ein Gefecht einlassen; akár ki- · vel (mindenikkel) szembe menni. Peñáze na Weru brat, pecuniam mutuam (mutuo) sumere, Geld borgen, auf Borg nehmen: pénzt venni-fel költsön, költsönözni, költsön kérni. Na žart brat, pro ioco habere, excipere: für (als) Scherz aufnehmen, anhören: a' dolgot tréfára venni. Pod swo= gu Ochranu, a Starost brat: sub curam (tutelam, patrocinium) suscipere; unter seine Obsorg aufnehmen; maga gondviselése alá venni (fogadni). Pred seba nečo brat: a) adgredi, suscipere, moliri: vornehmen, unterfangen, sich an etwas machen, z. B. Arbeit, Reife hozzá fogni, igyekezni, valamit kezdeni (-dek), valami dologhoz kezdeni. Welku wec pred seba beres, magna petis Phaeton. b) statuere, constituere, decernere, defigere proponere, consilium capere: vornehmen, sich vor= nehmen, Willens werden (seyn): rendelni, végezni, tanátskozni, el-tekélleni, magában feltenni. Syn. uložiť, umíňiť, ustanowić. Za swogę (za swého, za swogu) brat, adoptare, aufnehmen an Kindes Statt, fiává (magához, magáévá) fogadni. etoho za učitela brat, sumere (capere, accipere, eligere, deligere) aliquem magistrum einen zum Lehrer nehmen, wählen, ausfuchen: valakit tanítónak venni, magának választani. Ze febú brat, a) secum ferre (accipere, portare) mit fich nehmen, tragend: magával elvinni. b) secum ducere, mit sich nehmen, führend: magával elvezetni. c) secum vehere, mit fich nehmen, fahrend: magával el-vinni, kotsin, hajón. 2)

acceptare, admittere, proba re: annehmen, sich gefallen las fen, z. B. Entschuldigung: felvenni. p. o. a' mentséget. Syn. prigímať. 3) carpere. decerpere, demere, auferre: nehmen, benehmen, wegnehmen el-venni, fosztani valamitől. Syn. odnímat, odberat, ugi mat. Usus. To nemocneg kra gine Silu bere, hoc aegra provinciae carpit vires, da schwächet ein ohnmächtiges Land az veszi-el ereit az országnak 4) capere (sumere) vi, rape re: rauben, mit Gewalt neh men: ragadni, ragadozni (-zok)) erövel el-venni, szedni. Syn chitat lapat. Usus. Wčil wa Se na Wognu berú. 5) sume re, emere: kaufen, erstehen nehmen, venni. Syn. Rupowat Usus. Gá wsecko od neho be tem. 6) accipere, sumere considerare, betrachten, net men: fel-venni, meg-gondol ni. Syn. rozg'mat. Usus. G tuto Wec wo Celost'i berem rem in universum (in concre to) considero, die Sache nel me ich im Ganzen, ezt a' dol got én általlyában (egészen veszem-fel, 's meg-gonde lom. 7) interpretari, accipe re, sumere, assumere: nd men aufnehmen, auslegen: fel venni, magyarázni. Syn. wit ládat. Usus. Wiecko hore (po Nos, na Nof) bere, omni assumit (in malam parte vertit), er nimmt alles auf mindent az orrára vesz. 3 (za Zlé) brať: a) vitio ve tere, male interpretari, malam partem sumere (acc pere): übel nehmen (auslegen) roszra venni (magyarázni). ti zle (w zleg, w prewrát neg Misli) beres, id male a sumis (perverse interpretaris du nimmst (verstehest ) es übe

