omnisque conatus, nisi fauor aspiret divinus: ohne Gott ist nichts möglich, Isten nélkül minden lehetetlen. R80 na Boha zapomíná, ten za pomíná sam na seba: oblitus (qui obliviscitur) Dei, obliviscitur ipse sui: wer auf Gott vergießt, der vergießt auf sich felbst a ki az Istenről el-felejtkezik, az magáról felejtkezik-el. Od Boha Počátek (počínag). Boh má Začátek i Ronec biti wsech (wsecích) naj ich Prácí: a Jove principium. Cum Jove manum move: alles mit Gott. Mit Gott soll man anfangen: az Istennel kell kezdeni. Rdo w Bohu dúfá, ten nikdi nezúfa (dobre si rasi): spes confisa Deo, nunquam confusa recedit: wer auf Gott vertraut, hat wohl gebaut: a' ki Istenben bizik, soha megnem tsalatkozik. Rdo 3 Bohem začíná, sčastného Ronca dochádza. 3 Bohem začatu Wec, korunuge častni Ronec. Co sa z Bohem za číná, dobre sa stonáwá: Jove propitio omnia bene cedunt was man mit Gott anfängt, erreicht ein glückliches End. Wer mit Gott anfängt, der er reicht ein glückliches End: a' ki Istennel kezdi, szerentséssen végzi. bohabog'cí, á, é, adj. v. bohabogn'. 1 bohabogne adv. pie, religiose : gottesfürchtig, isteni félelemmel, istenesen, ájlatossan, ahétatossan, ahitatossan, szentül. Syn. pobožňe. -bohabogni, á, é, adj. pius erga Deum, religiosus, devotus, a, um gottesfürchtig, istenes, Isten-félő, szent (ahétatos, ahitatos, ájtatos). Syn. po božní. Prov. Bohabogňi wź, di bogował mufá: nunquam bella piis, nunquam certamina desunt; et quocum certet, mens pia semper habet: die Frommen haben immer zu kämpfen: az ájtatos lelkek mindenkor küszködnek. Bohabognost, i, f. reverentia Dei, pietas erga Deum, religio, nis, f. die Gottesfurcht, Gottesfürchtigkeit, Isten-félőség, isteni félelem. Syn. Pobož nosť. Boháč, a, m. dives, itis, m. ein Reicher, gazdag ember, dús. Syn. Bohatec, v. boha tí. bohaččin, a, e, adj. poss. divitis feminae, der Reichen gehde rig, gazdag aszszonyé (személlyé). Bohačka, i, f. dives femina, eine Reiche, gazdag aszszony (személy).. boháčow, a, e, adj. poss. divitis, dem Reichen gehörig, gaz dagé, dúsé. Bobactwi, á, n. v. Bohatstwi. † bohaprázdňe, — ní, V. seq. bohaprázňe adv. v. bezbožňe. bobaprázní, á, é, adj. v. bez božní. Bohapráznosť, i, f. v. Bezbož nost. bohate adv. opulente, nummose, reich, gazdagon, gazdagúl Syn. zámožiče, zámožňe. 2) copiose, large, ubertim: reid lich: böven, béven, bövölked ve. Bohatec, tea, m. v. Boháč. bohatení, á, é, p. c. ditatus, locupletatus, a, um: berei chert, reich gemacht: meg-gazdagitiatolt. Syn. obohateni. Bohateň, á, n. ditatio. locuple tatio alicuius: Bereicherung, das Bereichern, gazdagítás, meg gaz bu bohatí, á, é, adj. comp. bohat= mi, superl. nagbohatší: diLeves, locuples, tis; opulentus, pecuniosus, bene numimatus, Tere a, um: reich, Reichthum besizend, viel Geld (Vermögen) ha= bend: gazdag, vagyonos, birtokos, pénzes. Syn. zámožiz ti, zámožn. Usus. Bohatí ge na Peňáze, Zlati Mesec ma: est pecuniosus; crumeDa illius auro turget: er hat viel Geld, ist geldreich: pénzes ember; nehéz az erszénye. Prov. Bohati. (Boháč) tim wc má, tím wždi w'ceg žádá: quo plus sunt potae plus sitiuntur aquae. Parthi quo plus bibunt, eo plus sitiunt. Auaro nunquam satis. Auri sacra fames: ein Reiher wird niemals satt: a' gazdag mennél többet bír, annál többet kiván. Bohati nemá dosť, až mnoho chudobnich o8ere (zezere): potentes crescunt alienis damnis: grose Fische fressen die kleine: a' gazuagok mások nyomorgatásival gyarapodnak. - gény ember disznajának. I bo= beti (Boháč) chudobním 30stat može: Irus et est subito, qui modo Croesus erat: auch der Reiche kann