Usus. Dnes fem málo spal, porád sem sa busil: hodie parum dormivi, saepius somao solutus sum: ich schlief heute wenig, ich wachte alle Aus genblicke auf: ma keveset aluttam, gyakran fel- serkentem. Budiwani, á, n. nom. Verb. ex seq. dusiwat, al, ám, freq. ex bus Sit. Il.rec. busiwat sa, freq. ex busiť sa. Budta, i, f. dem. tabernula, casula, ae, f. tuguriolum, i, n. eine kleine Hütte, das Hüttden: kunnyótska, kalyibátska. busto conj. v. bus. bu8, budúci, á, é, part. fut. temp. futurus, proximus, posterus, a, um; insequens, tis: fünftig, nichtfünftig: jövő, következendő, azután (leg-közelebb) való, léendo. Usus. Bus dúcu Cedelu (boh. přisti Ne Seli), futura Dominica, proximo die dominico (solis); fünftigen Sonntag, jövö (következendő) vasárnapon. Prov. budúcé Weci sa starat: ultra peram sapere Lucian, cogitare de crastino. budúci adj. omn. gen. idem. bubuche adv. inposterum, po bu8že conj. sive, seu: mögen, akár, Syn. bu8. Usus. Bus že geme, neb pigeme: sive edamus (manducemus), sive bibamus: wir mögen effen, oder trinfen: akár együnk, akár i gyünk. Bugáček, čka, Bugáček, čka, m. taurellus, parvus taurus: das Stierchen, ein junger Stier: bikátska, kis (fiatal) bika. Syn. Bugáčik. bugačí, á, é, adj. taurinus, taureus, a, um: Stier, dem Stier betreffend; bikából -való. Usus. Bugacé maso, v. Bugačina. Bugáčiť, a, m. dem. v. Bugáček, Bugačina, i, f. caro taurina, Stierfleisch, bika - hus. Syn. bugačé maso. Bugačisto, a, n. contemt. et exagger. ex seq. Bugák, a, m, taurus, i, m. ein Stier, bika. Syn. Bit, vulg. Bulo. Prov. Us Bugár do gaga odesel. usswog swo gu zanechal: abiit et taurus in sylvam Theocr. Veterem amicam deseruit amasius: die alte Amantinn hat schon der Echaß verlassen, a' régi mátkáját el-hagyta már a szeretö. Pod Bugákem Tela hledás: asini vellera quaeris, vom Esel willst du die Wolle bekommen, ökör alatt - is borjút keressz. Par. Páp. Tela pod Bugákem hledá. ́I galoweg krawe (Bugakowi) Tela bipodstrčil: v. galowi. † Bugla, i, f. v. Ropa, Stoch. * Buğel, ğlu, m. v. Praclit. * Buğlar, a, m. v. Praclikár. 2) v. Ropár, Stohár. * v. praclikárčin. Buğláreňí, á, n. v. Practitárení. stea, posthac, deinceps.in * buğlárčin, a, o, adj. poss. futorum: fünftig, künftighin, ins fünftig, az után, ez után, annak (ennek) utánna, osztán. Syn. nabuduce, pozatim. budúcní, á, é, adj. v. budúcí. * buğlárit, il, im V. I. imp. ģlar: v. praclikáriť. Buģ. * Buģlárka, i, f. v. Praclikár ta. *buğlárow, a, o, adj. poss. V. praclikárom. 2) v. kopárow, stohárow. Buğlarowání, á, n. v. Praclikáromání. *buglátował, rowal, rugem, freq. ex buğláriť, v. praclitárowat. * buglársti adv. v. praclikárski. * buğlárstí, á, é, adj. v. pra= clikárstí. * Buğlarstwo, a, n. v. Praclikárstwi. * Buğlíček, čku, m. dem. V. Praclíčiček. * Buğlik, u, m. dem. v. Pra- * Buğlisto, a, n. v. Pracliči- Bugnatost', i, f. v. Bugnost' geil muthwillig : ni. bugni, á, é, adj. petalcus, la scivus, protervus, lascivibundus, a, um, petulans, petulciens, tis: geil, muthwillig frech fajtalan, buja, bujalkodó, tsintalan. Syn. (wéwol ni, swémiselní. 