te azt balul magyarázod. b) moleste (aegre) ferre, übel nehnen, verdrüßlich darüber seyn: nehezen szenvedni. 8) ponere (casum), facere, fingere: annehmen den Fall jegen: tenni,hagyni.Syn. dopustit, položit. Usus. Berme (položme, dopust'me) to, ponamus, fingamus: wir wollen einmal annehmen, tegyük, hadgyuk. boh. brát, bráti. II. rec. brat fa, net8e: se conferre, ire, vadere, concedere: fich begeben (verfügen ) wohin, oder zu etwas: valahová menni, magát neki kapni. Syn. poberat fa, boh. brát e. Usus. Ram fa bere,? quo te capessis? quo intendis (vadis? wo willst du hin? wo verfight du dich hin? hová mégy? hová akarzs menni. 5ore fa brat; docet witát: niti, erigere se, surgere velle: aufschen wollen: akarni fel-kelni, emelkedni, fel- emelni magát, ágaskodni. Prov. Neberat nicemu, ke8 si neňí ftemu: si brevis es, sedeas ne stans videare sedere: nach Hof bist du zu kurz, und auf das Land zu lang: ne nyúlly aboz, a' mihez nem vagy alkalmatos. 2) se gerere, fich nehmen, sich betragen; viselni magát. Syn. utazował sa, dr3at (c. 3) nuptias facere, coniugium, (connubium) inire, matrimonium contrahere: heurathen, von Manns- und Belpersonen: háza-ágra lépni,

e-kelni. Syn. do Stawu
manjelského wstupowat. Usus.
Beri sa. Zeberú sa. 4) Va-
rie exponitur. Do Cesti (do
Poft'ete) (a brat, lectum pe-
tere (itineri se accingere). zu
Bette (zur Reise) sich begeben:
az ágyba menni (útnak indul-
1) Do neteho sa brat: ag-

gredi, moliri, occipere, suscipere aliquid: fich an etwas machen: el-kezdeni, hozzáfogni. Na ňečo sa brať: a) recipere (suscipere, assumere) in se aliquid, sich etwas ans nehmen, etwas übernehmen, annehmen, aufnehmen, valamit magára venni, reá adni magát, fel-válalni. Usus. Načo sa len na to beres? cur id in te assumis? warum übernimmst du das? miért válalod azt fel magadra? b) curam gerere, curare, curam suscipere (assumere): forgen, sich annehmen: gondját valaminek fel-venni, viselni. 5) Passive: accipi, sumi, assumi, explicari, exponi: genommen werden, vitetni, felvitetni, magyaráztatni. Syn, witládať sa, wzať fa. Usus. To sa tak brat mufi, hoc ita est accipiendum, dieß muß man so nehmen, ezt úgy kell fel-venni, érteni. Nech sa bere, gako chce: quomodocunque (in quamcunque partem) res accipiatur, man mags nehmen, wie man will, akár hogy vegyük-fel a' dolgot. III. rec. brat si (fe be). Brat (dat, wzáť) si Prácu: operam sumere (dare) fich die Mühe nehmen, valami körül forgódni, azon lenni. Zenu (manželku) si brat, ženit fa: ducere (uxorem), heurathen, sich eine Frau nehmen: házasodni, meg - házasodni. D'éwku (Panenku), wdowu si brať za manžel. tu: ducere virginem, viduam (in matrimonium): fich eine Jungfer, Wittwe zur Frau nchmen; eine Jungfer, Wittwe heurathen: leányt, özvegy aszszonyt magának házastársól venni. Muža si brať, widá. wat fa: nubere (viro), heu 1 2

ras

rathen, sich einen Mann nehmen: férjhez menni. Do Srdca ( Srdcu, do glawi) nečo fi brat: cordi sibi sumere; moveri re: sich zu Herzen nehmen, szívére venni a dolgot. eber si to tak k Srdcu, ea re non ita moveare,nimm dir's nicht so zum Herzen, azt ne vedd annyira szivedre; ne gondolly vele annyira. + brát (bráti), bral, bery fut. imp. ber et beč, v. brať. II. rec. brát fe, v. brať sa. Brataňa, ata, n. Plur. nom. ata, v. Bratraňa. Bratánča, ata, n. Plur. nom. ata, dem. ex praec. v. Bratranca.

bratancow, a, e, adj. poss. v.

bratrancow.

Bratanec, nca, m. v. Bratra

nec..

bratanski adv. v. bratransti. bratansti, á, é, adj. v. bra= transti.

Bratanstwi, á, n. v. Bratranstwi. Bratek, tka, m. dem. ex Brat, v. Bratríček.

