behti, á, é, adj. Brňská Rosela, v. Brň. Brňská Reťaz, torques squamatus, Panzerlette, pántzél-lántz. Brňské Rolečká (Obručki), squamae in lorica: Panzerringe, pántzel-gyűrčk. Syn. pancitowi. boh. pancitowí. Brocet, ita, m. dem. ex Brot. Bro8, u, m. vadum, i, n. Caes. Ovid. vadus, i, m. Sallust. Fragm. natatile, is, n. die Furt, an einem Wasser, das Was denert; seichtes Wasser, seichter Ort im Wasser, wo man zu Fuse durchgehen kann; Untiefe: lábblo (gázló) hely, által – járó, tsekély víz, zattony. Syn. Prúd. 2) natatio, fluctatio, fluctuatio, nis, f. die Schwem me: úszás, úszkálás, úszkáló. Brodce, dcú, n. plur. dat. dcum, v. seq. Broder, dea, m. Brodecium, Brodes, ein Städtchen im Bunzlauer Kreise: Brodetz, morva mezi város. 2) v. Broditel. Brodení, á, n. v. Brdnutí. 2) proluitio, lotio, natatio, das Ememmen, z. B. der Pferde, Chafe úsztatás. Syn. Rú-· : brodní, é, é, adj. vadus, Cic. vadosus, a, um: Caes. Plin. H. N. seicht, durchzuwaden: lábolható, meg lábbolható, tsekély, sekély. Syn. brdní, brdliwi, prebrdliwí, brodliwí. Brog, u, m. v. Bog, Brogeňí, á, n. v. Bogowání. brogit, il, im, V. I. imp. brog; v. bogowat. Usus. Raždí pro ti mne brogi: cuncti in me insurgunt, adversum me pugnant: jederman streitet wieder mich: mindenik fel zendül (fel támad) ellenem. Brogíwáňí, á, n. Nom. Verb. ex se7; brogiwat, al, ám, freq, ox brogit. Brogowání, á, n. Nom. Verb, ex seq. v. Bogowání. brogowat, gowal, gugem V. I. imp. gug, v. bogowat. Brot, u, m. grando (frustula) plumbea, strategema, atis, n. Schrot, zum Schießen; serét. 2) peripsema, atis, n. reiiculum, i, n. quod reiectum est: Auswurf, was ausgemerzt ist: meg hánytt(meg-vetett,a többi közzül ki- hánytt) dolog. Syn. Odhod, Odhodek, Wihod, Wihodek, Gdwržek, Zawr. žek. boh. Brat. Brokina, i, f. ovis, reiicula (elustrata, reiecta), Märzschaf, ausgemerztes Schaf: meg-hánytt juh, Syn. Wihosená Owca, boh. Brakine. Nom. Plur. Brokine, genit. Brokin; re iiculae oves, ausgemerzte Schas fe, meg-hánytt juhok, brotowani, á, é, p. c. reiectus, elustratus, a, um: ausgemerzt: meg-hánytt. Syn, wihodeni, wimustrowani. brosit, il, ím, V. I. imp. bros. Etobitel, a, m. vadator, is, m. ex seq. irosimat, al, ám, freq. ex bro II. rec. brosimat (a, ex brosit fa. Sit. freq. Tom. I. Brokowání, á, n. reiectio, elustratio, nis, f. das Ausmer zen, Ausmerzung, meg-hányás, ki - hányás. Syn. Wihosení, K Wi Wimustrowáňí, boh. Brako wáňí. : brokował, kowal, kugem, V. I. imp. tug: reiicere, eiicere, elustrare ausmerzen: meghányni, ki-hányni. Syn. wibo8it, wimustrowat. boh. bratowati. Brotowáwání, á, n. Nom. Verb. ex seq. boh. Brakowáwáňí. brokowáwať, al, ám, freq. ex brotowat. boh. brakowáwati. brotowi, á, e, adj. pro stratagematibus, für Schrot, seritnek való. Usus. Brokowa Flin ta, v. seq. Brokownica, i, f. sclopetum stratagematibus (frustullis plumbeis) emittendis: eine Schrotbüchse serét puska, flinta. 