rium cum Iove Caesar habet.

† Cifat, e, m. idem. cífarčin, a, e, adj. poss. imperatricis, der Kaiserinn gehörig, tsászárnéé: vulg. cífarownin, boh. císařowňin. Cifarta, i, f. imperatrix, cis, f. die Kaiferinn, tsárszárné. vulg. Cifarowa, Císarowna: boh. Cyfatowa, Cýsaťowna. 2) tak rečena grusta: pyrum caesareum, Kaiferbirne, tsászár körtvély. cífarow, a, e, adj. poss. imperatoris, dem Kaiser gehörig, tsászáré. boh. cifačů, et růw. * Cifarowa, eg, f. v. Cisarka. + Cifatowá, é, f. idem. Cifarowání, á, n. v. Cifarstwi. cisarował, rowal, rugem, V.I. imp. rug: imperatorem esse, agere: ein Kaiser seyn, tsászárkodni. Cifárowáwáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. cífarowáwat, ál, ám, freq. ex cisarował.

* Cifarowna, i, f. v. Cisarka. + Cifarowna, i, f. idem. *cífarownin, a, e, adj. poss. v. cifarčin.

+ cifatownin, a, o, adj. poss.

idem.

cífarfti adv. imperatorie caesareae, more imperatoris: Kaiferlich, tsászár módon. Syn. pocifarsti. boh. císarski. cífarsti, á, é, adj. caesareus, imperatorius, a, um: Kais ferlich, tsászári. boh. císařstí. Cisarsti koreň: v. Bederňít. Cisarsti Orel: aquila caesarea, insigne imperii: Kaiserli cher Adler, Reichswappen: tsászár sas, tsászári tzimer. Cífarsti ptát: v. Garábek, Cis farski Trank: v. koží Cicek. císarskoktálowski, á, é, adj. Caesareo Regius, a, um: Kaisers

lich - Königlich, tsászári - királyi. Cisarstwi, á, n. imperatoria (caesarea) dignitas, imperium, i, n. das Kaiserthum, tsászári méltóság. boh. Cisařstωί.

† cílačů, et čůw, owa, owo, adj. poss. v. Cisarow. † čisáwati, al, ám, v. wefutawat.

+ dise, f. v. Sálta. † čisěti, fel, sim: v. núter fú Đất 3. Nro.

Cista, i, f. dem. ex Cícha: in re parvum cadurcum,

tae,

culci

aut pulvinaris : fleine Bettziehe, donha (vánkos) héjatska, kis donha - héja, kis vánkos héja.

Cista, i, f. dem. ex Čísa: v. Salečka, Šálka. 2) kolenná Tíska (Šálka) i. e. Prebib pod Rolenem: poples, itis, m. die Kniescheibe: térdnek hajtása, térd alsó két in közi, vápája.

† číslo, a, n. v. Počet. 2) v.

Minca.

Cift, u, m. Zelina: cisthos (cisthus), i, m. Plin. H. N. chamaecisthus. Cistus incanus Linn. rosa sylvatica: Cis stenröslcin, tetetem toldó - fü. cistowá Rúža. čift: v. čistí.

čiftcowí, á, é, adj. v. čistecowí. čift'e adv. pure, puriter, mun

de, nitide: rein, ohne Schmuz (Fehler, Susah etc.), sauber, säuberlich reinlich: tsinoson, tisztán. Syn. čistotňe. 2) pellucide, perspicue, clare: flat, hell, durchsichtig: világosan, által-látható képen. Syn. wid ne. 3) limpide, lauter, klar, hell, ohne Unreinigkeit: tisztán, motsok nélkül. 4) caste: feusch, tiszteségesen, szűzen, szemérmessen, szemérmetessen. Syn.,

pas

panenski, popanenski. 6) pla, ne, prorsus, omnino: rein, gänzlich z. B. aufeffen, egészlen, mindenestül, tellyességgel, tellyessen. Syn. Sočista, nacisto, shola. 6) v. čistotne.

Čistec, tea, m. Zelina: a) wetsi: sideritis scordioides Linn. sideritis, idis, f. Plin. H. N. sideritis maior hirsuta, heraclea, n. das Gliedkraut, Feldandorn: nagyobb tisztesfü; parlogi- fü (virág). Syn. klúbná Zelina, Milosť božá (bozká). b) mensi: parthenium Plin. H. N. perdicium, i, n. sideritis, idis, f. Plin. H. N. heracleon, Stachys recta Linn. juxta Lumniceri Flora Poson. Gliedfraut, tisztes-fú. 2) electrum, succinum, carabetrum, i, n. der Achtstein, Agstein, Bernftein: tengeri gyánta. Folyógyánta Mitt. Gyantakö Fabian. Syn. morsta Guma, boh. Chistec arstin (ksteyn) Rozpust'ení (rozmočení) Čiftec: destillatum succinum, destilirter Bernstein, ki-főzetett tengeri gyántá. Čistec, ftca, m. idem. 2. Nro. čistecowi, á, é, adj. sideríticeus, a, um: von Gliedkraut, tisztes füböl-való. Syn. čistcowi. 2) electricus, succineus: 'von Bernstein (Agtstein), gyántás, gyántából való. Syn. čistcowi boh. atftinowi. čistení, á, é, p. c. mundatus, purgatus, expurgatus, purificatus, a, um: gereinigt, ges fäubert: tisztíttatott, meg tisztittatott, tisztított. 2) lustratus, expiatus, purgatus, sanctificatus: gereinigt, von der Schuld, von Sünden: ki tisztúltt, ki tisztíttatott, vélkeitöl, büneitől.

