wseni Chléb: panis avenaceus, Haberbrod, zab kenyér. Pekarski Chléb panis pistorius: Beckerbrod, pék kenyér. Plesniwi Chléb: panis mucidus, schimmeliges (kahmisches) Brod, penészes (penyiszes kenyér. Podpo= pelní Chléb, i. e. Plamen= ňít, Pooplamenňit, subcinericeus (in favilla coctus) panis, Aschenbrod, hamu álatt sültt kenyér, lángos. P o hančení Chléb: ocimus panis, Heidenbrod tatárka kenyér. Profní Chléb miliaceus panis, Hirsenbrod, köles kenyér.P se niční (žitní) Chléb: panis triticeus; Weizenbrod, búza kenyér. Rezní Chléb. v. žitní Chléb. S u ch í Chléb: panis siccus, blokes, trockenes Brod: száraz kenyér. — S w atogánstí Chléb siliqua Colum. ceratium Ceratonia Siliqua Linn. Johannisbrod, Engelsüß: szent János kenyere. Swatogánského Chleba koreň: radix ceratii (siliquae), Engelsüßwurzel, Sz. János kenyér gyökere.Trhowi Chléb: panis emtus, emtitius: Kaufbrod, vett pinzes, piatz kenyér. Twrdí Chleb panis vetus (durus, non amplius recens), altbackenes Brod, kemény kenyér. Zadrhnutí (kalkisowi Chléb panis uvidus, wasserstreifiges Brod, záklás kenyér. itní (režní) Chléb: a) panis secalinus, (vibarius, frumentarius, siliginaceus): Rockenbrod, (abajdos) kenyér b) v. pseniční Chléb. Chléb z maslem: panis butyro illitus, Butterbrod, vajas kenyér. Chleba Pečení: panificium, pistura (coctura) panis: das Brodbaden: kenyérsütés. Chléb

rozs

pect: panem coquere (pinsere), Brodbacken, kenyeret sütni (kenyért sütök). Chleba si odkrogit: panem scindere, distringere: Brodschneiden: kenyeret szelni. Chléb si í Prácú wihledáwat, získat: vivere de lucro, sein Brod, und Leben mit Arbeit gewinnen: kézi munkával kenyeret keresni, nyereségből (kereskedésböl) élni. Drahí ge weil Chléb:

argenteo vomere aratum est hoc anno, heuer ist das Brod theuer, pita ez idén a' kenyérnek neve Par. Páp. Položil sem mu Chléb (dal sem mu Chleba) do Rut: vitae media illi procuravi, ich habe ihm eine gute Nahrung verschaft, élelmet szereztem néki. Prov. Chléb ze Solú, 3 dóbrú Wólú. Rdo rád dawa, dwakrát dáwá: hospitis in mensa vultum, non fercula, pensa. Dat bene, dat multum, qui dat cum munere vultum. Bis dat, qui cito dat, nil dat, qui munera tardat: wer bald giebt, doppelt giebt. Man muß den guten Willen mehr, als die vorgelegten Speisen schäßen: többet ér szívesség a' teritett asztalnál. Uni nám suchého Chleba ne podal: nihil 0mnino praestitit nobis; ne siccum quidem panem proposuit er hat uns nicht das bloke (trockene) Brod vorgelegt: száraz kenyérrel sem kináltt.

Chleba a Noža, nepúsčag ze (os) Stola: salem et mensam ne praetereas Diogen. Ne negligas amicorum consvetudines. Ne violes amicitiae jura verleße nicht die Freundschaftsrechte (Pflichte): légy barátságos. - Chléb tas menňití: panis lapidosus Seneca. Beneficium ab homine

du

duro aspere datumi, vón cinem Knicker schwer erhaltene Gutthat: szoros markú embertül nagy nehezen ki fatsartt jószág, panaszos kenyér köböl ki-fatsartt viz. Lí Chleb ges, teho počúwał (wichwalowat) musif: eius cantilenam canas, cuius plaustro veheris: wer dir das Brod giebt, den must du loben, der soll seyn dein Lied: a' ki szekere farkán ülsz, az énekét hallgassad. Par. Pap.

