Varr. praestare, dare: geben, adni, megadni. Syn. wzdał. Usus. Swedectwi, wzdáwať: testimonium perhibere, Varr. Zeugniß geben, tanu - bizonyságot adni. 2) perhibere, exhibe

agere, erweisen, tenni, meg-tenni, tselekedni. Usus. D'eti wzdáwat (čiňit), Setowat, nekomu : alicui gratias agere, habere gratiam: Dank sagen, es einem Dank wissen: valakinek köszönni. meg-köszönni. Za tu ale milost. Deti (Podekowáňí ) wzsáwám, skládám: hanc adeo illi habeo gratiam, wes gen dieser Gnade, und Gutthat bin ich ihm verbunden, verpflichtet: ezt pedig néki köszönöm. 3) tradere, übergeben, által (oda) adni. Syn. odewzdať, widat. 4) Dusu wzdáwat, wipústat: exspirare, animam edere (exhalare). spiritum emittere: den Geist aufgeben:

[ocr errors]

w38eláwaťi, al, ám, v. wzra

bat.

,

wžsi adv. semper, assidue, con-
tinue, continuo, perpetuo,
omni (nullo non) tempore
incessanter indesinenter,
constanter, iugiter, sempi-
terne, in perpetuum, in om-
ne tempus: immer, allezeit,
stets, beständig, in einem weg,
immerdar, jederzeit auf immer:
mindenkor, mindenkoron,
mindétig, szünetlen, szünet-
lenül, szüntelen, szüntelenül.
Syn. wždidi, gedno stagne,
gednostagti, wečne, stagne,
ustawične, bez Ronca, bez
Prestáñá. Usus. Wždi wic,
a wic: magis, magisque:
magis ac magis: immer mehr
und mehr: inkább inkább.
Gati sem posawás k tebe
bol, wždi taki zostaňem (bu-
Sem): ut erga te fui hacte-
nus, ita semper ero: wie ich
bishero gegen dir gewesen bin,
so werde ich allezeit bleiben, a'
minémünek eddig (ekkorig.
ekkoráig) tapasztaltál enge-
met te hozzád lenni, ollyan-
nak mindenkor tapasztalni
fogsz. Tat ta lúbim (milu.
ge), gakobich bol wždis
febú biwal (iwi bol): tam
te diligo, quam si continuo
vixissem tecum, ich liebe dich
so, als wenn ich allezeit mit
dir gelebt hätte: úgy szeretlek,
kedvesem! mintha mindenkor
veled éltem volna.
Wzdicháňí, á, n. gemitus, sus-
piratus, stispiritus, us, m.

suspirium, i, n. suspiratio, nis, f. das Seufzen, sohajtás, sohajtozás, fohászkodás. Syn. Wzsichnutí, 3dicháňí. Usus. Společné Wzdicáňi: conge-, mitus, das Mitfeufzen, együttvaló fahászkodás (sohajtás). wzdichat, al, ám, `V. I. imp. ag: gemere, suspirare: feufs zen: sohajtani, sohajtozni, fohászkodni. Syn. wzdichnúť, 3dichat, boh. etiam wzdech.

núti.
Wzdicháwání, á, n. Nóm.
Verb. ex seq.
wzdicháważ, al, ám, freq. ex
wzdichat.

wzdichnúť, chnul (chel), cňem
V. P. imp. dni: suspirare
semel, feufzen einmal, fohász-
kodni egyszer. boh. wzdech.
núti.
wzdichnutí, á, n. suspirium
unicum, das Seufzen, ein ein-
iges, egy fohászkodás.
wždidi adv. v. wždi.
+ wzdit adv. v. wjat 1. Nro.
wzduri, na wzduri adv. v.
3duri: Usus. a wzduri mi
robis; mrzis ma: mihi aeg-
re facis Ter. du bist mir ver-
drüßlich, te engem meg-hán-

tasz.

twzegdu ex wzgíti.

[ocr errors]

adspicere (intueri) se: fich in Rücksicht nehmen: magát megtekénteni, nézni. Syn. wzhle. dat (wzhlednúť) fa.

wzgíti, wzesel, wzegdu fut, v. wist 22, 23 Nris. Wzhled, u, m. respectus, us, m. die Rücksicht: tekéntet. Syn. Obled. Usus. Wzhledem We çi respectu rei, in Rücksicht der Sache, a' dologra nézve. Wzhledáňí, á, n. v. Zhledáňí. 2) v. Wzezreňí. wzhledat, al, ám, V. P. imp. ag: v. shledat. 2) wzezrei. II. rec. wzhledat sá: v. zhle dať sa. 2) v. wzezret sa. Wzhledáwáňí, á, n. Verb. ex seq. wzhledáwať, ál, am, freq. ex wzhledat. II. ree. wzbleda. wat fa freq. ex wzhledać sa, wzhledem adv, cum genit. v. Wzbled.

