330

édes mint a' tzukor. Syn. fladki gak Cuker. Cukrowňa, i, f. locus coquendo saccharo, Buckersiederei, Ort zum Zuckerfieden: tzukorfőző hely, vagy ház. 2) coctura sacchari, Zuckersiederci, das Sieden: tzukor-fözés: Syn. Warení Cukru. Cukrowňík, a, m. coctor sac

chari, Zuckersieder, tzukor-főző. + Cúl (Caul) u, m. v. Col. † Culíček, čku, m, dem. v. Rulicek, Wrkočík.

+ Culit, u, m. v. Kulik, Wrkoč. + Eumet, mlu, m. v. Cucel. † cumlani, á, é, p. c. v. cuclaní.

cumlání, n. v. Cuclání. + cumlati, al, ám: v. cuclať. Cum áwání, n. v. Euclawání. cumlawati, al, ám, v. cuclawat.

+ cumlaw'e, adv. v. cuclawe. cumlawi, á, é, adj. v. cuclawí. Cumlawost', i,f. v. Cuclawost. Cumliček, čku, m. dem. v. Cucliček.

+ Cumpit, u, m. dem. v. CuçPit.

Tundra, i, f. v. Flandra. Cupení, á, n. sessio turcica, dorso incurvato, pedibus implicatis: das Sißen auf türkiz fche Art, török módon ülés, le-gugás, gugodás.

čupet, pel, pím, V I. imp. čup. dorso incurvato, et pedibus implicatis desidere, subsidere; more turcico sedere: fißen auf türkische Art, (wie die Türken zu fißen pflegen) le - gugni, guggodni Par. Pap. törökmódon ülni Sn. potureci seset. Cupíwání, d, n. nom. verb. ex

türkische Art: török módon ülve, le-gugva, guggodva. Cuprina, i, f. v. Ščica. Cuprinta, i, f. dem. v. Ščič.

Fa.

Cút, u, m. syrma, tis. n. cauda (tracta) togae: szoknyafark (vondozódó), der Schlep, pe, z. B. des Kleides: a, tố aszszonyok hoszszú szoknyájoknak eresztett farka, melly utánna vondozódik. Syn. fut nowi wlak (Chwost, Ocas) vulg. Slep.

cúraní, á, é p. c. tractus, a,

um: geschleppt, gezogen: vondozódott. Syn wláčení wleceni. Cúrání, á, n. tractio, nis, f tractus, ûs, m. das Schleppen, Schleifen, Zichen, z. B. eines Kleides vondozódás, földönvaló húzás. Syn po Zemi Wlačeňí, ( Wlečeňí ). * čurani, à, é, p. c. v. ftant. Čuráňí, * ¿ .u v. Sčání. cúrať, at, ám V. I. imp. ag. trahere, v. g. vestem per terram: schleifen schleppen, z. B. ein Kleid földön húzni, vondozni, p. o. a' ruhát. Syn. po Zemi wláčiť ( wlect) II. rec. cútať sa: trahi per terram, fluere schleppen, gea schleppt werden: a földön hizódni, vonódni vondozódni, Syn. wláčiť (wlect, fáhat) fa po zemi. Plást, Sukňa fa cúrá: pallium, toga trahitur, fluit der Mantel, Rock, schleppt: a' palást, szoknya vonódik (vondozódik) a' földön. čurąť, al, ám, V. I. imp. ¢g, v. feat.

