seleni, á, é, p. c. integratus, expletus, suppletus, a, um: rgant, egészittetett, helyre állatott, meg-újíttatott. v. wi celení. Lelení, á, n. integratio, Ter. expletio, supplementum: Er ganjung, egészítés, helyre állatás, neg újítás. v. Wiceleňí. Celer, u, m. apium dulce (petroselinum), apium dulce celleri Italorum Tournef. Apiam graveolens Linn. Bellefi, Bellerie, Sellerie: tzeller, zeller. boh. Wpich indiánstí. Upich wodni Adam welesta win. 2) plani Celer: Sylvestre apium Sium angustifolium Linn. wilder Bellerie, vad Zeller. celtowi, á, é, adj. e dulci apio, aus (von) Zellerie, tzelleri, tzellerböl-való. und lange Nacht hat dort zuge bracht: a' nagy hoszszú éjtszakát egészlen ott töltötte. Ta Wec ge celému Swetu zná má (w Obec powedomá). Wrabce gu po Strechách roznásagú, rozhlasugú, a kričá: patent illa, in promtaque sunt omnibus: diese Saz chen (Dinge) find weltkündig, jedermann bekannt. Es wissen dieses die Kinder auf der Gassen : mindenek tudgyák ezen (ezt a') dolgot. Tudva vagyon mindennél ez a' dolog. + Celidon, u, m. v. Rrwawnit, Castowičník. † Celidonia, i, f. idem. Celina, i, f. solum, i. n. der Boden, meró (egész) föld, mellyen a' fondamentom áll; fenék-föld. Syn. celá (pes wná) zem, boh. Patro Púda 2) glacies infera (inferior), Grund cis, alsó jég. Celist, i, f. v. Cren. † celistni, á, é, adj. v. čre. nowi. celistwi, á, é, adj. solidus, a, Celesno, a, n. v. Celustník. Celesten, stnu, m. v. Čelusthit, Zahreb. celi, à, é, adj. integer, solidus, totus, a, um : ganz, gänzlich, unverlezt, unberührt: egész. Syn. Sotonali ne dottuuti, wo Celosti. Teli boží D'in spolu bu8eme: totuin diem una (simul) erimus, den ganzen Tag werden wir bei sammen seyn, egész nap egygyütt lészünk (fogunk maradai, lenni). Gá ła tu nepotrebugem celi Rok: hic mihi nunquam opus es, ich brauche bich nie hier, egész esztendő által (soha) nem kivánlak ittea Celu (trz celu) Noc sa brat: aequare ludum nocti Virg. die ganze Nacht hindurch spielen, az egész éjelt játék-* ban tölteni (folytatni) egész éjtszakákon játszani. Coc tat gek dlúhá bola, tam stró um: ganz, dicht, derb: ép, erős, köptzös, izmos, vastag. Syn. celi, dobre zawázaní, pewni, plní, udatní. celit, il, ím, V. I. imp. cel: integrare Lucret. explere supplere ergänzen: meg újitani, egészíteni, helyre állatni. II. rec. celitsa: integrascere Ter. integrari, expleri, suppleri: ganz (ergänzt) werden: épülni (lök), helyre jönni, v. wiceliť sa. celkem adv. v. bagzem. celkom, idem. celří, ά, é, adj. v. celtowi. Celto, a, n. dem. parva frons, fronticula, ae, f. das Stirnchen, kis homlok, homlokotska. wil: totam ibi, quam longa * celkowatí, á, é, adj. v. cez est, noctem exegit: die ganze, lí. cel seltowi, á, é, adj. v. celí, Celtowi Grof: integer grossus argenteus, vel cupreus, ein ganzer Groschen, egész garas. + Celná, é, f. v. mitníčka. + Celni, ébo, m. v. mítňít. + celní, á, é, adj. v. mítní. čelní, é, é, adj. frontalis, e: die Stirne betreffend, homlokhoz való, homloki. Čelní Rapitán: primipilus (primopilus) i, m. Caes. ductor (capitaneus) frontis exercitus: erster Hauptmann der Triarier, Hauptmann des Vorzugs: az elsö seregnek