Obrázky na stránke
PDF
ePub

cetiae,

1

tus: verwachsen, zuwachsen: be- mñe : quasi ( ae si) vero ego nött. 3) qui, quae, quod suc- ad te, non tu ad me venire crevit : gewachsen, aufgewach

debueris : gleich als wenn sen: meg - nött. Syn. wiroft- mir zustünde dich zu besuchez, nuti, 4) deformalus, defor- und nicht hingegen dire mis natura; verwachsen, ungea

ugyan is, mint ha nékenke (talt : rúl termetų.

lett volua te hozzád merkt, Zarostnutí, á, n. implicaţio, és nem inkább te néked

concrescentia, ae, f. Bere zámn. wachsung;, öszve növés. Syn. † zarputile, adv. v. twie Zarosteñi. 2) crescendo ef- rigňe. fectus, abitus; Berwachsung, t zarputili, és é, adj. v. tem z. B. der Buchstaben in der dosigni, Kinde: bé - növés. 3) succre- + Zarputiloft, i, f. F. Tarde scentia, das Wachsen, Aufwachs

signost, sen: meg - növés. 4) de for- žart, u, m. iocus, i, m. malio crescendo facta: Bere

catio, joculatio , nis, f. wachung : rút termet

aruin,

f. plur. zaroweń, adv. v. zarowne.

cherz. Spak : tréfa, trét zarownane, adv. aequate, com- dás, nyájasság: Syn, Bart

planate : eben gemacht: meg- wání. vulg. Spal, Space

egyenesítve. Syn. porownane. ni, boh. Gert, Sprim. La zarownani, á, é, p. c. aequa- Žart robit, iocum agere

tus, complanatus : eben gemacht, vere ); iocari, Soen wat meg-egyenesittetett. Syn, po.

( treiben ), scherzen : tréfile townani, urownani. Zarownání, á, n. aequatio ,

ui. 3 nečebo Zatt robil.se

facere iocum jocari (lan complanatio, pis, f. Ebena

agere) de re: Scheri wa machung, Ebenung: meg-egye

inachen: valamiböl irela nesítés. Syn. porownani ,

pi. 3 drubébo ft Bartra Urownani,

traducere aliquem, en zarownat , '&l, ám, V. P, imp.

nisch durchlassen: valul nag : aequare, complanure : fot üzni. To bol me saty ebenen , eben machen; meg

joc bar, es war meinen egyenesíteni, egyenessé tenni. tréfalodtain, Žartrozat Syn. porownat urownat.

a.) non male accipere vulg. planirować.

jocum intelligere: Sense Zarownáwání, á, n. Nom,

stehen, nicht übel nehmen:

tréfát érteni; valamit room zarownawat,, 'al, em freq.

pem magyarázni. 6.) habe ex zarownat.

iocum pro ioco; Scher zarowne , adv. simul, una :

Scherz halten., tréfát trefa zugleich : egyszer'sınind, együtt.

tartani. Žáden Žart nero Syn. spolu, zaroweń. 2) per

met, a.) habere jocum ac, pariter, serio dicto, feinen Sber quasi, ac şi : eben so, auf glei,

stehen, Scherz für Ernft che Weise (Art): hasonló kép

ten : a' tréfát nem értenia pen. Syn. Rodobře, tak.Usus.

male accipere, übel nehme Zarowne, gatobid gá bol

rosz néven venni, c) fua más ť teße prist, a ne ti te irasci, leicht böse perden: koe

[ocr errors]

Verb. ex seq,

inde, aeque,

agen

[ocr errors]

nyen meg - boszonkodni. Ze žartowi, á, é, adj. v. zaca Zartu (s posmechu, s potupi): towni. per iocum (ludum, ludicrum) žartowne, adv. ioco, iocose, Liv. im Scherze , quo Scherze iocularie, faceta , lusorie, scherzweise, für eine Kurzweile joculariter; scherzig, spaßhaft, zum Spott: tréfából, játékból. scherzhaft, spaßig: tréfáson, Bez (mimo ) Žartu, remoto tréfálva, dévajkodya. vulg. joco : extra iocum ; abiectis; kančowne, spárowite, fpå. nugis, serio : ohne Scherz, rowne. boh. žertowne. erustlid, Scherz bei Seite: tré- žartowni, á, é, adj. iocosus, fa nélkül. Žarti (boh. Spris joculatorius, festivus, facemowé, Skrabunci): sales, tus, ludibundus, ludicrus, Shwenke, Scherzreden • tréfák. a, um, iocularis, e: scherzig, Prov. Dobri ge žart, ale ne scherzhaft, spakhaft, spaßig, wzdiđi: iocandum, ut seria kurzweilig, pofsirlich : tréfás , agas: bisweilen ist gut zu scher. tréfát üzö, játékos, dévaj, zen : jó a' tréfa, de nem min vig, vulg. sparowití, spá.

