Bludárstwi, á, n. Víta vagabunda: ein herumschweifendes Leben: kóborlásban töltt (tsavargó kószáló) élet. Syn. Brilawost', Bludáreňí, Lankáreňí, Lankárstwi, powalaćtwi, Tulactw',Wandrownictwí, vulg. Cabrinkárstwi, Čabrinkawost'. 2) v. Blúsení 2. Nro. Bludek, dku, m. dem. ex Blúd. Bludek, dta, m. dem. ex Blúd. Blúsení, á, n. erratio, exerratio, nis, f. das Irren, Fehlen: eltévelyedés, v. Blud. 1. et 2. Nro. 2) vagatio, divagatio, oberratio, grassatio, discursio, nis, f. das Streifen, Herumschweifen, Herumstreichen, die Streifung, Streiferei: bujdosás, isavargás, kolatás Par. Páp vándorlás, kószálás, kóborlás. Syn. Bludárstwí, Brilani, Brilacka Brúseňí, Lankáreň, Powaláň,LuláňíWandrowán, vulg. Cabrinkáň'. Blusička, i, f. ignis fatuus: Irelicht, Irrwisch, éjjel tsillámló reves-fa világa. blu8it, il, ím, V. I. imp. blu8: errare, aberrare a via,' deviare irren, irre gehen, den rechten Weg verfehlen: tibolyogni (tibolygok), tévelygeni, el-tévelyedni, el-tévezteni. Syn. Cestu chibiť, poblúsiť, zablúsiť. Usus. w Temnot'ách blusit: errare in tene bris: in der Finsternisse irren: a' setétségben eltévelyedni. 2) errare, peccare, hallucinari, haesitare, dubitare: irren, fehlen: hibázni, véteni, tévelyegui. Syn. dibował, pochibowat. 3) errare, discur rere, grassari, oberrare, vagari, circumvagari, divagari, circuire: herumistreichen, streifen, herumschweifen: vándorlani, tévelyegni (tévelygek), koslatni (tok) Par. Páp kószálni, kóborlani, bujdosni, tsavarogni. Syn. bludár k, brilat, brúsiť, lankárit, wandrował, tůlat sa, vulg. čabrinkat.. Usus. Sem a tam blúsit, hinc inde divagari, oberrare: hin und her irren, herumschweiz fen, herumstreichen: ide 's tová bujdosni, vándorlani, tsavarogni. Blúsíwáňi, á, n. Nom. Verb. ex seq; bli8'wat, al, ám, freq. ex blusit. bludne, adv. falso, perperam erronee, per errorem: irrig, irrend, nicht richtig: hamissan, tsalárdúl, gonoszul, tévelygössen. bludn', á, é, adj. errans, errabundus, falsus, a, um: its rig, irrend: tévelygő hibázó, hamis vélekedésben lévö. Syn. chibug ́c', osálení, pochibugści. 2) falsus, a vero alienus, erroneus. a, um: irrig, nicht richtig, falsch: hamis, tsalárd nem igaz. Syn. nepraw8iwi, neoprawSiwi, falefn. 3) erraticus, vagus, vagabundus a, um: herumschweifend: buj dosó, bolygó, tsavargó. Syn bludárstí. Usus. Bludni 5wézd, stellae erraticae, Jrr sterne bujdosó tsillágok. Bluné Dusa, v. Bludár. Bludni. Budnica, i, f. falsae doctrinae dedita, haeretica, ae, f. KeHerinn, Irrgläubigerinn: eretnek (tévelygő hitben lévő) aszszony, személy. Syn. Ras citta. more : bobčení, á, é, part. Constr. minute (luride) scriptus, a, um: gekrakelt, mit kleinen Buchstaben oder schlecht geschrieben: irkáltt, firkáltt. Syn drobne (zle) písaní. Bobčení, á, n. minuta (lurida) scriptio (scriptura): das Krafeln: irkálás, firkálás. Syn. drobné (zlé) P ́smo (Písáňí). bobčiť, il, ím, V. I. imp. bobči: minute (luride) scribere: frafeln irkálni, firkálni. Syn. drobne (zle) `písať. Bobč wáňi, á, n Nom. Verb. bludnici adv. errabunde, erronee, false irrig, irrend: tévelyegve, hamissan. 