prosequi rem: beweinen: siratni valamit, siránkozni valamin. Syn. oplakáwał. Usus. Raždi geho Smrt žálí, a oplakáwa: magnum reliquit moriens sui apud omnes desiderium ein jeder beweinet seinen Tod, mindenik bánkodik, és siránkozik az ö halálán. 2) poenitere, bereuen, bánni. Syn. lutowat. boh. želeti. † zalíwáňí, n. v. Zaléwáňí. † zalíwati, al, ám, v. zaléwat (venit a zaláť, zale. gem, non zaligem ). † zalknúti se, zalkl se, zalknu fe fut. imp. tni se, v. zadu, fit fa. † salknutí, á, ¿, p. c. v. zaSuseni. Žalm, u, m. psalmus, i, m. Tertull. Psalm, Gesang, der ins Saitenspiel gesungen wird: zsoltár. Žalmár, a, m. v. Žaltárňít. † Salmista, i, m. v. Žaltár hit. Žaloba, i, f. accusatio, incusatio, querela, querimonia ae, f. Klage, Anklage, Befchuldigung: panasz vádolás. Syn. Obwiňeni, Žalowání. Usus. Rriwá (falesna) žalo. ba, calumnia, iniusta que_ rela Chicane, falsche Klage, hamis vádolás. 2) Prawná Zaloba: actio (iudicialis), dica, querela, accusatio, petitio: gerichtliche Klage, Forderung, Beklagung, Gerichtshandel: törvényes pör. törvénykedés, pörlekedés. Syn. Pra. Žalos wání. Usus. Časná (na Caf trwagicá) Žaloba, actio temporanea zeitliche, (eine Zeit lang wehrende) Klage, ideigvaló pör. Wecná žaloba, actio perpetua (perennis), ewi ge Klage, örökös (örökké tar Lando) pör, törvénykedés. Dedičná (z D'edictwa) Zalos ba, petitio haereditatis, Eri fchaftforderung, Forderung an eis ne Erbschaft: az örökségnek meg-kívánása. Dlužná (peňů. žitá, peňažná) Žaloba, aclio pecuniaria, aclio liquidi debiti: Schuldenforderung: adósság iránt való por. Rre dežná (í Krádeží) Žaloba, accusatio furti, Klage eines Diebstahls halber : lopásnak, bé-vádolása. mesčanská (te rá sa na Čest', neb na gid. to newst'ahuge) Žaloba, ctio civilis, Ciwilklage, die nicht peinlich ist: polgár pör, melly a' fő vesztésre nem megy. Násilná (z rásilnosti, Gwaltu, z moci, z witt nost'i) Žaloba, actio violen tialis, actio unde vi, iudicium de vi: Klage wider G walt, und Ferkel, Gewaltklage: erőszak iránt való vádolás, pör. Opáčná (proti Odpow 8i) Žaloba, replica, repli catio Pandect. opposita ex ceptio: Replik bei Juristen, widerholte Klage gegen die Ein rede: el-forgása (meg-tzáfolása) a' panasznak. Polutné (f Pokuti) Žaloba, actio poenalis, sträfliche Anklage, büntető panasz. Sacowni (3 neprawého Sacunku) Žalo ba, actio aestimatorum, Sla ge wider das Uiberschäßen : meg“ betsülés iránt való panasz. Škodná (ze Škodi od Čle weka urobeneg) Žaloba, ctio noxalis, Schadenklage, Klage wider ein Schaden, der uns von Menschen angethan wor den ist némelly embertól tételett kár iránt való panasz Škodná (ze Škodi od 50 wada urobeneg) Žaloba, quadrupedibus, actio damni e Klage über ein Schaden, welches das Vich gethan hat: barommal okozott kár iránt va ló panasz. utrpná (která sa na grdlo, neb na Test' wst'a, huge) Žaloba, actio criminalis, peinliche Anklage, fö-vesztést illető panasz. Písaná (do Pisma neb w Pismo uwesená) Žaloba, libellus actionalis, schriftliche Klage, írásban tett panasz. załobne adv. accusatorie Cic. querulose, queribunde, incusatorie Cic. more accusatorum; anklagerisch, nach der Ankläger Art: panasz, vádolás képpen, vádolva. Syn. ža lobňički žalowňe, Zalowńic ti. zalobni, á, é, adj. accusatorius Cic. incusatorius, querulus, queribundus, a, um: anklägerisch, die Ankläger betref= fend, dahin gehörig, Anklägern gewöhnlich (gemäß) von ihnen zu erwarten: vádoló, panaszolkodó, vádolásra kész. Syn. žalobňidí žalowni, żałow= nicí. 2) accusabilis, e Cic. accusatorius a. um: anflagenswerth, tadelswerth, scheltenswerth, sträflich: vádolásra való, vádolható. Žalobnica, i, f. accusatrix Plin. incusatrix, cis, f. Anflägerinn, Klägerinn: vádoló, panaszolkodó aszszony. Syn. Žalobnička, Zalowňica. 