zlatomstweni, á, é, p. c. v. zlatomení. Zlakomstweni, á, n. v. 3lakomeňí.

zlatomstwit, il, ím, V. P. imp. ftwi, v. 3lakomit. II. rec. 3lakomstwiť sa, v. zlatomit fa. zlámaní, á, é, p. c. fractus, confractus, ruptus, a, um: zerbrochen, gebrochen: el-torött. Syn. polámaní, dolámani, rozlámaní, zlameni.boh. zlámen. Glámání, á, n. fractio, confractio, ruptio, nis, f. das Brechen, Zerbrechen Zerbrechen, ung: el-törés. Syn. Dolámání, Polámání, Rozlámaňí, Zlo meňí.

zlámať, mal, mem V. P. imp.

3lam: frangere, confringere, rumpere: brechen, etwas zerbrechen: eltörni. Syn. Solámať, polámať, rozlámat, 3lomit. II. rec. zlámat sa, frangi, confringi rumpi: brechen, enzweigehen, zerbrochen werden: el-törödni. Syn. do lámat (polámať, rozlámat, zlomit) fa.

Zlamowání, á, n. Nom. Verb. ex seq: zlamowat, mowal, mugem, freq. ex zlámat. II. rec. zlag mowat fa, freq. ex zlámať fa. zlapani, á, é, p. c. v. polapaní. Glapání, á, n. v. Polapání. zlapat, al, ám, V. P. imp. pag: v. polapat. zláskaweni, á, é, p. c. do ňetoho inamoratus in aliquem, amore alicuius captus: verliebt in Jemanden, etwas: valakibe szeretett. Syn. zamilowani. Usus. Welmi zláskawením bit, deperire (a depereo) amore, fterblich verliebt seyn: valakit

halálban szeretni. 2) veneri deditus, venereus: verliebt, der Liebe ergeben, verbuhlt : szerelmes, szerelmeskedő. Zláskaweňí, ά, n. inamoratio, adamatio, amatio, nis, f. das Verlieben, szeretés, meg-szeretés, belé-szeretés. Syn. 3amilowání.

zláskawet, wel, wím V. I. imp. zlástaw: amare, capi amore, inamorari: fich verlieben, fich verliebt machen oder verliebt seyn: szeretni, belé szeretni. Syn. 3láskawit sa, zamilowat fa. 3láskawit, il, im, V. P. imp. zlástaw, cum acc. nekoho do ňekoho: iniicere alicui amorem rei: verliebt machen gegen etwas, meg - szeretetni valamit valakivel. Usus. e. koho zláskawit do seba: iniicere alicui amorem sui, verliebt machen gegen sich: valakivel magát meg-szeretetni. Syn. za milowaním učinit. 2) capere aliquem amore: verliebt ma chen, durch Liebe fesseln: valakit szererettel meg fogni. II. rec. zláskamiť sa, v. zlá stawet.

† 3lastom'ení, n. v. Strpnutí Zubow.

† zlafkom❜eti, m'el, mím, fut. v. strpnúť 2 Nro. zlát, zlál, zlegem, V. P. imp. 3leg: confundere fluida; zu fammengießen: öszve (egybe) tölteni, önteni. 2) defundere, abgießen etwas von etwas, 3. B, Brühe vom Fleische: letölteni, le önteni. 3) effingere fundendo: durch Gießen abbilden, abgießen: önteni, p. o. kanalat. 4) conflare, flando (fundendo) iungere, colliquefacere zusammenschmeljen: öszve olvasztani. boh. ftíti. II. rec. zláť sa: confluere: zusammenfließen, z. B. Blat

:

tern: öszve folyni. boh. flit fe. Usus. Ofipti sa zláli. zlate, adv. auree, vergolden,

golden: aranyossan, meg-aranyózva. Usus. Zlate žití, v. zlatistí.

zlátení, á, é, p. c. auratus, inauratus, a, um: vergolden, aranyoztatott, meg- aranyo

zott.

