zaležať 1 Nro. II. rec. zalá- * zalaptať, al, ám V. P. imp. bnút neutr. obstrui, verstopft werden, el-rekedni. Usus. ufi mi zaláhli, obstructas - habeo (obstructae sunt mihi) aurès, meine Ohren find verstopft, bé- rekedtt a' fülem. III. rec. zaláhnúť sa: progenerari, progigni: gejeugt ( hervorgebracht ) werden: nöni, teremni. Syn. wzát sa. Usus. Zaláhli (dali) sa mu Wsi do glawi. zaláhnutí, á, é, p. c. decumbendo occupatus, a, um durch Niederlegung eingenommen, le-fekvéssel el- foglaltatott, el foglatt. 2) obsessus, obsidione captus: belagert, durchs Belagern erobert: meg szállott, meg- száltt. 3) v. zale žaní 1 Nro. 4) v. zaláhli. 5) progeneratus, prognatus: erzeugt, hervorgebracht: nött, termett. Zaláhnutí, á, n. occupatio per decubitum, decubitus in alterius loco: Niederlegung auf Jemands Ort, Einnehmung des Jemanden Orts: más helyén le- fekvés. 2) obsidio, Bela gerung, meg-szállás. 3) v. Zaležáňí 1 Nro. 4) v. 3a Láhlost. 5) progeneratio, Ers zeugung, növés, termés. Zalahowáňí, á, n.Nom.Verb. ex seq. zalahował, howal, hugem, Zalamowání, á, n. v. Zalo- * zalaptani, á, é, p. c. v. pos * Zalaptáňí, á, n. v. Pochwistání. tag: v. pochwistat. II. rec Žalárik, u, m. idem. Zaláňí, á, n. v. Zaklínáňí 1 Nro. zaláť, zalál, zalagem, V. P. Zaláří, á, n. v. Zaklínáňí 1 zalátí, á, é, p. c. rigatus, irrigatus, perfusus, a, um: begoßen, meg - öntöztetett, meg-öntetett. Syn. polátí, poléwani, aléwani. 2) mer H 32 * sus, sus, submersus: crfäuft, erfoffen: vízben haltt, meg-fullasztott, vízbe öltt. Syn. uto pení, zatopení, potopení. 3)aqua mersus, inundatus Curt. überschwemmt: vízzel el-borít tatott, el merültt a' vízben. Syn. wiláti. Zaláti, á, n. perfusio, rigatio, irrigatio, nis, f. das Bes gießen, meg - öntözés, megöntés. Syn. polátí, polévání, zalévání. 2) mersio, submer sio alicuius: Ersäufung: vízben való meg-fullasztás, vízbe-ölés. Syn. Zatopení, Potopení, utopení. 3) interitus in aqua, aqua, submersio: Erfäufung, vízben halás. Syn. Utopení. 4) inundatio Suet. Plin, H. N. Uiberschwemmung, Austretung der Wässer: ki-áradás. Syn. Wiláti. Zalécáňí, á, n. deperitio, procatio, nis, f. Apul. das Freien, Fordern (Verlangen, Forderung, Anwerbung) zur Che,, leány nézés, leány kérés (kivánás), valamelly személlynek halálban való szeretése, hozzá - járás, nöszni vágyás. Syn. Stagereni, Fragerčeňi, Fragowání. boh. Fregowání. vulg. Barazírowáňí. zalécat sa, al sa, ám sa V. I. cag fa, reg. dat. deperire, procare et procari aliquam Cic. Varr. zur Ehe fordern, anwerben, verlangen, freien, buhlen: valamelly személlyt halálban szeretni, hozzá járni, házasságra kérni (kívánni). Syn. fragerčić, fragerit, Fragowat. boh. fregowat, clás doliti. vulg. Farazírowat. Zalécawání, á, n. Nom. Verb. ex seq. vulg. Rarazírowáwáňí. zalécáwat fa, al sa, ám sa, Freq. ex zalecat fa. vulg. tarazírowawat. zaléčení, á, é, p. c. v. zaho, gení, 3aléčení, á, n. v. Zahogeni. žaléčit, il, ím, V. P. imp. 36 leč, v, zahogit. II. rec. z léčiť sa, v. zahogiť sa. zálecne, adv. procorum more, procatorie, amatorie: frris risch, buhlerisch: leány kérők (nézők, kívánok) módgyára. Syn. fragersti. vulg. Faraží rowne. zálecní, á, é, adj. procatori us, amatorius, a, um: frei risch, buhlerisch: szerelmes, szerelemhez való, leány kérő, (néző), nöszni vágyó S frageriti. vulg. Earazitowni. Zalecnik, a, m. procus, i, m Cic. Virg. Freyer, zur Eh Forderer, Anwerber, der ein Frauenzimmer begehrt (fodert, verlangt): leány kérő (néz, nöszni vágyó. Syn. Stag vulg. Rarazitownik. 