Obrázky na stránke
PDF
ePub

gung, Kundmachung, Undeue familiaritas, tis, f. usus, as, tung: hírdetés, tudósítás , je m. Umgang, Bertraulichkeit; lentés, hirré (tudtára) adás. barátság, együtt nyájaskodás, Syn. Dznamení, Oznamos Syn. Obcowání. wání, Známočiňení.

Znání, á, n. notio, nis, f. známodat, al, ám V. P. imp. notitia, ae, f. Sennung, das

dag: annunciare et annontia Siennen: esméret, esmérés. re (adnunt.) Plin. H. N, no Syn. Wesení, známost. 2) tificare, nolum reddere ( fa agoitio, cognitio : Erkennung, cere), publicare, promulga Bemerkung, Bahrnehmung,: re: ankündigen, Fund (befannt) ineg - ésmérés. Syn. Poznás machen, andeuten: tudósítani, ni. tudtára adni. Syn. známočić znátani, á, é, p. C. V. znes

nit, oznámit , oznamowat. rení, známort, i, f. nečeho : scien- znáfání, á, n. v. Zneseni.

tia, notitia , ae, f. cognitio, znásanliwe, adv. patienter, ges alicuius rei : Kenntniß von ets lassen, geduldig :

békességes was, das Siennen einer Sache ; türéssel, állhataloson, türve. tudósság, tudomány, jsme Syn. trpezliwe, spokogne. ret, meg - esmérés. Syn, Wes boh. lnáfeliwi. domost, umelost. Usus. Znás znásanliwi, á, é, adj. patimoré mať negateg Weci, no ens, tis : gelassen, geduldig : titiam rei habere, Stenntniß türö, szenvedő. Syn. trpez. von etwas haben, valamit tud liwi. boh. (náseliwi. ni. O tom istu známore rem Znášanlivost, i, f. patientia , doftal (obsábnul), certis auc ae, f. Gelassenbeit, Geduld, toribus id comperi, ich habe Uiberträglichkeit: lürés, békeseine gewisse Nachricht davon be séges türés: szenvedés. Syn. kommen, eine Stenntniß einges Trpezliwost, Znafání, boka zogen: azt en bizonyos (hi Snáfeliwost. telre 'méltó) emberektől tud- znáraní, á, é, p. c. collatus, tam-meg. 2) notitia personae : congestus, comportatus, a, Bekanntschaft, das Kennen einer um: zusammengetragen : öszvePerson : ismeretség. Prov. hordott. Syn. poznásaní. 2) Reprá známort, než Peńás delutus , deportatus ; herabs ze ; ubi amici,

getragen : le - hordottatott, 3 Plaut. potiores sunt amici, toleratus, geduldig ertragen, quam pecunia, et vitae prae békével türtt, szenvedett. sidium plus habent momenti Znájání, á, u. collatio : conamici citra pecuniam, quam

gestio , comportatio, nis, f. absque amicis

Busammentragung : öszve-horkanntschaft ist beffer, als Geld:

dás. Syn. pozná sáři. 2) deki hol' bizik, olt hízik. Zná. latio, deportatio: Berabtras most pri pobárkod nabita gung : le - hordás. 3) perpesskoro bíwá rozbitá : amici sio, toleratio : Erduldung, tutia inter pocula contracta , rés, szenvedés. Syn. Strpe. plerumque vitrea: naße Freunde ñi. schaft, selten lange Freundschaft: znáfat, al, ám V.I. imp. fag: pobarok köztt szerzett esme conferre, congerere, comrefség kevés ideig tart. 3) portare : aujamientragen : ösz

ibi opes

opes : die Bea

ti se.

ve - hordani. Syn, poználat. ris Ter, wenn du fic belser fens Osus. Mnobé Weci na gesne neft, ha te otet jobban esmėmesto znárat , conferre mul red. 2) agnoscere : erkennen, ta in eundem locum, viele bemerken, wahrnehmen': megSachen in ein Ort zusammens esmérni. Syn. poznat. II. tragen, sok - féle partéķakat rec. znat ra, noscere se, fich ( egyetmast) öszvé hordani fennen

