ni: nec famam quidem eius audire licet, man hört gar nichts von ihm: hírét sem hallani. 2) fama nomen: Gerücht, der Ruf worinn Jemand steht: hir, név. Dobrí Chir: fama, bona fama: gutes Gerücht: jó hír. Dobri Chir má; w dobrém Chiru stogi (ge); dobré Méno má: bene audit, ein gutes Gerücht hat er; er steht in cinem guten Rufe: említik; jó híre, neve vagyon. 3li Chir má: male audit, ein schlechtes Gerücht hat er, mindenütt roszszat mondanak felöle. W zlém Chiru postaweni, zli Thir magící: infamis, male audiens der ein schlechtes Gerücht hat: roszsz nevü. Hirečne adv. famose, clare, inclyte berühmt, híressen, nevezetessen. Syn. círne, wichirne, sláwne. Hírečni, á, é, adj. celeber, bris, e; insignis, e; clarus, famosus, inclytus, celebratus, declamatus, a, um: berühmt; híres, nevezetes. Syn. chirecní, wichirni, wzneseni, flawni. Prov. Chírečná kurwa: onobatis, prostibulum: berühmte große Hure, híres kurva. Chírečnost, i, f. celebritas, is, f. nomen, inis, n. der Ruhm: die Berühmtheit: nagy hír, név. Syn. Wichirnost. chireni, á, é, p. c. vulgatus, divulgatus, sparsus, a, um: verbreitet, ausgebreitet, bekannt gemacht: hirdettetett, híresittetett. Syn. wichireni. 2) celebratus, praedicatus: gerühmt, ditsértetett, ditsösíttetett, ditsöültt. Syn. flawení, wichwalowani. Chireňí, á, n. vulgatio, divulgatio, sparsio, pronuntiatio, proclamatio, annuntia tio, nis, f. fama die Verbrei tung, Ausbreitung, Ausrufung, Ausschreiung, Bekanntmachung, das Gerücht: hirdetés, híresítés, ki híresítés. Syn. Wichi rení. 2) celebratio, praedicatio, praeconium, i, n. daž Rühmen, híressé-tévés, ditsérés, ditsöítés magasztalás, hiresítés, hirdetés. Syn. Slawe ňí, Wichwalowání. hírit, il, im, V. I. imp. dit: spargere in vulgus, vulgare, divulgare, pronuntiare, proclamare, verbreiten, ausbreiten, bekannt machen, ausrufen, dfs fentlich durch Worte bekannt ma chen; ausschreyen, hirdetni, ki - hirdeturi, hiresíteni, hirlelai. Syn. wichirit. 2) celebrare, praedicare: rühmen, hiressé (nevezetessé) tenni, hírdetni, ditsérni, ditsöiteni,. magasztalni híresíteni. II. rec. cirit sa: increbrescere, increbescere percrebrescere percrebescere: fich verbreiten, auss breiten: el híresedni. Chiti fa, diditur fama Virg. fama fert: es verbreitet sich das Ge rücht, el-híresedett, hírlelik, az a' híre. v. wichirował sa. hírne adv. v. chirečne. cirni, á, é, adj. v. chíteční. Chirnost, f. v. Chireňí. Chit nost nastrogowat, i. e. wimis flowat, famam praeparare. Chistač, a, m. parator, praeparator, apparator, instructor, is, m. apparans, praeparans, tis, m. Zurichter, Bes reiter, Zubereiter, Zurüster, Zuschicken: készítő. chistaččin, a, e, adj. poss. ex diferinn: készítőné. 2) Chi- distani, á, é, p. c. paratus, praeparatus, apparatus, instructus, a, um: bereitet, gerüstet, zurichtet, zubereitet, zugerüstet, zugeschickt: készítetett, készíttetett, készültt. Syn. hotowení, príhotowení, strogeni, pristrágani. Chistání, á, n. paratio, apparatio, praeparatio. instructio, adornatio, nis, f. paratus, apparatus, us, m. das Bereiten, Zubereiten, Zurichten, Rüften, Zuschicken; die Bereitung, Rüstung, Zubereitung, Zuschidung: elkészítés, készület, készülés. Syn. Chistačka, 50toweňí, Pribotoweňí, StroSení, Pristrágání. distat, al, ám, V. I. imp. ag: parare, praeparare, apparare, adornare, instruere: bereiten, jubereiten, rüsten, ausrüsten, mit dem Nöthigen versehen, zurichten, zubereiten, zurüsten, judicfen: készíteni. Syn. botowit, prihotowit, strogit