2) haeretice, sectariarum irrgläubisch, kegerisch: eretnekül. Syn. Rac riti. bludnik, á, é, adj. haereticus sectarius, á, um; errantes in fide (haereticos) adtinens: Irrgläubige betreffend: a' hitben tévelygőket illető. Syn. Rac ́riti. Bludnictwi, á, n. error in fide, haeresis: der Irrglaube: tévelygés a' hitben. Syn. Bludarstwi, Racirstwi. Bludnit, a, m. falsae doctrinae deditus, falsae formulae addictus, errans in fide, haereticus: Irrgläubig, Kezer: tévely go hitů, eretnek. Syn. Recr. 2) homo erroríbus deditns (plenus): Frrgeist, Mensch eller Irrthümer: tévelygéssel el-teltt ember; szabad lelkü. Syn. Slobodomerec. Bludnit, u, m. v. Blud 3. Nro. † Blume, i, f. v. Bob, u, m. ex seq; bobč wat, al, ám, freq. ex bobč't. Bobeček, čka, m. dem. ex Bob. čet. glu ica. faba, ae. f. Vicia Bobek, bku, m Faba Linn Faba officin. fwtablawi Bob, Doly chos pruriens Linn. Varr. fábulus, i, m. Cato. die große Bohne: öreg (nagy) hab. Usus. Plani Bob, faba sylvestris, wilde Bohne, Strom: laurus, i, et ûs, f. Horat. Laurus nobilis Linn. Laurus offiein. der Lorbeer, Lorbeerbaum : borostyán-fa. Syn. bobkowi Strom. Usus. Bobkem zawencowani, okrásení, ozdobeni, á, é: laureatus, a, um. Cic. mit Lorbeern bekränzt, mit einem Lorbeerzweige (kranze) ge= schmückt, versehen: 2) 3rno: bacca lauri: Lorbeere, Lorbers beere, Lorberkorn, Lorberkörner: borostyán mag, babil-mag. 3) Rozi, owčí Bobet: bacca (baca), ae, f. Pallad, stercus caprinum, ovile: Schäf koth, Ziegenkoth, Ziegenlorbeern, Schaflorbeern: júh, ketske bogyó, szar. 4) dem. ex Bob. v. Bobčet, Plur. nom. Bobti, genit. tow, etc. vad bab. Prov. Uni gedního Bober, bra, m fiber, bri, m. Bobu, nedalbich zaňho. v. Um Babki nestogi sub Babka 2. Nro. Aliud est fizula et Bobiet, u, m. dem. ex Bober: fabula. ae bas Bohnchen: babotska, kis bab. f. fabellum, i, n. et Castor, is, m. Plin. H. N. Castor fiber Linn. ein Biber: hód. boh. Bobr. Aliud est Widra, lutra, licet Párizpápay confundat. bobkowi, á, é, adj. laureus, a, um; e lauro: vom Lorbeer ball baume, dahin gehörig: boros- : bobtown'di adv. v. bakalárski. bobtown di, á, é, adj. v. bas kalárik. Bobtownictwi, á, n. v. Bakalarstw'. Bobkownik, a, m. v. Bakalár. bobkownikow, a, e, adj. poss. v. bakalárow. bobowí, á, é, adj. fabaceus (faba ་ cius) Plin. H. N. fabaginus et fabarius, a, um. Cato. fabalis Ovid. fabulis, e: Cato. aus (von) großen Bohnen dahin ge hörig öreg babból való, öreg babhoz való. Usus. Bobowi Slúpki, neb Stúpki, culmi fibales, fabalia Varr. die Stängel der Bohnen, Bohnen. stängel; bab - szár. Bobowa múka, lomentum, i, n. Martial. farina