dég (mindétig, mind éltig ). rowni, jantowliwí, kančowZartíček, čku , m. dem. ex sey. ni, boh. [primowńi, žertova Sartiť, u, m. dem. ex Bart. ni, et žertowni., Usus. Web Žartowač, a, m. v. Zartows powis, gak si tlowek žar. ñík.

towní, žes ináč urobit nes Bartowani, á, n. iocatio, io mobel: dices enim , ut es ho

culatio, lusio, f. iocus, m. mo facetus, non tibi fuisse das Scherzen : játszás, tréfá integrum: denn du wirst sagen, Jás, tréfaság, tréfálódás, tré wie du ein scherzhafter (geschers fa beszéd, dévajság, dévaj ziger ) Mensch bist, du habest kodás, vulg. Rančowání, nicht anders fönnen: mert azt Sparowání, boh. Rančování. fogod mondani, a' mint trév. Žert.

fás ember vagy, hogy nem Bartomat (4 , top at (4 , tugem lehetett töled. Žartovná Reč,

ra, V. I. imp. tug ra: ioca jocus , Scherzrede: tréfás beri, joculari, iocum movere, széd. Žartowné Werse, carludere, nugari : fcherzen, Spa men íocosum ,, Scherzgedicht, treiben: tréfálni, tréfálódni, tréfás versek. Žartowné Slos tréfát indítani, játszani, dé wa rozpráwat, mittere (iaVajkodni. vulg. Kančowat ra, cere) ridiculum, eine Scherzs spárowat ra. boh. žertowati. rede schließen laken, tréfa ber Usus, Oni sa žartugú, io szédet (nevetséget) indítani , qaris, fie belieben zu scherzen, katzagni, tréfálódni. tréfálkódol. Prov. Ťažko ra Žartowňica, i, f. ioculatrix, gest žartowat, smutnému : tri- cis, f. jocosa femina : Pokensti musica,

reißerinn, scherzhaftiges (fpafis Žartowáwání, á, n. Nom ges) Frauenziinmer, Scherz

Verb, ex seq. vulg. Rančo treiberinn : tréfás (tréfálódó ,

ωάνάήί , Θρασοφάωάήί. tréfát értö ) aszszony. vulg. Žartowawat ra, al ra, ámla, , Sparownica.

freq. ex žartowat ra, vulg. Žartovník, a, m. iocosus hokančowawat Ta a sparowa. ino, jocasta, ae, m, jocuwat la.

lalor, is , m. stropharum in

telligens, jocosus (facetus, durch einen Verhan Bersperren, facetiis plenus) homo: Spaß 3. B. der Weg: el - rekeszvogel, Scherztreiber , Poßenrei. teni meg -rekeszteni ( - tem Ker : tréfás (tréfáló, dévaj, p. 0. utat el - fogni utjat letréfát értö) ember. Syn. Zato vágott fákkal. Syn. zafekat. tować, Zurwal, pristo, vulg. Usus. Zarábali mu Cestu og Śpárownik.

Známosti. Il. rec. zatábat Zartownoft', i, f. studium io fa: se obsepire (inlersepire

candi : Scherzhaftigkeit, Spas etc), arboribus stratis : fi haftigkeit : tréfáság. vulg. Ran: verhauen, sich dainit decken: elčownost'. 2) ratio rei iocosa, (meg; rekeszteni magát etc. Scherzhaftigkeit einer Sache Syn. zafekat ra. tréfás állapottya valaminek; Zarúbáwáni, á, n. Nom.Verb. nevetséges dolog.

ex seq.. Zárub, u, m. septun arborum, zarábáwat, al, ám, freq. er

munimentum ex arboribus zarábat. II. rec. zarubawet stralis : Verhau, Berhacf : fa- Pa, freq. ex zarúbať sa. águkból tsiuállt kerétés. Syn. zarubeni, á, é, p. c. v. obtus Záseťa

beni. zarúbani, &, é, p. 6. caesus, Zarubeni, á, n, v. Obrúbeni.

