ich es machen: ha időm lészen reá, meg tselekeszem. Pog8esli k nemu? . až ge doma, pog8em: ibisne ad illum? . si domi est, ibo: gehst du hin zu ihm? . wenn er zu Hause ist, ja ich gehe zu ihm: el mész é hozzá? . ha oda haza vagyon, el-megyek. ažbi, in singulari 1-ma pers. ažbi sem, ažbich: 2-da azbi st, ažbif: in plur. 1-ma pers. a3bi ime: 2-da ažbi stě, 3-tia cžbi, v. gestlibi, až (conj.) tesbi, kdižbi. ezda, adv. v. asna8. uzia, e, f. Asia, ae, f. Afla, A fen: Azsia, e világnak napkelet felől való negyed része, Usus. Mensa Usia, Asia minor: Kleinafien, kissebkik Ázsia. zian, a, m. asiaticus, asianus, i, m. ein Asianer, azsiai asiabéli (azsiabéli) ember. azsiai aziančin, a, e, adj. poss. asianae, der Afianerinn gehörig, azsiai aszszonyé (személlyé). Azianka, i, f. asiatica, asiana fem. eine Afianerinn, (azsiabéli) aszszony. azianow, a, e, adj. poss. asiani, dem Asianer gehörig, azsiai emberé (férfié). azianski, adv. asiatice, asiane: asiatisch, ázsiáúl, azsiabéli módon. azianskí, á, é, adj. asianus, a siaticus, a, um : asiiatisch, azsiai azsiabéli. Usus. Uzianske mote, mare Caspium (hircanum) asiatisches Meer, azsiai tenger, v. More. aziatici, adv. v. azianstí. aziaticí, á, é, adj. v. azianstí. aziatsti, adv. v. aziansří. aziatstí, á, é, adj. v. aziansří. B. Ba, adv. imo, quin imo, imo vero: ja, vielmehr, ja vielmehr, bi caput dolet?. scilicet: thut dir noch der Kopf weh? F. freilich: fáj-e' még a fejéd? . igen-is fáj, tudni illik. Ge tam tma? . ba ge: tenebrae ne sunt (estne obscurum)? B. scilicet: ist es finster? . allerdings: setét van-e' ottan? igen-is. Trochu tam mrzlo?. ba mrzlo: paulum gelavit? . scilicet: es frierete ein wenig? . freilich fagyott egy kevessé? . igen-is. Ba wetu: sane: führwahr, in der That, wahrhaftig: valóban, igazán, bizony, bizonyára, bizonyomra, 3) tandem, denique iam tandem: doch einmal: immáron, már egyszer. Usus. Ba= že us Ráz isete (ba že i8ete uf ustes): tandem venitis: daß ihr doch einmal kommt: már egyszer jöttök. Baba, i, f. annus, ûs, f. vetu→ la, anicula, edentula, ae, f. ein altes Weib (v:rheurathet), vén (öreg) aszszony. Syn. stará (letitá) Zena, Babica, Babika, Babisko, Babizna, Babka, Babsćo, Babsko, stara Drnda, boh. Bába, Babice. Prou. Baba stáče: anus saltat, indecore quippiam facit; das ist unanständig (unschicklich); auf eine übel passende Art: ez illetlen dolog. Neprofil sa Cert Babe, ani gá tałeg Zabe: non es, quem rogatum velim der bist du nicht, den ich bitten möchte: nem betsüllek, és nem tekéntlek annyira, hogy kérnélek. R8e sam Čert nestačí, tam staru Babu wstr= čí: vetulae multarum rixarum (discordiarum), causae: die alten Weiber verursachen viele Bänkereyen: a' vén aszszonyok sok gonoszságnak okai. Trúfá, že z Babú, dostane Gabu: vetulam pecuniarum amore (spe) ducit: er meint, daß er mit dem alten Weibe vieles Geld befömmt; abban a' vélekedésben vagyon, hogy azzal a vén aszszonyal sok pénztfog kapni, nyerni. 