pajkos. Syn. zlotrení. boh. zlottili. Zlotrelost, i, f. nequitia, ae, f. Bosheit, Muthwillen, Schall heit: tsintalanság. Syn. 3lo. trenf. zlotrení, á, é, p. c. idem. 3lotrení, á, n. v. Zlottelost. 3lotret, rel, rim, V. P. imp. 3lotri nequam fieri, ein B8sewicht werden: gonoszszá lenni. Syn. zlotrit fa. · † zlottili, á, é, adj. v. zlotreli. zlotrit, il, im, V. P. imp. 3lowolne, adv. malevole (ma- tus, a, um zusammengelegt faminengefeßt, zufammengefügt: Zložení, á, n. compositio, nis tio, expositio, depositio, t meg-fizetés. bolt. Složen 3 tio tio (abrogatio) muneris, Cafe sation, Caffirung, Beraubung. Abseßung, Abschaffung des Am. tes: tisztböl le-tétel, le- tévés, kaszírozás. Syn. Wihodeňí, Wistaweňí. vulg. Rajirowání. : zložiť, il, ím, V, P. imp. 3loz: componere, zusammen legen, z. B. Dinge: öszve-rakni, tenni. Usus. W gedno zložit, idem. 2) Sati, Rni. hi : colligere, componere, convasare : zusammenpacken, einpacken, z. B. Wäsche: öszve szedni, rakni, pakolni. Syn. poukládat. vulg. spats wat. 3) complicare, zusam falten, zusammenlegen, geschichts faltend, . B. Serviette öszve-türni, öszve - -kasztalni, öszveszedni. Syn. ffalso. wat, zebrat. 4) conferre pecuniam zusammenlegen das Geld: öszve - rakni, tenni, p. o. pénzt, borra, serre etc. 5) cosociare, zusammenlegen, 3. B. Menschen ins Quatier: öszve - adni, társulodni. 6) jungere, componere: zusam menseßen, zusammenstellen, zu. fammenfügen: öszve - foglálni. 7) deponere, ablegen, herablegen, von sich legen, z. B. Last: le- tenni. le-rakni, p. o. a' terhet. Usus. Rlobúk, plást, 3brog zložit: deponere arma, pileum, pallium: Hut, Mantel, Waffen ablegen, nies derlegen: a' süveget le-venni, a' köpenyeget le vetni, a' fegyvert le tenni. Úrad swog zložit, abdicare magistratum, se magistratu abdicare; abire magistratu; deponere (resignare magistratum, provinciam: fein Amt aufgeben, ab.. treten, ablegen; derselben sich entschlagen, enziehen, entledigen : tisztit le-teuni. Starost alo. git, odložiť: ponere curam, die Sorge ablegen: le-tenni (félre tenni) a' gondot. We du priwetiwoft zložit, 8iwokim (zuriwím) bit: exuere hominem (se homine), exuere humanitatem : alle Freundlichkeit ausziehen, (unmenschlich) werden: minden emberséget félre tenni; kegyetlenné (embertelenné) lenni. 8) deonerare, exonerare, exponere, demere: abladen, herabnehmen, das eine Last ist, . Be Waaren aus dem Schiffe, vom Wagen: le tenni, lerakni. 9) solvere, reddere: entrichten, le- tenni, még - fizetni. Syn. platit, zaplatiť, boh. Tožiti. Usus. Zložit Dlub, persolvere debitum die Schulden erlegen, bezahlen, tilgen, abtragen, abzahlen, ent richten: meg-fizetni az adósságot. 10) zložiť z úradú, privare aliquem munere, munus (officium) alicui adimere: caffiren, abseßen jemanden von seinem Amte, ihn abschaffen, des Amts berauben: le tenni valakit tisztségéből, meg-fosztani valakit hivatalától. kaszszírozni. Syn. wihosit, wi stawit, zbawit. vulg. tasis rowat. II. rec. zložiť sa: componere, conferre pecuniam, Geld zusammenlegen : öszvesen tenni, öszve - tenni. Usus. Zložme fa na piwo. 3lozití, é, é, adj. corpulentus, subcrassulus, quadratus, a, um: unterseht, stark, und dabei klein: testes, válas, izmos, köptzös. Syn. udatní, zawázaní. boh. fložili. Zložitost, i, f. subcrassuli con sistentia (conditio), die Bes. schaffenheit