pristrágat, Priprawu robiť. II. rec. distat sa, se parare (praeparare, adornare): fich bereiten (rüsten, zubereiten, ausrüsten, zuschicken): készülni. Syn. botowit (prihotowit, frogit, prístrágat) sa. R Wogne, t Swasbe sa chistat: odornare bellum, nuptias: fich jum Kriege rüsten, zu der Hochzeit bereiten (dazu Anstalt maen): hadat készíteni, menyegzőhöz készülni, a' hadra, menyegzőre készületeket, és szert meg- tenni. R wsecég Prihose fa cbistat; proti wsedému pribehu sa upewnit: confirmare se ad omnia, (ad omnes fortunae casus, in omnem eventum), auf alle Begebenheit (auf allen Zufall) sich rüsten (gefaßt machen): magát minden esetek (veszedelmek) ellen meg-keményíteni. 2) videri, sich anlassen, látszatni. Syn. Wiset fa. Chistá (bere) fat Déssu. Wisi sa, že bu= 8e prsat (Prsta): videtur pluvia instare, es läßt sich zum Regen an, látszatik felhőzni, borúlni. Chistáwáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. chiftáwať, al, ám, freq. ex his stat. II.rec. distáwat sa freq. ex chistat sa. Chit, u, Chit, u, m. captus. ûs, m. captura, ae, comprehensio, nis, f. der Fang, das Fangen, Fassen, die Fassung, Anfassung: fogás, meg-fogás, meg-kapás, meg-ragadás. Syn. Chiteňi. 2) missus, ûs, m. Capitol. ap paratus ferculorum, ad unam vicem mensae simul appositorum: der Gang bei der Tafel, i. e. Gerichte, die auf einmal aufgesezt werden: fogás, tál étek, egy rendbéli tál étek, egy fogás. Syn. Záchit, vulg. Sogás. 3) conceptus, ûs. m. notio comprehensio, idea, intelligentia, ae. f. der Begriff, die Idee, Borstellung von einer Sache: értelemmel való meg-fogás, képzelése (formája) valaminek, esméret, megtudás. Par. Pap. Syn. Chć, páňí, Pohop. Chitać, a, m. captor, comprehensor, interceptor, is, m. Fänger, Auffänger, Erhascher, Ertapper, Erwischer: fogdosó, fogó, kapó, vadászó. Syn. Lapač, Lapag, vulg. Sogmet. 2) captator prehensator prehensor, prensator, apprehensor, prensitator: Faffer, Anfasser, Angreifer, Ergreifer, der sich bemüht etwas zu fassen, zu fangen: kapdosó, vadászó, valamin kapdosó, meg-kapó fogdósó, kapaszkodó, kaposzkodó, tsibenkedö. Syn. Thápač, Chmatač, Šmatrač. 3) v. seq. Chitáček, čka, m. dem. captiosus homo, verfänglicher Mensch, tsalárd (álnok, fogásokkal élő ember. Syn. Chitač, Chitawec, Lapáček, Lapawec. chitaččin, a, e, adj. poss. ex seq. Chitačka, i, f. captrix, interceptrix, icis, f. Fängerinn, Auffängerinn, Erhascherinn: fogdosó (fogó, kapó, vadászó) aszszony. Syn. Lapačka, Las pagka, vulg. Fogmečka. 2) captatrix, prehensatrix, prensatrix, prensitatrix: Fasserinn, Anfasserinn, Angreiferinn, Ergreiferinn, die etwas zu fassen fucht: kapdosó (valamin kapdosó, valamihez tsibenkedő) aszszony. Syn. Chápačka, Chmatáčka, Smatračka. 3) v. Chitání. chitačow, a, e, adj. poss. ex Chitač. chitani, á, é, p. c. pro inter ceptione quaesitus, captatus, captitatus, a, um: zum Auffangen gesucht, den man hat fangen auffangen, ertappen) wollen: fogdostatott. Syn. chmatani, lapaní. 2) captatus, prehensatus, prensatus, prensitatus: zum Fassen (Anfassen, Ergreifen) gesucht, gefaßt, angefaßt, ergriffen: kapdostatott, fog dostatott. Chitání, á, n. captio, interce ptio, comprehensio, nis, f. captura, ae, f. das Fangen, Auffangen: fogdosás. Syn. Chis tačka, Chmatáňí, Lapačka, Lapání, Lapánka. 2) captatio, prehensatio, prensatio," Cic. prensio Gell. Varr. preusitatio: der Fang, das Fangen, die Bemühung etwas, oder Jemand zu fassen, zu fangen: kapdosás, fogdosás, fogódzás, fogoszkodás, tsibenkedés, kapaszkodász, kaposzkodás Par. Pap. valamin kapás, reá- vágyás. Syn. Che pání, Chmatáňí, Lepání, Chmatání, Smatráňí. 