noch arm werden. Ein Reicher kann bald bohatnút, tnul (tel), tňem. V. I. imp. tni: ditari, opulentari, arm werden: annyit fordúl alá the hat so nur zwei Füße, wie der Arme: a' to az orra-ly uka, mint a sze ditatio, locupletatio, opulen- rig, Teofilusé. Syn. bohura Vermogens: gazdagulás, meg dow. Reichthums, Wachsthum des idem. bohomiselne adv. v. bohomlu wňe. bohomiselní, á, é, adj. v. bohomluwni. bohomiselnicki adv. v. boho mluwňe. gazdagulás. Syn. Obohatnu † bohomilů et ůw, owa, owo, tí, zbohatnutí, Bohatost', i, f. v. Bohatstwo. Bohatstwi, á, n. v. seq. Bohatstwo, a, n. opulentia, ae, f. divitiae, arum facultates, opes, um, f.pl. der Reichthum, viel Geld, und Gut, das zeitliche Vermogen: gazdagság, sok jószág. Syn. Bohatost, Bo= hatstwi, zámožitost, zámožnost. Prov. Photu a Bohatstwo, zbogowat getažko: contra duo contraria, divitias, egestatem, pugnare difficile Plato. 2) copia. ubertas, divitiae: reicher Borrath, Reichthum an Gedanken, Worten, Früchten 2. bövség, bévség, gazdagság, sokasság. Syn. Mnoztwí. Bohdag, a, m. Deodatus, i, m. Gottgieb, Deodátus, férfi név. Bohdagow, a, e, adj. poss. Deodati, dem Gottgieb gehörig, Deotátusé. Bohiňa, i, f. dea, diva, ae, f. Göttinn, isten aszszony. boh. Bohine. Usus. Bogná Bohiz ňa, v. Bogňica. Dobrotiwá (dobromiselná, prigemná) Bo= hina, v. Dobrotnica Lefňá neb polowná Bohiňa, v. Diana, Lesnica, Polownica. Milostná Bohiňa, v. Rrafopaňí, milostica. Obilná Bohiňa, v. Obilnica 2-do Nro. Pekelná Bohiňa, v. Pekelňica. Smrtná (Mrtw'ch) Bo= hiňa, v. Smrtnica. Ziwotná Bobina, v. Susička. t Bobine, f. idem. Bohomil, a, m, Theophilus, i. m. Gottlieb, ein Mannåname : Theofilus, férfi név. Syn. Bohurád. bohomilow, a, a, adj. pass. Theophili, dem Gottlieb gehd bohomiselňiďí, á, é, adj. v. bo bohomluwne adv. theologice more Theologorum: theolo gisch, nach der Art der Gottes gelehrten isteni tudomány sze rént, az isteni tudományba foglalatoskodó böltsek módjá ra. Syn. bobomluwnicki, bo homiselne, bohomiselnicki, po dla Spófobe učitelow Umens Bozkého, Zákonňidi. bohomluwni, á, é, adj. theolo gicus, a, um Ammian Theologos adtinens: theologisch, die Gottesgelehrten oder die Gottesgelehrheit betreffend: isteni tudománynak tanítóit az isteni tudományban foglalatoskodć böltseket), vagy az isteni tudományt illető; azok vagy ez szerént való. Syn. bohomluw nicí, bohomiselní, bohomi selnicí, zákonňidí. bobomluwnici adv. v. bohom Luwňe. bohomluwnicí, á, é, adj. v. bobomluwn'. Bohomluwnictwi, á, n. v. Bos homluwnoft, 2) v. Zákonnictwi. Bohomluwňít, a, m. Theolo gus. gus, i, m. Cic. Theolog, der sen Gott handelt, Gottesgelehrter: isteni tudománynak tanítója, az isteni tudományban foglalatoskodó bölts, Sz. Iráshoz jól tudó. Syn. Bohomifelnik, Umeňá Bozkého Učitel, Bozki Mudrec (Mudrc), Zákonn t. bobdmluwńíkow, a, e, adj. poss. Theologi (genit.), dem Theolog (Gottesgelehrten) gehörig, isteni tudománynak tanítójáé, az isteni tudományban foglalatoskodó boltsé. Syn. bohomiselnikow, Mudrca (Učitela Umend) Bozkého, zákonn tow. Bohomluwnost, i, f. Theologia, ae, f. Varr. die Theologie, Gottesgelehrtheit, Gottesgelehrsamkeit, Lehre von Gott: isten (Istenről és az isteni dolgokról való tudomány. Syn. Umení Bosté (zákonné) Bohomluwnictwi, Bohomisel nictwi, Bohomiselnost. Usus. Bobomluwonosti (Umeňá Boztebo postidać, Theologiae Auditor (Tyro), Buhörer (Zögling) der Gottesgelehrsamkeit, Isteni tudományt tanúló, isteni tudománynak halgatója. Bohomluwnosti zgewni_natiseni učitel, Theologiae Professor Publicus Ordinarius, ein Effentlicher und ordentlicher Lehrer der