ex enervatus, adtenuatus, haustus: abgemergelt: megnyomoríttatott, meg-erötleníttetett. 3moreňi, á, n. fame confectio, Abhungerung: éhséggel megemésztés. 1) enervatio, adtenuatio, exhaustio: Abmergelung: megnyomorítás, megerőtlenítés. 3morit, il, im, V. P. imp. 3mor fame aliquem conficere: abhungern: valakit éhséggel meg-emészteni. 2) enervare, adtenuare, exhaurire: abmergeln; meg - erőtleníteni. boh. zmotiti. II. rec. zmorit fa, fame se conficere (coufici): fich abhungern: éhséggel meg-emésztődni. boh. zmo tit fe. zmosení, á, é, p. c. v. zmus fení. * 3moseňí, á, n. v. Zmuseňí. zmofit, fel, sim, v. zmusit. 3motane, adv. implicate, impedite, turbate, conturbate, perturbate, confuse, disordinate, inordinate: verwirrt, verwickelt, unordentlich, durch einander vermischt: rendetlenül, zür-zavarúl. Syn. pomésane, pomotane, zamotaňe. zmotaní, á, é, p. c. implicatus, impeditus, turbatus, conturbatus, perturbatus, confusus, disordinatus, inordinatus, a, um verwirrt, verwickelt, unordentlich, vermischt : öszve - zavarodott, rendetlen. Syn. poméfaní, pomotaní, zaméfani, zmésaní. 2) rhombo devolutus, abgehaspelt, lemotoláltt. 3) v, motani. 3motání, á n. implicatio, impeditio, turbatio, conturbatio, perturbatio, confusio, disordinatio, nis, f. Berwire rung, Berwickelung, Vermischung: öszve - zavarodás, zür zavar, rendetlenség. Syn. Dies porádnost, Pomotání, Za mésáňí, 3mésäňí. 2) devolutio filorum e rhombo, das Abhaspeln Abhaspelung: lemotolás. 3) v. motání. 3motal, al, ám, V. P. imp. tag: implicare, impedire, turbare, conturbare, perturbare, cenfundere, permisceverwickeln, verwirren, vermischen: felháborítani öszve-zavarni, zürni. Syn. pomást, pomotať, zamotať, zmást 3méfat. Usus. Sama památ. ta teg Weci glawu mu zmotala. On sa nad tím welmi ftrápil; preto welmi stenul: huius rei cogitatio percussit eius animum, des Anden. fen dieser Sache allein hat ihm den Kopf verrückt (das Gemüth verwirt, erschreckt); er hat fich darüber entseßt: ezen dolog néki igen szívébe szállott. Ezen dolgon igen fel - háborodott. 2) 3 Motowidla zmotať, devolvere (deducere) fila rhombo, afhaspeln, le-motolálni. 3) v. motat. II. rec. 3mo tat fa: implicari, involvi, intricari; implicare (involvere) se: fich einmischen, fich verwirren: belé - keverni magát, belé- keverődzni. 3motáwáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. zmotáwať, al, ám, freq. ex zmotat. 3motoličení, á, í, p. c. de. ovibus: scotomaticus, vertiginosus, a, um, schwindlig, schwindelig: szédelgös, szédelgő fejü. Syn. záwratní, ibliční, motoliční, zihličení. 3motoličeňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. zmotoličit fa, il fa, im fa, V. P. imp. lič fa, de ovibus: vertiginem accipere, rer vertigine adfici, vertigino- 3mrazowáňí, á, n. v. Zmraze- 3mrázek, zka, m.usit. in plur. zmražeňí, á, n. conglaciatio, nis, f. das zu Eise Machen, meg-fagylaltatás. Syn. 3mrazowání. 