Zláčeňí, á, n. auratio, inauratio, nis, f. Bergoldung, das Bergolden: aranyozás, megaranyozás. zlátenica, i, f. icterus, i, m. morbus arquatus (regius), aurigo, inis, f. die Gelbsucht, Gallensucht, Gallsucht: sárgaság, sár - viznek testben elterjedése. Syn. zlatá (žlta) Hemoc, tačka, Žlčeňica, 3ltenka, Bortokrwnost'. boh. Zlútenice, lútenka. Bilá zlátenica: icterus albus, weike Gelbsucht: fejér sárgaság. Černá zlátenica icterus (morbus) niger, schwarze Gelbfucht: fekete sárgaság. zláteňiční, á, é, adj. ictericus, arquatus, a, um : gelbsüchtig, gallensüchtig, gallsüchtig: a' kinn a' sárgaság van Par. Páp. zlátenične, adv. arquate, icterice: gelbsüchtig: sárga epésen. Syn horkottwňe. zláteňiční, á, é, adj. arquatus, ictericus, a, um: gelbfüchtig: sárga-epés, a' kina' sárgaság van. Syn. horkokrwní. Zlatí, tého, m. Rinsti: florenus Rhenensis, continens in se cruciferos sexaginta, seu grossos viginti: ein Gulden: egy rénes forint. vulg. Rimstí. zlatí, á, é, adj. ex auro, aureus, a, um: golden, ner, ne, nes: arany, aranyból való, aranyos. Usus. zlati Tepec, reticulum inauratum, goldene Hauben: aranyos fökötö. 3la=

bá

tí terwik, aurelia, scarabaeus auratus Linn. Goldkäfer, der Goldwurm: arany nyév, féreg. 3latí Cút, vena auri, die Goldmiene, der Goldgang: arany ér. Zlati Dol, aurifedina, die Goldgrube: arany nya. Zlati Rrál, regulus ri, Goldkönig in der Chymit: arany király. Zlati papir, aurata (inaurata) papirus (charta), vergoldtes (goldenes) Papier: aranyos (arany) papiros. 3latí Peñáz, Dukat: aureus numus, ein Dukaten, Goldmünze! arany pénz. 3l ti piset, auri ramentum. arena aurosa, der Goldsand, die Goldfeilung: arany fövény. 3latí plech, lamina (bractes) auri, Goldplatt, goldenes Plech arany pléh, ki - vertt lapos islog. Zlatí pohár, aureum poculum goldenes Trinkgo schirr: arany pohár. Zlali (Pv ft'enni) Prst', digitas laris (annularius), der Gey finger gyürüs új. Zlati pr ft'en, Goldring, arany gyüm Zlati pstruch: trutta aurata, Goldforelle; arany színu hal, pisztráng. Zlati Trank Zeli na, v. Blsník. Zlati fete, flammeolum, i, n. goldener Schleier: tetszín keszkenó. la tá Niť, filum auratum, Gelt fagen: Do Wlasow Obrucke, neb Gombička zlatá, aureus cincinnorum tubulus, Haar ring, oder Knopf: hajba val arany karika, vagy gom Zlatá Retaz, torquis et torques, is, m. et f. aurea catena goldene Kette, Goldkett, Schmuckkette: arany lántz. 3las tá Šálka, aurea fiala, die gel dene Schaale, arany tsésze. Zlatá Zila, v. Žila. Zlaté Runo, aureum vellus, golde

annd

ner Bließ, arany gyapjú. 3le

tého

tého Rúna Roňít, aurei velleris eques: goldenen Bließes Ritter: arany gyapos vitéz. Prov. Zlatá Stageń (Mastal) Roňa nelepsi, aňi Daremňíta prwňí mesto netrási: non locus hominem, sed homo locum ornat: ein goldener Stall macht ein Pferd nicht besser, und ein vornehmer Plah den Thoren nicht klug: az ékes istálló nem teszi a' lovat jóvá, sem az hires hely bolondot okossa. Zlatá užda nečiní Lepsého, ani zlatá Ösew Bláz= na mudrého; vestis non facit monachum, aut hominem bo-, num vel doctum: ein golde rer Zaum machet ein Pferd nicht besser, und ein goldenes Kleid einen Thoren nicht klug: arany zabola nem teszi a' lovat jobbá, és az arany ruha bolondot okossá. 2) auratus, a, um: golden, vergoldet, mit Golde besest, oder beschlagen: aranyos, arannyal meg - futtalott. 3) auro similis, aurantius, fulvus, a, um: goldfarbig, goldfarben, goldgelb: arany színű, aranyos. Usus. Zlatá farba, color aureus auri), auriacius: Goldfarbe: arany (narants) szín. 4) aureus, aureolus, egregius, unicus, carissimus, a, um: golden, vortrefflich, schäßbar: drága, aranyos, szép etc. Usus. Caf ge zlatí, tempus est aureum, carum: die Zeit ist golden, szép az idő. Zlatí Wet Sweta, aetas aurea, goldne Alter der Welt, oder der Schriftsteller: arany idö. Zlas tá Rňižčička, aureolus libellus, goldnes Büchlein, igen kedves könyvetske. Zlatá Reč, aureolus discursus, goldne Res de: igen szép beszéd. Zlaté Slowo : aurcum dictum,