2) de arboribus: luxurians. tis: geil, ven Bäumen, Gewächsen: bimbozó, levelező. Syn. bugnatí. 3) ferox, cis; ferociens, tis: mut hig, munter, wild, z. B. cin Pferd: szilaj, vad. Bugnost', i, f. protervitas, tis, f. protervia, petulantia, lascivia, ae, f. der Muthwille, die Muthwilligkeit, Frechheit: tsintalanság, fajtalanság, bujaság. Syn. Swéwolnost', Swimis felnost. 2) de arboribus: luxuria, ae, f. luxuries, ei, f. Geilheit, der Bäume und Ge wächse: bimbózás, levelezés. Syn. Bugnatost. Usus. Tra wi Bugnost', in herba luxuries Cic. 3) ferocia, insolentia, ae, f. ferocitas, tis, f Muthigkeit, Munterkeit, Wildheit: szilajság, vadság. † Bůh, gen. Boha, v. Boh. But, u et a, m. fagus, i, f. Caes. fagus, us, Virg. die Buche, der Buchbaum: bik-fa, bük-fa. v. grab. Čerweni But: fagus sylvatica Linn. Rothbuche: vörös bik-fa. Syn. Bukew, Bukwa, Prov. Zdiawi, gako Buk: sanior est pisce: frisch wie ein Fisch: olly egeszséges, mint a' hal, mint a' mak. Bukáč, a, m. onocrotalus, i, m. Plin H. N. Pelecamus 0nocrotalus Linn. anser nivis Klein. Schneegans, Kropfgans: vizi bika, vizben szamárul böffentő madár. Syn. wodné Tela. 2) Nočňí Bukáč, Ardea nycticorax Linn. Nacht rabe, Nachtreicher: éjjeli holló. Bu Butil, a, m. baucalium, i, n. bombylius, i, m. Plin. H. N. poculum maius: Bokal, Bo= cal, Pocal; ein großes Trinkglas zum Bewillkommen: nagy pohár. Syn. Botál, weľkí serratula (purpurea), betonica officinalis Linn. vettonica, ae, f. Plin. H. N. Beto= nie, Betonienkraut : betóniafü seb fü. Aliud est, Pretržník, et Stozrnečko. Pohár (welká Sklenica) k† Bukwice, f. idem. prænému priwítáňú. Bukání, n. v. Chrochceňí. † Bútení, n. v. 5úťáňí. † bukati, al, ám, v. chrochtať. 2). Rričat gato nočná So tawat. † búkáwaťi se, al se, ám se, v. Súkáwať sa. Butew, twi, f. v. Buk. Butow, a, m. sylva bohemici circuli Beraunensis, ein Wald im Berauer Kreise: bizonyos erdo teh országban. Butowi, é, n. v. Bučina. butowi,,, adj. fageus Plin. H. N. faginus, fagineus, a, um Cato. büchen, aus Büchenbolje, ten Büchen: bik - fából Vala Butowe Drewo, v. seq. Butowina, i, f. lignum faginum, das Büchenholz, bik - fa. 2) tak tečené Stanowisčo, Bukowina portus: Bukowina: bakovár, bukovina, kikötö hely. Butowka, i, f. i. e. bukowá Suba: fungus fageus, der Bübük (bik) - fa gomba. Butwa, i, f. v. But. Butmica, i, f. glans fagina, Bucheichel, Buchnuk, bik-mak. Syn. butowa Salus. 