3) ap prehensio, in manus, sumtio: Anfassung, Angreifung, Ergreifung: meg-fogás, kezébe-vevés. 4) ňečeho na ňečo: haesio, adhaesio, adhaesitatio Cic. adhaerentia, ae, f. das Hangenbleiben, Klebenbleiben, Anhangen, Ankleben einer Sa che ragadás, reá (hozzá) ragadás, ragadódzás, ragaszkodás, fogódzás, fogoszkodás. Syn. Lepáňí, Lepení 4-10 Nro. 5) incensio, inflammatio: das Anbrennen, Feuerfans gen: gyúladás. chitak, ál, ám V. I. ag: capere, comprehendere, intercipere: fangen, auffangen auffangen, nehmen, erhaschen, ertappen: fogdosni. Syn. dmatat lapat. Weil na Wognu chitaqú: nunc pro militia capiuntur homines, ist nehmens zu Soldaten, ist fängt man die Leute zu Soldaten auf, most szedik a' katonákat, most katonaságra fogdosnak, most katonáknak fogdossák a' legényeket. 2) ňečo, nekobo prehensare, prensare (so, avi, atum) Liv. prensitare Sidon. captare aliquem, aliquid: sich bemühen etwas, oder Jemanden zu fass fen, zu fangen: kapdosni, fogdosni, kapaszkodni, kaposz kodni Par. Pap. fogódzni, fogoszkodni, ragaszkodni. tsibenkedni valamihez, valakihez. Syn. chápať, chmatai, smatrat, nečeho neb nekcho fa chitat. 3) apprehendere, com aves comprehendere, prehendere manu: anfaffen, angreifen, er greifen, fassen (fangen) mit der Hand: kezével meg-fogni, kezébe venni. Syn. Do Ruti brat. 4) capere, captare, excipere fangen, auffangen, erhajchen, nachstellen: fogni, fogdosni, utánna járni. Syn. čí bat, lapat, boh. gati. Misi ptáti, chitat: mures, capere: Mäuse, Bögel fangen :egereket fogdosni, madarakat fogni. Prov. Rat Zagáca chitá: cancer leporem capit, der Krebs, jaget den Hasen, ott az ebet a' pap rétén. Par. Páp. 5) haerere, adhaerere, adhaerescere, adhaesitare: hangen (fleben) bleiben, anhangen, ans fleben: ragadni, rea (hozzá) ragadni. 6) ardere, ardescere ignem concipere, inardescere, inflammescere: Feuer fangen, anfangen zu brennen, anbrennen: gyúladni (dok), meggyúladni, meg-gyúlni, égni kezdeni. Syn. dikit sa, chitať sa, začať horet. us chi ta: iam concipit ignem, es fängt schon an zu brennen, gyúlad (meg-gyuladtt) mar, kezd már égni. Il. rec. citat sa: se capere (apprehendere), fich fangen, megkapni magát. Syn. dmatak sa 2') i. e. počí nat boret etc. i. e. počínať hotet, zapáliť sa: v. chitat 6. Nro. 8) cum vel sine genit. neceho, nekobo: v. chitat 2. Nro. Chitá fa Foča: prensat (prehendit) rhedam, currum: er hält (hängt) fich an die Kutfche an, a' Kotsihoz tsibenkedik. Pomali fa nečeho (do ňeteho) citat: molli brachio tractare. Duobus digitis primoribus accipere: etwas nachläfig betreiben, lágyan fogni valamihez. 4) cum praep. na et acc. na ňečo: haerere, hacrescere, adhaerere, adhaerescere, adhaesitare, inhaerescere: hangen, anhangen, kle= ben, ankleben (neutr.) an ets was, sich anhängen, hangen oder Fleben bleiben: ragadni (dok), ragadódzni, rea (hozzá) ragadni. Syn. ditit sa, lepit fa, lepnúť. Blato sa na kolefo ditá: lutum rotae adhaeret, adhaerescit: das Koth klebt (hängt sich) an das Rad, a' sár kerékre ragad. 5) cum praep. za, et acc. Chital (chilik) fa za glawu: se apprehendere (arripere) capite, sich fas fen beim Kopfe, meg - kapni (megragadni) fejét. III. passive citat fá: capi, comprehendi, intercipi: gefangen werfen, meg-fogattatni, megfogódzni. Syn. dhitit sa. Chitawáňí, à, n. Nom. Verb. ex seg. itawat, al, ám, freq. ex chitat. II. rec. chitáwat sa: freq. ex citat sa. chitawe adv. captiose, dolose: verfänglich, sophistisch: álnokúl, ravaszúl, tsalárdul, tsalásképen. Syn. chitliwe, lapawe. 