kapitánnya. † čelní, adj. omn. gen. v. čelní. + Celnice, i, f. v. mítnica. + Celník, a, m. v. mítň't. Celník, u, m. Zelina: symphytum (-ton), i. n. Plin. H. N. symphytum officinale Linn. solidagium, solidago, inis, f. consolida maior: Beinwell, Schwarzwurz, Schwarzwurzel, Wallwurz: nadály-fü, vagy gyökér. Syn. kost'iwal, Madownica,maduňica, Zwalnít, boh. Swalňít. Aliud est: Cernohlawet (u), Iwa, Lomikameň, mágowi et Wisoki Trank. Čelník, u, m. Zelina: plantago lanceolata, Linn. Spigwegerich, hegyes úti fű, bárány nyelvű fü, ugorka szagú fü, kerti atratzél. Syn. barañí (baranň) Gazik, kopica men= fá, boh. beraňí Gazik, kopice mensi. Aliud est tolocít. Čelo, a, n. frons, tis, f. die Ctirne, homlok. gladké (wiwražčené, boh. wiwrastene) Celo: frons erugata, glabra: glatte Stirne, sima homlok. 5rbaté (chocolaté, končité, widute, wipuklé, wisedlé Celo: frons exporre cta (extumida, extuberans, protuberans, aspera cornu Par. Pap.) hohe, über sich gezogene, pucklichte Stirne: hegyes magos, ki-düllyedtt, kidülledett, ki-döllyedtt, kidöllyedett) homlok, szarvas homlok Par. Páp. 5rbaté Čelo magici, cito, nis, m. Spigfopf, ki-düllyedtt (hegyes) homlokú. Siroté Celo: frons lata, breite Stirne, széles homlok. Uz té Celo: frons angusta, enge Stirne, keskeny (kitsiny) homlok. 3wraz talé (nabírané, pozberané, rancowité, gracnaté, zgra ňené, wiwražčené, wiwražs Fané, wiwrazkowané, zakt ňelé, zwražčené, zwražkane, zwrazkowané, boh. swraska, lé, swrastené, swraskowané) Celo: frons adducta (caperata, contracta, corrugata, rugosa, vieta): runzlichte (gerunzelte, runzelige, gestrumpfs te, verstrumpfte, runzelevolle) Ctirne rántzos (rántzal megrakott, sömörgözött, öszverántzoltt, öszvehúzott) homlok. Celo trčit (naberat, ran cowat) zwražčit, zwražkał, zwrazkował, boh. swraftiti, swraftowati): frontem adducere Ovid. caperare, conta here, corrugare: die Stirne runzeln, strumpfen, verstrumpfen homlokát komoritani (rantzolni, öszve - rántzolni, öszvehúzni). lo si (w Čes lo fa) bit. O Čelo sa userit, udret: ferie (pulsare) frontem, ex dolore vel indignatione: fich auf die Stirne schlas gen, homlokát ütögetni (verni, veregetni, meg - ütni), fajdalomból vagy haragbol. 2) delo (i. e. predná Stráns ta, prwňá hromada) Wogs fta: frons exercitus, acies : prima: Spise, (der vorderste Thal) des Heers, Vorposten, Bertrupp Soldaten, Borzug: or-álló katonák, első rende (rendye) a' hadi népnek. boh. Spic. Prov. Na čele (boh. na Špicu) sa dostal: summo. periculo expositus est, er ist in Gefahr, nyilván - való veszedelemben forog. Bezpečňegfig ge za druhími, nežli na Cele ftet: tutius est a' tergo stare, quam ab ante, es ist sicherer nach den andern, als auf ter Spise stehen: jobb nézni a' reszedelmet, hogy sem bene forogni. Celodomník, a, m. integrae sessionis colonus, ein Ganz hiusler, egész helyes gazda. celoročni, á, é, adj. totius (integri) anni, annuus, a, um: ganzjährig egész esztendei† (esztendőbéli).Celoroční plat: integri anni (annuum) salarium, ganzjähriger Gehalt (Sold), ganzjährige Besoldung: egész esztendőbéli fizetés. celoroční, adj. omn. gen. idem. celoftdrine adv. cordialiter, aperto animo, aperte, ingenue, libere, simplici