Nom.

Wzhledeňí, á, n. Wzezreňí, wzhleset, Sel, Sím V. P. imp wzhled v. wzezret. II. rec, wzhleset sa: v. wzezret sa. wzhlednúť, dnul (del), dňem V. P. imp. dni, de uno actu: v. wzezret. II. rec. w3. hlednúť sa: v. wzezret sa. Wzhlednutí, á, n. v. Wzezree ní.

*wzeist', wzesel, wzeg8em, v. † wzhůru adv. v. hore.

wzist. twzeti, n. v. Wzatí. Wzezřeňí, á, n. adspectus, intuitus, us, m. das Ansehen, das Sehen auf etwas: tekéntés, tekéntet, nézés. Syn Pohled, Wzhled, Wzhledáňí, WzhleSeni, Wzhlednutí. + Wzezření, n. idem. wzezret, rel, tem, V. P. imp. wzezti: adspicere, intueri: ansehen, sehen auf etwas: reá nézni, tekénteni. Syn. pobled= nút, m35(Snút, w3btesat, wahleset. II. rec. wzeztet fa:

wzist', wzesel, wzegsem, V. P. imp. wzeg8i: v. wist' 22 et 23 Nris, 3ift, vulg. wzeist, boh. wzgíti.

[ocr errors]

wzíti (wzit), wzal, wezmu fut. imp. wezmi, part. pass. wzat: v. wzat. Wziwać, a, m. implorator, invocator, requisitor, is, m. Anrufer, segétségül hívó. wziwani, á, é, p. c. imploratus, invocatus, requisitus. a, um: angeruffen, segétségül hitt (hívott, hivattatott). Syn. Na Pomoc wolaní (žádaní).

[blocks in formation]

wziwat, al, ám, V. I. imp.

ag: implorare, invocare, requirere: anrufen, zu Jemand bittend rufen, um Hülfe rufen : segétségül híni (hivni), kivánni. Syn. na Pomoc wólak (žádat). Usus. Ducha Swatého Ofweteni wziwat: invocare spiritus sancti illuminationem, um die Erleuchtung den heiligen Geist anrufen, segétségül hívni a' Sz. Lélek meg-világosí tását. Swatich wziwat: invocare sanctos; adhibere preces superis (ad superos): die Heiligen anrufen: a szenteket segétségül hívni. 2) a ňečo wziwacz po nečem dichtet: teneri desiderio rei alicuius, desiderare rem, inhiare alicui rei nachstreben, streben (sich sehnen) nach etwas: valami után ásítozni; valamit kívánni. ohajtani. twzkážati, wzkázal, wzkázi (u) fut. imp. wžťaž: v. wstázat.

+ wzkazować, owal, ugi (u), v. wskazowat.

† wzkládali, al, ám, v. wiklá. dat.

† watříseňí, n. v. Wstréseňí. + wztřífiti, il, ím, fut, witrefit. wlást, wláste adv. v. zwlásť. wzložiti, il, im fut. v. ulo. sit 4. Nro.

wznášaní, á, é, p. c. v. wzneΓεπί. mznáfání, á, n. v. Wzňeseňí. wznesat, al, ám, V. I. imp.

2

ag: v. wzneft', boh. wzná. feti. II. rec. wznásat saj v. wžńest sa, boh. wznáseti fe. t wznefeňe adv. v. seq. wzneseňe adv. nobiliter, eximie, inclyte vortrefflich, löblich, hochansehnlich, berühmt: tekéntetessen, jelessen, hiressen, nemessen. Syn. fláwňe, zňa, meňíte, wzácne, boh. wznefeňe. wzňeseňí, á, é, p. C. ex wzneft' delatus, accusatus, incusatus, a, um: verklagt angegeben, angeklagt: bé-adott. bé-adattatott, bé-vádoltatott, bé-árultatott. Syn. obwiňent, obžalowani, podaní, pods dani, wznášaní. 2) adj. nobilis, celeber, eximius, inclytus, amplus, summus, a, um : vortrefflich, löblich, berühmt: tekéntetes, hires, nevezetes jeles, nemes, nagy tekéntetü, nagy méltóságú. Syn. flawni, znamenití, wzácní. boh. wznefení. Usus. Clowek wzneseni, a wzáční: vir amplissimus et ornatissimus: ein hochan sehnlicher Mann, vom Geblüt her: oder von Ehrenstellen: nagy tekéntetű és méltóságú Ur. 3a nagwznefeňegsu ženu buses gu mat, gak gu uzres (uwisif): primam dices foeminarum, si videris. Ter wenn du sie sehen wirst, so wirst du fie für die schönste unter den Frauen bekennen (erkennen: ha látni fogod, azt fogod itélni, hogy leg ékessebb (leg szebb) az aszszonyok között. Wznesené sláwné) čini, Skútki: res gestae amplissimae, basilica (magnifica) facinora Plaut. heldenmäßige, ritterliche Thaten: nagy nevezetes viseltt dolgok. Bože nesmrtedelni! wznesené wfat Skutki tento wipráwat záčíná Dii immortales! ba