a, um: zugchaut, gehaut : zarubit, il, im, V. P. imp. vágott. 2) cadi inceptus, fus rub. v. Obrúbit. gehaut, angefangen zu hauen: Zárubňa, i, f. v. Prerubňa. ineg - vágolt, meg – vágatta- zarubnút, bnul (bel), břem, lott, vágai kezdetett. 3) por- V. P. imp. bni, de uno actu, ro caesus, weiter gehaut, zus bói v. zarábat. Il. rec. 34 gehaut: tovább vágott. 4) in- rubnút fa, v. zarubat sa. , terseptus, verhant, el ( meg ) Zarubowani, á, .Nom.Verb. rekesztetett vágott fák kal. ex seq. Syn. zarekant. .

zarubowat, bowal, bugem , Zarábání, á, n. caesio, nis, freg. ex zarubnút. II. rec. das Hauen, Zuhauen : vágás. Zarubowat (a freq. ex zarub. 2) invisio: bao ®inbauen, bé nút fe. vágás. 3) interclusio, Ber: Zarúcani, s, é, p.c. . Zarútes hauung z. B. des Weges: el ní. (meg) rekesztés. Syn. Zares Zarúcánt, é, n. ¥. Zaráteni.

Zaručáñí, á, 1. v. Zaričáni. 2) zetúbat, bal, bem, V.P. imp. v. Zaručení.

zarub: caedere, zuhauen, haus garúcat, al, ám, V. P. imp. en: vágni. 2) jncipere caede- cag, V. Zarátit. II. rec. 34" re, zuhauen, anfangen zu haus cúcat ra, v. Zarút it fa. .. en: meg - vágni, vágni kez- zaručat, čal, čím, V. P. imp deni. 3) pergere caedere, weis zaruč, v. zarićat. tir hauen, zuhauen : tovább zarúčat ra, čal fa, čim fa : vágni. 4) 80 nečebu, do ñes P. imp. čag fa, V. 34 kobo : incidere, jutro seca- čit ra.. re, einhauen, bé ( belé) vág- zaručení, á, é, p. c. padalus, ni. 5) interse pire , (obsepire , a, um: verbürgt i kezes intercludere , obstruere ) ar- alá vetett. boribas stratis ; verhauen,

Zaru.

Zaručeni, á, 0. vadimonium, garwat, wal, wem V. P. imp.

sponsio, fide iussio, nis , f. Zarwi, V. rwat. das Bürgen, Gutstehen, Bersť začwati, začwal, zařwu fut. trdstung zum Rechten, rechtlia idem. de Tagleistung : kezésség. Syn. 301, zaje, adv. iterum rursus : Ručeni, Rutogenstwi, Zastu. wieder, wiederum : ismét, ispowání.

még, işméglen, megént, mezaručit , il, im, V. P. imp. génlen. Syn. Srubí Řáz (drus

zaruč: vadari : vom Gegen. vím Xázem), boh. op'et. Usus.

theile verlangen, daß er Burgen Gai gid napomeň (napomni), - stellen soll, daß er zum Termin iterum illos admone, ermahs gewiß fommen werde; oder ihn . nc sie wiederum (zum anders vor Gericht fordern : kezesség mal): intsd öket megént. alatt törvénybe idézni. II. rec. Ta gloft fa zal obnowila , zaručit ra za nekobo: fide malum iterato recrudail , jubere (spondere, cavere) dag Uibel hat wieder ( vom ncu. pro aliquo : bürgen (Bürge en ) überhand genommen : az a' jeyn ) für jenand: kezéssé leu gonoszság ismét meg - újúltt. ni,

2) denuo, novitus, rursus : Zarucowáni, á, n. Nom.Verb. wieder, von neuem , neuerdings : ex zarúcowat.

újra , újoslag. Syn. nanowo, Zaručowáni, á, n. Nom.Verb.

oznowec, poznowen, pozno. ex zaručowat.

wu, znowa, znowu , 3 Wos zarucow at, cowal, cngem , woti. 3) contra, vicissim, freq. ex zarúcat.

rursus : wieder, hinwiederum , zaručowat, cowal, čugem freq: dagegen : viszontag, megént.

ex zațučit. II. rec. zaručit naprotiwa. 4) in compositira. Záruska, Catha palustris one, re, zurück , wieder : viszLinn. Butterblume, Kuchblus sza. Syn. naspát. Usus. Zar me : sárga virág, motsárfü. Sat, reddere, wieder geben, + zarůst, zarosti, zarostu fut. viszsza adni. v. zarost'. :

zasadení, á, é, p. c. insertus, zarútení, á, é p. c. obrutus, injectus, insitus, a, um: ein.