egymást esmérni. egy rakásra. 2) deferre, de Usus. Dabre sa oni znagú oc. portare : herab (herunter) brin- zňať ra, zňal fa, zegmem ra gen, tragen ; le - venni, le.. V. P. imp. zegii ra: ardescehozni, le-hordani. Syn. znest, re, exardescere, flaminas con3) pati, perpeti, ferre, per cipere , igne corripi, incenferre , sufferre, sustinere, di: entbrennen, sich enßünden, tolerare: übertragen, ertragen, in Brand gerathen : sel - loberdulden: túrni, szenvedni, bani, égqi kezdeni. Syn, 34el-szenvedni, el-Alani. Syn. pálit ra, zblinút. bok. zńí. strpet. Usus. Posetitorta Tiezmiselnosť lusi znasat: Znatsani, á , . v. známosás tolerare hominum ineptias et ñí. Usus. Znátsání z Ohňem: stultitias: die Thorheit, und significatio ignium , Lofzeichen Wahnfinnigkeit der Leute gedul mit Feuer ; tüzzel jelentés. v. dig übertragen, schlucken: má Šturm. sok tsintalanságit, holond- Žnec , gen. Ženca , m. messor, ságit (tréfáil) el-szenvedni, is, m. Schnitter, Erndter : el állani. Protiwné Weci tęs araló. Aliud est. wižiókar. pezliwe znárač , res adversas + žñec , gen. Žence, m. v. Ros forti animo ferre, in Widers rec. wärtigkeiten geduldig reyn, die + žñeçů et ůw, owa owo , adj. selbe mit Geduld ertragen: szen.

poss. v. torcow. vedui aprosz szerentsét, a' gnedele ( 3 Wedele ) adv. futunyomorkodást. Syn. zneft. ra (insequenti, proxima ) boh. Ináseti, (nesti, II. rec. septimuna,' die fünftige ( in ználat la , concordem esse , fünftiger ) Woche ; jövő héten, convenire, se invicem ferre boh. (neSele. (pali): fich vertragen, einig Zneseleť, lka , m. futura (inseyn: egy mást szenvedni. 23

sequens, proxima) hebdooñečo fa zná at: consulta mada, hebdomas, septima, re, deliberare : fich berathschla. na: die fünftige Woche', jöva gen megen etwas : tanátskozni hét. boh. SñeSelek. Usus.

valamiröl. boh. (nest re. ur tu musím ostať, až do znač, znal, znám v. I. imp. zneselta, hic mihi iam us

znag : bovisse, noscere : fen que futurum septimanam est nen, Kenntniß von jemand, oder manendum, ich muß hier bis etwas haben : ismérni, ludni. zu der fünftige Woche bleiben,

Usus. pítám (%, too bi bo már itt kell jövő hétig maa znal? percontor, ecquis eum radnom. norit? ich frage, ob ihn wer znedúžiweni, á, é, p.c. V. zne, fenne ? azt kérdem, hogy ki mocňení, onemocňení, esméri ötet? Gestli ti Gu lep: Gnedužixeñí, , n. v. Znes seg znás? si magis eam nos mocňení, Onemocňení.

lodia,

зе ,

a,

um :

znedujiwet, wel, wim V. P. imp. ni (libezni), modulatio, nis,

zim, v. znemocňet, onemoco f. melos, D. indecl. concinnet.

nitas ( concordia ) vocis, meznemocňení, á, é, p. c. aegro

f. ein liebliches Ges tus factus, morbo implica fang, Ton 068 Gejanged, Metus, inlirmatus,

lodie : ékes nolája az éneknek; erfranft, fränklich geworden: gyönyörűséges ének. usné le - belegedett. Syn. nemocs zneni, tinnitus aurium, das ni, nezdrawi, onemocnení, Silingen der Ohren (als ein uns onezdraweni, znedužiweni, angenehmer Zufal ), fül isenvulg. od sreni.

dú és. Znemocňení, á, n. infirmatio, znepok ogeni, á, é, p. c. con

nis, f. das Erfranken, Erfrans turbatus, perturbatus, inquiekung : le-betegedés. Syn. Unes tus faclus (redditus), a, mocneni , Onezdraweňí, e um : beunruhigt: fel - hábori

duziwení, vulg. Ochorení. tott, fel-háborittatott, zürtt, znemocnet, ñel, ním V. P. imp. za vartt, nyughatatlaná tett.

căi: infirmari, in morbuin Znepokogeni, á, n. conturbacadere (incidere), morbo tio, nis, f. Beunruhigung: implicari, aegrotum fieri. fel-háborítás, zavarás, uyugaegrescere, fränklich werden, halatlanná tévés. erfranken: meg (le) - belege- znepokogit , il, im V. P. imp. dni. Syn. onemocňeč, ones fog: conturbare, perturbare, zdrawet, znedužiwet. vulg.

inquietumn ( anxiuin, solliciochoret.

tum ) reddere : beunrubigen : znenáhla, adv. sensim, pau fel-háborítani, zürni, zavar

Jatim , pedentim, lente : allo ni, nyughatatlanná tenni, mählich, nach und nach: lás eszét veszteni. Syn. nespokos san lassan , halkal. Syn. la.

genim učinif. bödne, Wlatew, polabosta. Znepokogitel, a, m. perturbagi. 2) non temere, non lor, conturbator, is, m. Be non fortuito : nicht unges

unruhiger, Betrüber, Stobrer fehr : nem történelből. Usus.

