Chwileňí, á, n. mora, ae, f. commoratio, nis, f. das Berweilen, die Verweilung: késedelem, késés, mulatozás, mulatás. Syn. Baweňí, Meskáňí. wifit, it, ím, V. I. wit, moras trahere, morari, commorari: weilen, verweilen: késödni, késni, mulatozni, mulatni. Syn. bawit sa, mescat. Chwilta, i, f. tempus, oris, n. paululum temporis, tantisper, paulisper, aliquantisper, parumper: das Weilchen, ein ne fleine Weile ( Zeit ) : kis (rövid) idő, idötske. Syn.. Chwilčička, Chwilečka. Chwil tu čekat parumper (paulisper, aliquantisper, paululum temporis) exspectare: eine kleine Weile warten: egy kevés ideig várni, várakozni. Mozes ist o Chwilku skoceg, Cafnegseg (boh. Seiwegi): potes paulo citius ire, du kannst in wenig früher gehen, kevesé hamarább mehetsz. Co ale gá sem tu porád? gá sem tu Chwilku: adsidue ne hic ad sum? ego tantum interdum hic adsum: bin ich den beständig hier? ich bin ja nur zuweilen hier: hát mindenkor itt vagyok én? én tsak néha, és ritkán vagyok itt: Cerdibich tak spal Chwilku, a hnes 3af nič interdum dormito paululum, et mox somnus abit: zuweilen schläfert mich ein wenig, und gleich wieder nicht: néha alhatnám egy kis ideig, de azonnal el-enyészik az álmom. Wiera ma bolela celi D'en blawa,a dnes lenChwil : rami: heri tota die mihi caput doluit, hodie interdum: gestern habe ich den ganzen Tag Kopfschmerzen gehabt, heute nur zuweilen tegnap egész nap fáj vala a fajem, ma tsak néha, híbe hóba. - Po Chwil ce a) paulo post, post breve tempus: über eine kleine Weile, eine kleine Weile: mindgyárt azután, rövid idő mulva. b) v. Za Chwilku. Dówno isel? . Pred Chwilku: dia est cum ivit? . haud diu: ist er schon lange gegangen? F. unlängst: régen mentt-el? R. nem régen. 3a Chwilku: a) intra exiguum tempus, in einer kleiner Weile: rövid idő alatt. b) paulo post bald das rauf, nem sokára. On prisel za malu Chwilku zas: ille mox rediit, er fam bald wieder, azonnal viszsza tért. wsat on nezmrzne za tu Chwiltu: non illico frigore peribit, er wird ja nicht gleich erfrieren: meg nem fagy azon rövid idő alatt. Chwist, u, m. v. Drist. Chwistač, a, m. v. Dristač, Se ri plánka, Sralo. Chwistačka, i, f. v. Drist'ačka. chwistani, á, é, p. c. v. dristaní. Chwistáňí, d, n. v. Drist'aňí. chwistat, tal, f cem (tám) V. I. imp. tag et fi: v. dristat. Chwistáwáňí, á, n. Nom: Verb. ex seq. chwistáwat, al, ám, freq. ex chwistat. Chwog, e, f. frondes abiegnae, piceae, et pineae: grünes Reis von Tannen, Rothtannen, und Kiefern: fenyö-fa ágai. Syne Chwogi, Chwogina. Chwogi, á, n. idem. Chwogína, i, f. idem. Chwor Liste) swedći: cauda de vulpe, testatur, er ist ein rechter Bo gel in dieses Nest, ki tetszik szeg a' zsákból. Raždá Lista swog Chwost hwálí: v. cwálit. Chwosteček, čku, et čka, m. dem. ex seq. Syn. Chwost'i čet. Chwogisko, a, n. contemt. et Chwogsčisto, a, et aťa, n. v. - + Chwogstiste, n. idem. Chwost, u, et à, m. cauda (coda), ae, f. der Schwanz, Schweif: fark. Syn. mrdas, Ocas. Ronsti Chwost: a) cauda equi, Roßschweif, ló fark. b) Zelina: V. Praflička. misaci Chwost: a) cauda murina (muris), Maufeschwanz, egér fark. b) Zelina: vide Rebricet, bol. Ržebříček. Wolowi Chwost: a) cauda bovis, Ochsenschwanz, ökör fark b) Zelina: verbascum, albucum, i, n. et albucus, verbascum thapsus Linn. Kidnigskerze, das Wollfraut: ökör fark-fü, ökör fark kóró Par. Páp, – proft na liftu Co Chwostek, stku, et stka, m. Chwostiste, n. v. Metla. Chwostistko, a, n. v. . hreblo, Ometlo, Pometlo. či, conj. an, vel, aut: oder, vagy, avagy. Syn. neb. Bus Ses us wecerat, či este ne? iamne vis coenare, an serius? willst du schon zu Nacht speisen, oder nicht? fogsz immár va tsorálni, vagy késöbben? li, ale, či ne? vadisne, an non? gehst du denn, oder nicht? vallyon mégy (mész) – é, vagy nem? Richalf, či sa mi to len tak zdá? sternutastine, an videbaris mihi sternutare? hast du genießt, oder kam es mir nur so vor ? ptrüszszentettél – é, vagy tsak nékem ugy tetszett (látszatott)? Prideli, či ne? venietne, an non? wird er kommen, oder nicht? el- fog-é jönni, vagy nem? Dobreli, či ne? nič nás do tebo není: recte, an secus? nihil ad nos: es sey recht, oder unrecht? das geht uns nicht an: jól, vagy roszszúl? semmi gondunk res, semmi közünk hozzá. N. B. In hac significatione conjun ctioni li, frequentissime li, adiungi solet. Pozorug le pseglige zostat, 'čili preć ist (odist)? vide, utrum sit aequius manere, an abire? fiche, ob es rathsamer seye, da bleiz ben, oder zu gehen? lássadd, ha jobb-é itt maradni, hogy sem el-menni? 2) či - či: seuseu, sive sive, sive seu, seuaut: oder es mag entweder z. B. liegen oder (brechen): akárakár Syn. bár, busto, neb, tibi. Li spí, ći ge 5ore (či bedli): sive dormit, sive vigilat: er mag wachen, oder flafen: akár aludgyék, akár nem. Či zostanú, či pogdú: seu maneant, seu proficiscantur Caes fie möchten bleiben, oder fortreifen (weggehen): akár maradgyanak, akár el-mennyenek. i, tiga (contr. čá), Eige (contra. té) pron. cuius, weffen kié. Gá sem sa nepítal, čí ge: non interrogavi cuius esset: ich fragte nicht, wenn er gehörte nem tudakoztam (kérdeztem) kié volna, kié légyen. tti, indeclin. idem. liba! vox canem abigens (propellens): apage! weg! tsiba! kutyát üző - szó. Syn. čibe coki. Ciba Bundás! tibe, idem. Cibéba, i, f. Plur. Nom. Ci bébi, gen. beb: uva passa (cubeba), carpesium, i, n. die Rofine Cubebe: töpött (malo za) szőlő, tzibébi. Syn. Cibébla vulg. Rubeba. boh. Rozina. Cibébla, i, f. idem. tibi conj. Sing. 1-ma pers. čibich et čibifem, 2-da čibisi et čis bif, 3-tia cibi, Plur. 1-ma pers. tibisme, 2-da čibiste, 3-tia tibi; construitur tantum cum poaeterito: v. či. Stuf (probug), čibi ki dal: tenta (experire), num tibî daturus esset: mache einen Versuch, ob er dir geben wollte : próbáldd, adna-é. Res bich len mal Wodu, čibi bola čerstwá, či ne? oto bich ne prám dbal: modo aqvam haberem, recensne, vel tepida foret? non multum curarem: wenn ich nur ein Wasser hätte, es möchte schon frisch, oder warm seyn? daran wollte ich mich nicht viel aufhalten: tsak vizem volna, frisé, vagy