fabacea (fabagina): Bohnenmehl: bab liszt, mellyel a' régiek kendöző gyanánt éltenek. Bobowá Rola v. Bobowi čo. Bobowě Lus• čin, fubalia, ium, n. plur. Bohnenhülsen, bab héja. Bobownik, Veronica becca bunga Linn. Bachbungen. Bobowico, a, n. fabetum, i, n. Bohnenacker; bab-föld. Syn. Bobowisko, bobowa Rola, boh. Bobowiste. Bobowisko, a, n. idem, + Bobowiste, n. idem. † Bobr, a, m. v. Bober. bobrowi, á, é, adj. castoreus, Senec, castorinus Marcell Emp. fibrinus, a, um, Plin. H. N. vom Biber, von Bibern: hódi, hódból való. Usus. Bobrowi Sirát, pileus e pilis castoris (castoreis): Bi berhut, Castorhut, hód kalap. Bobrowé Wlasi, pili castorei (castorini), Biberhaare, hod ször. Bobrowά Robota, opus fibrinum, Castorarbeit, hód munka. Bobrowé Rožti, fi brinae Pelles, Plin. H. N Biberhäute, hód bör. Bobtow prá et: pulverisatum casto reum, gepulvert Bibergeil, hó tetem pora. Bobrowi Strog bobrowe Lekárstwi: castoreum Virg. castorium: Bibergeil hód tökiből való orvosság kástoreum, hód tetem. Bo browa fabe browá Mast: unguentum ca- f. Botan, a, m. ciconia, ae. † Bocan, a, m. idem. cogere, vulg. laterisare: fúme miren: az egy oldalon lévő summákat egybe számlálni, egy be szedni. 2) Od ňečeho, od nekoho: aversari Plaut. averso animo esse, sich weg wenden von etwas, den Rücken zu kehren, nicht an etwas gehen wol en, nicht wollen, nicht Lust haben, fich weigern: farolní valamitöl, valakitől el-fordulni, irtózni töle, útalni valakit. 3) v. obchádzať. II. rec. bočiť sa: objecto latere reniti: sich stemmen: oldalát forditva, ellene tusakodni, ellene állani. Bočíwáňí, á, n. Nom. Verb, ex seq. boč ́wat, al, ám, freq. ex bo čit. II. rec. bočíwať sa, freq. ex bočiť sa. * Bočka, i, f. v. Bečka. * Bočkár, a, m. v. Bednár. *bočkárčin, a, o, adj. poss. V. bednárčin. *Bočkárka, i, f. v. Bednárka. * bočkárow, a, o, adj. poss. V. bednárow. Bocet, čtu, m. dem. ex Bok: latusculum Lucret. exiguum latus: die kleine Seite, das Seitchen: oldalotska, kis oldal. Boleni, a, n. aversio, aversatio. nis, f. Quint. das Weg-* wenden, z. B. feiner Person von Jemanden, Abscheu: valamitól irtozás, utálás, farolás, elfordulás. 2) omnium lateris sunimarum in unam coactio, vulg. laterisatio: das Sum= súmmának egy be számlálása, az egy oldalon lévő szedése. 3) v. Obchádzáňí. Bochen, nu, m. v. Peceń. Bochníček, čku, m. dem. ex 8.g. r. Pecň čet. miren: Bonit, u, m. dem. ex Bo= den, v. Pecn't. bockárski, adv. v. bednársti. bočťárstí, á, é, adj. v. bed. nárstí Bočkárstwo, a, n. v. Bednárst wi. bocne adv. lateraliter, a late re: von der Seiten: oldalaslag, óldalast, óldalról. bočni, á, é, adj. lateralis, e; die Seite betreffend: óldali, oldalas. Syn. poboční, postrán ňí. Usus. Bočná Bolest', dolor lateralis, das Seitenwehe, óldal - fájdalom. Bočná (po. straná) Stena, murus lateralis. Seitenmauer, oldali