Dante plures consonan

békességnek, háborúnak idején. W Rarti fa hrať, foliis ludere, Karten spielen, kártyára játszaní, kártyázni. II Čum Locali ad quaestionem ubi (E8e, wo, worinn, hol)? in in, ben. boh. u. Usus. W Dome, in domo, im Hau➡ fe, a' házban. W mest'e, in civitate, intra urbem: innerhalb (in) der Stadt, bent a' városban. W Rostele, in ecclesia (templo), in der Kirche, a' templomban. We wose, in aqua, im Wasser, a' vízben. We D'ne, de die, beim Tage, nappal. W oci, nocturno tempore, noctu: bei der Nacht, éjjel, éjjeli időben. 2) Ad quaestionem quando, si solitarium substantivum Caf adjunctum habeat, latine per ablativum absolutum effertur: bei, ben. Usus. W temto Casi (tento čas), hoc tempore, bei dieser Zeit, ebben az időben. 3) inter, bei, unter, während: közben, között. Syn. me8zi, wprostred. Usus. w Rriku, w Lárme: inter tumultum, beim Lärmen, a' kiáltás között (közben). III. In Compositione w (we) significat Latinorum in, ein, her ein, hinein; bé; dum indicatur locus ad intra, ut: weist' in

tes we, praep. I cum accus. ad quaestionem quorsum (kam, wohin, hová)? in, in, bé. Usus. Zefli sa w gedno, convenerunt in unum, fie find zusammen gekommen, öszve jöttek. Webezpečenstwi uwest', in discrimen adducere, in die Gefahr sehen (bringen), veszedelembe ejteni. W podezrení, w zlu Powest' (do zlich Ga zikow) uwe8ením bit: in suspicionem, famam (sermonem) adduci: in Argwohn, in die Mäuler und böses Geschrei gerathen: gyanuságba, rosz hírbe esni. 2) De tempore ad quaestionem quando (tedi, wann, wenn, mikor)? et dum instrumentum notat, apud Latinos per ablativum absolutum redditur: an, bei, in; kor, on, ön etc. Usus. w Nedelu, die Dominico, am Sonntage, vasárnap, vasárnapon. We Stwrtet, die Jovis, am Donnerstage, tsötörtökön. W Tídni, intra hebdomadam, in der Woche, hétközbe. W uteret, die Martis, am Dienstage, am Irrtage: kedden. W zatwi, tempore tempore messis, zur Zeit der Schnitte, aratáskor. w Čas pokoga, Wogni: tempore pacis, belli: beim Frieden, im Kriege:

intrare, wlezt penetrare, subire, etc.

wábcow, a, e, adj. poss. ex seq. v. wábičow. Wábec, bca, m. v. Wábíč. webení, á, é, p. c. allectus, allectatus a, um: gelockt, angelockt, hergelockt, gereizt, ge= ruffen: tsalogatott, tsábíttatott, ketsegetett, ketsegtetett, édesgetett. Syn. lúsení. Wábení, á, n. allectio, allectatio. nis, f. das Locken, die Lockung, Anlockung: tsalogatás, tsabítás, ketsegetés, édesgetés. Syn. Lúdeňí. Wabić, a, m. allector, allectator, is, m. Locker, Anlocfer: tsalogató, tsábító, ketsegető, édesgetö. Syn. Lúdec, Lusitel, Wabee, Wábitel, 2066 nít.

ex

wábiččín, a, e, adj. poss. seq. v. lu8iččín. wábičta, i, f. v. Lúsica. wábićow, a, e, adj. poss. allectoris, dem Locker gehörig, tsalogatóé. Syn. lúscow, lú8itelow, wábcow, wábitelow, wábńítow.

wábiť, il, ím, V. P. imp. wab: allicere, allectare: locken, anlocken, herzulocken, anreizen, herzureizen, ruhen: ketsegetni, ketsegtetni, tsalogatni, tsábítani, édesgetni. Syn. túsit. Wábitel, a, m. v. Wábić. wábitelćin, a, e, adj. poss. v. lusiččin.

mábitelka, i, f. v. Lúsica. wábitelow, a, e, adj. poss. v.

wabičow.

wábne adv. allectatorie, alliciendo lockend, lockhaft: ketsegtetve, tsálogatva, tsábítva, édesgetve. Syn. lúdйe. wábní, á, é, adj. allectatorius, a, um lockend, lockhaft: ketsegtető, tsalogató, tsábító, hitegető, édesgető. Syn. lúd

ní. Usus. Wábní pták, allex (illex), Lockvogel, tsalogato madár, tealóka. Wábná Pif= čala, fistula illex, Lockpfeipf= chen, madarász-síp. Wábné Oči, illices oculi, Lockaugen, tsalogató (húnyorgató) szemek.