Cúráwáňí, á, n. Nom. Verb

Curidlo, a, n. permincta femina, Brunzerin, hugyos aszszony (személy) Syn. Ofeina, Ostinoba. 2) scortum, i, n. Schleppsack, verechtliche Weibsperson: kurva, ringyó. Syn. Rurwa, Wandrowná. † Curta, i, f. v. Cérta. Curtání, n. v. Cícerkáňí. *curkat, al, am, V. I. imp. ag. prorumpere v. cicerkat. Rrw curkala (ficala Curkem tella) sanquis exsiliebat, prorumpebat, das Blutt sprühte aus, ki budgyantt (ki ugrott) a vér. turkawe adv. ebulatim, ebullando, ebulliendo, prorumpendo, saliendo, exsiliendo: springend sprüßend: fetskendezve, ki-bugyogvá, szökdétselve. Syn. Curtem, Cicurtem. turkowi, á, é, adj. cbullans prorumpens, exsiliens, saliens, saltans, saliens, ebulliens, tis, omn. springend, aussprühend: fetskendező, szökellő, szököllő, felszökellö, szökdetselő, ugró, tsurgó, szökdétselő, ki-budgyanó, ki buzgó. Syn. cicurkawi, fičawi. Curkawá Studen (Studňa) fons saliens, effluens, profluens: Springwasser, Springbrunn: tsurgó kút. turkawost, i, f. fluens proprietas (natura): springende (sprühende) Beschaffenheit: tsurgó tulajdonság. čuť, čul, čugem, V. I. imp. čug. audire, hören, hallani. Syn. flisat, načúwat. Prov. Unich newisel, anich nečul: neque dicta, neque facta: ich habs weder geschen, noch gehört: sem láttam, sem hallottam Par. Páp. Cuge i Prátel, i Osel: intervallo perit fames. et optime perdit: es höret der Freund, und der Esel auch: halbarát, 's hal szamáris Par.

Pap. 2) sentire: spüren, merken, wahrnehmen: érzeni II. rec. cut sa w něcem : conscium sibi esse rei, bewußt seyn, z. B. etwas: valamiben érzeni magát. Syn. cítiť sa. W ničem fa nečugem: nullius rei mihi conscius sum, ich bin mir nichts bewußt, semiben sem érzem magamat.

čutí, á, é, adj. mutilus, cornibus privatus (destitutus, minutus) a, um: ohne Horner, suta. Syn. bezrohi, jutí. Cutá Roza: mutila (cornibus minuta) capra, Geiß ohne Horner, suta ketske. čučí, à, é, p. c. auditus, a, um: gehört, hallatott. Syn. fli faní. Cutí, á, n. auditio, nis, f. au

ditus, us, m. das Hören, hallás. Syn. Slifání, Načúwáňí, v. Slich.

Lutora, i, f. orificium sugibuli, caput fistulae fumatoriae (calami nicotiani): Tabakskopf, Tabakspfeifekopf, das Mundstück an dem Tabacksrohre: tsutora. Syn. Pipta. 2. amphora (lign.) Hor. Liv. culigna et obba Cato tina, ae, f. die Füllgelte, hölzernes Trinkgeschirr: kulats, tsutora, vörös gyurka, tsobolyó, tsobán, tsobán, tsobány. vulg. Weres Surek, boh. 5ubatta.

Cutorecta, i, f. dem. ex seq. Cutorka, i, f. dem. ex Čutota. Prov. Oči na koláči, Rus ti (boh. Ruce), na Cutorce, stoda že sú wánoce : oculi in torta, manus in culigna, licet, proh dolor! sint natalitia festa: szemetek a' kálátson, kezetek a' kulatson, kár, Átson hogy karatson. Lúwání, á, n. Nom. Verb. ex

Cuwera, i, m. nomen canis, ein Hundsname, kutya név. Tuwiča, ata, n. Plur. Nom. ata. iuvenis nycticorax, ein junger childreiger, halál madárfia. Syn. mladi Luwik. Čuwit, a, m. nycticorax, cis, m. Strix passerina Linn. die Eule, Nachteule, das Kaußchen: halál madár, tsuvik. Syn. Ruwit, Pótit, boh. Lelet. Cuwikáňí, á n. eiulatus, nycticoracis, das Schreien des Nachtreigers, halál - madár kiáltás. Syn. Ruwikáňí. čuwikať, al, ám, V. I. imp. ag. eiulare de nycticorace : schrei en, von Nachtreiger: tsuvikolni, ki-áltani, a' halál madárról. Syn. tuwikat. Čuwikáwáňí, á, n. Nom. Verb.

cwacnút, cnul (col), cňem, V. I. imp. cni, v. swacnúť. *cwacnutí, á, é, p. c. v. swacnutí.