lagy meleg? azzal nem sokat gondolnék, törődnék. Cibula, i, f. caepa (cepa), ae, f. et caepe (cepe), indecl. Ovid. Hor. Cels. Allium Cepa Linn. die Zwiebel ( Zwiefel ), vörös hagyma, Syn. Cebula, boh. Cibule. - Morská Ci bula: scilla (squilla), ae, f. Plin. His. N. scilla maritima Linn. Meerzwiebel, tengeri veres hagyma, kigyó hagyma. Morstea Cibuli koreň: radix scyllae marinae, Meerzwiebelwurzel, tengeri veres gyökér. m. C. octowi mad: oximel scylliticum, Meerzwies belsaft, tengeri veres hagymás etzetes méz. – Vlčá Cibula: v. . Pažítka. 3wazek Cibuli (cibulowí): mallo ceparum, Zwiebelband, veres hagyma rojtya. Prov. Wisiges, bár fá. mu Cibulu gesi' buses: vivus fueris, vel caepe solum accipies Zenod. E re pusilla magnam opinionem consequeris: auch durch eine kleine Sache wirst du gelangen zu einer großen Ehre: el-élsz, ha tsak veres hagymával ilsz is. Polná Cibu la: bulbus, i, m. et ornithogalum, i, n. Linn. ornithogale, es, f. Plin. His. N. Hühnermilch, Vogelmilch, Feldwiebel: vad hagyma Par. Páp Pap. madár téj-fü. Syn. zem sti Grech, Ptačé neb flepačé mléto. Cibulár, a, m. negotiator ceparius, Zwiebelhändler, veres hagyma áros. Syn. Cebulár, Cebulkár, Cibulkár, † Cibuláč, e, m, idem, fibulárčin, a, e, adj. poss. negotiatricis cepariae, der Zwie belhändlerinn gehörig, hagyma árosnéé, Syn. cebu lárčin, cebulkárčin, cibulkár. čin, † cibulátcin, a, o, adj. poss. veres idem. Cibulárent, á, n. v. Cibular. stwi, sibulárik, Il, ím, V. I. imp. lar: negotiatorem ceparium esse, ein Zwiebelhändler seyn, veres hagymával kereskedni, veres hagyma - árosnak lenni. Syn. cebulárit, cebulkáriť, ci. bulkárit. Cibulárka, i, f. negotiatrix ceparia, Zwiebelhändlerinn, veres hagyma árosné. Syn. Cebu. lárka, Cebulkárka, Cibul tárka, † Cibuláťka, i, f. idem. cibulárow, a, e, adj. poss. negotiatoris ce parii, dem Zwie belhändler gehörig, veres hagyma árosé. Syn. cebulárow, ce bulkárow, cibulkárow, boh. cibuldrowic, cibulářů et růw. cibulátowic, adj. poss, omn, gen, idem. cibulársti adv, more negotiatorum ceparioum, zwiebelhändlerisch, nach Art der Zwiebelhändler: veres hagyma áros módon. Syn. cebulárski, cebulkárski, cibulkársti, pocibulárfti. cibulárskí, á, é, adj. negotiatores ceparios adtinens, die Zwiebelhändler betreffend, veres hagyma árosokat illető. Syn. cebulárski, cebulkárskí, cibulEárstí. Cibulárstwí, á, n. negotiatio ceparia, mercimonium ceparium: der Zwiebelhandel, die Zwiebelhändlerei: veres hagymával való kereskedés. Syn. Cebula stwi, Cebulkárstwi, Cibulkarstwi. † cibuléčů et růw, owa, owo, adj. poss. v. cibulárow. + Cibule, f. v. Cibula. Cibuiečka, i, f. dem. ex Cibul ta. Cibulisto, a, n. caepina (cepina), ae, f. scilicet terra Colum. Zwiebelacker, Zwiebels feld, Zwiebelland: veres hagymás föld, Syn. Cibulisto. Cibuka, i, f dem. caepulla, ae, f. das Zwiebellein, Zwiebel chen, eine kleine Zwiebel: veres hagymátska. Syn. Cebulka, 2) bulbus, i, m. Zwiebel, die runde dicke Wurzel der Zwiebel gewächse, z. B. Tulipanen, Lilien, Narcissen etc. tsomós