cto: gänzlich, egészszen, mind apróstól, tsepöstől Par. Páp. t Cinár, a, m. opifex (artifex) stannarius, (vasorum stanneorum): der Sinngießer, fejér ón öntö. boh. Cinať, ton mát. † cinaččin, a, o, adj. poss. v. seq. ciňáččin, a, e, adj. poss. stannariae, conjugis stannarii : der Sinngießerinn gehörig, fejér ón öntönéé. boh. cinařčin, tonwáččin. † Cinačka, i, f. v. seq. † cinařů, et ůw, owa, owo, ctus, a, um gemacht, gethan: Ciňeňí, á, n. actio, factio, i, n. Campanula, ae, f. das molarium orepitaculum, Mih flogger, tsengetyű a' malomban, mikor kifogy a' garat ból. cingat, al, ám, V. I. imp.ag: tintinare, tintinnabulum pulsare, tinnire facere: flingeln, aufs glöcklein leuten: tsenditeni, (tem), tsengetni (tek), Syn. zwonit, boh. cinkati. a Stonání cingat, campanam agoniae pulsare, das u genglöcklein leuten, haldokl haranggal harangozni, haldoklóra tsengetni. Cingcg: tintinabulum pulses, folst flin geln, tsenges, tsendits. Cinģáwáňí, á, n. Nom.Verb. ex seq. cinģáwat, al, am, freq. ex cingat. * * Cinģel, gla, m. v. Bombolec. cíñit, it, im, V. I. imp. cin: v. cinowat. činit, it, im V. I. imp. čin: a gere facere, operari, praestare: thun, machen: tenni tselekedni, tsinálni, mivelni munkálkodni, munkálni. Syn. robit, pracowat, sposobit boh. Setati. Proti sweg Po winnost'i ňečo činit: officium prodere, feiner Schuldigkeit zu wider, thun, a' maga hivatal lya ellen tselekedni. Prot swému Swedomú nečo činit nes . а, te dich a' jól tévőt ditsérjed, a' rosz téyöt kerüllyed. v. do bre. Ein us to, us iné tak sa ti Čas mine: nunc lege, nunc ora, nunc cum fervore labora: sic erit hora brevis, sie labor ipse levis : jezt beth, jezt ließ, jezt arbeit, jezt iß, so wird dir leicht das Leben, und kurz die Zeit darneben: most azt tedd, most amazt, változtasdd munkádat, ugy hamar el-folyik a' te minden órád. Čin, gato tesbis umret mal. Čin, čobis rád činené pri Smrti w Praw8e wisel: fac modo, quae moriens facta fuisse velis: thue jeht, was du einstens wolltest: tselekedd azt, mit, hogy tselekedtél volna, halálod óráján kévánnál. Čiň, čo činit na wet swedčí: caput artis deceat, quod facias Quintil. Hoo non est decorum (veluti si cantillet, aut lusitet senex, si praceat, et obiurget iuvenis): thue deinem Alter gemäß, was sich auf dein Alter schickt: azt, tselekedd ámi a' te korodhoz illik Čiň, čo činiti más, ostatné wsecko na Pána Boha nechas (Pánu Bohu zwerif: fac tua, quae tua sunt, quae functio iusta requirit, commendans uni, caetera cuncta Deo: thue, was du thun follst, das andere (übrige) aber befiel Gott felelly-meg a' magad kötölességének, a', többit bizdd az Istenre. Co čis ňis, čiň mudre, dag Pozor na wípad: quid quid agis, prudenter age, et respice finem: was du thust, thue vorfichtig, und bedenke das Ende: a' mit teszel, böltsen tedd, és annak végét tekéntsd meg. Cinitel, a, m. actor, factor, is. m. der Macher, Thater, T 2 heceho sa dopust'if: non ducere