eines unterseßten MenTchen, tostesség, köptzösség. Syn. Syn. udatnost, zawázanost. boh. Složitost. Žltataika, i, f. v. Zláčeňica. žĺtast'e, adv. subflave, gelblich, sárgasan. Syn. žltawe. žĺtasti, á, é, adj. subflavus, a, um: gelblich, sárgás. Syn. Zltawi. žĺtawe, adv. v. žĺtast'e. žltawi, á, é, adj. v. žĺtasti. žite, adv. flave, gelb,sárgan.vulg. žulte. boh. žlute. žitek, ttu, m. vitellus, i, m. Cic. Horat. vitellum (ovi), i, n. Apic. der Eierdotter, der Dotter das Gelbe) im Ei, des Eics: tojás sárgája, tyúkmony széki. vulg. Zultek. boh. Žlutet. ་ žlčení, á, é, p. c. gilvus redditus, a um: gegelbt, gelb gemacht: meg- sárgíttatott. Žlteňí, á, n. Nom. Verb. ex ZLELE. Žlčenica, i, f. v. Zláčeňica. Žltenta, i, f. idem. žití, á, é, (abs. žlto), adj. flavus, gilvus, helvus. helvolus, luteus, fulvus (etiam luridus de dentibus) a, um: gelb, sárga. vulg. žulti. boh. luti. Usus. iti gako Woft, gilvus Virg. gilbus Pallad. gelblich, fahl, falb, wachsgelb sárga mint a' viasz. Žltá Ružička, planá žltá Ifterka: v. Plamének. žlčit, il, im, V. P. imp. žiť: gilvum (helvum, flavum reddere: gelben, gelb machen: megsárgítani. vulg. žultiť. boh. žlučiti. žltkowi, á, é, adj. luteus, ,a, um: dottergelb, sárga. vulg. sulttowi. boh. žlut towi. žĺtňút, tnul (tel), tňem V. P. imp. žĺtni: flavescere, flavere: gelb werden: sárgúlni. Syn. ozitat. vulg. žultnúť. boh. žlutnúti. Žitost, i, f. flavedo, inis, f. die Gelbe: sárgaság. vulg. Zul toft. boh. Žlutost. † Žluč, i, f. v. Žlč. + žlučina, i, f. v. Žlčina. zlúšení, á, é, p. c. illectus, allectus, pertractus, seductus, a, um: angelockt, angereizt: hozzá tsábított, tsalattatot Syn. zwábeni, zwedeni, zmi, mení, zlatomení. zlúdeňí, á, n. alliciamentum, i, n. allectio, pertractio, se ductio, nis, f. Ablockung, Inreizung: hozzá - tsalás, tsábí tas. Syn. 3wábeňi, Zwedeni, Zmameňí, Zlakomeňí. zlúšič, il, ím V. P. imp. zlus: allicere, perlicere, pertrahe re, seducere: ablocken, ante zen: el- tsábítani, hozzá tsalni. Syn. zwábiť, Jomámit, zwest, zlatomit. Zlusitel, a, m. allector, illex, icis, m. Ablocker, reizer édesgető, hozzá tsaló, tsábító, ámitó. Syn. Wábiit. Zluhač, a, m. mendaciloquas, i, mendax, cis, m. ein i ner, Lugengeist: hazug-ember. Syn. Lúbať, Luhar, zlubaní, á, é, p. c. mentitus, false dictus, a, um: gelogen hazudott, hazug, hamissi mondott. Syn.lubani. Usus. ge zluhané, hoc est false di ctuin, hoc est mendacium: das ist gelogen: ez hazugság, ez hazug mondás. 3lubáňí, à, n. mendacium, ↳ n. dictio mendacii: ein Sug das Lügen, die Lüge: hazugság. Syn. Lubáňí, Lužobe. 2) ictus vanus, icendo: Fehlschlag: el-nem sülés (sütés). zluhat, hal, žem, V. P. imp. -zluž, v. seq. boh. felbati." error in hnúť, hnul (hel), hňem, V. P. imp. bni: mentiri, hňi: nendacium dicere: lügen, ein e Lüge fagen, nicht wahr reen hazudni. Syn. sciģáňit. Jsus. Nech sem zluhal, gestli: = nentior, si: ich will gelogen aben, wenn: hazug ember leyek, ha. Rádbich zluhal w om facile mendacis perscam sustineo; facile sim menlax in (de) re; ich will gern elogen haben in (bei) etwas: bben örömest hazng ember naradok. 2) mentiri, verbis ion stare: lügen, nicht Wort jalten: szavát meg nem tarani, hazudni. 