2) 3e fina: a) bila Bukwica: v. Pronicta, b) Čerwená (brus natná) Butwice, betonica Bukwička, i, f. dem. ex Bukwica. Búla, i, f. tuber, is n. tumor, † Búle, f. idem. * Bulo, a, m. v. Bugát. a, um: voller Beulen: tsomós, fel-dagadtt. Bunda, i, f. rheno (reno), nis, m. Caes. Leibpelz, Leibbelz, Leibrock, Pelzrock, Belzrock, Pelz, Pelzkleid, Pelzkleidung Bunda: bunda: Syn. podsiti kožuch, boh. prsní plíset. Wičá Bunda, i, e, wlčúra, wlčí kožúch: Cuba, Suba: pallium pelliceum lupinum, rheno lupinus, lupina, palla, ae, f. die Schaub, Wildschur, der Wolfsbelz, Wolfspels: farkas bunda, farkas börből-való suba. Bundečka, i, f. v. Bundička. Bundica, i, f. v. Bunda. Bundička, i, f. dem. ex praec. Bunsisto, a, n. contemt. et exagger. ex Bunda. Bú Búra, e, f. úsitatius dem. Búr ta, boh. Búče. Búrač, a, m. destructor, is, m. Niederreißer, rontó, omlitó. boh. Botič. burací, á, é, adj. disjectivus, disjectorius, a, um: zum Einreißen dienlich, le-vonó, rontó, omlító. Syn. wálací, boh. boticí. Usus. Búrací 5ak, uncus incendiarius, hama, ae, f. Plin. Ep. Feuerhacken, zum Feuerlöschen: tsaklya, ház - fedél le-vonó öreg horog. Búrací Ruf, ballista, catapulta, ae, f. Belagerungsgeschüß, szám szeréj. búraní, á, é, p. c. destructus, dirutus, disiectus, disturbatus, ruinatus, a, um: einge riffen, niedergerissen, eingebrochen: el-rontatott, le- döntetelt, rakásra omlított. Búráňí, á, n. destructio, diruitio, demolitio, disjectio, disturbatio, ruinatio, nis, f. das Einreißen, Niederreisen, Einbrechen: el-rontás, le-döntés le-rontás, le-vetés, rakásra omlítás. Syn. Rúcáňí, Wάláňí. boh. Bočeňí et Búrání. 2) luctatio, nis, f. das Ringen küszködés, bajlódás, tusakodás. Syn. Pasowání, mordowáňí. búrať, al, ám V. I. imp. tag: diruere, destruere, demoliri, ruinare, disturbare, disjicere, aequare solo: einbrechen, nie= derbrechen, einreißen, niederrei= fen, von einander reißen, z. B. ein Haus, Gebäu: (földig) le-rontani, le-dönteni, le-omlítani. Syn. túcať, wálat, boh. bočiti et búrati. II. rec. bútat sa ruere, corruere, la bi, collabi: einstürzen, einfallen, zusammenfallen: le esni, le-omlani, le- roskadni, dölni. Syn. túcať sa, wálať sa, boh. bočit se et búrat (e. 2 luctari, ringen, küszködni bajlódni, tusakodni. Syn. pa sowat sa, mordował sa. Búratel, a, m. v. Bútać. Búráwáňí, á, n. v. nom. Verl ex seq. boh. Botíwání. búráwať, al, ám, freq. ex bu rat, boh. boříwati et bút wati. II. rec. búráwať ja freq. ex búrať sa, boh. bot wati se. † Búče, e, f. v. Búra, Búrk‹ Burdár, a, m. veruutum, i, Caes. Spick, Wurfspieß, spi ziges Gewehr: vasas dárda,k pia. Syn. Ropiá, Rončár Sudlica, boh. Rončit, Sul lice. Burdit, e, m. idem. búrení, á, é, p. c. turbatus, um: beunruhigt, bestürzt gemacht fel-háboríttatott. Búreňí, á, n. tumultuatio, ni f. tumultus, strepitus, ûs r das Lermen, Poltern, Run peln: zenebona, zendülés zerdülés, tsatépaté, zűrzava fel-háborodás. Syn. Búchán Lomoteňí, Trésřání, Tresko 2) sollicitatio (provocatio) seditionem, das Empören, i gerlés (izgatás, kisztetés) zenebonára (fel-háborodásr fel-támadásra). 