3) occupatio, distentio, districtio: Beschäftigung, foglalatosság, meg-vétel, el-foglalás, 4) v. 3abawka 2 Nro. zabawit, il, ím, V. P. imp. Забаш сит accus, morari, tenere, retardare, detinere, inferre (adferre) moram alicui, moras alicui ponere, in mora esse alicui Ter. auf halten, verzögern: zurückhalten: valakit meg-késedelmeztetni,

ten, sich ergößen, discuriren: mulatni magát. Zabawka, i, f. occupatio, nis, f. Geschäft, Beschäftigung, Un terhaltung foglalatosság. Syn. Zabawená. 2) distractio, recreatio, (relaxatio animi), nis, f. die Unterhaltung, Uns terredung: mulatság. Zabawować, a, m. morator, is, m. Aufhalter: késleltető. 2) distractor, recreator: Uns terhalter, mulató. Zabawowáňí, á, n.Nom.Verb. ex seq. zabawowat, wowal, wugem, freq. ex sabawit. Usus. ad Amum. to ma zabawuge, hoc mihi morae est, das hilt mich auf: e' késedelmeztetmeg. II. rec. zabawował sa, freq. ex zabawit sa. Usus. Stim ( túto Wecú) (a gá zabawugem, ego moror in hac re; mit dieser Sache halte ich mich auf, én késem ebben a' dologban. W test'e neto ho zabawowat, iter alicuius morari. Jemanden in der Reise aufhalten, valakit késleltetni útjában. Ubich tamno himi Slowimi nezabawowal, multis morer, damit ich dich nicht lange aufhalte, hogy sok szóval ne tartóztassalak. 50 st'ow zabawował, morari convivas, die Gäste aufhalten, varakoztatni a vendégét. Vsus. ad 2dum. Nezabawug (t 3 infim, ne te occupes ad aliud negotium, beschäftige dich nicht mit einer andern Sache, ne add más dologra magadat.

megakadályoztatni, valakit
várakoztatni, tartóztatni. U-
sus. Gá taw tom nezabawím
in me tibi isthic non est
mora Ter. per me non est
mora: da werde ich dich nicht
aufhalten, én abban a' dolog,
ban meg- nem akadályoztat-
lak, én rajtam nem múlik.
mi tá nezabawíme, in nobis
non est mora (nihil est mo-
rae) wir werden dich nicht auf-
halten, mi rajtunk nem mú-
lik el. 2) occupare, distine-
re. distringere: unterhalten
beschäftigen: el-foglalni. 3)
distrahere, recreare: exhila-
rare : unterhalten, ergößen:
valakit mulatni, meg-vigasz-
talni. II. rec. zabawit sa:
morari, detineri, detinere se,
moras trahere, sich aufhalten,
verweilen: késni (kése) kés-
lelni, (leni) mulatni (- tok)
maradni. Usus. Musel sa ne.
F8e zabawit, alicubi adhae-
serit, moratus fuerit: er muß
fich wo aufhalten haben: vala-
hol mulatott. U ňekoho sa.
trochu zabawiť, paulisper
apud aliquem morari; sich ein
wenig bei Jemand aufhalten,
valakinél egy kevessi mulat-
ni. 2) occupari, distineri,
distringi: sich beschäftigen; va-
lamiben foglalatoskodni. Syn.
zanepráznit sa. 3) distrahe-
re se, colloqui: fich unterhal

zabawowni, á, é, adj. moratorius, a, um; aufhaltend, késlelő, mulattató. 2) distraetivus, aptus colloquiis: unters halten könnend: mulató, latságra való.

mu

zaba.

I

zabažit sa, il fa, im sa, cum zabeháwať, al, ám, freq. ex dat. pers. v. bazit sa. bažiť Žabček, a, m. dem. ex seq. Zabec, bca, m. chelonia, ae, f. chelonites, is, f. chelonitis, tidis, f. lapis bufonius: Krötenstein, béka - kö. Syn. Žabica, žabi Rameň. Žabečání, á, n. v. Zabláčáňí. is žabečať, čal, čím V. P. imp. beč, v. zablačať. Žabečka, i, f. dem. ex Žabka. Zabedákání, á, n. v. Bedáťáήί. #zabedáťať, al, ám, V. P. imp. tag, de uno actu v. bedatat. zabedňení, á, é, p. c. clau

sus, abstractus, occlusus, a, um: verschlagen, vermacht zugemacht; bé- tsináltt, bévertt, bé- ütött. Zabedňení, á, n. clausio, nis, f. Verschlagung, Vermachung, Zumachung, das Verschlagen: bé - tsinálás, bé- verés, béütés.

zabedňiť, il, ím, V. P. imp.

dni: claudere, obstruere, occludere, v. g. vas, cistain etc. verschlagen, vermachen, zumachen z. B. Fdffer, Küsten: bé- tsinálni, bé - verni, béütni, p. o. hordót, ládát. Zabedňowáňí, á, n. Nom.Verb. .ex seq.

zabe8ňował, nowal, ňugem,
freq. ex sabednit.
Zabedowání, á, n. v. Bedáká,
ήί.
zabedował, dowal, dugem,
V. P. imp. dug, de uno actu,
v. bedákat.