fejés gyökér, mint a' fok-hagymának, vörös hagymának, tulipánynak, liliomnak. Cibulkár, a, m. v. Cibulár. cibulkárčin, a, e, adj. poss. v. cibulárčin. Cibulkáreňí, á, n. v. Cibulár itwi. cibulkárik, il, im, V. I. imp. Far: v. cibuláriť. Cibulkárka, i, f. v. Cibulát ta. cibulkárow, a, e, adj. poss. T. cibulárow. cibulkárski adv. v. cibulársti. cibulkárskí, á, é, adj. v. cibu lárití. Cibulkárstwí, á, n. v. Cibulár. stwi. cibulkowati, á, é, adj. v. ci bulowati. cibulkowi, á, é, adj. v. cibu Lowi. cibulowati, &, é, adj. bulbosus, a, um: Bwiebeln, habend von den Swiebelgewächsen: tsomós fejes, mint a hagyma. Syn. cebulowati, cebulkowati, cibulkowati. cibulowí, á, é, adj. caepinus, a, um: von Zwiebel, veres hagymás, veres hagymábólvalo. Syn. cebulowi, cebulkowi, cibulkowi. Tibulowa O. máita: ius (embamna) caepnum, Zwiebelbrühe, Zwiebeltunfe: veres hagymás mártogató (mártalék). 2) v. monsto tibulowi, v. g. Roren, Mad: ▼. Cibula. Cit, u, m. Zizus, i, m. zizum, i, n. zie dictus: der Ziß, die feinere Art des Cattuns: tzitz karton. Syn. Cickartún. 2) v. Cicet. cit, ciccic! Vox cattum vocantis: die Kat ruffen, das Wort, matska hivó szó. Cica, i, f. v. Ročka. Cicát, a, m. puer. lactens, Giugling, szopós gyermek. vulg. Cecát. boh. Cucát. 2) subrumus (lactens, sugens) agnellus, Caugelamm, szopóbárány. 3) contemt. puer, ein Lube, verächtlich: szopós, gyermek tsuf-képen. boh Cu tát. 4) ductus urinae, in via per equos (boves) effusae: Bug des Urins auf dem Wege: az úton tett hoszszú húgy vonás. cicaní, á, é, p. c. suctus, a, um: gesaugt, szopott, szopogatott. vulg. cecaní, cuclaní, boh. cucaní. Cicání, á, n. suctio, nis, f. suctus, us, m. das Saugen, szopás, szopogatás, vulg. Cecá ní, Cucláňí, boh. Tecání, Cicáňí, Cucání, Durmáňí, 6 fátí. cicat, al, ám, V. I. imp. ag: * čičať, al, ám, V. I. imp. ag : v. možit, feat. cicatí, á, é, adj. mamillosus, mamillis instructus, a, um: mit der Zige versehen, tsetses. Cicáwáňí, á, n. Nom Verb. ex seq. cicáwať, al, ám, freq. ex cicať. cicawt adv. sugendo, suctorie: faugend, szopogatva, szopva. vulg. cecawe, cuclawe. cicawi, à, é, adj. sugens, lactens, tis; suctorius, subrumus, a, um: saugend, szopós, tsets szopó, tsötsömös. vulg. tecawi, cuclawi. boh. cecawi, cicawi, cucawi. Cicawé Prafa: porcellus subrumus Spanferkel, szopós malatz. Cicet, du, m. mamma, ma milla, ae, f. die Biße, die Brust: tsets. Syn. Cic, Prsnit, vulg. Cecet. boh. Cecet, Cic, 50wasi (vulg. Howadzi) Cicef: ruma, ae, f. uber pecorinum das Euter eines Biches, tölgy. Rozi Cicek: a) i. e. 3 Rozí kurát: ruma caprina, uber caprinum: Ziegeneiter, ketske tsetse. b) i. e. Stozna welike, gako kozé Cidi: būmamma, bumanima, ae, f. bumasion, nis, m. Par. Páp. Trauben mit großen Beeren, öreg ketske tsetsü szölö. c) 3elina, i. e. cí farsti Trant: chondrilla, ae, chondrille, es, et chondris, is f. et chondrillon, i, n. Plin. H. N. Chondrilla juncea Linn. uber caprae, ruma caprina: Kondrillenkraut, ketske tsetsü-fü, ketske-tsetse, tsászár - itala. 2) i. e. Bra |