2) avia, ae, f. die Großmutter: szép anya, nagy (öreg) anya, atyámnak, vagy anyámnak anya. Syn. Babič ta, Otcowa neb materina matka, stará matka, 3) obstetrix, icis, f. die Hebamme, Wehemutter: bába, bába aszszony. Syn. 3ena Sestonesel Fine opatrugica, Prou. Medzi mnochimi Babami i D'éta sa strati; Mnocho kucharow prefoli kasu, polewtu: multi coqui pultem sale obruunt. Multitudo Imperatorum caryam per I. didit: viele Köche versalzen die Suppe (den Brei): a' sok bábak között a' gyermek - is el vész. 4) laganum libum, i, n. Kugelhopf, eine Art von Mehlspeis sen (Kuchen): gömbölö, kerékdet kaláts. Syn. Buchta. boh. Mazanec. 5), certa mensura cerevisiae, apud braxatores: ein bestimmtes Maaß Bier für die Bräuer: egy bizonyos sermérték, serfőzőknél. 6) Sle pá Baba, i, e, babská (na sle pu Babu) hra: myia, myindá, ae, f. latitatio, nis, f. die blinde Kuh, Bersteck, Verstecken, ein Spiel: húnyoská (játék), szembe kötés. Syn. Žmúrka, Zmúrki. boh. mzík, mžitek, Usus. Na slepu Babu (na. Žmúrki) sa hrať: ludere myindam latitationem ; occultari lusus gratia: Bersteckens spielen : húnyoskára (szembe-kötésre) jádzani. Bába, aťa, n. Plur, nom. Båbata, gen. Bábat: pupa, ae, f. Martial. ein Mädchen, kis leányka. Syn. D'éwca 2) púpa Varr. Puppe, Docke, Tos de, eine Mädchenfigur zum Spic Ten; alak. báb púp. boh. Lút. ta, Púpě. vulg. Púpa. 3) v. Babénec. II, Bábatečko, a, n. dem. ex seq. III. Bábatko, a, n. dem, ex Bás ba: pupula, ae, f. Mädchen, Püppchen, z. B. als Caresse: kis leánykátska, kis báb, bábotska. boh. Púpátko. mogé Bábatko: mea pupula Apul. meine Liebe, mein Püppchen: szivetském, bábótskám. 2) v. Bábenček. IV. Babečka, i, f, dem. ex Bab= ta V. Bábenček, a, m. pupulus, i, m. Catul, Knäbchen, kis gyermeketske. 2) pupulus pro lu lusu Arnob. Püppchen: bábotska. Syn. Babatko: Bübchen, Herzchen. VI. Bábenec, nea, m. pupus, i, m. Varr. Suet. Knas be oder Kind, auch in Caressen, Bübchen, Herzchen: kis gyermeketske. Syn. Chlapček. 2) pupus Varr. Puppe, Knäbchenfigur (mänliche Figur) zum Spielen: alak, báb. boh. Lútta, pup'e, vulg. Púpa (ata). ectinté Babence (boh gút. i): pupi pupae: die Treken, das Kinderspiel: bábok, bábotskák. 3) w Oku: pupilla, Lucret. Plin, H. N. pupula Cic. Hor. ae, f. das Augapfel, Aug sterne, Augensterne: szem-fény. Syn. zrenica, zretedelni. ca, boh. Ržetedlnice. VIL Babeňí, á, n. obstetricatio, nis, f. ars obstetricia (obstetricandi): die Hebammenfunst: bába-mesterség, Syn. Babstwi. babí, á, é, adj. v. babstí. Usus. a) Babí Driák vid. Stočec wetsi: b) Babi Zub: lathrea quamaria ae, f. Linn. Schuppenwurz, Fogatsán, fünek neme. c) Babá Gahoda, ináč Listnatec: ruscum, i, n. et ruscus, i, f, Virg. Plin. H. N. Ruscus hypophillum Linn. laurus alexandrina : Brüsch, Mänsedorn, egér-tö vis. Babica, i, f. v. Baba. † Babice, f. idem. babiććin, a, e, adj. poss. ex seq. aniculae (aviolae): dem Altweibchen (Altmütterchen, Großmütterchen), gehörig; öreg aszszonykáé (öreg anyatskáé). vulg. babičkin. Babička, i, f. dem. ex Baba, anicula, ae, f. ein altes Weibchen, Altweibchen: öreg aszonyka. Syn. Babke. 2) aviola, ae, f. Altmütterchen, Großmüts terchen: öreg anyatska. Syn. Babika. 