† Cihlaťowáňí, n. v. Tehlárowání.

+ cihlarowaki, owal, ugi (u): v. tehlarowat.

+ cihlářowic, adj. poss. omn. gen. v. tehlárow.

+ ciblársti adv. v. tehlárski. † cihlářstí, á, é, adj. v. teh. lárstí.

† Cihlářstwi, n. v. Lehlárstwi. +číbláčů, et růw, owa, owo, adj. poss. v. tehlárow. t Cihlička, i, f. v. Tehličkà. Cit, a, m. Ribičta: fluta Varr. lampetra, muraenula Hieron. pecilias (poecilias), ae, f. lacertus Plin. H. Ń. Cobitis fossilis Linn. eine Schicfe, tsik. Croatice Csihor. Aliud est úhor morsti. Citán, a, m. v. Ciğáň. Citanet, nta, m. v. Cigá net.

* Citání, á, n. v. Močeňí, Sčaňí.

† Cikánka, i, f. v. Ciğánka. tcikanowati, se, owal fe, ugi (u) fe: v. ciganowat sa. citat, al, ám, V. I. imp. ag: v. močit, sčat.

*Citoria, i, f. v. Čekanka. *Citúta, i, f. v. Bolehlaw. Cil, a, m. meta, ae, f. scopus, i, m. centrum, i, n. das Ziel, das, wornach man schießt, läuft, wirft etc. tárgy, tzél. Syn. Prostredek. vulg. Centrum. Cit (do Cilu) trefit: ferire scopum Fest. tangere metam: das Ziel treffen, erreichen: a' tzéltmeg ütni, el-érni. Cíl poblúsit: aberrare a scopo, non ferire scopum: das Ziel vers fehlen, el-esni tzéllyától, a' tzélt el- véteni. 2) meta, ae, f. terminus, modus, i, m. finis, ium m. pl. das Biel, die Gränze, die Maß: határ, vég, tzél, vége (módgya) valaminek. Syn. Miedza, Míra Spó

-

sob. Cil prekročiť: transire (excedere) fines terminum, modum: das Ziel überschreiten, 3. B. im Trinken, übers Ziel ges hen: határán kivül hágni, ki vül lépni a hátáron. Cít, a míru položit, ustanowit: terminum (terminos, modum) constituere: pangere terminos: Biel, und Maß sehen, határt vetni, és módot szabni, határ követ hanyni (tenni). Wi fe Cílu: supra modum: übers Biel: feletébb, mód nélkül, módon kivül. 3) groma (grama) ae, f. Fest. das Biel, Werkzeug, die Felder zu messen, der Feldmekzeug: fold mérték, út-mérő (út-jeg zó) eszköz Syn. Zem, neb Testu wime." rawaci Nástrog. 4) propositum, Consilium, intentum, i, n. scopus, i, m. finis, is, m. intentio, nis, f. das Ziel, der Zweck, Erdzweck, die Absicht: szandék tzél, tárgy, vég. Syn. tonec, misel, Pred. sawzati, Umisel. Wseco kged nému Cilu, a Koncutisit, zmerowat, isti we wsectic Wecách umisel mat: ad finem aliquem referre omnia, alles zu einem Ziele, und Ende richten; in allen eine gewisse Absicht haben: Mindeneket bizonyos tzélra intézni. Swog Cil ob fáhnúť : consequi propositum, fein Biel erreichen, fel-tett tzéllyát, szándékát el - érni. Cít neobdržať (neobsáhnúť); aberrare a proposito, non consequi propositum: sein Zief verfehlen, meszsze esni szándékától. Prov. Cil twog Nebe nech ge, ne Zem: non terrena, sed coelestia specta (pro fine, scopo habe: dein Ziel hienieden ist nicht die Erde, sondern der Himmel: Ne a földieket, hanem a' Menyeiket ke

res

ressedd. 5) finis, terminus modus: Biel, das Ende: vég. Syn. Ronec. R Cílu pristúpiť: ad finem pervenire, zum Ziele fommen, végére jutni, végezni. Cíl učinit, i. e. dokoncit : finem, (modum) statuere, constituere, facere, imponere: ein Ziel sehen, végit szakasztani, végére járni valaminek, el-végezni valamit. til, e, m. idem.

tilt adv. vivide, vivaciter, alaeriter, vegete: lebhaft, frisch, hurtig: elevenen frissen gyorssan, serényen. Syn. čer stwe rezko.

Cileni, á, n. collineatio, petitio, nis, f. das Zielen, die Zielung auf etwas, z. B. mit Geschoß, Worten: arányozás, tzélozás. Syn. míteňí Prirowná. ní.

an

tili, conj. v. či. Čilíne? aut non, oder nicht: avagy nem? Nekol to Dní, čili mesácow pred fwú Smrtú, paucis antequam mortuus est, an diebus, mensibus? wenig Tage, oder Monate, vor seinem Tode (ehe er gestorben ist), egynéhány nappal, vagy holnappal, halála elött.