religioni, etwas wider sein Gewissen thun, lelki - ismérete ellen tselekedni. Pilne čin, to činís: age, quod agis: thuc fleißig, was du thust: szorgalmatossan tselekedd, a' mit tselekszel. Čin to na mogu od= powes (na mé Odpowedání, na moge Slowa), fac hoc mea fide, thue dieses auf mein Sort, auf meine Verantwor tung: tselekedd azt, az én sza vamra (feleletemre). Čo má me činit? quid est nobis agendum? was sollen wir thun? mit kell tennünk (tselekednünk)? mi tévok legyünk? Prov. gato fi, kdo činí (robi), tať má. Co kdo hledá, to dostawa: malis ter mala. Sui cuique mores fingunt fortunam wie der Fleiß, so das Glück. Ein jeder schmiedet sich selbst sein Glücf: a' ki lator, latrul veszi hasznát. Ki mint keresi, úgy vészi hasznát. Co sebe nepreges (nechces) druhe mu nečiň ( nerob): quod tibi non vis fieri, alteri ne feceris: was du dir nicht vergönnest, das thue auch einem andern nicht: a' mi néked nem jó, másnak sem jó az. wseco co kolwek hcete, abi wám Ludi činili, i wi gím činče Matth. VII, 12. omnia, quaecunque vultis, ut faciant vobis homines, et vos similiter facite illis: alles was ihr wollet, daß euch die Leute thun, das thut ihnen auch: Mindeneket, a miket akartok, hogy mivellyenek néktek az emberek, tiis mivellvétek nékik. Čiňímli dobre pochwal ma: činímli le? warugsa: bene agentem lauda, delinquentem (offendentem) vita: thu ich recht? so to be mich; thu ich unrecht? so hû Wir Wirker, Ausüber: tévő, tselekedő. čiňitelčin, a, e, adj. poss. actricis, factricis: der Macherinn gehörig, tévönéé, tselekedőnéé. Čiňitelka, i, f. actrix, factrix, cis, f. die Macherinn, Thäte rin, Wirkerinn, Ausüberinn : tévőné, véghez vivőné, tselekedőné. čiňitelow, a, e, adj. poss. actoris, factoris, dem Macher ge= hörig, tselekedőé, véghez vé vöé. Čiňíwáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. ciňíwat, al, ám, freq. ex či † Cint, u, m. v. Roh, Truba. cinkawati, al, ám: v. cinga- Cinober, bru, m. cinnabaris, is, f. Plin. H. N. cinnabari, n. indecl. der Zinnober, tzinóber, tzinóbruom. zinabar. boh. Cinobr. 5orni Cinober: montana cinnabaris, Bergzin= nober, hegyi tzinóbriom. + Cinobr, u, m. idem. ciñowani, á, é, p. c. stanno obductus, instannatus, a, um: verzinnt, mit Zinn überzogen: fejér ónnal meg - futtatott, meg-lzineztetett. Syn. ciñení, pociňení, zaciňení. Ciñowání, á, n. stanno obductio, instannatio, nis, f. das Berzinnen, fejér ónnal meg futtatás, tzinezés. Syn. Ciňeňí, Pociňeňí, Zacíňeňí, Zaciňowáňí. Cinowat, i, f. trilix, icis, f. der Drillich, tsinvatt vászou. Syn. činowaté plátno. ciňówał, nowal, ňugem, V. I. imp. nug: stanno obducere, instannare: verzinnen, mit Zinn überziehen: fejér onnál meg futtatni, meg tzinezni. Syn. cinit, ociñowat, pocinit, po cinowat, zaciniť, zaciňował. činowati, á, é, adj. trilix, icis, Virg. dreifädig, aus drei Fäden bestehend, dreidrähtig: három rend nyüst fonálban szött. Syn. činowití. Činowa te