corde: offenherzig, aufrichtig, redlich: egygyugyuen, egyenes (igaz) sirvel, vagy szívből. Syn. uprimne. celosrdeční, á, e, adj. apertus (animi), ingenuus, a, um; simplex, simplicis cordis, cordialis e: offenherzig, aufrichtig, redlich: igaz, szivbéli, egygyügyü, igaz (egyenes szivu. Syn. uprimní. Celosrdeina úprimnost': ingenuus amor, offenherzige Liebe, szívbéli szeretet. Lelosrdečnost, i, f. cordialitas, ingenuitas, simplicitas cordis, apertus animus: Offenherzigs keit, Aufrichtigkeit, Redlichkeit: egygyűgyűség, igaz (egyenes) szív. Syn. Uprimnost. Celost', i, f. integritas rei, totum non divisum: die Gänze, das Ganze: egész (darab nélkül való ) állapot. W Celo. ft'i in toto, in sua integritate: gänzlich, in der Gänze, im Ganzen, egészszen, mindenestül, minden darabostúl. 2) Soliditas, integritas: die Gänze, jó kar, jó rend, ép (egész, romlás nélkül való, ép) allapot. Stawani w do brém Stawe, a w sweg Celost'i odewzdał, widał: sarta tecta tradere, die Gebäude in ihrer Gänze übergeben, az épületeket jó rendben (állapotban) által - adni. † Čelowáńí, n. v. Boskáwáňí. čelowaki, owal, ugi (u), v. boskáwat. II. rec. celowat fe: v. bostáwat sa. Celust', i, f. v. Cren. čeluste, gen. st'i, f. pl. v. Čelustňít. čelustní, á, é, adj. v. črenowi. 2) Celuftná zácpawka, Záttawka: obturaculum foraminis furnalis, oppilamentum: Berstovfung des Rauchlochs: sütö kementze szájának dugasz sza. Celustňít, u, m. praefurnium, f. fruttiren: tsömört törni, dörgölni. Morbus hic est Hungaris proprius, sicut pica Polonis, et sudor sanguineus Hispanis. Species quaedam calide febris, qua sanguis in celeriorem motum concitatus, nodos sub cute excutit, ac conspissatur. Facile id, ni malum serpere permiseris, frictione crebra, et unctione, adhibitis, allio videlicet, et aceto, ac sale dispellitur. Consciscere vero sibi solent plurimi morbum hunc nimia aviditate in cibo, potuque ca, piendo, alii vero si post aestum nimium corpus noctu refrigerent. Temerica, i, f. 3elina: helleborus (elleborus), i, m. et helleborum (elleborum) Pl. H. N. Plaut. veratrum Cels. i. n. sternutatoria, ae, f. die Niesewurz, zászpa, szászpa Par. Pap. húnyor, ptrüszszentő fü (gyökér), Syn. tíchawka, boh. Cmerice, kegchawka. Bílá Čemerica (tíchawka): helleborus albus, veratrum album Colum. et Linn. weiße Nicfewurz, fejér húnyor (zászpa). Cemerica (tíchawka), i. e. Swatodusn i(SwatéhoDu= a) toren: helleborus niger, Linn. schwarze Niesewurz, kekete szaszpa (húnyor), kigyó-fü. Aliud est černí koren, seu čérní Gablčňít. Salesná, Cemerica (kichawta): pseudohelleborum, fals sche Niesewurz, hamis zászpa. NB. Starodáwné bolo Dom= ňíwáňí, že tato Zelina, ponewáč skodliwe Wlhkost'i wičistuge, tés i blázňiw'ch, a zamislenich (na Slezinu trpících, melankolickich) Lusi hogi. Plaut. Plin. H. N. ca. Cena, i, f. pretium, i, n. der Preis, der Werth einer Sache: ára (betse, betsi) valaminek Cenu zbožnu (potrawňu) 3lahčit, zmensit, znížit: annonam levare Liv. den Getrei depreis (Marktpreis) vermindern, alább szállítani a gabona-arát. Tato Wec nemá (ge bez) Ceni: res haec extra pretium est Plaut. dieses Ding hat keis nen Preis, éppen óltsó portéFa, kelletlen (alá-való) dolog, el-vetett jószág ez: nintsen ra. 3bozí nemá žádneg Teni (žáden ho nekupuge; ge lac né): annona est vilis, das Ge treide ist wohlfeil, ótsó a' gabona; most a' gabonának semmi ára nintsen. 