goldfärbig, arany színű, aranyos. Syn. zlatežití. 2) aurosus, aurifer, continens aurum: goldhaltig: arannyal tellyes, a' miben arany vagyon, arany- termö. zlatiť, il, ím, V. I. imp. zľať : aurare inaurare: vergolden megaranyozni, aranynyal futtatni. Syn. pozlátiť. † Zlatnice, f. v. zlatnicka. zlatniččin, a, e, adj. poss. ex seq. vulg. zatničkin. Zlatňíčka, i, f. coniux aurifabri, Goldschmidinn, des Goldschmidts Frau: ötvös (arany mives) felesége. boh. Zlat nice.

zlatnici, adv. more auri fabrorum, goldschmidmässig, nach der Art der Goldtschmieden, Gold. arbeiter: ötvösök (aranymivesek) módjára. zlatnickí, á, é, adj. artem aurifabrorum, vel aurifabros adtinens: die Kunst der Goldarbeiter, oder die Goldarbeiter bes treffend: ötvösök mesterségét, avagy ötvösöket illető. Usus. Zlatnicki (probirsti) Rameň, coticula, ae, f. lapis lydius, Probierstein, proba-kö. Zlat nici Rrám, aurificina, ae, f. der Goldschmiedsladen, ötvös mihely.

† zlatničkin, a, o, adj. poss. v. zlatniččin. Zlatnictwí, á, n. ars aurifa

bro

brorum, die Kumst der Goldarbeiter, ötvös (arany mives) mesterség. Zlatník, a, m. aurifex, icis; aurifaber, aurrarius, i, m. Goldschmied, Goldarbeiter: ötvös, arany-mives. 2) v. 3las tokugec. Zlatník, u, m. florenarius, monetam unius floreni Rhenensis, seu viginti grossorum denotat: Goldgülden, ein Guldener, Guldenstück :

egy egész Rénes forint. Syn. Zlatí. zlatnikow, a, e, adj. puss. aurificis, dem Goldschmiede gehörig, ötvösé, arany mivesé. Zlato, a, n. aurum, i; n. das Gold, ein Metall: arany. Usus. Nezrobené zlato, rude aurum, rohes Gold, készítetlen (matériában valo, üszögében való) arany. Zrobené Zlato, aurum factum. gear. beitetes Gold: meg-készíttetettt arany. mincowé zlato, aurum signatum, gemünztes Gold, ki- vertt arany. Ridzé (uncowé)Zlato, aurum obryzum (obrizum: obrussum) aurum ad obrussam Suet. fein Gold, Probegold, gutes, reines Gold: tiszta finom arany. Ze zlata, ex auro, aureus. aus Golde, aranyból - való. zlatem obtáhnutí, neb obí. tí: auratus, auro obductus, mit Golde überzogen oder beschla gen, aranynyal bé - vonott, bé-boríttatott. Mnoho zlata, multum auri, viel Gold, sok arany. Memože sa zlatem zaplatit, non carus est auro contra, er ist nicht mit Golde zu bezahlen. Prov. Neňi wse do zlato, čo sa blisčí: non quidquid splendet est aurum: es ist nicht alles Gold, was glei= fet, glänzet: nem arany az a'mi fénylik. Rameň Žlato

probuge, Zlato Lu8i: lapis lydius aurum, aurum hominum constantiam probat: der Stein probirt das Gold, und das Gold die Leute (Menschen): az aranyat a' próba - kó, az embernek jóságát pedig az arany próbállya. zlato get Žila Wogni, pecunia nervus belli, Geld ist das Hauptwerk im Kriege, hadnak ereje a' pénz. Red Zlato mluwi, zád. ná Reč nič nestogi (neplati): auro loquente. nihil pollet quaevis oratio. Munera ubique longe plurimum valent. Zlatobigec, gca, m. v. Zlatotugec.

zlatofarebni, á, é, adj. v. zla tisti.