Chlebíček, čta, m. dem. ex seq. Chlebit, a, m. dem. ex Chleb. Chlebnár, a, m. panifex pistor, artocopus, pistor panarius: Brodbacker, kenyérsüto, pék. Syn. chlebowi Pekar. lební, á, e, adj.. v. chlebo ωί.

tolební, adj. omn. gen. idem. Chlebnica, i, f. cella panaria, die Brodkammer, kenyér ka

Chlebňík, u, m. panarium, i, n. Varr. (scil. armarium, Scrinium); locus, in quo panis asservatur; artotheca, a f. corbis panarius: Brodschrank, Brodkorb, Brodhange, Behält= niß des Brodes: kenyér tartó Pár. Páp. ráte, kenyér ráts. Syn. Chlebownir, Ráč. Hlebowi, á, é, adj. panaceus, panarius, a, um panem adtinens: das Brod betreffend, kenyeres, kenyért illető. Syn. chlebni. Chlebowi tosit: scir

piculus panarius, panarium: Brodforb, kenyér szakasztó kosár. Syn. Ojitek, Ositka. Chlebowi Pekar, v. Chlebnár. Chlebowi Towaris: convictor, contubernalis: Brodgesell, kenyeres-társ. Chlebowá kórka: crusta panis, die Brodeinde, kenyér-héj. Chlebowé kórki: crustarum panis segmenta, die Brodrinden, kenyér-héjak. Chlebowá Lopata: infurnibulum, pala furnaria (pistoria, panaria): Backschaufel, kenyér-hányó ( vetélő, bé-vetö) lapát, sütö - lapát. Chles bowé (múčné, pekarské) torito: mactra, ae, f. magis, idis, f. Pandect. alveus farinarius (pistorius, panarius) cibarium: Backtrog: sütő-tekenő. Chlebowé Towarisstwo: contubernium, Brodgesellschaft, kenyeres-társaság.

Chlebownik, u, m. v. Chleb. n't.

Chleburád, a, m. artophilus, i, m. Brødlieb, kenyér szerető.

lemtani, á, é, p. c. lambendo (more canum) bibitus, a, um geschlappert, hobsolva ivott. Syn. leptaní. Chlemtání, á, n. potus, bibitio (lambendo, more canum) das Schlappern, hobsolva-ivás. Syn. Chleptání 2) v. Chwá, tání 2 et 3. Nris. clemtát, tal, cem (tam,

boh. mci) V. I. imp. tag, et clemci: lambendo (more canum) bibere, schlappern, habsolva inni. Syn. cleptat. 2) v. chwás tat 2 et 3. Nris. Chlemtávání, á, n. Nom. Verb. ex seq.

clemtáwař, al, am, freq. ex clemtat. Chleptáňí, á, n. v. Chlemtá

ní.

leptat, tal, cem (tám) V. I. ag, et clepci: v. clemtat. Chleptávání, á, n. Nom. Verb.

ex seq.

leptáwat, al, ám, freq. ex chleptat. Chlew, a, m. hara, ae, f. suile, porcile, is, n. der Saustall, Schweinstall: disznó - ól. Syn. Remnit, Chlewe, vulg. Chlgew, boh. swinstí Chliw. Prov. & Chléwa witáhnuté: ex hara protractum. Indoctum, atque illiteratum: cins fältiger (alberner, ungelehrter) Gedanke: tudatlan (döre, kába) gondolat. Chlewček, u,

u, et wečku, m. dem. ex Chlewek. vulg. Chl. gewčet. boh. fwinski Chliwe. čet. Chlewec, wca, m. v. Chléw. Chléweček, čku, m. dem. ex seq. vulg. Chlgeweček. Chléwek, wka, m. dem. harula, ae, f. ein kleiner Saustall, disznó-ólatska. Syn. Chlew ček, Chleweček, Chléwik, Chléwicet, vulg. Chlgewit, boh. swinfti Chliwek. Chléwiček, čka, m. dem. ex seq. vulg. Chlgewiček. Chléwit, a, m. dem. ex Chlew, vulg. Chlgewit.

Chléwifto, a, n. contemt. et exagger. ex Chléw.

Chlgew, a, m. v. Chlew. * Chlgewček, a, m. v. Chléwčet.

Chlgewec, wca, m. v. Chlé

wec.

* Chlgeweček, čka, m. v. Chlé. weček.

* Chlgewek, wka, m. v. Chléwer.

* Chlgewiček, đa, m. v. Chlé. wicet.

* Chlgewit, a, m. v. Chléwit.

t Chlib, a, m. v. Chléb.