2) prawna, actrix: gerichtliche Klägerinn, fel- peresné, felperes aszszony. Syn. Prawotnica boh. Žalobnice. žalobniččin, a, e, adj. poss. ex Žalobnička, v. seq. žalobňičin, a, e, adj. poss. ex Žalobnica: accusatricis, der Klägerinn gehörig, panaszolkodó aszszonyé. Syn. 3a= lobňiččin, Zalowňičin. 2) a Žalobňík, a, m. accusator, incusator, querulator, conquestor, is, m. querulans, tis. m. Kläger, Ankläger, vádoló, panaszolkodó, vádos. Syn. Zalownik, Obžalowa, tel. Usus. Rriwí (falesní) Ža. lobňít, calumniator, falscher Kläger Chicauner, Berläumder: patvarkodó, gyalázó, hamis vádoló. Syn. Pomluwać, u. trhač. 2) prawotní, Žalob. nit: actor (iudicialis), petitor Cic. gerichtlicher Kläger, fel-peres. Syn. Prawotník. žalobňíkow, a, e, adj. poss. accusatoris, dem Kläger gehdrig, vádolóé. 2) actoris, petitoris: dem gerichtlichen Anklä• ger gehörig, fel-peresé. Syn. Zalownikow. Záloh, u, m. pignus, oris, n. hypotheca, ae, f. Cic. Pandect. das Pfand, Unterpfand, Hypothef: zálog. Syn. Základ, Zástawka. Usus. Neto do Zálohu brat, sumere pignori rem, pignérari, pignorari: pfänden, zum Pfande nehmen: zálogba venni. Zálo, bi brat, pignora capere (auferre) Liv. Pfände nehmen: zálogot venni, meg-zálogolni. Záloh brat (wzak) od ňe. toho, capere (accipere) pignus de (ab) aliquo ein Pfand von Jemand nehmen; einem ein Pfand nehmen, einem pfänden meg-zálogolni valakit. Záloh dak, (dáwak), pignori opponere Plaut. Te rent. pignerare (pignorare) Liv. inhypothecare: verseßen, verpfänden zum Pfande geben: zé zálogba vetni (adni), bé-zálogosítani. Záloha, i, f. insidiae, arum, f. pl. Hinterhalt; Truppen, oder Menschen, die sich wo ingeheim befinden, um auf andere zu lauern: les, leseskedés, Iselkedés. Syn. útlas. boh. Licta. 2) insidiae, locus insidiarum: Hinterhalt; der Ort, wo die auf andere lauernde sich versteckt halten: leselkedő hely, les. 3) w záloze (napohotowe) bit: paratum esse, suppetere, praesto esse: vorräthig seyn: készen (kéznél) lenni. W záloze mat, paratum (in promtu) habere, vor räthig haben: készen tartani, kezénél lenni, kezemnél (készen) vagyon. zalomení, á, é, p. c. implicatus, complicatus, inflexus, insertus, a, um: eingeschlagen, einwärtsgebogen, gefaltet: öszve tett, kúltsoltt. Syn. zalomowani. Usus. Zalomené Ruki. Zalomení, á, n. complicatio. insertio, inflexio, inflexio, nis, f. Einschlagung, Einwärtsbiegung, Faltung: öszve tévés, kúltsolás. Usus. Zalomeňí (Zalamowání) Rut, coniunctio arcta manuum, Faltung der Hände, a kezeknek öszve kúltsolása (kaptsolása ). zalomiť, il, im, V. P. imp. Lom: implicare, complicare, coniungere, inserere, includere, inflectere: falten, einschlagen, einwärtsbiegen: öszve tenni, kúltsolni. Usus. Ruki 3alowik (zalamowat), manus (manum utramque) complicare (iungere, coniungere). digitos digitis inserere: die Hände falten, zusammen falten: a' kezeit öszve kúltsolni (kóltsolni). Žalost', i, f. dolor, moeror, is, m. maestitia Cic. tristi- Žalost'eňí, á, n. v. Žalost', 2) ter: kläglich, traurig: keservessen, szomorúan, szánakodva, szánva, szomorkodva, bánkodva, fájlalva. Syn. žαLost'ne, žalostliwe, smútňe. 2) miserabiliter, miserande, commiserande, misere: flag lich, im kläglichen Tone, elend: keservessen, nyomorúltúl.boh. žalost'iw'e. commiseratio, nis, f. Mitlei den, Empfindung des Mitleidens: szánakodás, keserűlés. Syn. Žalostliwost', Žalostnost'. 