a, um: verschüttet, bedeckt : gehoben : belé szerkeztelett, el - borítolt. el-borítatott, belé- tétetelt. 2) impositus , el - nyomattatotle

immissus, insertus ; einges Zarúteni, á, n. obrutio , nis, feßt, hineingefügt : belé-botsá

f. Verschüttung, Bedeckung : tott, belé - tétetett. 3) inclu

el - borítás, el - nyomattatás. sus . insertus: gefast, einges zarútit , il, im, V. P. imp. rut : fchloßen, hineingefügt: belé

obruere , verschütten, bedecken : tsinálut, belé - foglaltt. 4) imel - borítani , bé - borilani , plantatus insertus: eingeseßt, el-temetni. Syn. zatucat boh. eingepflanzt: bé - ültetett. začititi. II. rec. zarútit ra: Zaradeni, á, n. insertio, inobrui , verschüttet werden, el jectio, nis , f. Einhebung: benyomattatni, bé (el) bori Jé - szerkezletés, belé - tévés. talni. Syn. zarúcat fa. boh, 2) impositio , immissio. inzačítit se.

sertio: Einsepung, Hineinfü. zarwani, á, é, p. c. rwani. gung: bé-botsátás, bé-ereszGarwání, á, n. v. Rwání. iés, belé- tévés (botsátás ). 3) inclasio, insertio: Fassung, Einräumung eines fremden Orib, Einschließung, Hineinfügung : hely el – fogás, el-foglalás, bé - tsinálás, bé - foglalás. 4) más helyére ülés. implantatio, insertio; Einfos zasadzeni, á, é, p. Ci fuligikung, Einpflanzung: bé-ül posus Prud, fuligine jofectus, tetés.

: a, um berußt, voll Ruß: korzarasit, il, im, V. P. imp. mos, meg - kormositatott.

zaras, Dwere , Oeno : inse- Zaradzeńi, á, n. fuligine inrere , injicere , ianuam, fe- fectio , Berufung, még-kornestram : eine Thüre, ein Fen mozás, meg - kormusítás. stereinheben (in die Angel): zasadzit, il, im, V. P. imp: belé - szerkeztetni, belé (bé) 3afalz: fuligine inficere : be tenui, p. 0. ajtót, aklakot. ruken, mit Ruß bestmuseni wložit, wrasit. 2) impone meg - kormozni, meg - korre, immittere, iaserere: eine mosítani. reben, hineinfügen, g. B. Steis Gafaszowani, é, n. Nom.Verbi ne, Zähne: bé - lenni, belé- ex seg. botsátani, belé- ereszteni. 3) zasadzowat, zowal, zugem, · iucludere, inserere gemmam freg. ex zarasit. boh. zasa:

auro : fassen, einfassen, hineins zowat. fügen: bė - tsinálni, bé-tenni, 38 fancowani, á, é, p. c. cirbeléfoglalni. Syn. zaprawit, cumvallatus, obvallatus, val4) Strom, Bob, Stum, fie latus, a, um: verschanzt, körzulu 3c : implantare, inserem nyöl sáptzoltatolt ,' árkoltare: einseßen, einpflanzen: bé-' tott. Syn. zakopani, osancos ültetni.

wani. :) Zarasiwání, á, n.Nom.Verb. Zarancowání, á, n. munitio, ex seq.

circumvallatio, obvallatio, valŽalaliwat, al, ám, freg. ex latio, nis, f. munimeutum, basadit.

i, n. Versihanzung, das Ber: zasadnut, onul (del), snem,

schanzen, das dazu aufgeworfent V. P. imp. oñi: vradnút. Berf : környül sántzolás, árUsus. za Stol Zasadnút, kolás. Syn. Zakopání, Osans mensae adsidere , fich zu Tische cow dni. feßen , asztalhoz ülni. 2) mes zasancował, cowal, cugem , ito nekomu zaradnút, locum V. P. imp. cug: circumvallaalicuius sedendo occupare, re, obyallare", vallare : bits in alieno loco considere , re- schanzen, környül sántzolpi sidere : fich auf ein fremdes Drti lom), árkolni ( lom). Syns feßen, niederseßen, dasselbe eins zatopat, osancowat. räumen : valaki helyét el-fog- Zalankování, á, n. v. Sana ni, el-foglalni, más helyébe Fowani. ülni. Syn. zarednút. Usus. zúsankowat ra; Kowal la, kus Zaradel" mu mesto, in loco gem ra, V. P. imp. tug fa: illius consedit, er hat sich auf V. fantowat ra. sein Ort niedergefest: az ö be- zafanowani, á, é, po co V. İyére ültt.

.. . fanowani. zasadnuti, á, n. v. Sadnutí. Zaranowání, á, n. . Šano:

2) occupatio loci per sessio- ba, Sanománi. nem , in alieuo loco sessio ;

[ocr errors]
« PredošláPokračovať »