2) congelatio Plin. das Gefrieren: meg (öszve) fagyás. Syn. 3mrznutí. zmrazit, il, im V. P. imp. zmraz conglaciare, congelare Plin. machen, daß etwas gefriert; zu Eise machen: megfagyasztatni. Syn. zmrazo wat. II. rec. zmraziť sa, congelascere Gell. congelari Colum. Varr. gefrieren, zu= fammengefrieren: meg (öszve) fagni (-gyok.) Syn, zmrznúť, zmrazowať sa. 3mrázti, tow, m. plur. gelu, zmrázkowiti, á, é, adj. ha- zmrazowať, zowal, zugem, V. I. imp. zug, v. zmrazit. Usus. Stará žena zmrazuge muža, congelat uxor anus virum, ein altes Weib macht den Mann kalt, a' vén feleség meg-fagylalya az urát (férjét.) II. rec. 3mrazowať sa, v. zmraziť sa. 3mrhač, a, m. dilapidator, dissipator, effusor, profusor perditor, is, m. profusus, prodigus, i, m. Berschwender : tékozló, pazarló. Syn. Mr. hač, márnotratník. 2) deflorator, vitiator, corruptor,. impraegnator, stuprator: Entehrer, Schänder, Schwächer: meg-ejtő, meg szeplösítö. Syn. Sturwitel, Sprzňitel. zmrhani, á, é, p. c. dilapidatus, dissipatus, effusus, profusus, perditus, a, um: verschwendet: el-vesztegetett, pazsárlott, el- tékozlottt. Syn. prehagdákaní, přemárňení, pomárnení, potrowení, zmárnení. 2) vitiatus, corruptus, defloratus, impraegnatus, stupratus zu Falle gebracht, entehrt, geschändet, geschwächt, stuprirt: meg-szeplösíttetett megejtett, terhbe- ejtett. Syn. sturweni, sprzňení. : 3mrhání, á, n. dilapidatio, dissipatio, effusio, profusio, perditio, nis, f. Berschwendung; el- vesztegetés, el- pazárlás, el- tékozlás. Syn. Prehagdátání, Pomárňeňí, Premar ňeňí, Rotroweňí, márne. ňí. 2) defloratio, corruptio, vitiatio, impraegnatio, f. Ents ehrung, Schwächung, Stuprirung, Weibschändung: megszeplősítés, meg-ejtés, terhbe-ejtés. Syn. Skurweni, Sprzňeňí. Z 12 зи zmrhat, al, ám V. I. imp. bag: dissipare, dilapidare, pergraecari, effundere, profundere: verschwenden, verzehren: el-vesztegetni, el-pazárlani, tékozlani, haszontalanúl elkölteni. Syn. prehagdákat, pomárňiť, premárniť, potro wit, zmárňit. 2) impraegnare, vitiare, deflorare, violare, stuprare, vitium offerre, pudicitiam eripere feminae: zu Falle bringen, entehren, schänden, schwächen, stupriren: meg szeplősíteni, meg - ejteni, terhbe- ejteni. Syn. fturwit, fprzňit. II.rec. 3mt hat sa impraegnari, vitiari, deflorari, corrumpi, vio lari, stuprari: zu Falle kom men: meg-esni valakivel. Syn. skurwit (prespat) la. 3mrk, u, m. v. seq. Zmrtáňí, á, n. crepusculum (vespertinum) Ovid. Colum. Plin. H. N. Abenddämmerung, das Abendwerden, Finsterwer. den: estveledés. Syn. mrk, mrtání. boh. Serení. 3mrkať sa, kalo sa, tá sa, V. I. imp. tá fa: advesperascere: däinmern, Abend (finster) werden: estveledai. Syn. mr tať sa, zatmet (zwečerat) sa. boh. fmrtat se, serit se. Usus. 3mrtá fa, tenebrae ingruunt, advesperascit Cic. es wird Abend (finster), estve lesz, estveledik. Zmrkawáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq'; zmrkáwať sa, alo sa, wá sa, freq. ex 3mttat fa. zmrknúť, knul (kel), knem V. P. imp. tni, v. seq. II. rec. 3mrknut sa, advesperare, Abend seyn, bé - estvélyedni. Usus. us fa 3mrklo, iam sero est; dies inclinavit, advesperavit Cic. es ist schon Abend, es ist schon finster geworden: már bé - estvélyedett. 