Obrázky na stránke
PDF
ePub
[merged small][ocr errors][merged small][merged small][ocr errors][merged small][merged small][merged small][ocr errors][merged small][merged small]
[ocr errors][merged small][ocr errors][graphic][ocr errors][merged small]
[ocr errors]
[ocr errors]

ante plures consonantes we , praep. I cum accus. ad quaestionem

quorsum (kam, wohin, hová)? in, in, bé. Ủsus. 5 fti (4 m geon, convenerunt in unum, fie sind zusammen gekommen, öszve jöttek. W Biebezpečenstwi uwest', in discrimen adducere, in die Gefahr feben (bringen), reszedelembe ejteni. w podezreni, w_3lu powel' (8o slip 56. zikow) 'uwedením bit : in suspicionem , famam (sermonem) adduci : in Argwohn, in die Mäuler und böses Geschrei gerathen: gyanuságba, rosz hírbe esni. 2) De tempore ad quaestionem quando (tebi, wann, wenn, mikor) ? et dum instrumentum notat, apud Latinos

per

ablativum absolutum redditur: an, bei, in; kor, on, ön etc. Usus. W Vedelu, die Dominico, am Sonntage, vasárnap, vasárnapon. We Štwrtet, die Jovis , am Donnerstage, tsötörtökön. w cioni, intra hebdomadam, in der Woche, hétközbe. W úterek, die Martis, am Dienstage, am Irrtage : kedden. w Zatwi, tempore tempore messis, zur Zeit der Schnits te, aratáskor. w tar póko. ga, Wogni: tempore pacis , belli ; beim Frieden, im Striege :

békességnek, háborúnak ide-. jén. w Karti ra brat, foliis ludere, Karten spielen, kártyára játszani, kártyázni. II Čum Locali ad quaestionem ubi (k8e, wo, worinn, hol)? in: in, ben. boh. u. Usús. w Dome, in domo, im Haus Te, a' házban. w Miest'e, in civitate, intra urbem : inner. halb (in der Stadt, bent a' városban. w Kostele, in ecclesia (templo), in der Kirche, a' templomban. We woše, in aqua, im Wasser, a' vízben. We Dine, de die, beim Tage, nappal. Do noci, nocturno tempore , noctu : bei der Nacht , éjjel, éjjeli időben. 2) Ad quaestionem quando , si solitarium substantivum dar adjunctum habent, latine per ablativum absolutum effertur,: bei, ben. Usus. W temto čast (tento tar), hoc tempore, bei dieser Zeit, ebben az időben. 3) inter, bei, unter, während : közhen, között. Syni me8zi, wprostred. Usus. w Rriku, w gárme: inter tumultum , beiin Lärmen, a' kiáltás között (közben). III. In Compositione w (we) significat Latinorum in, ein , her. ein, hinein; bé; dum indicatur locus ad intra, ut: weist'

in

S 10 *

[ocr errors]

intrare, wlezt penetrare , ni. Usus. Wábní ptát, allex subire, etc.

(illex ), Locfvogel, tsalogato webcow, a, e, adj. poss. ex madár, toalóka. webné pir seq. v. wábičow.

čala, fistula illex, LockpfeipfWébec, bca m. v. Wábíč.

chen, madarász-síp. wabné wábení, á, é, p. c. allectus, Öči, illices oculi, Locfaugen,

alleclatus um: gelocft, tsalogató (húnyorgató) szeangelockt , hergelockt, gereizt, ge mek. ruffen: tsalogatott, tsábítta- + wábři, adj. omn. gen. idem. tott, ketsegetett, ketsegtetett, wábříca, i, f. v. Lúdica. édesgetett. Syn. lúdeni.

wabňiččin, a, e, adj. poss. ex wábení, á n. allectio, alle

wábnička, v. lú8iččin. ctatio. nis, f. daß Locken, die wábňičin, a, e, adj. poss. ex Lockung, Anlockung : tsaloga wabnica, v. lúdičin. tás, tsa bítás, ketsegetés, édes- wábnička, i, f. v. Lúsica. getés. Syni Lúsení.

wabńidi, adv. more allectatowabić, a, m. allector, alle

rum, locfermäßig, tsalogatók ctator , is , Locker, Anlos módgyára Syn. powábnici. cfer : tsalogató, tsábító, ke- wábnici, á, é; adj. allectatotsegető, édesgetö. Syn. Lú8ec, res adtinens, die Locker betrefs Qušitel, Wábec, Wábitel, fend, tsalogalókat illető. wábnit.

wabňít, a, m. v. wabič. wábiččin, a, l, adj. poss. ex wábníkow, a, e, adj. poss. V. seq. v. lušićčin.

wabičow. wábićta, i, f. v. Lúsica. wác, wáceg, v. wit. wabičow, a, e, adj. poss. alle- Wačeček, čka, m. dem. saccu

ctoris, dem Locter gehörig, tsa lus, saccellus, das Handfådf logatóé. Syn. lúscow, lúšie chen, Kleidersäcklein, Fäschchen : telow, wabcow, wabítelow, zsebetske, vulg. Reseňka, boh. wábnitow.

Rapsičta. wábič, il, im, V. P. imp. wab: + Wacet, &a, m. cognomen

allicere , allectare : locfen, ans bohemicum ein böhmischer locken , ' herzulocken , anreizen, Zuname, tseh vezeték név. herzureizen, ruhen : ketsegetni, Wačeť, čťa, m. saccus in veketsegtetni, tsalogatni, tsá

stibus, sacculus, i, m. der bítani , édesgetni. Syn, lúšit. Handsack, Sileidersacf, die Tasche : Wábitel , Q , m. v. Wábić.

zseb. vulg.Reseña , boh. Raps wábitelćin, adj. poss. V. fa. 2) v. mesec. 3) boh. dem. (ušiččin.

ex Wax, v. Rapsiččts, Tas Wábitelka , i, f. v. Lúsica. ñisterka, wiláček. wábitelow, a, e, adj. poss. V. + Wachtmistr, A, m. v. Stražni wabičow.

m a gft er. wábúe adv. allectatorie, alli- Wačkár, a, m. v. Mesečník.

ciendo : lockend, lockhaft: ke- + Wačkář, e, m. v. Kaprár tsegtetve, tsálogatva, tsábítva, 3. Nro. édesgetve. Syn. lúdne.

wačkárčin , &, e, adj. poss. v. wábní, á, é, adj. allectato mesečničin.

rius, a, um : locfend, lockhaft: † waččáččin, a, b, adj. poss. ketsegtető, tsalogató, tsábító, v. tapsárčin 2. Nro. hitegető, édesgetö. Syn. lús.

was

ae ,

[ocr errors]

Wačtárka , i, f. v. Merečnis i, m. der Fehler, das Gebres éta.

chen: gánts, hiba, , fogyatko+ waćtáčka, i, f. v., Rapfár. zás. Syn. Chiba, úhona. Uta 2. Nro.

sus. Prirodené (prirodná) wačkárow, a, ¢, adj. poss. V. wada, defectus naturalis, mesečnikow.

naevus : das Leibmaal, natürli. + wačkářů et uw, owa, owo, cher Fehler, természet szerént

adj. poss. v. kaprárov 2. való (természetes) hiba, véNro.

lünk született bélyeg. 2) v. Waclaw, a,

m. Wenceslaus, Wasení, i, m. Wenzel , Ventzel. boh,+ wada, i, f. v. Waseni. etiam Wafer.

wa8ba, i, f. v. seq. Waclawčeť, a, m, parvus Wen- wageni; á, n. vitilitigatio,

ceslaus, der kleine Wenzel, kis contentio, jurgatio , disceptaVentzel. boh. Wasičet.

tio , altercatio, nis, lis, tis, wéclawow, ai e, adj. poss. rixa, controversia

f. Wenceslai, dem Wenzel geh. jurgium, litigium, i, n. der rig, ventzelé.

Zant, das muthwillige Banten: wáclawski, á, é, adj. Wences pörölés, pörlödés, pörlekedés,

laicus, a, um: den Senzel vetekedés, kötekedés , patbetreffend , ventzeli.

varkodás, zsémbelődés. Syn. Wacow,

m. Mesto uherské Wasba, zwada. boh. Rin. Vatcia, ae, f. Vatzium, i, cowání wáda. n. Civitas Hungariae :' die Wasič, a, m, vitiligator Plin. Waißen, königliche freie Stadt H. N. rixator, jurgator, is , in Ungarn: Vátz, magyar m, rixosus, jurgiosus, i, m. ros.

muthwilliger Zanfer , der gern Wacowčan, &, m. Vatziensis zanft: veszekedő, pör-patva

homa, ein Waißer, vátzifi , ros, garázdás. Syn, čo sa rad vátzi ember.

wasi, wadliwec, zwadlis Wacowčančín, 6, 6, adj. poss. wec. boh. Wasil.

Vatziepsis feminae , der Wai, wasičin, a, e, adj. poss. ex gerinn gehörig, vátzi aszszo seq. nyé, személyé.

Wa8ička , i, f, jurgatrix, riWacowçanta, i, f. vatziensis xatrix, vitilitigatrix, icis, f.

femina , Waiberinn, vátzi asz litigiosa (rixosa) fem. mutha szony, személy.

willige Bänkerinn, 'die gern zanft: wacowčanow, a, e, adj. poss. veszekedöné, pörlekedő (ga

vatziensis hominis, dem Wai, rázda pör-patvaros) aszszony. ßer gehorig, vátzi emberé.

boh. Wasilta. wacowski adv. more vatziensi, + wasil, a, m, v. a8ic.

waißerisch . vátzi módon. Syn. † wasilka, i, f. v. Walička. powacowski.

wasit, wasilo, wasi, V. P. wacowski, á, é, adj. vatzien imp. was: impersonale cum

sis, e: waißer, waißerisch : vá dat. pers. vitio laborare, naeizi. Wacowití Biskup, Va vuni (defectum) habere: cin tziensis Episcopus , Waißer Gebrechen haben, vélünk szüBischof, Vátzi Püspök.

letett bélyegnek `( hibávak) Wada, i, f. vitium, mendum, lenni. Usus. To mi newasi, i, n. defectus, us, naerus, hoc vitio non laboro; dick Ges

brea

« PredošláPokračovať »