2) captiose, periculose: verfänglich, gefährlich, bedenklich, nachtheilig veszedelmessen, ártalmassan, károssan. Syn. nebez pečne, seodliwe. 3) viscose viscide, adhaesive, lente, tenaciter: flebrig, zäh, zähe: lépessen, ragadósan. Syn. lepawe. Chitawee, wea, m. v. Chitá čet. : ditawí, á, é, adj. captiosus, dolosus, a, um: sophistisch. verfänglich, z. B. Worten: álnok, ravasz, tsalárd, hamis. Syn. dittiwi, lepawi. Chitawá Otázka: fallax, et captiosa interrogatio, quaestio: vers fängs fängliche Frage, alattombanvaló tsalárd kérdés. 2) captiosus, periculosus: bedenklich, gefährlich, nachtheilig, verfäng= lich: veszedelmes, ártalmas, káros. Syn. nebezpeční, skod= liwi. Chitawé gest Ludu: captiosum est populo, dies ist für das Volk bedenklich (gefährlich), ártalmára (meg tsalására) vagyon a' népnek. 3) viscosus, viscidus lentus adhaesivus, tenax: flebrig, zähe, zäh: lépes, ragadó, ragadós, enyves. Syn. lepawi, lepní. Chitawost, i, f. captio, nis, captiositas, tis, f. Verfänglichkeit in Worten, Sophisterey: álnokság, ravaszság, tsalárdság, hamisság, fogás, megtsalás. Syn. Chitliwost, Lapawost. 2) captio Cic. periculum: Berfänglichkeit, die HandJungen, Bedenklichkeit, bedenkliche Sache: veszedelem, ártalom, veszedelmes állapot. Syn. Nebezpečnosť, Škodliwoft. 3) viscositas, tenacitas, f. adhaesio, lentitudo, lentor, is, m. die Zähigkeit, Säh= heit, Klebrigkeit: lépesség, enyvesség, ragadósság. Syn. Le.. pawost, Lepnosť. diteni, á, é, p. c. captus, comprehensus, exceptus, interceptus, a, um gefangen, meg fogattatott, meg kapott, Syn. chmatnutí, lapení, ulapení, boh. dicení. Chitenich wime= ňit, witúpiť wimenował, wiplácať: redimere captos, die Gefangene auslösen, foglyokat (rabokat) ki - valtani. Chiteni, á, n. captio, comprehensio, interceptio, inis, f. captus, us, m. captura, ae, f. das Fangen, die Ergreifung, Anhaltung, Arretirung: meg-fogás, meg kapás, meg lepés. Syn. Chit, Chmatnuti, Lapeňí, Syn. Chiceňí. 2) comprehensio Cic. adsequutio, intellectus, captus, us, m. der Begriff, die Begreifung: értés, megértés, értelemmel meg fogás. Syn. Chit, Pochopení. chiťiť, il, ím, V. I. imp. dit: capere comprehendere, excipere, intercipere: fangen, auffangen, erhaschen, ertappen, erwischen, gefangen nehmen, ergreifen, anhalten, arretiren: meg-fogni, meg-kapni, megragadni, meg-venni, meglepni, fogni, kapni. Syn. comatnúť, lapit postihnúť. utekagicého cítit: excipere (capere) fugientem. einen Flüchtigen ertappen, verhaften, gefangen nehmen : valamelly szaladó, (el-szökött) embert meg-fogni. Ani nemobel Du, cha (Pari Dechu) citit: non poterat spiritum (animam) recipere, er fonnte nicht zu Athem kommen, lélekzetet nem vehetett nem lehelhetett. 2) Do Ruki ditit: capere apprehendere, (prehendere) manu: mit der Hand fassen, anfassen, ergreifen: kezébe fogni, kezével megfogni. Chit to do Ruki: cape id manu, nimm es in die Hand, fogd ezt a' kezedbe. Prov. Čo ditil, nech má (nech si to drží): quod cepit, habeat (habet): er soll sich behalten, was er ge= fangen (bekommen) hat: tartsa meg magának, a' mit kapott. 3) Za Ruku cítiť: capere manu (per manum), bei der Hand nehmen, fassen, anfassen: kezénél fogni, meg-fogni. 5 Ruku citit, a wen wiwest: capere per manum, et educere: bei der Hand nehmen, und hinaus fieren: kezénél meg |