Brater, tra, m. v. Brat. braterti adv. fraterne, brüderlich, atyafiú-képpen, atyafiságosan. Syn. pobraterski, bratiti, pobrátiti, boh bratrsti. brateriti, á, é, adj. fraternus,

Bratí, á, n. v. Bráňí. Bratiček, čka, m. dem. v. Bran tríček.

bratićkow, a, e, adj. poss. v. bratričkow.

Bratit, a, m. dem. v. Brattit. braticow, a, e, adj. poss. v bratrićkow.

Bratisek, ska, m. v. bratríček. bratistow, a, e, adj. poss. v. bre tričkow.

bratow, a, e, adj. poss. fra

tris, dem Bruder gehörig: test véré, bátyámé, ölsémé. Syn bratrow, boh. bratrů et úw Usus. Bratowa Žena, fra tria, ae, f. Test. des Bruders, Weib (Frau), ángyom, bá tyám vagy ötsém felesége. † Bratt, a, m. v. Brat. Bratraña, ata, n. Plur. nom ata: patruelium proles, G schwisterkindskinder, atyafi gyer mekeknek gyermerki. Syn Brataña, boh. Bratráňe. Bratranča, ata, n. Plur. nom ata, dem. ex praec. Sy

Bratanča.

bratancow, a,e, adj.poss. patrue lis, fratruelis (genit.) dem Va ters Bruderssohn (dem Better) ge hörig, atyám ölsinek vagy bát tyának fiáé. Syn. bratancou † Bratráňe, été, n. Plur.nom Bratráňata, v. Bratraňa. Bratranec, nca, patruelis. Svel frater patruelis Cic. fratrue lis Hieron, patrui filius: de Vaters - Bruderssohn, Better atya ötse vagy báttya fia. Sy Bratanec, Stričenec, stričn Brat, otcowého Brata Sir Plur. Bratranci (Bratanci Stričenci: fratres patruele Pandect, fratrueles Hiero patrueles. Svet. die Bettern zweier Brüder kinder, Geschw sterkinder, wenn die Väter-Bri der find: két testvér fiakna

atya

(atyafiaknak) gyermeki. Syn. Shitni Bratri, dwoch Bratow Sini. 2) Matruelis, is, m. Pandect. e fratre matris filius: Mutterbrudersohn, meiner Mutter Bruderssohn: anya báttya vagy öttse fia. Syn. ma feriného Brata Sin, Ugčenee, boh Sestčenec. Aliud est. Sestrenec, Sestrenci. Bratranica, i, f. patruelis Soror Pers. patrui filia patruelis (fratruelis), is, f. vulg. patruelissa, fratruelissa: des Vaters - Bruders - Tochter, alya otse vagy báttya leánya. Syn. Strilenica, stričná Sestra, Bratanica, otcowého Brata Cita. 2) Matruelis, is, f. Pandect. e fratre matris filia: Butter Bruderstochter, meiner Nutter Bruderstochter: anya battya vagy öttse leánya. Syn. materiného Brata Céra, ug. čenice, boh. Sestřenice. Aliud est. Seftrenica.

=

i,

Bratríť, a, m. dem. v. Bratríček. bratrítow, a, e, adj. poss. v. bratričkow.

Bratrijek, ska, m. dem. Y. Bratriček.

bratristow, a, e, adj. poss. v. bratričkow. bratrow, a, e, adj. poss. v. bratow.

bratrski adv. v. braterski. bratrstí, á, é, adj. v. bratersti.

Bratrstwi, n. v. Braterstwi. † Bratrstwo, a, n. v. Braterstwo.

+ bratrů, et ůw, owa, owo, adj. poss. v. bratrow. bratiti adv. v. braterski. bratstí, á, é, adj. v. braterfei. Bratstwi, á, n. v. Braterstwi. Bratstwo, a, n. v. Braterstwo. Braw, a, m. porcus (mascu

lus), maialis, sus, suis, m. das Schwein, männlichen Geschlechts, besonders ein ver= schnittenes: sertés, ártány, heréltt Kan. Syn. Brawec, boh. Wepř. Usus. Diwoki Braw, aper (sylvestris) Cic. ein wildes Schwein, vad disznó, erdei. Rrmní Braw: na Sad= to chowani: porcus saginatus, das Mastschwein, hizlaltt ártány. Uhriwi Braw: grandinosus, finniges Schwein, görtsös (tsomós) ártány. Clewis mistowani (nerezani) Braw: v. Ranec.