3) fallere, nentiri: hintergehen, triegen, ügen: meg-tsalni. Syn. ofá it. 1) non sequi (de ictu), id irritum cadere. irritum ieri, non respondere exspestationi, fallere exspectationem versagen, der Erwartung nicht gemäß seyn, von einem Feuergewehr, wenn es nicht losgehen will; fehlschlagen: hazudni, el nem sülni. Usus. 3lu bla mi Flinta, fallit exspectationem meam (non respondet exspectationi meae) sclopus, die Flinte versagt, nem sülki a' puskám. uhnuťí, á, n. v. Zluháňí. uklí, á, é, adj. raucens. tis ; luklost, i, f. rancor, is, m. Pallad. das Ranzige, der ranzige Geschmack, oder Geruch, z. B. des Specks: senyvedttség, rothadttság, posvadás, hús meg-büdösölése, poshadtsága. Syn. Potuclina, Tuchlina. zlutnúť, knul (tel), knem, V. P. imp. tni: rancescere Arnob. raucere Lucret. ranzig oder stinkend werden (seyn), meg-senyvedni, poshadni. zlúpení, á, é, p. c. spoliatus, direptus, a, um; beraubt, geplündert: meg - fosztatott. ki-raboltatott. Syn. ozbiga ni, wizbiganí. 3lúpaňí, á, n. spoliatio, direptio, nis, f. Beraubung, Plünderung: meg - fosztás kirabolás. Syn. O3bígáňí, Wizbígáňí. zlúpiť, il, ím V.P. imp. zlup: zlúskaní, á, é, p. c. e silignis siliquis excipere, 3lúskáwáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq., zlúskáwať, al, ám, freq, ex 3lustat. II. rec. zlúskáwať sa, freq. ex alustat sa. zlusteni, á, é, p. c. v. zlúť * čení. 3lústeňí, á, n. v. zlúsčení. * zlúftit, il, ím V. P. imp. 1 ti, v. zlúčiť. II. rec. zlús tit fa, v. zlúscit fa., † 3lútek, tku, m. v. Žltek. lútenice, f. v. zlátenica. Slútenka, i, f. idem. † žluti, à, é, adj. v. žltí. † žlúttowi, á, é, adj. v. žít. kowi. † žlutnúť, tl, tnu fut. v. žle tnúť. + žlutost, i, f. v. Žltosť. Zlutowáňí, á n. miseratio, nis f. das Erbarmen, die Ers barmung: szánakodás, könyü→ rülés, keserülés. boh. Slito. wání. zlutowať sa, towal sa, tugem fa V. P. imp. tug fa: misereri, miserescere: sich erbarmen: szánni, szánakodni, keserülni, könyörülni. boh. flitowati se. zlutowawat sa, al sa, ám sa, freq. ex praec. boh. flitowa wati se. 3lutownica, i, f.. miseratrix, cis, f. misericors fem. Er barmerinn: szánakodó, könyörulö aszszony. boh. Sli townice. Zlutownik, a, m. miserator, is, m. misericors vir: Ers barmer: szanakodó, irgalmas, kegyelmes, könyörülő ember. boh. Slitownit. Zluwa, i, f. Ptak, v. Wlha, žina. 2) Zelina, v. Dabrawe nít. Žlwa, i, f. idem. zmáčaní, á, é, p. c. v. 3mo čení. 3máčáňi, á n. v. 3močení. zmáčať, al, ám V. P. imp. ag, v. zmočiť, boh, smáčetí. † zmáčeti, čel, čím, idem. zmaťčení, á, é, p. c. molli tus, emollitus. mitigatus, a, am: erweicht, weich gemacht: meg-lágyíttatott, puhittatott boh. zmetćeni. Zmatčení, á, n. mollitio, e molitio, mitigatio, nis, f. Erweichung: lágyítás, puhitás. boh. 3metčeňí. zmakčit, il, ím V. P. imp. zmakči: mollire, emolire, mitigare, mitificare: erweichen, weich machen, z. B. Horn, Holz, Beule: lagyitani, puhitani. boh. zmeťčiti. II. re zmatčiť sa, v. zmaknúť. 3makle, adv. molliter, wrich, lágyan, puhán, gyengén, meglágyúlva, puhúlva. Syn. zm. Enute. pu zmaťlí, á, é, adj. mollis, e; emmollitus, a, um: erweicht, weich: lágy, gyenge, puha, meg lágyúltt, puhúltt. Syn. zmaknuti. zmaknúť, knul (kel), kňem, V. P. imp. tni: mollescere, molliri, molem fieri: weich werden: meg- lágyúlni, húlni. boh. zmernúti. 3maknute adv. v. zmakle. zmaknutí, á, é, p. c. v. zmar Eli. 3maknutí, á, n. mollescentia, ae, mollitio, nis, f. das Weich werden, Erweichung: meg - lágyúlás, meg-puhúlás. |