* Cwacnutí, á, n. v. Śwacnutí. Cwal, u, m. Cursus equicitatus, equitatio vehemens, cursus velox: Galopp, das Rennen: ügetés, kalapirozás, száguldás Par. Páp. futás, vulg. Kalup, boh. Zábod, záwod. Cwal Rona: quatuor stadia, ein Roßlauf, ló - futás. Cwalem: v. cwalne. Cwalem bežať (ist): v. cwalat. Trá pod 3brogú Cwalem prichádzali, 3 5olim mečem: tres armati veniebant admissis habenis incitati, nudo fero: es famen drei bewaffneten mit verhängten Zügel: und entblößtem Degen daher: három fegyveres sebes nyargalással jön vala, kivontt fegyverrel (mezételen karddal).

Cwalać, a, m. v. Cwalňít. Twaláňí, d, n. v. Cwal, vulg. Ralupitowání, boh. Zaboda, ňí, Zawodáňí. cwalať, al, ám, V. I. implag: velociter (incitatis habenis currere, citato cursu ferri: galoppiren, rennen, im Galop pe laufen, z. B. das Pferd: száguldani (-dok), sebesen futni,nyargalni, kalapírozni.vulg. Ralupirowat, boh. zabodaři, zawodati. 2) equo admisso vehi, equum admittere, celeriter (cum impetu, pedepressim, subsultim,) equitare: galoppiren, im Galloppe, (im Sprunge reiten: ügetni (-tek) nyargalni (lok), neki botsajtani lonak a' Zablát. Cwaláwáňí, á, n. nom. verb.

ex seq;

cwalawat, al, ám, freq. ex cwalat.

Cwalit, u, m. dem. ex Cwal. cwalne adv. citato cursu, tolutim, subsultim, admissis habenis: galoppirend, ügetve, nyargalva. Syn. Cwalem. cwalni, a, é, adj. toň: tolutarius (tolutaris, succussarius) equus Rennpferd, ügető ló. Cwalní Plac: circus, i, m. curriculum, stadium, i.n. der Laufplah, Rennplay: futó piatz. Cwalni Wozíť: clabula, ae, f.bas Rennwägenchen, Renn wägelein, vulg. Rennwagel: futó szekerke, szekeretske. Syn. cwalowi, boh. záwodní. Cwalnik, a, m. Cursor in stadio, in Circo: Wettläufer, Läufer: futó, pállyázó, pallya futó, nyargaló. Syn. Cwes lač, Behúň. boh. Zawodník. cwalowi, á, é, adj. v. cwalni. warga, i. f. colluvies (faex, fex quisquiliae) hominum: Lumpengesinde Lunpenpack, Gefindel, niedrige (liederliche) Leu

tc:

Syn.

te: községnek allya. allya. Chasa, Zberba. + Cwecek, čtu, m. v. Alincek. † Cwečkář, e, m. v. Klincár. + Cwek, u, m. v. Klinec. * cwerení, á, é, adj. v. cwerňeňí.

Cwerenka, i, f. dem. ex Cwerna: filamentum, parvum filum, stamen fili: ein kleiner Zwirn, das Zwirnchen: tzérnátska, tzérna szál, kis-tzérna szál. Syn. Cwerňička. cwerenni, á, é, adj. v. cwerňe

exagger. ex Cwerna: absurdum (magnum crassum) filum, ein abscheulicher (größer, dicker) Zwirn, tsúnya (vastag)

tzérna.

Cwernowáňí, á, n. Nom.Verb. ex seq.

cwernował, nowal, nugem, V. I. imp. nug: fila dupplicare, dupliciter contorquere : zwirnen, öszve sodorni a' tzérnát. cwernowi, á, é, adj. v. cwernení. 2) fila linea duplicata adtinens, die Zwirn betreffend tzérnához való. Cwernowi mlin: machina (mola) duplicandis filis: 3wirùmühle, Kallogó motólla. Cwernowi Rolowrat: rhombus duplicandis filis, das Zwirnrad, pergö rokka. Cwernowi Uzel, Zwazet: vinculum lineorum filorum: Zwirnband, tzérna motring. Cwernowά it: v. Cwerna.