wábní, adj. omn. gen. idem. Wábňíca, i, f. v. Lúsica. wábniččin, a, e, adj. poss. ex Wábnička, v. Lúsiččin. wábničin, a, e, adj. poss. ex Wábnica, v. lúsičin. Wábnička, i, f. v. Lúsica. wabnici, adv. more allectatorum, lockermäßig, tsalogatók módgyára Syn. powábnici. wábnici, á, é, adj. allectatores adtinens, die Locker betref= fend, tsalogatókat illető. Wabňít, a, m. v. Wábič. wábníkow, a, e, adj. poss. v. wábicow.

wác, wáceg, v. wic. Wačeček, čta, m. dem. sacculus, saccellus, das Handsäckchen, Kleidersäcklein, Fäschchen: zsebetske, vulg. Reseňka, boh. Rapsička.

† Wacek, da, m. cognomen bohemicum ein böhmischer Zuname, tseh vezeték név. Waček, čka, m. saccus in vestibus, sacculus, i, m. der Handsack, Kleidersack, die Tasche: zseb. vulg.Reseñňa, boh. Rapfa. 2) v. mesec. 3) boh. dem. ex Wat, v. Rapsiččka, Tanisterka, Wisáček.

† Wachtmiste, a, m. v. Stražní magster.

Wačkár, a, m. v. Mesečňík. + Wačkář, e, m. v. Rapsár

3. Nro.

wačkárčin, a, e, adj. poss. v. mesečňičin.

waccáččin, a, o, adj. poss. v. kapsárčín 2. Nro.

Wacowčan, a, m. Vatziensis homo, ein Waizer, vátzifi, vátzi ember.

wacowčančín, a, e, adj. poss. vatziensis feminae, der Wai herinn gehörig, vátzi aszszonyé, személyé. Wacowianta, i, f. vatziensis femina, Waiterinn, vátzi aszszony, személy. wacowćanow, a, e, adj. poss. vatziensis hominis, dem Waiher gehörig, vátzi emberé. wacowsti adv. more vatziensi, waigerisch, vátzi módon. Syn. powacowski. wacowski, á, é, adj. vatziensis, e: waiger, waißerisch: vátzi. Wacowiti Biskup, Vatziensis Episcopus, Waiger Bischof, Vátzi Püspök. Wada, i, f. vitium, mendum, i, n. defectus, us, naevus,

i, m. der Fehler, das Gebrechen: gánts, hiba,,fogyatkozás. Syn. Chiba, úhona. Usus. Prirodenᡠ(prirodná) Wada, defectus naturalis, naevus: das Leibmaal, natürlicher Fehler, természet szerént való (természetes) hiba, vélünk született bélyeg. 2) v. Wa8eňí.

† wáda, i, f. v. Waseňí. Wasba, i, f. v. seq. Wasení, á, n. vitilitigatio, contentio, jurgatio, disceptatio, altercatio, nis, lis, tis, rixa, controversia ae, f. jurgium, litigium, i, n. der Bank, das muthwillige Zanken: pörölés, pörlödés, pörlekedés, vetekedés, kötekedés, patvarkodás, zsémbelődés. Syn. Wadba, Zwada. boh. Rincowáňí Wáda.

Wa8ič, a, m, vitiligator Plin. H. N. rixator, jurgator, is, m, rixosus, jurgiosus, i, m. muthwilliger Zänker, der gern zanft: veszekedő, pör-patvaros, garázdás. Syn. čo sa rád wasi, wadliwec, Zwadli wec. boh. Wa8il. wasičín, a, e, adj. poss. ex

seq.

Wasička, i, f, jurgatrix, rixatrix, vitilitigatrix, icis, f. litigiosa (rixosa) fem. muth willige Zänkerinn, die gern zankt: veszekedőné, pörlekedő (garázda pör-patvaros) aszszony. boh. Wasilka.

wasil, a, m, v. D'asič. † wasilka, i, f. v. Wasička. wasit, wasilo, wasi, V. P.

imp. was: impersonale cum dat. pers. vitio laborare, naevum (defectum) habere: cin Gebrechen haben, vélünk született bélyegnek `(hibának) lenni. Usus. To mi newadi, hoc vitio non laboro; dick Ges

bres