Chlip, u, m. haustus, stoppus, strepitus gutturis in bibendo: Schluck, Trunk: korty. Syn. Chlup.

clipaní, á, é, p. c. sorbillatus, a, um: geschlürft, getrunken: szürtsöltt, szürtsölgetett, szürtsöldögéltt, szürtsölve ivott. Syn. chlupení, chlupkani. Chlipáňí, á, n. sorbillatio, sorbitio, nis, f. Cels. das Schlür. fen, Hinterschlucken, Trinken: sürtsölés, szürtsöldögelés, szürtsölgetés, hörpögetés, hörpentés. Syn. Chlupáňí, Chluptáňí, Popígáňi.

clipat, pal, pem, V. I. imp. pag, et chlip: sorbere, sorbillare Ter. pitisare, absorbere: schlürfen, hinterschlucken, nach und nach hinter ziehen, trinfen: szürtsöldögelni (lem), szürtsölni (-lök) szürtsölgetni, szürtsölve inni, hörpögetni (tem) Par. Páp. Syn. chlupat, clupkať, popigať. Chlipáwáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq;

chlipáwať, al, ám, freq. [ex clipat.

clipawe adv. sorbillando, schlürfend, szürtsölve. Syn. clu pawe.

clipawi, á, é, adj. sorbilis, e

Cels. schlürfig, was sich schlürfen läßt, schlürfenbar: szürtsölhető, hörpögethető, fel-hörpenthető, fel- szürtsölhető. Syn. chlupawi, chlupkawi. Chlipawé Wagce: ovum sorbile (molle), fchlürfüges (weiches) Ei, lágy tojás. 2) sorbillans, tis; sorbillatorius, a, um: schlürfend, szürtsölő, szürtsöldögelő, szürtsölgető. Syn. clupawi, popigací. Chlipeňí, á, n. salacitas, tis, f. lascivia, ae, f. Geilheit, das Geil seyn: bujálkodás, fajtalankodás, szerelmeskedés, bú

já

jaság, fajtalanság. Syn. Chlip. nost, Wilnost, Wilňeňí. dlipet, pel, pím V. I. imp.

lip: lascivire, lascivum esse, luxuriari: geil seyn: bujálkodni, fajtalankodni, szerelmeskedni. Syn. clipiť, wilním bit, wilnet.

clipiť, il, ím V.I. imp. clip: idem.

clipti, á, é, adj. avidus, cupidus, a, um: begierig, kévánó, kévánságos, valamin mohon kapó. Syn. dichtiwi, žadostliwí. 2) chlipni.

lipto adv. avide, cupide: be gierig, mit Begierde mohon, nagy kévánsággal, kévánságossan, kévánságoson Par. Pap. Syn. Sichtiwi, žádostiwi. 2) v. clipní.

Chliptost', i, f. aviditas, cupiditas, tis, f. Begierde, begierige Beschaffenkeit: kévánság, valamin mohon-kapó (kévánságos) természet. Syn. Dich tiwost Žádliwosť. 2) v. Chlipnost'.

lipne, adv. lascive, luxuriose, impudice, libidinose, salaciter, effeminate: geil, üppig, unzüchtig, muthwillig, wollustig, unkeusch: bújáúl, fajtalanúl, katzérossan, szemtelenül. Syn. clipto, nečistotňe, wilne.

dlipní, á, é, adj. lascivus, luxuriosus, libidinosus, impudicus, veneri deditus, effeminatus, a, um: salax, cis: geil unzüchtig, unkeusch: búja, bujálkodó, fajtalan, fajtalankodó, katzéros, katzér, aszszonyos. Syn. wilňí chlipki, nečistotní. Chlipnost, i, f. lascivia, luxuria, ae, f. libido, inis, f. salacitas, tis, f. venus, eris, f. Geilheit, Neigung zur Wenus, Buhlerei: bujaság, bu

jálkodás, fajtalanság, fajtalankodás, szerelmeskedés, katzérosság, púhaság, búja szerelem, gonosz kévánság. Syn. Bugnost, Sečistota, Wilnost, telesná zádost. 3dálení (wz = dálení) ge od Chlipnosti, alienato est ad libidinem animo, er ist weit von der Geilheit entfernt, die Geilheit kann er durchaus nicht leiden: éppen távul vagyon a' bujaságtól. Prov. Skrz Cačnost, udusug (udúsa, udusuge, dusi, chla Si sa) Chlipnost: per raros pastus, carnales deprime fastus: Nüchternheit, und Keuschheit wohnen beisam (beisammen), allezeit, a' fajtalan lelket böjtöléssel öldökeldd. OS (proi) Chlipnoi, richli uter naglepsi: cypria damna fugis, si tua tela fugis: für die geile Sucht, ist das Beste, schnelleFlucht: a' ki fut a' fajtalanságtól az menekedik - meg attól. - Hra (kocka). Wino à Chlipnost, toto troge prináfé Cloweka o swoge. Rdo sa pridrzuge gri, Wina, Chlipnosti, ten má w kazdém kúte Pfoti dosti: alea, vina, venus, tribus his sum factus egenus: durch Würfel, Wein, und Hurerei, fommt mancher auf Bet= terei, a' játék (kotzka), bor, és a' búja szeretet, nem egygyet (nem egy embert) koldúságra vezet. Od Chlipnosti, a Wina ide do Noh Chiba: která gegich Cérka, wolá sa nožňá Lúpka (Lámka). S Chlipnosti, a Wína Údí kas zících, po chádzá Cérka která sa wola poslowenski Lámke. Chlipnost, a Wino, kazice údi, splodzugú Cérku, kterú Glowaii no nu menugu Cúp Fu: nascitur ex venere et bacho, solventibus artus, filia quae

