Zlinaté Ščípáňi: cholerica tormina, cholera: Gallengrimmen, has tekerés, köldök tsömör. Zlinatá (hňílá) 50donka: febris biliosa (puirida), Gallenfieber (faulendes), epés hideglelés (rothasztás.) Žičnatá emoc: morbus biliosus, Gallenfarnkheit, epés nyavalya. 2) iracundus, fervidus: higig, zum Zorne geneigt, cholerisch: haragos, hamar fel induló. Par. Páp. tüzröl pattantt. 3) v. zláte= niční. 4) v. Falokrwni 4 Nro. 3linatost, i, f. biliosa natura, cholerische Beschaffenheit, epés természet. 2) iracundia, ae, f. ferviditas, fervor animi: Gallensucht, Gallsucht, Hiße, Hißigkeit, Geneigtheit zum Zorne: haragosság. Syn. Proliwost. 3) v. Zláteňica. 4) v. kalokrwnost' 3 Nro. 3le, adv. comp. horseg (boh. hute, hir) sup. naghorseg (boh. neghur, neghüre): male, perperam, erronee, vitiose: übel, schlecht nicht recht, nicht wie es seyn soll, unrecht, fälschlich: roszszúl, gonoszúl. Syn. nedobre. Usus. Welmi 3le, valde (omnino) male, pessime: auf das übleste, recht (gar) übel: igen roszszúl. 3le mi ge, nauseo, male me sentio, male mihi est: mir ist schlimm (übel), ich befinde mich (nicht wohl) übel: roszszul érzem magamat. Zle pisat, zlu Ruku na písmo mat: male scribere (pingere literas), übel schreiben, eine üble Hand haben: roszszúl írni. Zle po latinstí mluwi, male latinum loquitur, er redet Kuchellatein, roszszúl beszéll deákúl. 3le brať (obracať, wikládať) in malam partem accipere, übel auslegen (aufnehmen), roszszúl fel-venni: roszszra magyarázni. Tato Wec zle ise, res male procedit, tu Sache geht übel: roszszúl megy a' dolog. 3le mu ise, male agitur cum eo, es geht ihm schlimm (übel), roszszúl megy a' dolga. 3le ti to wipadi (pog8e, wise, winde): male tibi cedet, es wird übel bekommen: nem jól jönki ez dolgod. Zle sa mu ve Se; zle ge sním; zle stogi, male se habet, male cum e agitur; conditio eius est m la: es stehet übel (schlecht) mi ihm: rosz karban vagyon; nem jó az állapottya. leg sporádané gospodarstwi, m le se habet (male est instit ta) res familiaris, die Wirth schaft ist schlecht bestellt, nem rendben, vagyon a' gazdassag 3le wizirat: a.) male se hi bere, esse mala conditione: übel aussehen, übel beschafa seyn: roszszúl nézni-ki, ns karban lenni. b.) haberesp ciem aegroti, krank aussehen: betegnek látszatni. c.) ess turpi specie, mala forma: häßliche Gestalt haben, tsun képű lenni. S tu Wecu g 3le, conditio rei est mala res est conditione mala: * Sache sieht es sicht mit a Sache) übel aus, ez a' dok roszsz állapotban vagyo Stwogim Otcem ge zle, p ter male se habet, conditio patris'est mala, pater est m la conditione: es sicht übel a mit dem Vater, a' te atya nem jó karban vagyon. B ano, neb zle chces: velis, nolis; sive velis, sive nolis: magst wohl oder übel (i.e. nicht, wollen vagy akarod, vagy nem. Bárf sem ano, neb ccel (ctáč, necčáč), muscl : fem fem: cogebar (nolle - velle): wollte ich wohl oder nicht, so mußte ich; ich war gezwungen: vagy akarám, vagy sem, meg kellett tennem. 3le wiset male videre, übel (nicht recht) fehen, nem jól, roszszúl látni. 3le feset, male sedere, übel figen: roszszúl ülni. Zle na Hobi bit, parum (male) valere pedibus, übel zu Fuße feyn, lábára roszszúl lenni. W tom ge se mnú zle, inale mecum agitur, sum mala conditione, ich bin übel dran, ebben roszszul vagyon dolgom. Zle sa widariť, nepoSarit fa: a.) male cedere (cadere), übel gerathen, übel ablaufen, mißgerathen: roszszúl esni, ki jönni. b.) degenerare, de prolibus: übel gerathen, mißgerathen, von Kindern, el-fajúlni, el-fajzani. szüléitől el- hasonlani. 