köfal, fal. + boční, adj. om. gen. idem. Botto, a, n. content. et exag. bodag, interj. utinam! o si! ex Bot. bocit, il, im, V. I. imp. boč: omnes later is summas in unam daß, o daß, wollte Gott! hogy. vajha. Usus. Bodag ti tat Boh platil! sic tibi Deus ad sit: daß dirs Gott so vergelte: úgy fizesse meg néked az I sten. Bodagzdraw, u, m. resalutatio, nis. f. das Bedanken, Antwort auf das Grüssen: köszönés, felelet a' köszöntésre. Prov. Gatí Pomáhagboh, taki Bodagzdraw: si vis benedici, homini maledicere noli. Qualis clamor adit, talis et inde redit. Qualis interrogatio, talis responsio. Par pari refertur (referre): wie man in den Wald schreit, so schallt es wieder heraus. Wurst Wurst wieder Wurst. Geht ein böses G'schrey in Wald, ein böser Echo herausfallt: minémü a' köszöntés, ollyan a' köszönöt-is. Költsön helyébe költsönt adni. + Bodec, dce, m. v. Píchač 5-0 Nro. † bodeni, á, é, p. c. ex bůst'í, v. pichani. + Bodeňí, n. v. Picáňí 1-mo Nro. † Bosini, 8in, f. plur. v. Rúf. + Bodka, i, f. v. Pich 2-0 Nro. * Bodláč, u, m. v. Pichláč. 2) V. Ihlič Artičoka. * Bodláček, čku, m. dem. ex praec. v. Pidláček. * Bodlačí, et Bodláčí, á, n. collect. v. Pichláčí. + Bodlák, u, m. v. Pichláč. + bodlawe adv. v. pichlawe. † bodlawi, á, é, adj. v. pichla wi. + bodmo adv. v. pichmo. † bodnúti, bodl, bodnu fut. v. pichnúť, p ́chať 1-0 Nro. + bodnutí, á, é, p. c. v. picnutí, pichani 1-0 Nro. + Bodnutí, n. v. pichnutí, pi. dání 1-0 Nro. bodroģsti, adv. bodroghiensium more: nach der Art der Bodroger: bodroghiak módjára, bodroghi módon. Bodroģstí, á, é, adj. Bodroģe. frá Stolica, Comitatus Bodroghiensis, die Bodroger Ges. spannschaft, Bodrog - Vármegye. Bog, a, m. bellum, praelium,: i, n. pugna, ae, f. certamen, inis, n. agon, nis, m. der Krieg, Streit, Kampf, jedes. Streiten mit oder ohne Waffen; Gefecht, das Fechten, Treffen: had ütközöt, háború, hartz, tsata, tusakodás, viadal. Syn. Bitka, Sare, Wogna, Zráž ta. Usus. Bog (Bitku) za čínat, capessere pugnam Liv. das Treffen (die Schlacht) anfans gen: hartzhoz fogni. Bog west; welku Neprátelom učiňiť Zrážtu: proelium (pugnam, stragem) edere, eine Schlacht lies fern; große Niederlage der Feins den machen: hartzot tartani; meg hartzolni; sok embert veszteni. 2) contentio, dispu tatio, nis, f. lis, rixa, controversia, certamen: Krieg, Streit mit Worten, Zank, Di fput: vetekedés, veszekedés," perlés, háborgás. Syn. Zwar da. 3) repugnantia, ae, f. Streit, Wiederspruch: ellenzés, ellenkezés. Syn. Protiwnost. 4) v. Báří, Bázliwost, Bogazliwost'. t Bog, e, m. idem. bogácňe adv. v. bázliwe. bogácní, á, é, adj. v. bázliwí. Bogácnost, i, f. v. Bézliwost'. bogazliwe adv. v. bázliwe, les kawe. bogazliwi, á, é, adj. v. bázli wi, leławi. Bogazliwost, i, f. v. Bázliwost', Lekawost'. Bogdál, et Bogdáň, a, m. v. Bocań. bogici fa, á, é, part. praes. ex |