Spetsen futeln, étkeket motskosan (tisztátalanúl) készéteni. 2) rem tractare imperite: fudeln, ungeschickt umgehen mit etwas: ostobáúl valamivel bánni, valamihez fogni, kezdedeni. 3) inquinare, inficere, maculare, foedare, commaculare, deformare, dehonestare, turpare: beschmußen ver unstalten, garstig machen: motskolni, motskítani, piszkolni, rútítani, undokítani. Syn. ta liť, mazať, sismat, posismat, staresik, spatit, zanečist'it, pistat, zapistat. boh. Hizditi, hizdňiti.

II. rec. babrať sa: inficere (inquinare, commaculare maculare, foedare) se, infici inquinari, maculari, foedari, fidy besudeln, beschmugen, fle= den, befleken, schmußig machen, schmußen, häßlich (abscheulich, befleckt, beschmugt) werden: magát motskolni, motskítani undokitani, rútítani, piszkolni. Syn. paprať sa piskať sa, fismat (posismať) sa, kutatsa, mazatsa. Usus. Co fa st'im babres. etc. Babsčo, a, n. v. Babisko. babsti, adv. aniliter, vetuline, more vetularum: nach Art der alten Weiber, altweiberisch, alt weibermäßig vén aszszonyok módgyára, öregessen. 2) obstetricie, more obstetricum: hebammenmäßig: bába módon. 3) effeminate, muliebriter, molliter weibisch : weibisch, weiblich unmännlich, weichlich: aszszonyosan.

babití, á, é, adj. anilis

anicularis, e; vetulinus
a, um: altweibermäßig, altwei=
berhaft: vén aszszonyos, öre-
ges. Syn. bab'. 2) obstetri-
cius, a, um: hebammisch, he-
bainmenmäßig: bábás, bábát il-

leto. 3) effeminatus, a, um; muliebris, mollis, e: weibisch, weiblich, unmännlich, weichlich : aszszonyos, aszszonykodó, puha. 4) avius, aviticus, a, um : die Großmütter betreffend, grofmütterisch alfmütterisch : öreg anyai, nagy anyai. Usus. Babstí (po Babe pozostali) Statek, bona avia (avitica), großmütterisches Gut, öreg ányai Jus, joszág. Babsko, a, n. v. Babisko. Babstwi, á, n. v. Babeňí. Babstwo, a, n. collect. vetulae multae, foeminae, mulieres: Weibvolk, die alten Weibern : vén aszszonyok. 2) v. Babe ňí. Babusa, i, f. Barbora. babusin, a, e, adj. poss. bar,

borčin.

Babuska, i, f. dem. v. Bar
borka.

Báč, u, m. Bács, oppidum Co-
mitatus Bacsiensis: Batsch,
Báls, mező város.
Bača, i, f. rusticanus opilio,
ein bäuerischer Schaffer, paraszt
juhász. v. Owčár.

* Bačeňí, á, n. v. Pamatáňí.
bachnút, cnul (chel), chňem
V.P. imp. dni, v. buchnúť,
userit, udret.

bachnutí, é, é, p. c. v. buchnu-
tí, userení.
Bachnuti, á, n. v. Buchnuti,
userení.

Bachor, a, m. apexabo, nis,
m. tucetum, i. n. Apul. Pers.
tuceta, isitia, lucanica, ae,
f. stomachus porcinus fartus,
faliscus, i, m. faliscus venter
var. die fette, (feiste, große)
Wurst Magenwurst, Preßwurst,
Schweinwurst, gefüllter Sau-
magen (Schweinmagen): göm-
bötz, kölödör, kövér hurka.
Syn. tučné Gelito, Tučnica
Ügec, nasewani swinki Ža.

* II. rec. bačíwať sa, freq. ex bačit sa, v. pamatáwat sa. bacliwe, adv. v. pamatliwe. *bačliwi, á, é, adj. v. pamat liwi.

*Bačliwost', i, f. v. pamatli-
wost'.

*bačne, adv. v. pamatňe
* bační, á, é, adj. v. pamat
ní.

* Bačnost', i, f. v. pamatnosť.
bačow, a, e, adj. poss. opilio-
nis rusticani, dem bäuerischen
Schafler gehörig, paraszt juhá-
szé. v. g. bačow pes. v. ow.
ćarow.

Bacowání, á, n. v. Bačowstwi. bačowat; cowal, čugem V. I. imp. čug: rusticanum opilionem agere, einen bauerischen Schafler abgeben, ein bauerischer Schafter seyn: juhászkodni, a' parasztoknál. 2) diu morari; fich verweilen, sich aufhalten, fäumen, zögern, verziehen, verweilen: sokáig mulatni, maradni. Syn. meskat, bawitsa. Usus. Co tolto bacuges? quid tamdiu moraris? was haltest du dich so lange auf? mit mulatsz olly sokáig? bacowski, adv. more opilionum rusticanorum, nach der Art der bauerischen Schäfler, paraszt juhászok modgyára. v. owčatsti. bačowski, á, é, adj. opilioni

sticus, a, um opilionaris, e;
rusticanum opilionem adti-
nens : die bauerischen Schäfler
betreffend: paraszt juhászi, pá-
raszt juhászokat illető. v. ow.
čárití.