quae perdit membra podagra virum: vom Bacho und Wenus kömmt ein Töchterlein, das man lateinisch Podagra heißt, und deutsch Zipperlein: a' részegeskedéssel, és a' paráznasággal megfosztatnak a' lábok az ő erejektöl. A' ki nem őrizkedik (nem ójja, nem tartóztattya magát) a' sok boritáltól, és a fajtalanságtól, az nintsen, igen meszsze a' láb-köszvénytől.

chlípnút, pnul (pel), pňem V.P. imp. pni, de uno actu: v. clipat.

chlipnutí, á, é, p. c. v. chlipaní. Chlipnutí, á, n. v. Chlipáňí. + Chlista, i, f. v. glista.

+ Chlistniť, u, m. v. 5listňít. † Chliw, a, m. loc. sing. e, loc. plur. ich; dobitčí, trawiti: v. mastal. Swinsti Chliw: v. Chléw. † Chliweček, čtu, m. dem. v. mastalecka.

+ Chliwek, wka, m. v. Mastalka. Chlopač, a, m. pulsator Val. FC. pulsator, is, m. pulsans, pultans, tis, Klopfer, der flopft: kotzogó, kótzogató, kótogató zördítő, zörgetö, verdegelő, ütögető, tsattogató, verő, ütö. Syn. Chlopkač, klopač, klopkač, boh. Klepač. 2) v. seq.

Chlopac, u et a, m. crepita

cillum Tertull. Colum. crepitaculum Quint. crotalum, i, n. tudes, is, et itis, f. sever. in Aetna. tudicula, ae, f. Colum. crusma, atis, n. eine Klapper, Klopfkeule, das Klopfholz, der Klopfhammer: tsörgetyü, zörgetyü, zörgő, Par. Páp. zörgető kalapáts. Syn. Chlopačka, Chlopkačka,

klopač, klopačka, boh. tle. pačka.

Chlopačka, i, f. v. Chlopai. 2) v. Chlopáňí. chlopani, á, é, p. c. pulsatus, pultatus, a, um: geklopft, angeklopft, geschlagen: kotzogatott, kotzogattatott, kótogatott, ütött, vertt, ütögetett, tsaltogtatott. Syn. loptani, klopaní, kloptaní, boh. Eles paní. Pasa koňmi ustawične chlopaná: campus pulsatus assiduis equis, von immerwäh renden Pferden betretene, Weis de, szüntelen lovaktól tapodtatott mező Pár. Páp. 2) v. cloptaní.

Chlopáňí, á, n. pulsatio Cic. pultatio Plaut. pulsio Arnob. nis, f. pulsus, ûs, m. Plin. H. N. das Klopfen, Anklopfen, 3. B. an die Thür; das Schlas gen: kotzogás, kotzogatás, kótogatás, ütés, ütögetés, rerés, verdegelés, zördítés, zörgetés. Syn. Chlopačka, Chlops kání, klopačka, klopáňí, kloptáňí, Lúpkáňí, boh. Elepaňí. 2) v. Chlopřání.

lopat, pal, pem (boh. pám) V. I. imp. chlopag, na ne čo: pulsare, pultare rem: klopfen, anklopfen, schlagen, an etwas kotzogni, kotzogatni, kótogatni (-tom), ütögetni (tem), verdegelni (lem), zörditeni (tem), zörgetni (tem et tek), tsattogatni (-tom). Syn. chlopkat, klopat, klop. kať, `lúpkať, boh. klepati. Na Dwere chlopať: pulsare fores Ovid. ostium Plaut. pultare fores, ostium Terr. aedes Plaut. anklopfen, anschlagen, klopfen an die Thür: kótogatni az ajtót, kotzogatni az ajtón. Rdo na Dwera chlo pal? quis pulsavit fores? wer

hat