2) pixis pro stratagematibus. Schrotbüchse, Schrotbeutel, serét-zsatskó. † Brokownice, f, idem. Brona, i, f. equus albus: Schimmel, ein weißes Pferd: fehér ló. Syn. bili Roň, Beloň. boh. Brůna. Usus. Tento Rot, boh. Letos) swati Martin na Brone prifel boh. (na Brůne přigel) hoc anno in festo S. Martini ninxit: heuer fiel um Martini Schnee: az idén hó esett szent Márton napján; szent Márton fehér lovon jött ebben az esztendőben. + Broskew, twe, f. v. Breskiña. t brostwowi, á, é, v. breskiño, wi. † Brotan, u, m. v. Drewina, Drewinka. † brotanowi, á, é, v. drewintowi, Stewinowí. Brflen, u, m. evonymus (os), i, f. Plin. H. N. evonymus europaeus Lin.Spinndelbaum, Pfaffenkappelholz: hályog-fa, pap-süveg-fa. Syn. Rňazo wi Siráčet. Aliud est Cer, Plotoč et Drmek. Brsten, u, m. idem. brflenowi, á, e, adj. von Spin delbaum: hályog - fából (pap süveg fából) való. brflenowi, á, é, adj. idem. á, ́é, brst', brdel, br8em, V. I. imp. br8, v. brdnúť. Bručání, á, n. v. Brnčáňí. bručať, čal, čím, V. I. imp. bruč. v. brnčať. † Brúček, čka, m. v. Chrústek. † Bručení, n. v. Brnčání. bruceti, čel, čim, v. brnčat. Bruch, a, m. v. Brucho. boh. Beich. Prov. Bruch plní, t Učeňú neňí snadní (neňí schop, ní, nerad sa učí): plenus venter, non studet libenter: ein voller Bauch, lehrnet nicht ger ne: a' hol jól lakott a has, ott nem kell a' tanulás. Brucháč, a, m. ventriosus, ven trosus, ventripotens, tis: Groß bäuchig, ein Dickbauch: nagy hasú. boh. Břicháč. Bruchán, a, m. idem. bruchati, á, é, adj. ventriosus a ventricosus, ventrosus, um; ventripotens, tis; ma gnum habens ventrem: grof bäudhig: nagy hasú, hasas. bol břichati, m'echati. Usus. Bru chati Oflit, asellus ventrico: sus, Bolchkehling, Dickbauche ter, hasas szamárotska. Brucho, a, n. venter tris, m uterus, i, m. der Bauch: ha méh. Syn. Bruch, Siwot. bol Brich, Břicho. Prov. Na Bu co si lahnút, a Chrbtem ( prikrit (oset): male iacere carere lectisterniis: übel liegen rosz ágyon feküdni. Utež U cha, nadstaw Brucha: mis riam miseria iuvare (plicare Versuram facere Terent. Sache nicht besser machen; ni besser dran seyn: a szegénysé get szegenységgel pótolni. dó 1 más dósága meg-fizetéséért adósságba verni magát. Bruchopás, a, m. v. seq. Bruchopáset, sta, m. ventri deditus, ventri dans operam, ollaris Deus: Bauchdiener: hasának szolgáló, boldog aszszony katonája. Syn. Brucho. pes, Witrimiska, Zráč. boh. Blichopáset. Usus. Bruchopás tem bit, duci ventre, gefräst Brút, a, m. v. Chrust. fi fen, tsak a' hasnak szol-† Brúkáňí, n. v. galai. 2) parasitus i, m. gnatho, nis, m. Schmarotzer, Tel lerlefer: tányérnyaló, hizelkedo. Syn. Satintár, Podlizač, Poglebňít. um: schmußig unrein: szennyetske, rusnya, utálatos, szennyes. Syn. brudowati spinawi. brudowate, adv. v. brudnate. brudowati, á, é, adj. v. brud. natí. Brudnatost', i, f. squalor, squaliditas, tis, f. schmutzige Be schaffenheit: szennyesség. brucit fa, il fa, im fa, V. P. imp bruč fa: virere, frondere, virescere: grünen: zölde Bruciwání, á, n. Nom. Verb. Reptání, Stamráňí. Dudláňí † brúkati, al, ám, v. dudlať, † britaw'e, adv. v. dudlawe, lawi, reptawi, stamrawi. ex seq: bručiwať, al, ám, freq. ex bručat. II. rec. bručíwat sa, frey. ex bručiť sa. Brus, u, m. sordes, squallor, squalor, illuvies: der Schmuz: szeny, szenny, motsok, otsmányság. Prov. To ge twog Brud. Stwogeg Wihni (Rudine) to wiflo: ex tua officina prodiit: du bist der Urhe† ber davon te kezedszennye. brudnate, adv. sordide, squalide, squallide: schmusig: szennyesen, motskosan. Syn bru Sowate, spinawe. Brudnateni, á, n. sordescentia: das schmusig werden: szennyesedés, szennyesülés. Syn. Spinaweňí. brudnateť, tel, tím, V.I. imp. Onet: sordere, sordescere, obsordere: schmußig werden: Szennyesedni (-dem, nyes vagyok). szen brunátní, á, é, adj. idem. Bruncwit, u városa. brudnati, á, é, adj. sordidu- † Brunswit, u, m. idem. lus, sordidus, squalidus squallidus, maculosus, sentus, a, Bruf, a, m. cos, tis, f. Wegstein, fénkö. Syn. Točenec. 2) K 2 8a saxum politorium, cos: Schleifstein, köszörü-kö. Syn. Ofla. Brusar, a, m. cotarius, qui cotes. vel litoria saxa elaborat, aut vendit: der die Weß= steine oder Schleifsteine macht, oder verkaust: köszörü követ áruló. 2) acre factor, politor, is, m. Schleifer z. B. des Mesfers köszörülö, köszörüs. vulg. Slagfer. 3) v. Bludár. † Brusat, e, m. idem. Brusarka, i, f. politoris uxor, des Schleifers Weib; die Schleiferinn: köszörülöné köszörűsné, köszörülő felesége. 2) v. Bludárka. + Brusačka, i, f. idem. Brusarňa, i, f. v. Brusnica. Brúset, stu, m. dem. ex Brus : coticula, ae, f. ein kleiner Webstein, fén-követske. Syn. Brúsík. brúsení, á, é, part. const. acrefactus, politus, a, um: ge schärft, geschliffen: köszörültetett, köszörültt. Brúsení, á, n. acre factio, politio, nis f. politura, ae, f. das Schärfen, Schleifen, die Schleifung: köszörülés, ékessen tisztitas. boh. Brúseňí. 2) v. Blúsení, vagatio. + Brúsení, n. idem. Brúsít, u, m. v. Brúsek. Brusisko, a, n. contempt. et exagger. ex Brucho: magnus venter, ein großer Bauch: nagy has. ventriculus, uterculus, 1, m. das Bäuchlein, hasatska. boh. Bristo. Bruslek, u, m. pectorale, mamillare, tunica inferior, colobium, i, n. die Weste, das Leibchen, der Koller, Collet, Bekleidung ohne Aermel: bruszli, lajbli, mely fedél, melegző, melyre - való. Syn. Lag blit. Aliud est Mantlik. Bruslice, lic, f. v. Brusnice. Brusliček, čtu, m. dem. ex seq. Syn. Lagblíček. Bruslik, u, m. v. Bruslek. Brusnica, i, f. substaculum cotis, ein Gestelt, worinn der Schleifstein gedrehet wird, Schleißtrøg: köszörű válú. Syn. Tos čenec. † Brusnice, f. idem. Brusnice, nic, f. plur. acidarum baccarum in herbis pratensibus crescentium species. Brúsňík, a, m. v. Brusar. Brwa, i, f. cilium, i, n. die Augenwimper, szem-héja. Syn.. Chlupi na Wrchu Oka. Brwento, a, n. dem. trabecu la, ae, f. tigillum, i, n. fleis ner Balken, szál - fátska. boh. kladka. Brwno, a, n. trabs, bis, f. tignum, i, n. der Balken, der Etamm eines Baumes, ohne Rücksicht der Aeste, fie mögen noch daran oder abgehauen seyn: szál-fa. boh. Brewno, Klas da. Prov. Winm prw Bts wno z Oka wlastného, tak buSef moct wiňať mrwu z O= ta Bratra twého: ejice prius trabem de oculo tuo, ut valeas ejicere festucam ex oculo fratris tui: ziehe erst den Balken aus deinem Auge, dann kannst du den Splitter aus dem Auge deines Bruders ziehen: vesdki elöször a' gerendát a' szemedből, és akkor lássad, hogy hogy ki vegyed a' szálkát az atvád fia szeméből. W cúdzem Oku Mewu (Ost'inu) hledás, Brwno w twogém newisis: ipse trabem ignorans, festucam cernis amici. Medice cura te ipsum, v. os. Ti sam wtip fa, za of chit sa. 2) v. Trám. brwnowi, á, é, adj. trabem adtinens, tignarius, a, um: Holz, den Balken betreffend : szál - fához - való. boh. Fladní, Brwnowá Sekera, i. e. Pántot: securis lignaria, de Holzart, öreg fejsze. boh. Aladnice, kladní Sekera. Bt, u, m. impedimentum, obstaculum, i, n. remora, ae, f. das Hinderniß: akadály, akadályoztatás. Syn. Brza, Prekážka, záwada, Záwad. Usus. Žáden Brz není w Stawe, od tohoto Predsa wzate mna odwrátiť: nullo impedimento ab hoc proposito dimoveri possum, semmi a kadály meg nem változtat † brzo et brzi, adv. comp. dříw, driwe, dtíwegi, super. neg. dřív, negdříwe, negdříwegi, v. ftoro. 2) v. uf 2-do Nro. brzowati, á, é, adj. venosus, virgatus, a, um: maserig, Z. B. Fleisch, Holz, eres. Bubák, a, m. manducus, i, m. Plaut. Popanz, Popelman: kókós, kivel a gyermeket ijesztik, hogy meg-eszi. Syn. Bu bus, Strasidlo. hattya a szándékomat. bri conj. v. ano, ba Nro 1-0 i welmi. Biz, i, f. v. Brz. 2) vena, Tirga, ae, f. Maser, Áder oder Streif im Fleische, am Holze: ér. brzce adv. v. hnes, náhle. ticle, foro. Buben, bnu, m. tympanum, i, n. die Trommel: dob. Usus. Polokruhli Buben, tympanum semirotundum, die Paucke, félig kerékded doh katona dob. a Buben userit, R. P. Oheň: indicare aliquid sonitu tympani, v. g. túmultum incendiarium; proclamare propalare: trommeln z. B. Feuerlärmen; austrommeln, auspauken, ausschreien, ofa fenbahren, kundmachen dobra ütni, verni; ki-dobolni, ki-kiáltani, kijelenteni. Plur.Nom. Bubni, gen. bnow. tympana, orum die Trommeln, die Paufen: dobok. Prov. Na Zagáce z Bubni chosit: aliquid agere palam. Perturbas feram. Non tundit nervum, qui vult transfigere corvum: etwas öffentlich thun: valamit nyilván tselekedni. A' ki varjat akar löni nem pengeti kéz-iját. Nem pengeti az íjat, a' ki madarat akar löni. 2) Bubni w Rartách: die Schellen, in Karten: kártya játékban a' tök. 3) w llchu: tympanum auris: die Trom miel des Ohrs: fül - dobja. 4) cylindrus, Trommel, ein Cylinder hömpölygő, hempergö. Ca tawu, cylindrus ustorius, Trommel zum Kaffeebrennen, kávé hempergö. Bubenček, ectu, m. dem. ex seq. Brzita, i, f. dem. ex Brza, t. P. Brzecka w Mase. venula, virgula, ae, f. Maserlein: eretske. Ergoneni, á, n. Nom. Verb. teq. v. mastrteňí. bragonit, it, im, V.I. imp. brz gon v. mastrtit 2. Nro. brzi, adu. v. brzo. 7 brzitto, adv. dem. v. raňúč to. tbrati, á, é, adj. v. náhlí, pospesní, richli, stori, spes |