Zabeháňí, á, n. v. Zabehnu-
tí.

zabehat, hal, hám V. I. imp. bag, v zabehnúť. Zabeháwáni, á, n. Nom. Verb. ex seq.

zabehat. zabehli, á, é, adj. v. zabeh, nutí. zabehnúť, hnul (hel ), hňem, V. P. imp. hni, ňekom, ňet8e: excurrere, procurrere, hin laufen: valahová el-szaladni. Usus. 3abehňi, tam, curre illuc, laufe hin; szaladj-el-oda 2) aberrare, deerare: fich verlaufen, fich durch Laufen, oder im Laufen verirs ren, z. B. Kind, Schaf, 6. el - véteni, el- tévelyedni szaladozva. 3), nekoho zabehnúť, viam intercludere (intercipere) alicui, Jemand den Weg verlaufen: valakinek az útját el állani, bé - vágni. 4) influere, hinein laufen, hienein fließen szaladni, bé- folyni. Syn wtect. Usus. Zaběhlá mu Woda do 5rdla, influxit illi ad guttur aqua, das Wass ser ist ihm in den Gurgel hinein geloffen torkába szaladott a' víz. 5) cum instrumentali, oppleri, manere, voll laufen: lábbogni, meg-töltetni, megfutatni, folyni, szivárkodni, tsepegdelni. Usus. Zabehli mu Slzami Oči, oculi manant (opplentur) lacrymis Augen laufen ihm voll Waffer, egészszen könyben lábbognak a' szemei.

·

die

†zab'ehnúťi, zab’ehl, zab’ch-
nu fut. idem.
zabehnutí, á, é, p. c. in via
interclusus, a, um: versperrt,
abgeschnitten, verhindert, ver-
loffen auf dem Wege: el re-
kesztetett. 2) oppletus, a,
um, manans, tis: voll gelof-
fen; meg-töltt, lábbogó, v.
g. 3abchnuté oči.
Zabehnuti, á, n. procursio,
excursio, nis, f. das Hinlau-
fen, el- száladás. 2) praeclu-

D 12 *

sio

zabigeti, gel, gim, idem. zabileni, á, é, p. c. inalbatus, dealbatus, a, um: verweißt: meg-fejéríttetett. vulg. zabs gelení.

Zabílení, á, n. inalbatio, de-
albatio, nis, f. Berweißung
meg-fejérités. vulg. Zabgele-
i.
sabilit, il, ím, V. P. imp. 30-
bil, inalbare, dealbare, albo
inducere: verweißen: meg-fe-
jéríteni. vulg. zabgeliť. II.
rec. 3abilit fa, inalbare se,
v. g. farina, calce etc. fich
weiß machen, meg-fejéríteni
magát. III. passive, inal-
bari, albo induei, verweißt
werden; meg-fejéritetni, fe-
jéredni, meg-fejérülni. vulg.
zabgelit fa.

Sabinec, nca, m. Ranunculus
Linn. Ranunkel, Hahnenfuß,
Béka Virág.

+ zabírali, al, ám, v. zabe.
rat.

Žabisto, e, n. exagger et contemt. grandis (absurda ) rana, ein großmächtiger (abschwu. licher) Frosch: nagy (rút) bé

ka.

zabił, zabil, zabigem, V. P.
imp. 3abi: incutere, hinein
fchlagen, belé-ütni, bé-verni.
Syn. wbit, wrazit, wtlúct.
2) interficere, necare, occi-
dere interimere, vita priva-
re, de hominibus: tödten, das
Leben benchinen, ums Leben
ums Leben
bringen megölni, életétöl
meg-fosztani. Syn. zamordo.
wat, Ziwote sprostit, 3 bas
wit, a ziwot priwest. 3)
mactare, jugulare, de ani-
malibus: fchlachten, abschlach
ten: meg - ölni, agyon ütni,
verni; le-vágni, az állatok
ról. Syn. zaclosäť,
zabiť, zabol, zabusem V. P.
imp. 3abus: v. zabudnúť,

zapomenúť. Usus. Nezabud že nato. Nezabu8teže. zabití, á, é, p. c. incussus,

a, um, bineingeschlagen, belé-
üttetett. Syn. wbiti, wrazení,
wtlučení. 2) interfectus, in-
teremtus necatus occisus,
mactatus, vita privatus,
um, getödtet, ums Leben ge-
bracht: meg-älettetett, meg-
ületett. Syn, zamordowani.
3) mactatus, jugulatus, de
animantibus: geschlachtet, ab-
geschlachtet: megölettetett,
meg-öletett, le-vagott, agyon-
verett, az állatokról. Syn.
zaclofieni.