3le spokogením bit, parum contentum esse, nicht zufrieden feyn: meg nem elégedni. 3le fem s tebu spotogení, displices mihi, parum contentus te sum: ich bin mit dir übel zufrieden te nékem nem igen tetszel. Zle čut, flisat : difficulter audire, esse difficili auditu: übel hören, nagyot (nem jól) hallani. 3le cet netomu, male alicui velle, Jemanden übel wollen : valakinek roszszat kívánni. 3le mislet. a.) male cogitare: übel (Uibels) denken, roszszat gondolni. b.) male sentire, übel gefinnt seyn: roszszúl gondolkodni. Zle či ňiť, robiť: male agere, facere: übel handeln: roszszat tselekedni, roszszúl tenni. Zle mluwit (boworit) o nekom, male loqui de homine, übel (Uibels ) ́reden: roszszat beTom. V. szélni, roszszúl szóllani. Zle 3le, gen. 3lého, n. malum, i, n. das libel, gonosz, gonoszság, roszszaság, rosz dolog. Prov. Gedno zlé druhé. ho pochádza. Iná Cerest 3 druheg wichádza: aliud ex X 12 alio alio malum Ter. Ein Uibel erfolgt auf das andere. Ein Uli bel entsteht aus dem andern: egy rosz a' másikát éri, köveli. 3lé len na Rrátti Caf. tesi wiak ale ist'e naise msti tela swého: momentaneum quod delectat. aeternum quod cruciat: das Böse vergnügt nun auf eine kurze Zeit, dann aber findet es gewiß seinen Rächer: a' rosz tsak kevés ideig gyönyörködtet, mert bizonyára büntetését el nem kerüli. Rdo zlé prékaziť, neb zabrániť može, a nečiňí toho, fám gest príčiná zlého: causa mali est, qui illud impedire valens non avertit: wer * sa mésá (misá). I Ráža pl á: etiam inter rusas aculei, miscentur tristia laetis: feine Freud ohne Leid; auch unter den Guten gibt es Böse: a' jok kōzött is találtatik rosz, tiszta búzában konkoly. Minden örömnek szomorúság a' vége.Duog ná sobne bresi, kteri say 3lim wáli: duppliciter pec cat, qui se de crimine i ctat: wer sich des Sündigen rühmet, der sündiget doppelt: kétféle képpen vétkezik, a' ki roszszal ditsekeszik. Žleb, u, m. v. Žlab. zlečení, á, é, p. c. v. zlečení. * Zlečeňi, á, n. v. Wizlečeni, zléčení, á, é, p. c. v. wiléien, Zléčeňí, á, u. v. Wiléčeňi, zléčič, il, ím, V. P. imp. wiléčit. * zlect, zlekol, zlečem, v. wi zlect. † 3lehčení, n. v. Zlahčeńi. † zlehčiti, il, im, fut. v. zl čit. Böses hindern und wehren kann, und thut es nicht, ist Schuld daran a' ki a' roszszat el-tá- zlecenta, i, f. v. mladé pant Voztathattya. vagy meg-gátolhattya, és azt nem tselekeszi, magát vétkessé teszi. ukríwáňí zlého nečiňí Isto. ti: occultatio mali securitatem non parit: Berheimlichung des Bösen macht nie schadlos : a' gonosznak eltitkolása senkit sem tesz ártatlanná. Zlé potrebné, necessarium malum, nothwendiges libel, szükséges roszszaság. 3lé Zlím sa platí. 3a 3lé Skutti zle sa platí zlá Odplata biwá): cum mala patrata sunt, atra theatra parata: auf böse Thaten folgt eine böse Herberge: a' rosz tselekedetnek jutalma a' büntetés. Bob wfecto zlé tresce. Boh nič zlého nenechá netrestaného (bez Pomstwi): ante Dei vultum nihil unquam restat inultum: Gott läßt nichts Böses ungerochen, ungerächt: az Isten színe elött semmi nem marad büntetlen. zlé 3 Do. brim méfané (mísané) bíwá 3lé Dobrím, fladté 3 5ortím Zlebčowáňí, n. v. Zlahis, wání. † zlehćowati, owal, ugi (1) v. zlahcował. zléhať sa, al sa, ám sa, " zlahnúť sa. zlehnúť, hnul (hel), hňem V. zlahnut. II. rec. 3lepnt sa, v. zlahnúť sa. boh. zít bnúti se. 3lehnutí, á, n. v. Zlahnuť. zletani, á, é, p. c. v. zlatnu tí. vulg. zlatani. 