3boží do Ce ni (hore) ise, drahňe, draži: annona ingravescit, ta Getreide schlägt auf, a' gabonának ára fellyebb szál. 3bo ži f Ceni ise, ge lacnegsé Cena zbozňá upada, dolu pada: annona laxat, levatur, fit vilior: das Getreide schlägt ab, a' gabonának alább szál az ára. Cenec, nca, m. v. Ceňitel. tnení, d, p. c. aestimatus, taxatus, a, um: geschäßt, taxirt: meg-betsültetett, ki-szabott, ki-szabottatott, meg-határoztatott, árára nézve. Syn. 03 reneni, wážení, vulg. sacowani, ofacowani. 2) appre tiatus (adpret.), aestimatus, certo pretio emtori oblatus: geboten: satzoltatott, árúba botsáttatott, árrán tartatott (adogáltatott). Syn. držaní, dawani, prédáwani, zacene ní. Cinni, á, n. aestimatio taxatio, pretii defixio (limitatio): das Schäßen, Taxiren, die Schäsung, Tacirung: meg - betsulés, reá-betsulés, ára szabás (ki-szabás), árára nézve meghatározás. Syn. Oceňeňí, Wá jeni, uložení Ceni, vulg. Šacování Osacowáňí. 2) appretatio, aestimatio, indicatio pretii oblatio erga certum. pretium, licitatio, das Bieten, die Bietung, beim Handel vom Berlaufer: satszoltatas, satszoltatas, satzoltatás, árúba-botsátás, árrán-tartás (adogalás), árálás. Syn. Držání, Dáwái, Predáwání, Zacenení, vulg. Sacunet, boh. Sa cunt. tanidání, n. v. Suchání. tenidati, al, ám, v. nuchat. cenit, il, ím V. I. imp. cen: aestimare, taxare, pretium defigere (limitare): schäßen, den Preis bestimmen: valamit meg-betsülni, pénzre betsülni, valaminek árát szabni (meg-hatarozni). Syn. ocenit, wažit, na Peńáze prehodit, Cenu tlást (položit, sádzať, ukladať, úložiť, urísiť, urid. zowat, ustanowił, ustano. wowat), vulg. sacowat, o facować), boh. facowati. Draho, lacno, na tri Grose cenit: maguo, parvo, tribus grossis aestimare: hoch, gering, auf drei Groschen schäßen: drágán óltsón, három garasra betsülni. eco f Prawdi (podle obecného zdáňá) ceňiť: aliquid e veritate (ex opinione) aestimare, der Wahrheit (dem Sagen) nach schäßen, valamit az igazság (vélekedés) szerént betsülni. Obili (zboží) ceňit; Zbožú Cenu klást': constituere pretium frumento, den Preis dem Getreide sehen, das Getreide tayiren: a' gabona árát szabni, ki - szabni. Škodu cenit: damnum aestimare (revidere), vulg. oculatam instituere (suscipere, peragere) damni: den Scha den schäßen, a' kárt meg-betsülni. 2) appretiare (adpr.), pretium indicare, vendere, venui exponere, licere et liceri (in distractione de venditore): bieten, beim Verkau= fen vom Verkaufer: satzoltatni (tatom), árúba bolsátani (-tom), árrán tartani (tom), adni. Syn. dat, dawat, drdáwať, žať, predáwať, zácenit. Pán knihár! začo tu knihu čeňa (dagú, držá)? i. e. gak draho ge ta kniha na Predag? quanti librum hunc indicas bipliopola? Plaut. Herr Buchhändler! wie theuer bieten (halten, verkaufen) fie dieses Bud? hogy tartya (mint adgya), könyváros Ùram ezt a' könyvet? Ceň tu kupu. Powec ostatním Slowem teg Eupi magmenfu Cenu. Wireć (wirekni) začo gu čo naglacnegseg daf? indica (fac pre |