plátno: v. Činował. cíňowí, á, é, adj. stanneus, a, um, e Stanno: Zinnern, fejér ónból-való. Ciñowá mi fa: catinum, i, n. catinus, i, m. Hor. Varr. zinnerne Schüßfel, tzin-tál, fejér ónból-való tál. činowití, ά, é, adj. v. činowa, tí. Cinter, u, m. coemeterium, sepulchretum, bustum, i, n. der Kirchhof, Freudhof, Gottesacfer: temető (hely). Syn. Cin terím, grob, grobna Pohrebnica, boh. Rrchow, Srbitow. Cinterin, a, m. idem. Cinterníček, a, m. dem. ex seq. Cinterinek, nta, m. dem. coemeteriolum, ein kleiner Freudhof, das Freudhöfchen: temető helyetske, temetőtske, Syn Cinterček, Cinteret Cinteti ček, Cinterit. cintlawe adv. graciliter, schlank, vékonyan, kartsúan, ösztövéren, soványon. Syn. čiple čis tawe, tento, boh. lep'e', it'i cintlawi, á, é, adj. gracilis, pile, st'ihle. e: schlank, geschlank, schwank, rahn, dünn: vékony, kartsu, ösztövér, sovány. Syn. číplí, čítawi, tenti, boh. lepi, st'tČintlawost', i, f. gracilitas, pili, stihli. tis, f. die Schlankheit, SchlanFigkeit, Dünnigkeit: Rahne: kartsúság, vékonyság, ösz tö tövérség, soványság. Syn. Cintion, Ciplost' Eitawost', tentoft, boh. Lepost, Stepi. lost, Stihlost. † Cins, u, m. v. Urenda, Útok, roční plat, Dánka, Porcia. Cip, u, m. lacinia, ae, f. angulus, i, m. Bipfel, des Rodes, Tuches etc. Stückchen, z. B. Landes: hasiték a' ruházaton, széle p. o. posztónak. boh. Teyp 2) humerale, is, n. pars Capucii humeros tegens: Kappenzipfel: vállra való. Syn. Stránka Rapi Pleca priktiwagicá. 3) v. Chlup. Cipe, i, f. viscum, i, n. Plin. H. N. Virg. viscus, i. m. Cic Plaut. Mistel, woraus Boa gelleim wird: lép, fa-gyöny Syn. Lep boh. meli. 2) resina, cerasina, Kirschgummi, Kirschhar tsipa, tseresnye-fa gyánta, matska méz. * Cipaw, a, m. v. Peceń. Cipawček, a, et wečka, m. dem. v. Pecníček. * Cipawek, wku, m, dem. v. Decnit. Čipecki gen. peček. f. pl. dem. fimbriolae, arum, f. plur. reticula spiculata: kleine Spiz hen, Spischen, Spiglein: tsipkétske, kis tsipke. Cipek, pku, m. 3elina: hypophyllum, hyppoglossum, 1, n, ruscus hypoglossum Lin. item uvularia amplexi folia Linn. vulgo laurus alexandrina. das Zapfenkraut, Zungenblatt: baj-fü, torok-fü, tsapfü, nyak tsap-fü, diadalmasfu, földi borostyán - fű, nyelves-fü, pera-fi, ló – nyelvüfu. Syn. Čepit, Listnatec, Listňík, babá Gahoda, čípkowa Bilina (Zelina), koňti Gazit. 2) boh. v. Čepit. 3) boh. v. Čepi. † Ciperle, a, n. v. Lámka w Rukách, w Rluboch. Liptár, a, m. opifex, (factor, effector) reticulorum spiculatorum: Spißenmacher, tsipke szövő (kötö). boh. Rragkár 2) negotiator (quaestor) reticulorum spiculatorum: Spiz Benhändler, tsipke áros (kereskedo) boh. Kragkáť. čipkárčin, a, e, adj. poss. effectricis (negotiatricis) reticulorum, spiculatorum, Spizenmacherinn (Spigenhändlerinn) gehörig, tsipke kötönéé (árosnéé, kereskedőnéé) boh. Fragkáččin. der Čipkarta, i, f. effectrix (negotiatrix) reticulorum spiculatorum, die Epißenmacherinn (Spigenhändlerinn), tsipke kö-. töné (arosné, kereskedőné boh. Rragkárka. čipkárow, a, e, adj. poss. effectoris (negotiatoris) reticulorum, spiculatorum, dem Spizenmacher (Spigenhändler) gehörig, tsipke kötöé árrosé, kereskedőé. boh. kragkářů et růw. Čipkárstwi, á, n. opificium (ars) texendorum reticulorum spiculatorum, die Schizenmacherei, das Spizenmacherhandwerk: tsipke kötö mesterség. 