3) obstetricula, ae, f. Hebamchen, Wehmütterchen: bábátska. Babika, i, f. v. Babka 2-do Nro. babin, a, e, adj, poss. ex Baba anûs, vetulae; dem alten Weibe gehörig öreg aszszonyé. boh. bábin. 2) aviae. der Großmutter gehörig, nagy (öreg) anyáé, atyám vagy anyám annyáé. Usus. Babin Brat, v. Preugčet. 3) obstreticis, der Hebamme gehörig, bábáé. † babin, a, o, idem. Babisko, a, n. contemtive et exaggerative ex Baba: absurda vetula, pithecium, i abscheuliches altes Weib: vén banya, tsúnya (rút) vén aszszony. Syn, staré žensko Babsko, Babfco. n. babit, il, ím V, I, imp, bab: obstetricari, artem obstetricariam exercere, hebammen, eine Hebamme abgeben: bábaszonykodni, bábaszonyoskodni, babáskodni. Usus, uči sa babit, discit artem obstetricandi, fie lernet die Hebamenfunst, bábaszonyságot tanúl. Babizna, i, f. v. Baba 1-o Nro. Babka, i, f. anicula, ae, f. cin altes Weibchen, vén (öreg) aszszonyka, Syn. Babica, Babičta 2) obolus, triobolus, teruncius, obellus, nummus i, m. drachma, a. f. assis, is m, ein Häller, Pfenning, eine Münze: batka, féllér, fellér– ke. Syn. Babečka, boh. 5aliť, Gallíč. Uni Babki nedám, ne nummum quidem dabo, nicht einen Pfening gebe ich, egy fillért sem adok. Do Babki zablatit, ad nummum solvere, bei Häller und Pfening bezahlen, egy fillérig meg * fizetni. Do Babki sa trefilo ad nummum convenit, es traf auf einen Häller zu, egy fillérig meg, egyezett, megvan. Uni Babki (Sagki Tabáku ) nestogi. Uni gedného Bobu nedalbich záň bo: ne obellum valet; homo (res) nihili valet; ne crepitu quidem digiti dignus es (er) ist kein Teufel (nicht einen Häller) werth, 8. B. Mensch, Sache: egy hatkát (egy fillért, pipa dohányt) sem ér; egy babot nem adnék rajta. 3a Babku ho newáží: nihili illum facit; teruncii (assis) ipsum non facit er schäßt ihn nicht einen Häller werth: ötet semminek tartya. Prov. Rdosa narodil * Babce, nedohádzá k Grosu: qui natus est ad obulum, non assequetur nummum: der Arme hat ein armseliges Glück;* kann keine große Schritte machen: a' ki az egy batkát (fillért) meg-nem érdemli, meg nem nyeri a' garast; a' szegénynek szerentséje - is szegény. 3a Babku bi i kozu pref Tatri hnal: argentangina laborat, argentanginam patitur: er ist sehr geizig (galmeiserisch) olly fösvény, hogy az egy batkáért (egy fillerért ketskét-is rómába vezetne vásárra hajtaná. Pri lož Babku k Babce, budú kapce (Erpce). Rdo si zachrá, ni, na nečo sa zwáží: adde parum modico, magnum cumulabis acervum, Adde parum modico, modico superadde pusilum; tempore sic parvo, magnus acervus erit. Adde parum parvo, modicum superadde pusillo, tempore sic parvo, magnum cumulabis acervum. Parsimonia magnum est vectigal: viele Pfennige machen auch Geld. Bic le Körnlein machen auch einen Haufen. Es ist bald ein ziemli ches ersparrt. Sparsamkeit ist ein großer Bortheil: tseppenként a' hordó- is bé- töltetik. Tartva tenyészik a' pénz. Má pes Babku, a ten druhu. z dwima Babki bol na Trhu: acetum habet in pectore: vólt két pénzen a' vásáron. 3) fibula, in vestibus: Heftel, Häftel: kapots. vulg. 5aftlík. Aliud est Sáček.