čilí, ά, é, adj. vividus, vegetus, a, um: vivax, cis, alacer, cris, cre; recens, tis: frisch, lebhaft, hurtig: eleven, fris, gyors. Syn. čerstwi, rezEi. Cilim bit: vigere, rüstig feyn, frissen, eröben lenni. tilit, it, im, V. I. imp. til, 3progú na nečo: petere rem re, collineare, dirigere: zielen, mit etwas (mit dem Gewehre) nach etwas: arányozni, tzélozni valamivel valamire. Syn. míriť. 2) Slowni na nekoho cilit petere aliquem verbis, collineare dicteria in aliquem: pielen, attafiren mit Borten,

Satyre, auf Jemanden: szóval valakire tzélozni, arányozni. 3) spectare, intendere, pro scopo (fine) habere petere: zielen, etwas zur Absicht haben, worauf Rücksicht haben: valamit tzélől (tárgyól) venni, tárgyazni, valahová tzélozni, szándékozni. Syn. fchilowat, zmerował. Ram tedi twa Rec cili (schiluge)? quorsum igitur haec tua spectat oratio? wo zielt denn hin deine Rede (dein Disfurs)? was hast du dabei für eine Absicht? ugyan hová tzélozol ezen beszédeddel? Ma Swornost (Gednotu) cili: Concordium (ad concordiam) spectat, fie sielt auf Einigkeit egygyességre (zéloz. Wi8 m kam twa Odpowes cílí (pri náleží), video, quorsum recidat responsum tuum: aus deiner Antwort merke ich wohl, wo du hin zielst: veszem észre a' feleletedből, hová szándékozól (tzélozól): Badám (mer. Eugem pozorugem), kam ta Reč cili, a zmeruge: video, quo fluant hae rationes: ich merke es wohl, wo diese Rede hin zielt: jól tudom én hová tzéloz ez a beszéd. Ta Pichačka na mna cílí, to mňa picha haec dicteria me petunt, diese Stichelei zielt auf mich, ez a' gúnyoló beszéd én reám tzéloz. 4) cogitare, spectare zielen, wohin denken, in Gedanken haben: valahová gondolkodni, tzélozni. Syn. netam mislet. 5) spectare, pertinere, adtinere zielen, betreffen, gehören, z. B. zum Frieden: illetni, tartozni. Syn. prináležiť.

-

Ciliwání, á, n. Nom. Verb.

Filta, i, f. Caecilia, ae, f. Cea cilia, Tzitzele. Syn. Cecília. Cilost', i, f. vivacitas, alacritas, tis, f. Lebhaftigkeit, Hurtigkeit: elevenség, frissesség, gyorsaság. Syn. Cerstwost', Reztost.

Cilowáňí, ¿, n. v. Cíleňí. cilowat, lowal, lugem, V. 1. imp. lug: v. cílit. Cilownik, a, m. petens, collineans, tis, petilor, collimator, is m. der Bieler: arányozó. Syn. miritel, 3merować. tím, instrumentalis ex co: quo? qua re? womit? mivel? Cím fa useril, (boh. uchosil)? qua re te feriit? womit schlug er dich? mivel ütött meg téged? 2) čím dáleg: magis ac magis, quo magis, quo diutius, quo longius: je mehr, je länger hova - tovább Par. Páp. Cím dáleg ge horsi, etc. 3) čím tím : quo-eo (hoc) quanto- tanto: je-je: mennél annál, mentül (mennyivel) annyival. Cím prw, tím lepseg (boh. čím dříw, tím lip): quam primum, primoquoque tempore, quo ocius, eo melius: je eher, je lieber mennél hamarább, annál jobb. Čím wic, tím horfeg: quo plus, eo pejus: je mehr, je ärger: mennél több, annál roszszabb. Čím bohat fi, tím stúpegsi fem: quo ditior, eo (ex eo, hoc) sum avarior: je mehr ich habe, je weniger gieb ich: mennél gazdagabb, annál fosvényebb vagyok. Čim wiceg žádost'iwi fem, abi to Prawda bola, tim wic sa obáwám, abi nebola, quam misere hoc cupio esse verum co vereor magis Ter. je mehr ich verlange, das dieses wahr seye, und geschehen Jollte, je mehr fürchte (sorge) ich,

es möchte nicht geschehen; men nél inkább kévánom, hogy az igaz légyen, annál inkább félek, ne talántán meg-tsalatkozzam, és hazugság légyen. 4) Instrument. singul. et dat. plur. ex pron. čí. Cimáda, i, f. lacerna (talaris vestis) canonicalis, die Zima de: tzimáda, kanonoki ruha, Syn. Rapitulňicka Rewerenda. Cimbal, u, m. cymbalum (cymbalon), trimibulum, i, n. Cic. Liv. Virg. die Cymbel, das Cymbelwerk, musikalisches Bes den: tzimbalom. boh. Cimbál. La Cimbal hrat: cymbalum pulsare, die Cymbel schlagen, tzimbalmot verni, tzimbalmozni.