(der Ruhe): fel - háborito, To pa znenabla stalo, id ve eszét vesztő. Syn.: zármuts dieses ist nicht ungefehr geschehen : znepokogowańí, é, n. Nom. ez nem ok nélkül történt..

Verb. ex seq. zření, é, n. tonus, sonus, znepokogowat, gowa!, gugem, i, m. sonitus, tinnitus, us, freq. ex znepokogit. m. Klang, das Slingen, der zneseni, é, é, p. c. collatus, Shall, Con : zengés, zúgás, congestus, com portalus, a, hang. Syn. Blar,

win: zusammengetragen : rakásantiqu. Slábolení, slachol. ra (öszve, egy be ) hordott, Uşus. Libežné zření a 5la hordatott. Syn. znojeni. 21 row Grownini: symphonia , delatus, deporlatus : herab , die Sinphonie, az éneklésben (herunter) gebracht, getragen: való egyenlő zengés. Peľné el-vétetelí, le-vitt, le-lor5lasu Zñeñí, Spepo prigems datott, le-hozott, le-hozat

tatott. 3) toleratus, vertragen,

ertras

C

[ocr errors]

nit non

ertragen , crduldet : szenvedett, znert, znesel, znesem, V. P.

el- türtt. Syn. znáfaní. imp. znes : conferre , congeZneseñi, , n. collatio, con rere, comportare : zufammen

gestio, comportatio , nis, f. tragen, rakásra (öszve, egyZusaminentragung, rakásra (ösz be) horduni. Syn. znosiť. ve, egybe) hordás. Usus. 2) de ferre, deportare : herab Zneseñi apostolité, Symbo ("herunter) bringen, tragen : lum Apostolorum, das Glau le - vioni, le- hordani, lebensbekenntniß , apostoli hit hozni. 3) tolerare, ferre, vallás. 2) deportatio, dela perferre, sustinere, piti, pertio : Herunterbringung, Herun peti: vertragen, ertragen, ero tertragung : le-télel, le-hor dulden : szenvedni, el-türni, dás, le -hozás. Syn znores békességessen, ki-állani. Syn. ñí. 3) tolerantia , ae, f. Ver wistát, trpet. Usus. Pracu tragung, Ertragung, Erdul zneft, laborem tolerare, die dung: szenvedés,

békességes Arbeit übertragen, a munkát türés. Syn. Trpezliwost, Str ki - állani. Tak weliku Terchu pení, jnásáñí. 4) proposi znest nemožem, tanto oneri tum, decretum, i, n.

1. Bes

ferendo non sum supp. idoschluß, Entschluß, Vorsaß : neus: ich kann eine so schwere szántszándék, fel - tett izél. Last nicht ertragen, elégtelen el - végezés. Syn. Usudek. U vagyok illy nagy terhnek elsus. Znesení Radi, senatus Viselésére. Tebo tloweka oko. consultum (auctoritas), Rathos lo mňa znest (wistát, trpet) schluß, tanáls – végezése. Znes nemozem ; ge mi welmi proti señí. Obce, plebiscitum Cic. Srít'i : hominem illum neplebiscitus: Verordnung der queo concoquere: ich fann Gemeinen Burgerschaft, köz diesen Menschen um mich nicht nép végezése. znesení spos leiden ; er ist mir unerträglich Lečné, Primolení, pozwoles ( zuwider ) : azt az embert épñí, podwolení: consensus, pen nem szenvedhetem ; az az us, m. Bewilligung, Einwillis ember éppen ellenkezik az én gung: egyet-értés. boh. Snes természetenimel. Gá sem we seni.

mñe pewne ustanowil, že chcem * zñc'eńí, á, n. idem.

trpezliwe zneft: imperavi ego3 nesītedelne, adv. tolerabiliter, met mihi, omnia ferre pa

erträglich leidendlich : türhető tienler Ter. ich bin entschloss ( szen edhetö) képpen. boh. sen, alles mit Geduld zu ertra(nesitedlne.

gen: el – végeztem magamban znesitedelni, á, é, adj. tole hogy mindeneket békességes

rabilis , e, tolerandus, a, seu türjek. 4) Wagie znest , um : erträglich, verträglich, leis ponere (parere) ovunr : ein dentlich: türhető, szenyved Ei legen: tojni. Usus. Slepka helö.jboh. (vesitedlni.