3álecnikow, a, e, adj. poss ex praec. vulg. Parazitowns tow. Zalečowání, á, n. v. Zahogi wáňí. zalecowat, čowal, čugem freq ex zaléčit. II. rec. zalo wat fa, freq. ex zalecit (a. † zalehle, adv. v. zuláble. + zalehlí, á, é, adj. v. zaláhl'. † zalehnúți, hl, hnu fut. zaláhnút. + 3alehnutí, á, n. v. Zaläh, nutí. Žáleňí, á, n. v. Žal. boli. St lení. Zálepek, pku, m. v. Prilepet. zalepení, á, é, p. c. conpap patus, obpappatus, glutine oblitus, conglutinatus, a, um: verpappt, verleistert: bé (öszve) ragasztatott, meg - enyveztetett. Syn. zlepení. Zalepení, á, n. glutinis obductio, obpappatio, conpappatio, conglutinatio, nis, f. Berpappung, Berkleisterung: bé (öszve) ragasztás, megenyvezés. Syn. Zlepeňí. 2) Zalepeňí Očí k nekobo: obcoecatio, Verblendung, Berkleisterung der Augen Jemandes : meg-vakítás. zalepit, il, ím, V. P. imp. zalep: oblinere, glutine vel alia re conglutinare, conpappare, obpappare: verkleistern, z. B. ein Loch, verpappen: bé- ragasztani, meg-enyvezni Syn. zlepit, zağlegit. 2) nekomu Oči zalepit, obcoecare aliquem, Jemandes Augen verkleistern, Jemanden verblinden meg-vakítani.. Zalepowáňi, á, n. Nom. Verb. ex seq., zalepował, powal, pugem, V. I. imp. pug. freq. ex zalepiť. + zalet, zalél, zalegem, zalat. V. Zalétání, á, n. v. Letáňí. 2) v. zaleteňí. salétat, al, ám, V. I. imp. tag: v. létat. 2) v. zaletet. zaležeňí, á, n. avolatio, nis, f. avolatus, us, m. Fortflic hung: el-repülés. Syn. Odleteňí, Uleteňí, Zalétáňí, Zaletowání. 2) aberratio in voJando: Berflichung, a' repülésben való eltével vedés. žaletet, kel, tím, V. P. imp. zalet avolare, fortflichen, el-repülni. Syn odletet, uletet. Usus. Nedelako zaletí, non procul volabit, es wird nicht weit fliehen, nem meszsze fog repülni. 2) aberare in volatu (volando), sich vers fliehen, sich im Fliegen verirs ren: a' repülésben el- tévelyedni. R * zaletowani, á, é, p. a v. zańitowani. 1 Zaletowání, á, n. v. Zaňie towání. Zaletowáňí, á, n. Nom.Verb. ex seq zaletować, towal, tugem, V. I. imp. tug, freq. ex zaletet. * zaletował, towal, tugem, V. P. imp. tug. v. zańitowat. 3aléwáňí, á, n. v. Zaláří boh. Zaliváňí. zaléwať, al, ám, V. I. imp, wag, freq. ex zalát, boh. zaliwati. zaležani, á, é, p. c. in somno oppressus, a, um: im aluvásban Schlafe erdrückt: meg-fojtott, agyon-nyomott. 2) v. alábnutí. 2 Nro 3) iacendo neglectus, durch Schla fen, Liegen) versäumt, vernachlaffigt: fekvés által el-henyéltt, el-mulatott, el-szalasztatott. 4) situ corruptus, verlegen, durch Liegen verdor ben sokáig állott, meg - veszett, meg penyészedett. 5) nimis vetus: zu alt, verlegen: igen régi, ótska. Zaležáňí, á, n. oppressio, infantis per somnum, Erdrücfung eines Kinds im Schlafe: aluvásban agyon nyomás, meg-föjtás. 2) v. Zalahnu tí 2 Nro. 3) neglectio (neBer glectus) per somnum, fäumung, Bernachlässigung ein ner Sache durch Schlafen: fekvés által valaminek el-henyélése: el-mulatása, el-szalasztása. 4) corruptio per situm, Berderbung, durchs Liegen, megveszés, meg-penyészedés. 5) 3aležáňí, ÚraSu, powinosti soeg: expletio muneris, Berrichtung seiner Schuldigkeit: kötetelességének véghez vitele. zaležať, žal,žím, V. P. imp. † zaležení, n. v. Zaležáňí. záležel, záleží, praes. V. seq. záležiť, záležiť (ila, ilo) záleži V. I. et simul impersonale: consistere in re, niti re, constare in re (re): bes stehen, beruhen worin állani vallamiben, fügni valamitöl. Syn, stát, boh. záležeři. Usus. Rdiz celá Wee na tom zále ·žila ( polozená bola), cum in eo summa consisteret, da die Hauptsache in diesem bestunde, midőn attól fügne a' dolognak veleje (mivolta.) W tom wsecto (wseda Wec) zalezi: in eo res tofa subsistit; istud est caput rei; hic labor, hos opus est in diesem besteht (bes rucht) die ganze Sache: abban áll az egész dolog ; ez a` bökkenöje. To na mňe záleží (v meg moci stogi, pozostáwć), illud est mihi in integro: per me stat: bieses steht in meinem Gewalt, hängt gänzlic von mir: az rajtam áll, szahadságomban (hatalmamban) vagyon. To na tebe záleži (w tweg moci stogi (pozo stáwa): in te positum (sitam) est, bei dir ist es gelegen: s steht (liegt) in deiner Gewalt: te rajtad áll, a' te hatalmadban vagyon. 2) interesse, referre: gelegen seyn worauf, we ran liegen, reám néz hasznos, szükséges. Usus. Záležíming tom, mea interest (refert), mir ist daran gelegen; én dol gom; nékem ehez közömvgyon; ez hozzám tartozandá dolog. Záleží ti na tom, tu interest, dir ist daran gelegen: te dolgod. mnoho (wic), málo (méňeg) na tom zal ží: multum vel magni (plus vel par vel pluris), parum, vi (minoris inter est: ist viel (mehr) wenig (weniger) daran gelegen: ez sokat (tobet) kevesebbet) tészen. Wi na tom Obci (záleží, plus inter est Reipublicae, dem ge meinen Wesen ist mehr daran ger Tegen: több hasznára vágyon a' hazának. Gá sem mislel, že mne na teg Weci mnoho záleží: mea (ad rem meam) interesse putavi, id fieri: ich habe dafür gehalten, daß ch mir viel daran gelegen sewe: az én dolgomnak (hasznom nak) véltem (allitottam) lenni, hogy a meg lenne, wiem nas * 3algewání, á, n. v. Zalé wání. zalgewat, al, ám, v. zalé wat. tzalíbení, á, é, p. c. v. zas Lúbení. + zalíbení, n. v. Zaľúbeňí. +zalíbiti, il, im fut. v. 3a. lubit. II. rec. zalíbit se, v. zalúbiť sa. zaličení, á, é, p. c. oblitus (ab oblino), perlitus, a, um: beschmiert, verschmiert, übergeschmiert, zugeschmiert, verstopft, verstrichen: bé mászoltt, békentt. Syn. zamazani, wi. mazaní.2) calce inductus, aus geweißt: bé-meszeltt, bé (ki) meszeltetett. 3) fucatus, infucatus: gefchminckt: bé-festett, bé-festelett. Syn. zamalo wani. Zalíčení, á, n. litus, us, m. Plin. H. N. litura, ae, f. Colum. das Schmieren, Be= schmieren, Ueberschmieren, Zu schmierung, Berstreichung: békenés. bé-mázolás. Syn. 3a mazáňí, Wimazání. 2) cal cis inductio: Ausweisung: bé (ki), meszelés. 3) fucatio, infucatio: das Schminken: béfestés, bé mázolás. Syn. Zas malowání. zalíčit, il, ím, V. P. imp. lic: oblinere, oblinire: beschmie ren, verschmieren, zuschmieren, überschmieren, verstopfen, ver= streichen, B. die Rigen; béz. kenni enem) bé - mázolni (-lom.) Syn. zamazat, wimazat. 2) calce inducere, ausweißen: bé (ki) meszelni. 3) fucare, infucare: schminken, bé festeni, Syn. zamalowat. II. rec. zalíčit fa, infucare (fucare) se, fich_schminken, fich anstreichen: bé-festeni magát, bé mázolni, ortzáját. Syn. zamalowat sa. zalíbání, á, n. v. Zaláhnutí. zalihat, al, ám, V. I. imp. hag: v. saláhnúť. Usus. Co East'eg usi zalíbá, gako ze wsech Stran Carékáňí ? quid crebrius insonat auribus quam omni ex parte quiritalus? mit was klingen (gällen ) unfre Ohren öfters, als mit dem von allen Seiten erschallenden Wehklagen? mivel tsengenek (zengeuek, zúgnak) gyakrabban füleink, mint a' minden felöl-való siralmas panaszolkodással ? Zalihowáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq., zalihowat, howal, hugem V. I. imp. bug: freq. ex zalihat. Syn. zalahowat. t zalit, et zaliki, zalil, zas legí (u) fut. imp. zalí (zaleg) part, pass. zalit, v. zalát. II. rec. zalit se, v. zalát fa. žálit, it, im, V. I. imp. žal, cum et sine gen. flere, deflere, deplorare, lachrymare (lacrymare), lachrymis (lacrimis) pro |