3lekání, á, n. vulg. Zlatáňí. zlekať sa, al sa, ám sa, v. zle knúť fa. v. Zleknuli. zleknúť sa, knul (kel) fa, kňem fa, V. P. imp. tni fa: ter reri, perterreri, exterrer perturbari, terrefieri, terro re › concuti (percuti): erschre n, in Schrecken gerathen: egijedni, el-rémülni. Syn. Eat fa. vulg. zlaknúť sa. uti, á, é, p. c. territus, refactus. perterritus, tere perculsus, a, um: er» ocken, meg - ijédett, el-réltt. Syn. zletaní. vulg. Enutí. utí, á, n. terror, is, m. Schreck, retlenés, réműSyn. Zlekáňí, vulg. Zla tí. felne, adv. subdole, vufre, ite, callide, fraudulenter : istig, falsch: álnokúl tsalárhamissan. Syn.^ powod. falesne. elni, á, é, adj frauduus, callidus, astutus, dosubdolus, vafer, a, arglüstig, falsch: hamis. k, tsalárd, tsempes. Syn, Modni, falesní. elnost, i, f. dolus, i, m. Es, dis, calliditas, dolo , tis, f. astutia, ae, vaes, ei, f. Arglistigkeit, hheit: hamisság, tsalárdravaszság, álnokság, pesség. nel, ním V. P. imp. • v. zleňiwet. mi, á. é, p. c. piger, s redditus, pigrefactus, m: trög (faul) geworden, -lustosodott, meg-res eňí, á, n. pigrescentia, das Faul werden, Trägs n meg-lustosodás, meglés. , wel, wim V. P. imp. w: segnem (pigrum, desiotiosum) fieri, pigrescere H. N. segnescere Coel. tråg (faul) werden; megsodui, meg-restülni(lök). zleňet. ex seq. zlepował, powal, powal, pugem freq. ex zlepit. boh. slepowa ti, slípati. zlepfení, á, é, p. c, emendatus, correctus, reparatus, a, um: von Fehler befreit, verbess fert: meg jobbúltt, jobbít tatott, igazíttatott. Syn, por pramení, natarhaní. 2) melioratus, melior redditus, in melius mutatus: gebessert, besp fer gemacht: jobbá tétetett, Syn. polepení. 3lepseňí, á, n, emendatio, correctio, reparatio, nis, f.Ber besserung, von Fehlern Befrei ung: igazitás, meg - jobbítás, X 12 Syn. i, a Syn. Ciepraweni, Nakarhá- zletnúť, tnul (tel), tňem V. ní. 2) melioratio: Besserung, P. imp. tni, v. zletet. boh Berbesserung: meg-iobbítás. slitnúťí. Syn. Polepfení. Usus. Zlep- Zletowáňí, á, y. Nom. Verl sení Statku, accessio posses- ex seq. v. 3letení. 2) vulg. sionem, bonorum: Besserung, pro 3nitowání. Mehrung der Güter: gazdag- 3letowat, towal, tugem fre ságnak (jószágnak) szapori- ex zletet. 2) vulg. pro tása. bövétése. tował. zlepsit, il, im V. P. imp. 3lewák, u, m. sinum, zlepsi: emendare, corrigere, ·Milchnapf: téjnek való edény reparare verbessern, von Feh Syn. Rozát. bdh. Slewat. lern befreien: meg - jobbítani, 3léwani, á, é, p. c. ex 3k igazitani, Syn. naprawit, wat, v. zlátí. poprawit, natarhat. 2) me- 3léwání, á, n. Nom. Verb. liorare, meliorem reddere, mutare in melius: bessern, besser machen, verbessern: jobbá tenni. Syn. polepsit. Zlepfitel, a, m. emendator, corrector, is, m Verbesserer, meg - jobbító, igazító. Syn. Naprawitel, Nakarbatel, Poprawitel. 2) meliorator. Befserer, Berbesserer: jobbá-tévő. Syn. Polepfitel, Zlepfowatel. Zlepsowáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. zlepsowat, sowal, sugem freq. tel. zletet, tel, čím V. P. imp. zlet, ber, is: mannbar, zum männ◄ chen Alter gelangt: nevedékeny, ki-mohozott, szörösödö, mohosodó, pihesedő, szőrösödni kezdett. Syn. Rdo us do chlapského Wetu wstupuge. zletilost, i, f. pubertas, tis, f. mannbares Alter: nevedékenység, ifjúság, a' férjfiúnak tizen négy, a' leanyzónak pedig tizen ket esztendős korában. seq. v: Zľátí. zlewení, á, é, p. c. remiss remittere, nachlassen, an |