silica hic quidem facinora inceptat loqui Plaut. † wznesení, á, e, p. c. v. wzňesení. Wzňeseňí, á, n. delatio, accusatio, incusatio, nis, f. Angabe, Angebung, der Anklage, Berklagung, Anzeigung: bé-adás, bé-vádolás, bé-árulás. Syn. Obwiňeňí, Obžalo wáňí, podání, Poddáňí, Wznásáňí. 2) dilaudatio, celebratio: Rühmung, Anrühmung: ditsérés, ditséret, magasztalás.

wzrábaní, á, é, p. c. ex wztá-
bat, boh. wzdelaní.
Wzrábáňí, á, n. Nom. Verb.
ex seq. boh. Wzdeláwáňí.
wzrábať, al, ám, V. I. imp.
bag: prodesse, virtutem ali-
cujus adjuvare, aedificare
moraliter, exemplo esse: cre
bauen, auferbauen, nüßen, be
sonders in Ansehung der Tugend :
erköltsre ébreszteni, például
lenni, használni. Syn. wzTO-
bit. boh. wzSeláwaři.
wzrobení, á, é, p. c. ex wzto-
bit, boh. wzdelaní.
Wzrobeňí, á, n. Nom. Verb.
ex seq. boh. Wzdeláňí.
wzrobit, il, ím, V. P. imp.
wzrob: v. wzrábať, boh. wzSt.
Lati.
wzrost', wzrostel, wzrost'em,
V. P. imp. wzrost’i: v. wis
rost'.

† wzrusti, wzrosłł, wzrostu fut.

idem.

+ wzneseňí, n. idem.
Wznesenost', i, f. praestantia,
excellentia, eximietas, cele-
britas, tatis, amplitudo: Vor-
trefflichkeit, Hochansehnlichkeit:
hiresség, nevezetesség, nagy
tekéntet. Syn Slawnost', Zná-
menitost'. boh. Wznesenost.
Usus. Wznesenost' twich pí
fem (Spisow) prewifila moge
Domneni, twogé Písma fic
wzňeseňegsé, než sem gá sa
domníwal: vicit opinionem
meam tuorum scriptorum
praestantia, deine Schriften find
vortrefflicher, als ich vermeinet
habe: a' te irásidnak nagy
nemessége fellyül halladta az
én vélekedésemet.
+ Wznesenost, i, f. idem,
† wznesti, wznesi, wznesu fut.
v. wzneft. II. rec. wzneft
fe: v. wznest' sa.
wzňest', wznesel, wzňesem, V. P.
imp. wznef: deferre alicuius
nomen: accusare, incusare,
aliquem angeben, anklagen,
verflagen: bé-adni, bé-vádol- † wzteknúťí se, v. wztecí se.
ní, el (bé) – árulni valakit. † wztičeňí
Syn. obwiňit, obžalowať,
podať, poddał, wznáfat. II.
rec. wzneft' sa: pendere
schweben, z. B. in der Luft
lógni. Syn. wifet, wznásať sa.

† wztáhnúťi, wztáhl, wztáh.
nu fut. imp. wžtáhňi: v.
wst'áhnut. II. rec. wztáþňút
je: v. wst’áhnúť sa.
† wztahowali, owal, ugi (u(,
Ruce na nekoho : v. wst’aho-
wat. II. rec. wztahowat se:
v. wst'ahowat sa.
wzteci (wztect, wzteknút) se,
wztekl se, wzteknu se fut. imp.
wztec se: v. wst'ect sa.
+ wztekati se, at se, ám se:
v. wit'etat sa.

[ocr errors]
[ocr errors]

† wztetle adv. v. wst'etle.
† wztekli, á, é, adj. v. wst’eklí.
† Wzteklost, i, f. v. Wst'ek-
Lost'.

4. Nro.

n. v. Zachičeňí + wztićiti se, il se, im se: v. † zachitit sa.

« PredošláPokračovať »