Čist'eňí, á, n. mundatio, purgatio, expurgatio, purificatio, nis, f. die Reinigung, Säuberung, das Reinigen, Säubern: tisztítás, ki tisztítás, tsinosítás. 2) lustratio, expiatio: Reinigung von Sünden, ki tisztulás a' büntöl. čistí, á, é, (abs. čist, čisto),

adj. purus, mundus, nitidus, a, um: fauber, rein, frei vone Unflathe, von Sünden (Feh lern) etc. z. B. Spiegel, Zimmer, Luft, Papier, Stimme, Mund, Kleid, Schreibart etc. tiszta, motsok nélkül - való, tsinos. Syn. čistotní. Na čisto mit pure lavare, rein waschen, tisztára mosni. Na čisto obtátiť: pure vertere, rein febren, tisztára fordítani. Na čisto písat: perscribere in chartam puram (vulg. purisare), ins Reine schreiben, tisztára irni, le-irni. a čisto priwest', dowest': absolvere, perficere: ins Reine (i. e. zu Stande) bringen, véghez-vinni, el-végezni 2) purus, merus: rein frei von allem Zusäßen, mit nichts vermischt, z. B. Gold, Silber, Wasser, Wein, Luft, Weizen: tiszta tsupa, mero. Syn. famí. Čistí soch: pu rum (liquidum) lucrum, reis ner Gewinn, tiszta haszon. Čistí Papír: charta pura (non scripta), reines (unbeschriebe nes) Papier, tiszta papiros. Čistého wina nalát, i. e. samu (čistų, čistučku) Prawdu poweset: vere loqui, verum dicere reinen Wein einschenken, i. e. die Wahrheit sagen: igazat mondani. Do čia sta zrobit, i. e. Prácu dokonat: totum opus absolvere.. reine Arbeit machen, i. e. alleg. aufarbeiten: dolgát egészen el.. végezni, véghez vinni a' dol

got.

got. Do cista zhoret: penitus (prorsus) conflagrare, gänz lich verbrennen, egészszen ki (el) égni. 3) vacuus, purus: rein, leer: tiszta, üres. Syn. prázní. Na čisto wist', i. e. nič nedostat: nihil accipere, rein ausgehen, nichts bekommen: szüzen maradni, semmit sem kapni (nyerni) 4) pellucidus, perspicuus, clarus: flar, hell, durchsichtig, z. B. Glas, Was= fer: tiszta, vilagos, által világozó. Syn. widní. 5) limpidus, clarus, clarus, perspicuus, pellucidus: Iauter, klar, hell, ohne Unreinigkeit, z. B. Wasser, Wein: tiszta nem Zavaros. 6) castus, purus: feusch: tiszta, tiszteséges, szüz. Syn. čistot. ní, panenski. Čistí, gato Slunce etc. 7) v. čistotní. + čístí, četl, čtu: v. čítať. čistič, il, ím, V. I. imp. cift'i:

mundare, purgare, expurgare, purificare: rein machen, reinigen, säubern: tisztítani, meg-tisztítani. Syn. očistit. 2) wistrčki čistit, (i. e. odolá, wat) odolať: purgare crimina Cic. Liv. refutare (disii'oere) obiecta (obiectiones): wiederlegen, ablehnen: meg tzáfolni, meg hamisítani az ellen - vetéseket, szemre hántt vétkeket. 3) Od žalobi čistič a) i. e. wichowárat: purgare. Cic. purgare aliquem crimine Tacit. Jemanden entschuldigen, reinigen von der Beschuldigung, rechtfertigen, zur Entschuldigung, oder Rechtfertigung sagen: menteni. mentegetni. b) i. e. ostobosit (oslobodzował) od Wini; ne winním (zanewinného) wirect, wireknut: immunem (liberum) declarare, purgare aliquem crimine Taeit. Jemanden frei sprechen von Sünden: fel szabaditani vala

kit az vádolástól.-4) O8 grí, cu expiare, lustrare, purgare, sanctificare: reinigen von der Schuld, von Sünden, vom Fluche heiligen, moralisch rein machen: ki tisztúlni a' bünböl, meg tisztúlni a' büntöl, a' bünt el-törülni, a' vétekért penitentziát tartani. 5) coedere, ferire, icere, percutere, verberare: prügeln, schlagen: verni, ütni. Syn. bit (bigem), slahat. Dobrého čist'í: serio caedit, (habet) illum, er prü gelt ihn tüchtig, derekassan veri ötet. II. rec, čistiť sa: purgare se, mundari, purgari, purificari rein (gereiniget, gesäubert) werden, sich reinigen: tisztúlni, tisztittatni. 2) u nekoho (prednekím) sa čistiť, excusare (purgare) se alicui Cic. sich bei Jemanden entschuldigen, menteni magat valaki elött. Syn. wihowárať sa. Cistitel, a, m. mundator. purgator, is m. purgans, tis, m、 Reiniger, tisztító.