3) v. Žalost'. žalostliwe, adv. v. žalost'iwe. žalostliwi, á, é, adj. v. zas lost'imi. Žalostliwost', i, f. v. Žalost’i. wost'. žalost'iwi, á, é, adj. dolens, Žalować, a, m. v. Žalobňíť. moerens, lugens, tis: lugu- žalowaččin, a, e, adj. poss. bris, e; moestus, a, um: v. žalobniččin. kläglich, schmerzlich, traurig, betrübt, trauernd, in Traurige keit befindlich, mit Traurigkeit verbunden, fie anzeigend: szomorú, bánatos, kesergő, keserves, bánkodó, fájlaló, szomorkodó, szomorúságos. Syn. žální, žalostní, žalostliwi, zarmutení, lutost'iwi, lutost. ní. Usus. w Twári žalost'iwá, moestissima vultu, ein betrübtes (schmerzhaftes ) Frauenzimmer, szomorú ábrázatú aszszony. Rúcho žalost'iwé, vestis moesta Prop. TrauerFleid; gyász ruha. 2) miserandus, commiserandus, miser, a, um; miserabilis, e; kläglich, beklagenswerth, elend: ügye-fogyott, keserves, nyomorúltt, szánakodásra méltó. Usus. Žalost'iwi Staw: miserandus status, elender Zustand, keserves állapot. 3) flebilis, miserabilis, e; luctuosus, lachrymabundus um kläglich, im kläglichen Tone, erbärmlich anzuhören: siralmas, keserves. Syn. plačliwi. Usus. Žalost'iwé Zwitazení, luctuosa victoria Cic. kläglicher Sieg, meg - siratható győzedelem. Žalosťiwost', i, f. miserabilis (flebilis, miseranda) conditio, flägliche Beschaffenheit, siralmas állapot. 2) miseratio, Zalowacka, i, f. v. f. v. Žalobňica. Zalowačow, a, e, adj. poss. v. žalobňíkow. Zalowání, á, n. accusatio, incusatio, nis, f. Klage, Anfla ge, Anklagung, Beklagung: vádolás, bé - vádolás, panaszolkodás. Syn. Žaloba. Zalował, łowal, lugem, V. P. imp. lug, ňečo na ňekoho; accusare, incusare quempiam, queri (agere) contra aliquem: flagen wider Jemand, 3. B. bei einem Vorgesehten : vádolni, hé- vádolni valakit, valaki ellen panaszolkodni. Syn. Žalobu feladat. Usus. Rriwe zalował, calumniari, fälschlich klagen, hamissan vádolni valakit. 2) práwotňe (písebňe) na ňekoho žalowat: actionem alicui movere, lite convenire quempiam, agere in aliquem, dicam alicui seribere wider jemand gerichtlich klagen, valaki ellen pört indítani, törvény elött panaszolkodni. Usus. S Rradeže na ňekoho žalowat, accusare (convenire) aliquem furti, ex furto alicui actionem movere wider Jemand gerichtlich flagen des Diebstahls wegen: valakit törvény előtt vádolni a' lopás miatt. II. rec. zas lowať sa: queri, conqueri, quiritari: fich beklagen: pauaszol Zalowáwať, al, ám, freg, ex žalował. II. rec. zalowáwat fa, freq. ex žalowat sa. Zalowne, adv. v. žalobňe. Zalowni, á, é, adj. v. žalobní. Žalownica, i, f. v. Žalobňica. Zalowniččin, are, adj. poss. ex Zalownička, v. žalobničin. Zalowňičin, a, e, adj. poss. * zalowňickin, a, o, adj.poss. založení, á, é, p. c. funda- vonott, fol-tsináltatott, feltsinaltt, öszve tett, öszve húzott p. o. kalap. 6) praenumeratus, in antecessum (ante) suppeditatus, datus: vors geschoßen in voraus gegeben: elöre adatott (adattatott, fizetett). 7) conditus, compositus, de frugibus: zugemacht, zusammen gelegt: öszve rakott, tétetett. 8) pigueratus. oppigneratus (gnor), obligatus, inhypothecatus: verfest, verpfändet: zálogba adott (adattatott), el - zalogosíttatott. Syn. zástaweni, zakládaní. založení, á, n. fundatio, fundamentorum positio : der Grund, das Gründen, die Grüns dung: fondamentom vetés (tévés), fondálás. 2) conditio. institutio, erectio, fundatio: die Stiftung, Errichtung, z. B. eines Reichs, Klosters: fel-állitás, építés. fondálás. vulg. Fundácia, Fundowáňí. Usus. Založení Chrámu, Patrocinium (titulus erectionis) Ecclesiae, Kirchtag: egyház napja. 3) inflexio: Einschlagung, Einwärtsbiegung: bé - hajtás. Syn. Zahnutí, Zahibowáńí. 4) complicatio, corrugatio: Einfaltung, Busammenfaltung: rántzba szedés, öszve rántzolás, rántzosítás. 5) adtractio, suffixio, complicatio, compositio, contractio petasi: Aufstölpung, Auffrämpung, Aufstußung eines Huts: feltsinálása: öszve tevése (hnzása, p. o. a' kalapnak. 6) praenumeratio, suppeditatio in antecessum: Borschießung, Borausgebung: elöre adás, előre fizetés. 7) Založeňí Se na, Zbožć: compositio, conditio, foeni, frugum: das Zusammenlegen (Bumachen) des Heus, Getreids: el- tévé se, |