+ Braw, a et u, m. v. Rrsel Owec.

Bráwání, á, n. nom. Verb.

ex seq.

bráwať, al, ám, freq. ex brat: solere accipere, pflegen zu nehmen, szokni venni. II. rec. bráwat fa, freq. ex brat fa. Bráwáwání, á, n. nom. Verb. ex seq.

Στάσ

bráwáwať, al, ám, freq, ex brawat. II. rec. bráwáwat fa, freq. ex bráwať sa. Brawčár, a, m. negotiator suarius (suillus) porcinarius Plaut. Schweinhändler, disznokkal (sertésekkel) kereskedő: 2) suillac carnis distractor, Schweindler, hentes. brawčárčin, a, e, adj. poss negotiatricis suariae, der Schweinhändlerinn gehörig, sertéssel kereskedőnéé.2) distractricis suillae carnis, der Schweindlerinn gehörig, hentesnéé.

Brawčáreňi, á, n. v. Brawcárstwi.

brawčárit, il, ím V. I. imp. car. poreis (suibus ) negotiari, ein Schweindler seyn, den Schweinhandel treiben: sertéssel (disznóval) kereskedni. 2) suillam distrahere, suilla negotiari: ein Schweindler seyn, die Schweindlerey treiben, das Schweinfleisch verkaufen: henteskedni.

Brawlárka, i, f. negotiatrix suaria (suilla), die Schweinhändlerinn, disznóval (sertéssel) kereskedő aszony. 2) distractrix suillae, die SchweindIerinn, hentesné. brawčárow, a, e, adj. poss. negotiatoris suarii, dem Schweinhändler gehörig, sertéssel (disznóval) kereskedőé 2) distractoris suillae, dem Schweindler gehörig, hentesé. brawčársti adv. more negotiatoris suarii, fchweinhändlerisch, sertéssel kereskedő módjára. 2) more distractoris suillae carnis, schweindlerisch, hentes módjára. Syn. pobrawčárski. brawčárstí, á, é, adj. negotiatores suarios (suillos) adtinens, die Schweinhändler betref= fend, sertéssel kereskedöket illető, azokhoz tartozandó.

2) distractores suillae concer nens, die Schweindler betreffend hinteseket illető, hozzájok tartozandó. Brawčárstwí, á, n. negotiatic suaria (suilla), der Schwein. handel, die Schweinhändlerey sertéssel (disznóval) való ke reskedés. 2) distractio suil lae, negotiatio cum suilla die Schweindleren: henteskedés Syn. Brawčáreňí. Brawček, a, el wečka, m. den porcellus, ein Schweinchen ártányotska, sertésetske, boh Wepřik.

brawč, á, é, adj. v. seq. brawlow!, á, é, adj. suilla Liv porcinus, a, um: schwei nen, von Schweinen, Schwein sertésből (disznóból) való, bol weptowi. Usus. Brawiow maso, v. seq Brawłowina, i, f. suilla (scu caro), ae, f. Plin. H. N porcina: das Schweinfleisch schweinenes Fleisch: disznó hú boh. Weptowina, weptov maño.

Brawčowinka, i, f. dem.ex prae Brawec, wca, m. V. Braw Brawček.

brawow, a, e, adj. poss. por

maialis: dem Schweine gehöri ártányé, heréltt kané, dis nóé, sertésé. Brázda, i, f. sulcus, i, n Cic. lira, ae, f: Colum. su camen, inis, n. Apul. die Fu che, barázda. Syn. Or, Rozo boh. Rozhor, Rozwor, Wo Usus. Brázdi robit, v. bre Sit, orat. Brázdami, Brázdách: Bra3Sát: sulcatim, lirati Colum. furchenweise, barázdá

ként.

Bráz