Bačowstwi, á, n. rusticanus
opilionatus, servitium opilio-
nis rusticani: Bauerschäflerei,
paraszt juhaszság. v. Owčárst-
wi.
báčstí, adv. more bacsiensi :
batschmäßig, nach der Art (Sit-

te), der Batscher: bátsi módon. Syn. pobáčsti. báčstí, á, é, adj. bácsiensis e: batscher: bátsi. Usus. Báčftá Stolica, Comitatus Bacsiensis, die Batscher Gespannschaft, Báts- vármegye. Badač, a, m. praesagiens, divinator, autumator, is, m. Ahner, Ahnder: sajdító, jövendölő, itélő. 2) observator, subodorator, animadversor, is, m. Merker, Wahrnehmer, Bemerker: észre vévő, szagoló. Syn. Merkowňít. badaččin, a, o, adj. poss. divinatricis, der Ahnerinn gehörig, sajditónié. 2) observatricis subodoratricis: der Wahrneh merinn gehörig, észre vévönié. Syn. mertowniččin. Badačka, i, f. divinatrix, icis, f. praesagiens fem. Ahnerinn, Ahnderinn: jövendölöné. 2) observatrix, icis, f. Wahrnes merinn, Bemerferinn: észre vévöné. Syn. Zmerkowňica badačow, a, o, adj. poss. praeMerkownica. sagientis, divinatoris : dem Ahner gehörig, sajdítóé. 2) observatoris, animadversoris dem Wahrnehmer (Bemerker ) gehörig: eszre vévoé, vigyázóé. Syn. merkownikow. badani, á, é, p. c. divinatus a, um; geahnt geahndet : sajdított, sajdíttatott, meg-sajdítatott. 2) animadversus, observatus 9 a, um gemerkt wahrgenommen : észre - vett érzett, éreztetett, érezett. Badání, á, n. divinatio, -autumatio, coniecturatio, nis f. coniectura, ae, f. das Ahnen, Ahnden, Borhermerken: sajdítás, jövendölés, vélés. 2) animadversio, observatio, nis, f.Merkung, Wahrnehmung: érzés, észre vévés. Syn. Merkowani ̧ ba

:

badať, al, ám V. I. imp. dag: praesagire, divinare, autumare, coniicere, coniecturare, ahnen, ahnden, vorhermerken: sajdítani, jövendölni, vélni. Usus. Gá nečo zlého badám, animus meus praesagit aliquid mali, mir ahnet etwas Böses, valami roszat sajdítok. 2) animadvertere, observare, sentire: merfen, wahrnehmen: észre venni, érezni. Badáwáňí, á, n. nom. Verb. ex seq. kadáwať, al, ám, freq. ex ba dať. Badka, i, f. stimulus, i, m. irritamen, inis, inis, irritamentum, i, n. Liv. Reiz, Reijungsmittel, Anreizungsmittel: ingerlés, gerjesztés. Badkeć, a, m. concitator, irritator, stimulator, is, m. Reizer, Erreger: fel - haborito, ingerlő, indító, fel- indító, háborgató. boh. Baňčic, Nabadać.

sádkaččin, a, e, adj. poss.
concitatricis, der Erregerinn ge-
hörig, fel - indítónié, inger-
lónié. boh. baňčiččin.
Badkacka, i, f. concitatrix
eis, f. Erregerinn: fel- indí-
tóné, ingerlőné. boh. Baň-
čička.

badkaćow, a, e, adj. poss. con-
citatoris, irritatoris, stimula-
toris: dem Reizer (Erreger) ge-
hirig: ingerlöé, felháborítóé,
indítoé, fel- inditoé, háborga-
toe. boh. báňčičů et ůw.
Badkáňí, á, n. concitatio, incita-
tio, irritatio, instigatio, nis,
£ Reizung, Erregung, Sehung
in Bewegung: háborítás, há-
borgás, indítás, ingerlés ger-
jesztés, boszszontás, búsítás.
boh. Baňčeňí.
badtat, al, ám V. I. imp. tag:
concitare, incitare, irritare,
Tom. I.

stimulare, incendere, impellere: reizen, in Bewegung sehen, ansehen, anreizen, erregen, aufbringen, aufwiegeln: háborítani, háborgatni, fel - indítaniingerleni, kisztetni, boszszontani, gerjeszteni, búsítani. Syn. nabadtat, podbadkat. boh. bančiti, nabadati. badkawi, á, é, adj. concitans, incitans, irritans, stimulans, tis: reizend erregend: háborító, háborgató, indító, ingerlő, gerjesztő, boszszontó. † Bág, n. m. v. Básen. Bağaria, i, f. lorum, loramentum, i, n. elaborratum corium: Leder, gegärbte Haut: bagaria. Syn. bağariowi Re meň.

Bagatela, i, f. parva res, par-

vum, parum: Kleinigkeit, etwas Geringes, Weniges: tsekélység, tsekély (kitsíny, nem nagy) dolog. Syn. malá Wec, Lecičo, Ledačo, Sepleting Pletta. Usus. welká Bağatela: res minima: große Kleis migkeit: igen nagy tsekélység. 2) parvum, vile (exiguum), pretium: Kleinigkeit, geringer Preiß (Geld): tsekélység, kitsíny (tsekély) árra valaminek. Syn. malá Cena, Lacnost. Usus. 3a Bagatelu (lacno) túpiť, parvo emere: um eis ne Kleinigkeit kaufen: tsekélységén (ótsón) meg- venni valamit.