-4) parva incus, pro acuenda falce, sirpicula: das Eisen, worauf man Dengelt die Dengelplatte, der Dengels stock: Ulövas, ülő, 5) falx, sirpicula vinitoria: Rébennesser, Rebmesser: katzor, metező kés. Syn. wincúrski Róż. 6) boh. v. Chmel. 7) boh. v. Sikorka swetlá (pfá). Bablna, i, f. v. Bawlna. Bablnečka, i, f. dem. v. Bawinečka. bablňení, á, é, adj. v. bawlnení. *Babinka, i, f. v. Bawin fa. *bablnkowi, á, é, adj. v. bawin towi. Babor, a, m. bavarus i, m. Beier, bábor, bavarus. Syn. Baboran. boh. Bawor, Bawoćan. 2) v. Babori. Baboran, á, m. v. Babor Nro. 1-mo. baborčin, a, e, adj. poss. bavarae, der Beierinn gehörig, bavarus aszszonyé. boh. bawor čin. Babori, f. pl. gen. Babor, Beierinn, bavarus aszszony. boh. Baworka. baborow, a, e, adj. poss. dem Beier gehörig, bavari: báboré. boh. bawotůw. beborski, adv. bavarice, beierisch, bavarussan boh. baworski. baborstí, d, é, adj. bavaricus, a, um beierisch, bavarusi. boh. baworski. Usus.Baborsti Gros, grossus bavaricus, beierischer Gresden, bavarus garas. Baborstwo, a, n. havarica natio, bavari, die Beiern, Beierische Nation, beierisches Volk a bavarus nemzet. Bábowka, i, f. v. pekáč. Babrać, a, m. homo immundus, rem sine munditia tractans: Sudeler, Sudler, unreinlicher Mensch: piszkoló motskos (a' dologgal tisztátalanúl bánó) ember. Syn. tutač, mazać, paprać, piskač. 2) imperitus, ungeschickter Mensch, Cudler: otromba (ostoba faragatlan) ember. 3) déturpator, maculator, commaculator, foedator, inquinator: Beschmuzer, Berunstalter: úndokító. Syn. Šismač, Šismát. 4) v. klochtár. babraććin, a, e, adj. poss. feminae immundae, der Sudlerinn gehörig, piszkolónié, motskos személyé. Syn. kuntaččin, mazaććin, papračin, pistaćčin. Babračka, i, f. femina immunda, rem sine munditia traetans. Sudlerinn: piszkolóné, motskolóné, motskos (valamivel motskosan bánó) aszszonság (személy). Syn. Babrenica, kutačka, Mazaika, paptaika, piskačka. 2) imperita, ungeschicktes Frauenzimmer, obstoba (döre) aszszonság. 3) deturpatrix, inféctrix, maculatrix, commaculatrix, babraćow, a, e, adj. poss. ho ninis immundi, dem Sudler gehörig, motskos emberé, piszkolóé, rútitóé, undokítóé. Syn. kutačow, mazačow, papracow, piskačow. Babráňí, á, n. immunda rei tractatio,,das Sudeln, die Sudelung motskolás, piszkolás, valamivel való motskos bánás, tisztátalan (motskos) mivelés. Syn. Rutáňi, Mazání, Papráňí, Pistáňí, Babračka. 2) deturpatio, infectio, maculatio, commaculatio, inquinatio, foedatio, nis, f. Berunstaltung, Beschmuzung, das Beschmuzen: motskolás, motskítás, rútítás, undokítás. Syn. Ralení, Sismání, Stareseήί, Spatení Zanečistení. hoh. Sizdeni, Sizdňeňi. Babranica, i, f. v. Babračka Nro 1-mo et 3-tio. Babraňina, i, f. idem. babrať, bral, brem V. I. imp. bri: illotis manibus ingredi, tratare rem sine munditia: fu deln, unreinlich seyn: piszkolni, motskolni, motskosan (tisztátalanúl) valamivel bánni ; mosdatlan valamihez kezdeni. Syn. tutat, mazať, paprať, pistat. Gedla babrat, cibos tractare sine munditia, die |