Cwičala, i, f. avis iuniperacea, turdus, i, m. Horat. Turdus pilaris Linn. der Ziemer, Krammetvogel, Kronovetvogel: fenyves madár, huros (fenyő, fenyves) madár. Syn. Rwicală, Rwičawka, Rwičánka, Rwičárka, Prskawec, Pritamec, Prstota, borowičkowi ptát. vulg. Twis čela. Aliud est Cwrčala, Drozd et Rof.

Cwíčalka, i, f. dem. turdulus, i, m. das Krametsvögellein, húros madaratska (madarka) Syn. twičaika, boh. twićaliť. Twičáreň, rňi, v. seq. Cwićárňa, i, f. v. Cwičinec. Cwiček, čku, m. dem. ex Cwik: cuneolus, i, m. ein kleiner Keil, das Keilchen, Zwickelchen: éketske.

Cwíčela, i, f. v. Cwíčala. cwičení, á, é, p. c. exercitatus, a, um geübt, gyakorlott, gyakoroltatott. Syn. mustrowani, boh. cwićen. 2) formatus, informatus, cultus, eruditus, institutus, educatus: gebildet, unterwiesen, erzogen: neveltetett, nevekedett, taníttatott, tanitattatott, formáltatott. Syn. wichowani, wicwičení, wiučeni. 3) eruditus, lectus: gelehrt, vielfün dig: bölts, okos, tanúltt. Syn. učení, umeli, múdrí, rozumní. Cwičení, á, n. exercitium, i, n. exercitatio, nis, f. gymnas, atis, f. Stat. praxis, is, f. usus, ûs, m. libing, gyakorlás. Syn. Cwičenost, mustrowání. Prov. Cwičeni wsedo može. Strz stálé Cwičeňí, bíwá Clower učení. Rozum fa Twičeňím brusi. Ruka častím Robeňím, Castorobeňím: assiduus usus uni rei deditus, et ingenium, et artem saepe vincit. Exercitatio potest omnia Laërt. Nihil est tam arduum, quod diligentia, curaque non efficiatur. Fabricando fabri fimus. Dicendo dicere discunt. Cuiusvis rei peritiam usus potissimum suppeditat, optimus omnium rerum gister: Fabricando fabricam disces, canendo musicam. Scribendo disces scribere: wenn man ein Ding fleißig treibt, so

ma

wird es einem geläufig: gyakor lással mindent tanúlhat meg az ember. 2) formatio, informatio, institutio, excultio, educatio, cultus, ûs, m. die Bildung, Unterweisung, Erzie hung, Bucht: nevelés, oktatás, tanítás, formalás. Syn. Wi chowáňí, Wicwičeňí, Wiuče. ňí, winaučowáńi. Cwičenost, i, f. v. Cwičeňí 1. Nro. 2) eruditio, doctrina, scientia, usus rerum, experientia: Wissenschaft, Erfahrniß: tudomány, tapasztalás. Syn. Učenost, umelosť, Wedomost'. Cwičinec, nca, in. castigatoria (correctoria) domus, gyrgathus: Zuchthaus: fenyítö (büntető) ház. Syn, cwiční (cwi cliwi, trestací, trestanliwi, proprawni) Dom, Cwicáreń, Cwičárna, Cwičnica, Cwić ňík, Poprawnica, Poprawnik. cwičiť,'il, im, V. I. imp. cwić,

exercere, exercitare: üben: gyakorolni gyakorlani (lom) 2) formare, informare, colere, erudire, instituere, educare bilden, unterrichten, un terweisen, abrichten, erziehen: nevelni, oktatni, tanitani, formálni. Syn. učiť, winau. cowat, wichował, wicwicit, wiučit Det'iw pobožnosti (w Mrawopočestnosti, w Bázni bozkeg) cwičit: proles ad pietatem informare, die Kinder in der Frömmigkeit, (Gotesfurcht) auferziehen,a' gyermekeket ájtatosságra (Isteni félelemre) tanítani. II. rec. cwičit sa: exercere se, exerceri: sich üben, gyakorlani (gyakorolni) magát. Syr. mustrował sa. w negatem Umeni (Remesle) fa cwičić: artem celebrare, fich in einer Kunst üben, magát valami mesterségben gyakorolni.