2) negotiatio reticulorum spiculatorum, Spißenhandel, tsipke kereskedés. boh. Rragkárstwi. Cipti gen. Cipek, f. pl. textum spiculatum, reticula spiculata, orum pl. fimbria denticulata (clavata), limbus denticulatus: die Spisen, ein ge= klöppeltes Gewirf: tsipke. boh. Kragki. čipkowi, á, é, adj. ex Čipki: reticulis spiculatis (fimbriis denticulatis) instructus (ornatus) a, um: mit Spigen verfehen, geschmückt: tsipkés. Syn. čipkowati. 2) v. siptowi, číptowi, á, é, adj. ex típek,, Čipkowa Bilina: v. Čípek, ciple adv, v. cintlewe. cipli, á, é, adj. v, cintlawi, Čiplost, i, f. v. Cintlawost. * Cipow, a, m. v. Peceň, Cipowček, a, m, dem. v. Pec= ňíček. * Cipowek, wts, m, dem. v. Pecnít, Cipris, a, m. eupressus, (cyparissus Cyprus), i, et us, F. Virg. Ovid. Cupressus Sempervirens Linn. Cypresse, Cypreffenbaum: tziprus-fa. Syn.. ciprifowi Strom. Cipris Santolina chamaeci parissus Linn, das Cypressenkraut. tiprifní, á, é, adj. cupressifer Ovid. a, um : Cypressentragend, tziprus fát hozó (termö) p, o, helv. Ciprifowi, á, n. Cupressetum, i, n. Cic. Drt, mit Cypressen besezt, Cypressenwald, Cypressengarten tziprus-fa erdő, kert, ciprifowi, á, é, adj. cupressinus, (cypressinus, cyprinus, cypreus) Colum. a, um: aus (von) Cypreffen, tziprusi, tziprus-fából-való. + Circin, u, m. v. Kružidlo. čixí, ά, é, adj. purus, merus, a, um: pur, rein, lauter B. Gold, Wein, Lügen etc. merö, tsúpa, tiszta. Syn, čis fti, famí. Čiei emec, Slowat, uber: purus germanus, slavus, ungarus : ein purer Deutscher, Slowak, Unger: tiszta (tsupa) němeth, tóth, magyar. 2) liber, propatulus, apertus, explicatus, exporrectus, diffusus: frei, nicht verbant, z. B. Luft: szabad, ki-terjedtt, tágas, sik. Syn. flobodní, boh. fírí, Čiré Pole, i. e. Rowňina: aeRowňina: aequor, apertus campus, mera tóth, iridlo, a, n. Zelina, kte reg Semeno do 3bość nami fané, Chleb swetli robi: 0syris, is, f. Plin. H. N. Melanpyrum arvense Linn. M Wachtelweißen, Kuh weißen, Tsermolya. Aliud est. Len matki božeg, kwetec, et le nica ac tototica, Cirifandel, dlu, m. sircitula, Colum, sircula, ae, f. Plin. H. N. species botrorum, olida et viridis caeteris dulcior: Cirifandel, Art Weintrauben; tzinifándli szőlő, melly a’tôbbinél zöldebb, és édesebb. cirifandlowí, á, é, adj. e sircitula (sircula), sircituleus, sirculeus, a, um: aus (ven) Cirifandel bestehend, oder gemacht, tzinifándlés, tzinifándliból va Cyrillus: Tzirillus. cirilow, a, e, adj. poss. Cyrilli, dem Cyrillus gehörig: tziril lusé. Cirín, a, m. Cyrinus, i, m. Cyrinus, Tzirínus. |