3mrknutt, á, n. crepusculum, tempus vespertinum, primus vesper, sol vesperascens: das Abendseyn, der erste Abend: béestvélyedés. Syn. 3mtkání. Zmrle adv. v. mrtwe, umrle, zemrele. zmrli, á, é, adj. v. mrtwi, umrli, zemreli. * 3mrsčení, á, é, p. c. v. tení. v. zmts * Zmrsčení, á, n. v. Zimrsfení. 3mrfeit, il, im V. P. imp. 3mrsči v. zmrstiti. II. rec. zmrsčiť sa, v. zmrsřit se. 3mtst, u, m. fibra, ae, f. in fodinis: Kluft in Bergwerke, im Bergbaue: a' bányanak része, ere. Usus.5andtowi zmrsk, fibra incumbens, hangende Kluft, függö ér. Lintowi 3mrit, fibra fundamenti, der liegende Kluft, fekvő ér. † zmrskaní, á, é, p. c. v. zbi čowani, zbiti, zeslahaní, ubičowani, uslahani. t 3mrtání, n. v. 3bičowání, Zbičí, Zeslaháňi, Ubičowás ňí, uslaháňí. zmrskati, al, ám fut. v. zbis towat 3bit, zeslahat, ubicowat, uslahat. † zmrstení, á, é, p. c. v. ¿tazení Bičem 3 Nro. † 3mrsteňí, n. v. Zrazeňí Bi čem 3 Nro. Empfindung, unbeweglich, ertödtet: el-zsibbadott, megalutt. Syn. trehli, zmrtweni, mrtwi, necitedelní, boh. zmr. tw'eli. : 3mrtwelost, i, f. torpor, stu- + zmrtw'eti, w'el, wim, fut. 3mrtwif, il, im V. P. imp. twi: v metwit. II. rec. smrtwit fa, v. metwit (trúzňiť) sa. zmrweni, á, é, p. c. v. zmel není, trusent. 3mrweni, á, n. v. 3melňeňí, Skrúfeňí. 3mrwit, il, im V. I. imp. zmrw, v. zmelñit, stúfit. II. rec. zmrwit fa, v. zmelnit sa, skrúfit sa. zmrzení, á, é, p. c. indignans, tis; indignatus, indignabundus, iratus, stomachosus, a, um, verdrießlich, zornig, uns willig haragos, mérges, minden kitsínyen meg - induló, megharagutt, boszszonko dó, el - boszszonkodott. Syn. mrzutí, omrzli. Zmrzení, á, n. molestia, ira, ae, f. indignatio, nis, f. stomachus, i, m. Berdrießlichkeit, Beschwerlichkeit, Unannehm. lichkeit, Unlust, Aergerniß, der Gram, Unwillen: boszszonkodás, harag. Syn. Mtzutosť, Omrzlost. zmrzeć, żel, zím V. P. imp. 3mrz: cum accus. pers. et nom. rei vel pers. taedere, molestum (molestiam. adferre; movere indignationem (stomachum), ingrate ferre: verdrießen, Unlust (Grauen, Gram, Aergerniß, oder Unwils len) verursachen, zuwider seyn, ärgern: meg (el) únni valamit, meg-boszszonkodni valamin; zörgölödve szenvedni, neheztelni valamit. Syn. mrzet. Usus. Zmrzel ma Žiwot, taedet me vitae, mich verdrießt mein Leben, megúntam életemet. Zmrzel ma, succenseo (irascor) ei, mich verdrießts von ihm, el-úntam ötet. 3mrzelo ma to, res mihi fuit molesta (molestiae), moleste tuli rem. indignabar: die Sache hat mich verdroffen, geärgert: megboszszonkodtam azon (rajta.) Stim ma zmrzel, mihi hoc aspersit molestiae, damit hat er mich verdrossen, engem ebben búsított - meg, v. mrzet. 3mrzka, i, f. v. Zmrzlina. zmrzle, adv. conglaciate, congelate: gefroren, eiskalt: fagyosan, meg (be, öszve) fagyvá. 2) rigide, gelide: starr, hidegen. zmrzlí, á, é, adj. congelatus conglaciatus, gelatus, glacieadstrictus, a, um: gefroren zu Eise geworden: meg (öszve bé) fagyott. Syn. zamrzli, zmraZ 12 * zenia zení, zmrznuti, Usus. Zmrz lá woda, aqua conglaciata frigore, gefrornes Wasser, meg (bé) fagyott víz. 2) congelatus, qui (quae, quod) frigore periit: erfroren, was durch den Frost umgekommen : meg-fagyott. 3) rigidus, starr, von der Kälte: hideg vette. Zmrzlina, i, f. res conglaciata, . gefrornes Wesen, meg-fagyott dolog. Syn. 3mrzka. zmrznúť, znul (zel), zňem imp. 3ni: conglaciare Cic. congelare, glacie adstringi: gefrieren, zu Eise werden: meg (öszve) fagyni, bé-fayni. Usus. Woda zmrzla, aqua gelu est adstricta, das Wasser ist gefroren: meg - fagyott a' víz. Hinc tropice. Od zahál ti skoro zmrzel, congelavit (conglaciavit) otio, ist uns thätig: el-túnyúltt, alig mozdúl. Gábich mohel pri mém úrase zmrznúť; málo mi Prá ce naháňa; nedáwá mi žádneg práci mihi officium (munus) conglaciat: ich möchte gefriren bei meinem Amte; es ist ganz müssig; es giebt nicht zu verrichten (feine Beschäftigung): az én tisztem alább száll; nékem abban semmi álkalmatosság adatik a' dolgok rendelésére (végezésére); nékem semmi foglalatosságot nem ád én hivatalom. 2) frigore perire, congelare: erfrieren, durch den Frost umfommen: hideg miatt el- veszni, megfagyni. Usus. Do póla (f polowice) zmrzel, ex dimidio congelavit, er ist halb er froren, félig meg - fagyott. 3) frigore rigere, sehr frieren, erstarren: hideg miatt meg keményedni, meg - merevedni, meg-fagyni. zmrznuti, d, é, p. c. v. zmrzlí. 3mrznutí, á, n. conglaciatio, nis, f. das Gefrieren, zu Eise Werden bé meg, öszve) fagyás. 2) congelatio, das Erfrieren, ung: meg - fagyás, hideg-miátt el- veszés. 3) frigore obrigescentia, Erstarrung vor Kälte meg-fagyás, hideg miatt meg-keményedés, megmerevedés. 3muceni, a, é, p. c. v. excru ciatus; cruciatus, tortus, excarnificatus, a, um: abgemartert, gemartert, gefoltert, ges peinigt: kénzolt, gyotroit, kinoztatott. Syn. umučeni, ta towaní. 3mučení, à, n. excruciatio, cruciatio, excarnificatio, nis, f. das Abmartern, Martern, Foltern: kéuózás, kénzás, gyötrés. Syn. Umučení, Skatos wáňí. zmučení, á, é, p. c. v. umús čení. 3múčeňí, á, n. v. Úmúčeňí. 3mučit, il, im V. P. imp. 3muć: excruciare, cruciare, torquere excarnificare: abs martern, martern, foltern, peis nigen gyötreni (gyötröm), kénozni, (kénzom.) Syn. umu čít, statował. Usus. Tu wels mi ho kazawse zmućit, pre pust'ili. zmúcit, il, ím V. P. imp. zmúć, v. umúčiť. 3mučitel, a, m. v. Mučitel. 3múdrení, á, é, p. c. prudens (sapiens, intelligens) factus, a, um: gescheid (klug) gemacht, vernünftig geworden: ineg-okosodott Syn. wimudreni. 3múdreňí, á, n. acquisitio prudentiae (sapientiae), das Klugwerden, meg okosodás. 3múdret, rel, rím V. P. dri : sapere, prudentem (doctum) fieri (reddi), gescheid (klug, vernünf. |