3) turbatic conturbatio, nis, f. Beunt higung, Bestürzung: fel-háb rítás, öszve vesztés, zár zavarás. Syn. Nesnaseni, fpokognost. Usus. mori (Moru) Búreňí, aestus m ris (marinus), der Ungestü des Meers, Ébbe und Fluth tenger habzása (járása). † Búčení, n. idem. Burgund, u, m. Burgundia, a f. Bourgogee, Burgund, Bu gundia tartomány. Syn. bu gundská Zem. Burğundčan, a, m. burgundi nis, m. ein Burgunder, burgandiai ember. burgundčančin, a, e, adj. poss. burgundae, der Burgunderinn gehörig, burgundiai aszszonyé. Burgundianka, i, f. burgunda, burgundica femina: eine Bur gunderinn, burgundiai szony. asz burgundianow, a, e, adj. poss. burgundionis, dem Burgunder gehorig, burgundiai emberé. Burgundia, e, f. v. Burgund. burgund ti adv. burgundice, burgundijch, burgundiaúl. burgund ti, á, é, adj. burgundicus, burgundiacus, a, um: burgundisch: burgundiai. Usus. Burgundiká Zem, v. Butgund. Burgundité wino burgundicum vinum, Burgunderwein, burgundiai bor. Burgundstwo, a, n. collect. burgundiones, die Burgunder, burgundiaiak. Burić, a, m. concitator, turbator, is, m. Aufrührer, Aufwigler: kisztető, fel - háboríto, fel-indító. Syn. Nawad 3a, Podwodník. 2) v. Busitel. t Butić, e, m. idem. em= búrit, il, ím V. I. bur: strepere, tumultuari, rumpeln, peltern, lermen, zenebonát indilani, zendülni, zenegni zörögni, zörgetni, lármázni. Syn. buhat, lomotit, Lomot robit trétat. 2) ad seditionem movere, excitare, sollicitare, commovere : piren Aufruhr machen: fel-háboritani, fel-indítani, a' felháborodásra kisztetni, izgatni. Syn. zborit, zbúrať, zbútit, Bor zowichnút. 3) turbare, conturbare, perturbare: beunruhigen, bestürzt machen : fel - háborítani, szét – veszteni, öszve zürni, zavarni. 4) v. busit. II. rec. búriť sa: sedi tionem movere, sich empören, fel- háborodní, fel- zendülni, pártot ütni. 2) turbari, conturbari, perturbari: beunruhiget (bestürzt) werden: fel-háborodni, meg-búsúlni, megindulni, meg-bontatni, megháborítani. 3) v. busiť sa. Ůsus. Gato začal Pastír trúbiť, počali sa Wsecci búriť. † búčiči, il, ím, v. búriť. II. rec. butit fe: v. búriť sa. Búríwáňi, á, n. Nom. Verb. ex se [. búriwat, al, ám, freq. ex bú rit, boh. búčiwati. II. rec. búríwat fa, freq. ex búriť sa. Búrka, i, f. tempestas tonitralis (tonitrua edens, conjuncta cum tonitru) das Gewitter Ungewitter, Donnerwetter: égi háború. Usus. Búrka i8e, tempestas oritur, es fommt ein Gewitter, égi háború jön. Bútka sa schádzá, nubes tonitrales coguntur, das Gewitter zicht sich zusammen, az égi háború öszve húzódik. Ge Búrka, tonat, fulgurat es ist ein Gewitter, es donnert; es blist: égi háború vagyon; zörög az ég, és villámlik. Dnes nedám zato nič, abi sme nemali w oci Búrku: hodie noctu probabiliter tempestas erit heute kömmt gewiß ein Gewitter in der Nacht: az éjjel nyilván égi háború lészen. 2) tempestas turbulenta, procella: das Ungewitter: szélvész, fergeteg, háború. Usus. Mor fká (na mori) Búrka, procella, tempestas maris (maritima): Ungewitter auf dem Meere, tengeri szélvész, háború, fergeteg. Wetrowá Búrka inac Wichor: turbo, inis, m. der Wirbel, Wirbelwind, Sturmwind, forgó szél. 3) seditio, nis, f. Aufruhr, Empörung, Auf |