čistitelčin, a, e, adj. poss. ex

seq.

Cistitelka, i, f. mundatrix, purgatrix, icis, f. die Reini gerinn: tisztítóné. čistitelne, adv. v. čisťiwe. čistitelní, á, é, adj. v. čistiwi, čistitelow, a, e, adj. poss. ex Cistitel.

čist'iwe adv. purgative, purgatorie, purgando: reinigend tisztítva. Syn. čistiteľňe, čistotliwe.

čist'iwí, á, é, adj. purgativus, purgatorius, a, um: reinigend, 3. B. Arzneimittel: tisztitó. Sys. čistitelní, cistotliwi. Ciftiwi Lét: purgamen, medicamentum purgativum (purgans): Reinigungsmittel, tisztító orVosság. Cift'iwá Obeta: sacrificium lustrale, (expiatorum)

rum) piaculum: Reinigungsopfer, engesztelő (tisztító) áldozat. Cift'iwé Prísaha: iuramentum (iusiurandum) purgaterium (innocentiae), Reinigungsmittel, tisztító eskövés. čisto: v. čiste, et cistí. Čistost', i, f. claritas, perspicuitas, tis f. claritudo, dinis, f. die Klarheit, Lauterkeit, die Helle, Helligkeit, z. B. des Glases, Wassers, Weines: tisztaság, motsok-nélkül valóság. 2) v. seq. Ciftota, i, f. munditia, ae, f. mundities, puritas, tis f. cultus, us, m: Reinigkeit, Sauberfeit: tisztaság, tsinosság. Syn. Cistotnost, Cistoft. 2) castitas, virginitas, castimonia, pudicitia, ae, f. Keuschheit, szüzesség, tiszta élet, tisztaság. Syn. Panenstwo. Čistota panenstá pudicitia virginalis, jungfräuliche Keuschheit, szüzi tisztaság, tiszta szüzesség. Čistota strz Mrtwent (Trúznení, boh. Trízňeňí) a mdlení Tela bíwá obdrža ná (zachowaná): ex asperitate vitae et afflictione corporis, efflorescit castimonia: die Keuschheit wird durch die Abtödtung (Abmattung) des Leibes erhalten: a' tisztaság sanyarú élettel, és a' testnek öl

döklésével, sanyargatásával tartatik-meg. On gu o Čistotu (test', počtiwost') priwedol. Swet (Rrk, Glawu) geg zawázal: expugnavit eius pudicitiam: er hat fie um die Keuschheit gebracht, meg-szeplösitte ötet.

čistotliwe adv. purgabiliter, reiniglich, tisztitható - képen. 2) v. cist'iwe.

čistotliwi, á, é, adj. purgabilis, e, qui (quae, quod) purgari potest: was sich reini

gen last, reiniglich; was gercinigt werden kann: meg tisztíthato, 2) v. cift'iwi.

:

čistotňe adv. munde, nitide, pure reinlich, säuberlich, rein, fauber: tisztán, tsinossan. Syn. čist'e, čisto, kludne, spiderňe. 2) munde, eleganter : fauber, manierlich, fein: tsinossan, ékesen. Syn. krásne, pekne, poródne. 3) caste, pudice: Keusch: szüzen, tisztán Syn. čist'e, panenstí, nepostwr ňe.

čistotní, á, é, adj. purus, mundus, nitidus, a, um reinlich, rein, reinlich sauber: tiszta tsinos. Syn. čistí, kludní, s ptderní. 2) mundus, elegans, tis: sauber manierlich, fein: szép, tsinos, ékes. Svn. trá fní, petní, porádní. Čistotní Ptát, egregius scilicet, .egregius vero sauberer Vogel (ironisch), szép madár. 3) castus, pudicus: Keusch, szemérmes, tiszta, szüz. Syn. čisti, panenti, nepostwrne. ní. Prov. Čistotní, (dobrí) gato grach pricefte: Metello innocentior. Integer vitae, scelerisque purus, (scilicet ut thesaurus secus viam com→ muni direptioni obnoxius): ein unschuldiges Kind, wie ein Wolf: ártatlan, mint a' kit akasztani visznek. Borsó az út mellett nem marad szüzen.

Cistotnost, i, f. munditia, ae, f. mundities, ei, f. nitor, is m. Reinlichkeit, Sauberkeit: tisztaság, tsinosság, Syn. Či stost', Cistota. 2) castitas tis, f. castimonia, pudicitia, ae, f. Keuschheit: szüzesség, tisztaság, szemérmetesség. Syn. Čistost', Čistota, Panenstwi, Cepostwrnenost.

čistowí, á, é, adj. Cistowa Rúža: v. Cift.