Wagie znesla, gallina ovum Znesitedelnost, i, f. tolerabili

posuit, excudit: die Henne tas, lis, f. tolerabilis ratio, hat ein Ei gelegt, tyúknonyat Erträglichkeit, leiventlichkeit : tojit. a' lyúk. böh. ineii'i. türhetöség, szeny ved hetöség. ll, rec. znes ra: concordem Syn. Znášanliwost. boh, Snes convenire, se ferre (pasitedlnot.

ti): fich vertragen, 'einig reyn:

meg

[ocr errors]

esse ,

meg - egyezni, egy mást el zerstört, zu Grunde gerichtet : szenvedni. Usus. Temožú ra semmivé tétetett, semmivé zneft, ferre (pati) se non lett, meg-semmisíttetett. Syn. possunt; male convenit inter

znićemnemření, zaničem není, ter illos, fic f8nnen fich nicht wikazení, vertragen, nem egyeznek meg; Zničeni, á, n. ad nihilum renem szenvedhetik egymást. 2) dactio, annihilatio, deletio, O nečo sa znest : decernere, abolitio , exstinctio, sublatio, constituere, consilium cape subversio, nis, f. Bernichtung, re: beschließen, einen Vorsak Berstörung, zu Grunde Rich fassen: végezni, el – végezni, tung: meg - semmisítés, semrendelni, öszve- tanátskozni. mivé - tévés. Syn. Zničemnt. boh. (nest'i re.

ni , Zanićemření, Witazení. zňet, zřel, zńím , V. I. imp. zničit , il, im, v. P. imp.

zni: personare , sonare , to znič: ad (in) nihilum redinum edere, clangere, reso gere, delere', exstinquere, nare , tindire: klingen, ertde abolere, subvertere, soffernen : hangolni, hangzani, zen re: vernichten, zu nichts machen gedezni, zevgeni , tsengeni, zerstören, zu Grunde richten : pengeni. Syn. bučat,, zwú. semmivé- tenni, meg - semčat, antiquat. bliboliti. U misíteni , le - törleni, ki-ronsus. w usád mi zni: aures tani , irtani. Syn. zničemnit, meae tindjunt, es klingt mir zaničemnit, wibubit, witaa in meinen Dhren; meine Dhren zik, wiblawit, nanić uwéit , Flingen: tsengnek a füleim. nawniweć obrátit. II. rec. Slowa teg nalepseg zňegú, zničič sa, v. zničemnet. které na slubé Skladri (Sils zřitnút, knul (kel), tńem, labi) wichádzagú (wipadá. V. P. imp. tři: oriri, nasci, wagú); fterid Ronec dluho exoriri : entitchen : támadni, sa wisowu ge : verba melius

kezdödni. Syn. ithnúť ra, cadunt in syllabas longiores, nastat. Usus. Znikla Rozbrog jene Worte lauten besser, welde (boh. Ružnice), exorta est fich auf eine längere Sylbe endis turba, cin Streit ist entstan gen (ausgehen): szebben vé

den: háborúság támadott. 2) gezödnek a' szók hoszszú szil cum et sine genit, elabi, erilabak ban.

taré, effugere, evadere , dezničemňení, á, é, p. e. V. zni. vitare, vitare, v. g. pericučení:

lum: entgehen, entfommen, Zničemření, á, , v. Zničení. entwischen, vermeiden: el-kezničemnet, ñel, ním V. P. imp. rülni, távoztatni, meg - sza

mni: ad nihilum redigi ( ve badúloi, p. 0. a' veszed elemnire); zu nichts (vernichtet) töl. Syn. 'obist, uist , wistú: werden : semmivé lenni.. Syn. pit. Usus. 3ñitnút potuti , zničit ra, zaničemńct.

effugere poenam, der Straffe zničemnit, il, im, V. P. imp. entgehen : el - kerülni a bünzničemni, v. zničit.

tetést. zničení, á, é, p. c. ad nihi- Zóiknutí, á, n. existentia, ae,

lum redactus, annihilatus, f. ortus, us, m. Entstehung : sublatus, abolitus, a, um: eredet, eredés, támadás, távernichtet, zu nicht gemacht, madat. Syn. Strhnuti. 2)

« PredošláPokračovať »