Gottesgelehrsamkeit, isteni tudománynak rend szerent's nyilvan-való tanítója. Bobulewice, wic, f plur. Boslavicium, i, n. Bohuslawiß, Bohuszlavitz. Bot, u, eta, m. Plur. nom. Boli, boh. boci: latus, eris, n. pleura, ae, f. die Seite, 1. B. des Menschen, der Thie, des Lagers 2c. oldal. Syn. Strana. Usus. Wrchu ňettetého Boti, latera montis, die Seiten des Berges, hegy-ólda-. lai. Borow makost, v. Sla. bina Bolá ma Boku. Bokál, a, m. v. Bukál. Bol, u, m. Plur. nom. Bole, v. Botest. Usus. Bole na ňu idú. Prou. W Boli treba bit dobreg Woli: in re mala animo si bono utare, adiuvat Plaut. Fortiter ferendo vincitur malum, quod evitari non polest. boláwe adv. aegre, infirme, male, adfecte, cum dolore corporis, schmerzlich, schmerzhaftig, krank, schlecht: fájósan, fájdalmassan: betegen, betegesen, nyavalyásan, nehezen, roszszúl. Syn. bolestňe, nemocne. bolawí, á, é, adj. aeger, ae- Bolehlaw, u, m. Zelina: ci- H Schierlingsfaft, börök nedvessége. Bolení, á, n. dolor, is, m. das Weh, der Schmerz des Leibes: fájdalom, gyötrelem. Syn. Bo left'. Usus. Brucha (boh. břicha) Bolen, ináč Trhání neb Scipání w Bruchu (boh. w Biije), Srání: tormina, num. n. pl. dolor alui : Bauchgrimmen, Bauchkneipen, Bauchschmerz, Bauchweh: has-rágás. Slawi Bolení, dolor capitis, Kopfschmerz, Kopfwch: fö-(fej) fájás, 5rdla Boleňí, synanche, es, f. angina, ae, f. dolor faucium: Halsweh: torokfájás, torok - gyék. Klubow Boleňí, v. Rlubná Bolest. Rrižow (Ledwi, Beder, Bokow) Boleńí, lumbago, dolor lumborum: Lendenschmerz, Lendenwch: derékfájás, ágyékí fájdalom, tzombfájás. Ledwin Bolení, nephritis, idis, f. passio renalis: Nirrenbeschwerung, Nierenkrankheit: vese-fájás ( fájdalom). Noh Boleňí, dolor (adfectio pedum), Fußweh, láb - fájás (fájdalom). Oči Bolení, dolor oculorum, Augenweh, szem-fájás. Ruk Boleń, dolor manuum chiragrå: Handweh, kéz-fájás. - Srdca Bolení, dolor cordis, cardialgia, Herzweh, Herzleid, szívfájás. usi Bolení, dolor aurium, Ohrenschmerz fülfájás. Zubow Boleňí, dolor dentium, odontalgia, Zahnschmerz, Zahnweh, fog-fájás. Boleslaw, a, m. Boleslaus, i, m. Boleslaus, ein Mannsname : Boleszlaus. Boleslaw, u, m. Mestečko w Čechách. Nowi (boh. mladí) Stari Boleslaw, Vetero-Boleslavia, Altbunzlau, Ó Bole-j szlávia. † Boleslaw, é, et i, f. idem. boleslawow, a, e, adj. poss. Bo leslai, dem Boleslaus gehörig, Boleszlausé. boleslawsří, á, é, adj. bolesla viensis, e: von (aus) Bunje fau, boleszlaviai Bolest', i, f. dolor, is, m. das Weh, der Schmerz des Leibes oder der Seele: fájdalom, fájas. Syn. Bot, Boteňí, Usus. Klubná (boh. Fičelňí) Bolest', malum ischiadicum, Hüftwch, ágyék - fájdalma.morowá Bolest, ináč mor, pestis, pestilentia, Pestilenz, dög-halál, pestis. - Porodná (Po= rodu) Bolest, dolores partûs, Kindswch, szülés (gyermekszülés) fájdalom. Srdečná (Srdca) Boleft, animi dolor, cordolium, Herzweh, sziv fájás. Bolest trpet, znásat, mať, podstúpiť; Bol Pú trán pením bit a fúžením: confliclari doloribus Cels. in Schmers zen liegen: Schmerzen ausstehen, übertragen; mit Schmerzen bes haftet seyn: nagy fájdalmokban lenni. Bolest mi Reč od ň má, mluwit ma nenecháwá: dolor mihi intercludit sermonem; prae dolore loqui non possum, der Schmerz macht mich redloß, ich erstumme, fann vor Schmerzen kaum reden: a' keserűség miatt nem szólhatok. Pre Bolest není sem pri sebe. Od Bolest'i newim, čo robím: me ipsum mihi dolor adimit: vor Schmerzen weiß ich selber nicht, was ich thue; ich bin nicht bei mir selbe ften: a' fájdalom miatt nem tudom, mi tévő légyek. Ča fem preg8e (ulachčí sa) tato Boteft, dies levabit hunc dolo |