zabití, á, n. incussio, nis, f.
das Hineiuschlagen, Hineinschla.
gung: belé ülés, verés. Syn.
wbiti, Wrazení, Wtlučeňí.
2) occisio, interemtio, in-
terfectio, mactatio, necatio,
nis, f. Todtung: meg - ölés,
agyon verés. Syn. Zamordo
wání. 3) mactatio, iugulatio:
Schlachtung, Abschlachtung, das
Schlachten, Abschlachten: meg-
ölés, le-vagás, agyon tsapás,
ütés. Syn. Zachlosčeňí.
zabiwagici, á, é, part. praes.
ex zabiwat, v. zabudliwi.
zabiwani, á, é, p. c. ex zabi.
wat, v. zabudnutí.
3abiwání, á, n. v. Zabudnu.
ti, Zabudliwost'.
zabíwat, al, ám V. I. imp.
wag, v. zabudnúť, zapomí
nat, Usus. Uf na nás zabí.
wás, iam nostri oblivisceris,
du vergift schon auf uns már
meg-feletkezel rálunk. Zabí
wam na to, capit me obli-
vio rei Cic. ich vergesse es,
el-felejtem azt, az nem jut
eszembe.

zabíwáwáňí, 6, n. Nom.Verb.
ex seq.
zabíwáwať, al, ám, freg. ex
zabiwat.
Žab.

4076

Zab

Sabra, i, f. dem. ranula, ae,
f. kleiner Frosch, Krot, das
Krötchen: békátska, kis béka.
Syn. Zabečka, Zabička. 2)
Zábka mlinárská, bednárská:
scalprum, i. n. das Schneid-
messer, metélő, vakartsáló.
3) Zabka na' Dwerách, reti-
naculum (repagulum) por-
tae, Schlingel (die) zum Hef-
tel: ajtó zár, ajtószegező. Syn.
Saspra. 4) v. Žaba. 2 Nro.
5) v. Roficer, Rosir.
Zablačáňí, n. v. Blačáňí.
zablačať, čal, čim, V. I. imp.
blač, de uno actu: v. blačať.
Zablekotáňí, á, n. v. Bleko-
táňí.
zablekotak, al, ám, et kocem,
V. P. imp. toc, et tag, de
uno actu: v. blekotat.
+ zablestnut se, zablesti se, zQ=
blesknu se fut. v. zablistnút sa.
Zablisčání, á, n. v. Blisčáňí.
zablistat fa, čal sa, čím sa.
V. I. imp. fči fa, de uno
actu: v. blisčať sa, zablisknút
fa. 2 Nro.
Zabliskáňí, á, n. v. Blískáňí.
zablistat, al, ám, V. P. imp.
tag: de uno actu, v. blistat.
II. rec. zablistat fa, de uno
actu, v. blistat sa, zablisknúť
fa.
zablistnúť sa, zablisknul (za-
blistél) sa, zablistnula (3a=
bliskla) sa, zablisknulo (za-
blisklo) fa zablistnem sa,
V. P. imp. zabliskňi sa: ful-
gurare semel, bligen (einmal)
beim Gewitter, Wetter leichten:
meg-villámlani egyszer. Syn.
zablistat sa. 2) fulgere, mi-
care, splendere, radiare se-
mel: blizen, schimmern einmal ;
fényeskedni, fényleni, tön-
dökleni egyszer. Syn. zablis
scat fa. boh. zablesknút se.
Jablisknutí, á, n. v. Bliskání.
Sablúdení, á, n. aberratio,

deeratio. erratio, deviatio, nis, f. Berirrung: el- tévelygés, el-tévelyedés, el- vélés. Syn. Poblúdeňí, Pomí. lení. boh. Zablúzeňí. zablúsiť, il, im V. I. imp. blu8: aberrare, deerrare, deviare fich irren, verirren : eltévelyedni, tévelyegni el-véteni. Syn. poblúsit, po milit. Zabludzowáňí, á, m Nom Verb. ex seq. zabludzował, zował, zugem, freq. ex zablúsit. Žablúzeňí, Seňí. zábnúť, bnul (bel), bňem, V. I. imp. bňi: frigere, frigus sustinere: kalt seyn, Kälte leiden, fázni, hideget szenvedni. Syn. zábst'. 2) v. mez núť.

n. v. Zablú.

Zábnutí, á, n. frigoris perpessiö, das Kaltseyn, Kälteleiden: megfázás hideg szenvedés. 2) v. Mrznutí.

+ Zábod, u, m

v. Popchnutí Roňa. 2) v. Cwal. † zabodať, al, ám praes. v. zapichat. 2) v. cwalat. zabodnúti, et zabůst'i, za bodi, zabodnú fut. v. zapichnút. 2) v. popohnúť Roña. + zabodnutí, n. v. Zapchnutí. zapichnutí. 2) v. Popohnutí Roňa.

Zábog, a, m. v. Stupňít. 2) fraces, ium. f. plur, amurca, ae, f. Deldrufen, Deltrestern: söprelék, gaz. Syn. oliwowé Lúsčini Supini. 3ábogňica, i, f. molitrix olearia, Delmüllerinn, olaj vero

aszszony.

3abogňíť, a, m. molitor, olea

rius, Delmüller, olaj-verö. Zaboleňí, á, n. v. Boleňí, B◊, Left'.

Забо