Zlatohlaw, u, m. vestis aurata, ein mit Gold_geschmücktes Kleid, aranyos ruha, 2) 3elis na, v Zlatohláwek ( wku.) 3latohláwek, wka, m. pták: aurivittis, is, f. fringilla, pyrrhula, Linn. ac, f. Gold Fink, Gimpel, Dompfaff, Bluts finf: pintyöke, veres (indiai) holló. Syn. Zlatá Pinka wa, boh. zlatá pénkawa. Aliud est. Čerwenka erithacus, et Brezowka. 2) scarabaeus auratus Linn. Goldki, fer, aranyos hátú bogár. Syn. zeleni Chrúst, Zlatohláwek, wtu, m. 3elina: martagum, i, n. lilium martagon Linn. Goldwürzel, tür. fischer Bund. vad liliom, hályog fü. Syn. polná Lalia. zlatohláwkowi, á, é, adj. e

martago, von der Goldwurz, liljómból való. zlatohlaweni, á, é, adj. aura

tus, auro intertextus, a, um : mit Golde geschmückt: aranyoztatott, aranynyal meg-tzifrázott (meg-fultatott), arany tsépkés. Syn. latem wisi

picta auro ein mit Gold geschmückter Weiberrrock: aranyal meg tzifrázottt (tűzött) szoknya. Zlatokugec, gca, m. bractearius, i, bracteator, is, m. Goldschläger: pléh (islóg) tsináló mives, töltséres. Syn. Zlatobigec. boh. Zlatotepec. zlatonofici, á, é, adj. aurifer, a, um: goldreich, arany termö, aranyot mosó. zlatonosní, á, é, adj. idem. zlatorosicí, á, é, adj. idem. zlatorodní, á, é, adj, idem. +3łatotepec, pce, m. v. glas totugec.

zlatoustí, á, é, adj. aurimus, chrysomus, a, um: goldmundener. arany szájü. Zlatowlásek, fta, m. auricomus, chrysocomus, i, m. der, goldfarbige Haare hat, arany sz'nü hajú ember. zlatowlasí, á, é, adj. chrysocomus, auricomus, a, um : goldhaarig: arany - színü haju. 3láza, i, f. parotis, idis, f. Plin. H. N. glandula parotís, ulcus auriculare: Ohrens drüse, Ohrenbeule, Geschwür bei den Ohren, Glomdeli Ges schwulst, fül-tü meg-dagadása. Syn. Zausnica, Wres 3 Uchem. 2) Swinská Žlá 3a, v. Uber fwiniti. 3lč, i, f. fel, bilis, is, cholera, ae, f. die Gaale im Kör

per, epe, epe sår, tagokban follyó nedveség. vulg. 3luc. boh. Žluč. Usus. Černá Žlč, i. e. falokrwnost', melancholia, atra bilis, schwarze Gal le (Gaale), szomorító fekete epe, sár a' testben, mélánkolia. Žltá zlč: v. Zláčenica. Žlčú podstúpení, bile suffusi, gallensüchtige (gallsüchtige, galbsüchtige) Leute, sár penísz emberek. pini 3ĺčí, biliosus, felleus, fellosus, voll Galle, sok epe sáral bövölködő, haragos. li fa mu bibe, homo (bilis vel ira eius) commovetur, die Galle läuft ihm über, haragra gerjed. 3lé ňetomu pohnúť, bilem (iram) alicui movere, irritare: machen daß die Galle einem überläufe ; zornigmachen: valakit haragra ingerleni. Zadneg Žlči nemat, carere bili, lentum esse: feis ne Galle haben, nicht zürnen Fönnen; nem tudni haragudni. 2) fel, billis, ira: Galle, Born, Unwille: harag, méreg. Syn. 5ňew. Usus. Žlč wilát, effundere bilem, die Galle ausgießen, haragját ki- tölteni. Neukogitedelná Žlč, bilis difficilis, unversöhnliche Galle, békélhetetlen harag. Prov. Raždí má swu žlč. J Ter. wit sa hibe, teď ho tlačá: et formicae suabilis: wenn man einen Wurm trift, so krümmt er fich: a' hangya - is háborodik, midőn háborítyák. Žlčina, i, f. vesica fellea, folliculus bilis (fellis, cholerae): Gallenblase, das Gallebläschen, Gallebläflein: epének hájaga. Syn. mechúrek žlini. vulg. Žulčina, boh. Žlučina. žlčnatí, é, é, adj. biliosus, cholericus, a, um: cholerisch, gallensüchtig, gallfüchtig: epés, kit a' sár bánt Par. Pap.