Cimbalček, u, et lecku, m. dem. ex seq;

† Cimbál, u, m. idem. Cimbalet, (tu, m. dem. parvum

Cymbalum, eine kleine Cym bel, tzimbalmotska. boh. Cim. bálek. 2) Zelina, umbilicus veneris, cotyledon, onis f. Plin. H. N. Cotyledon umbilicus Linn. das Nabelkraut, Nabelpflanze: Boldog Aszszony köldökje fü, köldök - fü. Syn. pupkowa Zelina boh. Cymba let.

Cimbálek, ltu, m. idem. Cimbalisto, a, n. contemt. et exagger. ex Cimbal. Cimbalista, i, £. v. Cimbal f.

Cimbalistka, i, f. v. Cimbal ňička.

cimbalní, á, é, adj. cymbali

sticus, a, um. die Cymbel be treffend, tzimbalmos, tzimbalomi. Syn. Cimbalowi. Cimbalnica, i, f. v. Cimbal. nička.

† Cimbálnice, f. idem. Cimbalnička, i, f. cymbalistria, ae, f. Petron. die, die Cymbel schlägt,

schlägt, Cymbelschlägerinn, Be ckenschlägerinn: tzimbalmosné, tzimbalom verőné. Syn. Cims balnica, vulg. Cimbalistka. boh. Cimbalnice. Cimbalňík, a, m. cymbalista, ae, m. Apul. cymbalistes, is, m. Cymbelschläger, Beckenschläger, der die Cymbel schlägt : tzimbálmos, tzimbalom verö. vulg. Cimbalista, boh. Cimbálnít.

† Cimbálňík, a m. idem. cimbalowi, á, é, adj. v. Cimbalní.

* Cimbolček, u et lečku, m. dem. v. Bombolček. *Cimbolec, lca, m. v. Boma bolec.

Cimbolet, lka, m. idem. Cimbora, i, f. v. Cimbura. Cimbori, á n. v. seq. Cimbura, i, f. na Stenách: pinna (muri) ae, f. die Binne der Mauer, Mauerspiß, Mauerfranz: köfal teteje. Syn. Cim bora, Cimbori, Cimburi, Stenta, boh. Cimbutí. Cimburi, á, n. idem. Cimbuří, n. idem. Cimelice, gen. lic. f. plur. dat. com (boh. cům) cimelicium, Cimelih, ein Dorf im Prachiner Kreife: Timelitz, tseh-falu.

imelíci, á, é, adj. czimelicensis, e: aus Czimelig, tsimelitzi.

Cimet, u, m. insigne, is, n. stema, tis, n. gentis symbolum, gentilitium scutum, gentilitia scuti tessera, signum scutarium, insignia, orum, n. pl. Wapen, Wappen: tzimere valamelly familiának Pár. Páp. tzimere Par, Pap. tzimer, tzimer. Syn. Známeňí boh. Erb, Cimr. Pohrebné Cimeri: arma, (insignia) fe

Tom. I.

ralia, Leidwappen, halotti tzimmerek (tzimerek). címerní, à, é, adj. insignis, e; scutatus, gentilitio scuto (insigni) praeditus, heraldicus, a, um: Wapen, oder Wapenkunst betreffend: tzimeres, tzimeres, tzimmeres. Syn. zná= meňití, boh. erbonní. Címer= ná Rňižka, liber insignium (continens insignia, heraldicus): Wappenbuch, tzimerekről való könyv. Címerná Pokriwka, címerné Priktiwadlo: operculum insignium, Wappendecke, tzémer fedél. Címerné umení: v. Címernictwí 2) Címerné (wichírné) Woli: capitales boves, Hauptochsen, tzímeres ökrök. Címernictwí, á, n. heraldica, ae, f. scientia insignium : Wappenkunde, Wappenkunst: tzímer-tudomány tzímertsináló mesterség. Syn. Cimerné umení. Címerňík, a, m. praeco heraldicus, heroldus, i, m. Wappenhalter, Schildhalter, Wappenherold, Wappenkönig: tzimer tartó, herold. boh. 5erold..

Čimislawa, i, f. nomen muliebre, ein Weibsname, aszszonyi név.

Cimr, u, m. v. Címer. † Cin, u, m. v. seq. Cíň, u, m. stannum, i, n. das Zinn, fejér ón. boh. Cin, Ceyn. Čin, u, m. actum, factum, i, n. actus, us, m. facinus, 0ris, n. opus, eris, n. res ei, f. die That, jede Handlung: tselekedet. Syn. Práca, Ro. bota, Skuter, učinek. Wsectím Cinem: totaliter, funditus, ex integro, plene, ne sannione quidem domi reli

T

cto: