Balaton, u, m. volcea palus lacus Balaton, vastus, a marinis aestibus, per communicationem subterraneam celebris: Blattensee, Balaton tó magyar országban.

* Balbir, a, m. v. Bradár, Solár, Solič.

* balbírčin, a, o, adj. poss. v. bradárčin, holárčin, polič

wnidi.

Solárka, Solička.

balb row, a, o, adj. poss. v. bradárow, bolárow, holičom.

laureusosság. Syn. Bobkowpicto. Bakow, a, m. Bakovium, Backofen, ein Städtchen im Lunz lauer Kreise: bakó. Bal, u, m. fascis, is, m. scapus, i, m. Ballen, ein Pack, Dadet: kötés kötölék. Syn. Walek, 3wazek, Rul. boh. Balit. Csus. Bal papíru (Tas batu etc.) scapus chartae, ducenti libri chartae: cin Ballen Papier (zwey hundert Buch): kontz papiros. 2) boh. v. Šerbc.

Bál, u, m. Plur. nom. Báli, genit. Bálow etc., saltatio solennis, sagma, tis, n. der Ball, öffentlicher Tanz: bál, farsangi tántzolás. Syn. 3ge= wni (fasankowi) Tanec.

1

Bál, u, m. Plur. nom. Bále, genit. Bált etc. v. Crewo. Usus. tes cosili Bále na Bali, nech trpá Bále za Báli. Baletta, i, f. pila vitrea : Glasfuad: üveg golyóbis. Syn. stlené balta. Usus. Za Balatku nestáž: nihili (flocci, nauci, assis, pili, teruntii) esse: nichts werth seyn: semmit sem érni, lóts- póts, semmire kellőnek lenni.

holárski, holički.

* balbirsti, á, é, adj. v. bradárstí, holárstí, holički. Balbirstwi, u. v. Bradarstwi, holárstwi, holićtwí.

*

Balček, ečku, m. dem. ex BaPet.

Bálček, ečku, m. dem. ex Blet.

Baldrián, n. m. v. Rozlík. Balek, ltu, m. dem. ex Bal: fasciculus, i, m. kleiner Ballen, ein Ballenchen, Packchen Packetchen: kis-kötés, kötölék, tsomó. Syn. Balík, Rulit, Walet.

Bálek, lku, m. dem. ex Bál. Syn. Bálit. Báles, u, m. libum, i, n. placenta, Horat. placentula, ae, f. azymus, i, m. Fladen zum Effen béles, pogátsa. Syn. pagáč, okruhli koláček. boh. Libanec, Mazanec. Usus. Si, rowi Bates: placenta caseata, tyrolaganum: Käsefladen, laska, vajas túrós béles. Bálesček et sečku, m. dem. ex

seq.

Báleset, stu, m. dem. ex Bales: libulum, i, n. placentula, ae, f. ein kleiner Fladen:

kis

Balik, u. m. v. Balet. 2) boh. v. Bal.

Bálit, u. m. v. Bálek.
Balon, u. m. pila, vesica aëre
impleta et corio insuta: der
Ballon, balon.

Balonček, ečku, m. dem. pilula, ae, f. Bällchen, kleiner Ball: kis - balon. balonowi, á, é, adj. Balonowá bra, lusus pilae, Ballspiel, balon-játék.

balowi, á, é, adj. Balowí Dom, sphaeristerium, das Ballhaus, bál-ház.

* Balsam, u, m. v. seq. Balsan, u, m. menta (mentha), Ovid. mintha Plin. H. N. ae, f. Münze, eine Pflanje menta, vulg. Balzan. boh. máta. Usus. a) Gréci (Panni Marie) Balsan: menta Mariae, menta graeca, Tanacetum balsamita Linn. Frauenmünzerkraut, Bóldog Aszszony méniája. b) Ručerawi Balsan, mentha crispa Linn. Krause, münze, fodor ménta. c) pla ni Balsan, mentha silvestris Linn. mentastrum, i. n. Plin. H. N. Roßmünze, wilde Münje vad ménta, ló - ménta. d) wodni Baljan, mentha aquatica Linn. Bachmünze, vizi (pataki) ménta. Baljanček, ečku, m. dem. ex

Balta, i, f. cestra, ae, f. bal-a ta. v. Teflica. 2) v. Sekera. Baltazar, à, m. halhasar, is, m. Balthasar, boltizsár, boltis.

Balzam, u, m. Oleg: balsamum, i, n. der Balsam, balsamom. Usus. Rumstowni Balzam, balsamum (unquentatum) artificiosum, künstlicher Balsam, mesterséges balsamom, kenet. Opráwsiwi Bal 3am balsamum sysimbrium (verum), ein wahrer (ächter) Balsam, igazi balsamom. Pe ruwianski Balzam: balsamum peruvianum officin, myroxilon peruiferum Bot. peruvia nischer Balsam, peruviai balsamom. Perzti Balzam, sarcocolla, ae f. Plin. H. N. perfischer Wund Balsam, Fischleim:: seb forrasztó gumi. 2) Strom: balsamum, i, n. Plin. H. N. arbor Balsambaum: balsamom-fa. Opo Balzam, Opo balsamum de Mecca, Opo Balsam, Opo balsamom Arabiai Balsamom. Ropaiwa Bal= 3am, Balsamum Copaivae officin. Copaifera officinalis Bot der Copaiwa Balsam. Balžam, u, m. idem. Balzamina, i, f. balsamina ae, f. Balsamine Balsamkraut balsamina, balsamom - fü, in eresztő fő. Balzaminka, i, f. dem. ex

*

rrauch, arabiai balsamom tsemete.

balzamowani, á, é, p. c. balsamo unctus (perunctus), a um: balsamirt: balsamommal

* Balžan, u, m. v. Balsan. * Balžanček, ečtu, m. dem. ex seq. v. Balsanček.

* Balzanek, nku, m. dem. ex Balzan, v. Balsanet.

sanowi.

Bamberek, tku, m. Bamberga ae, f. Bamberg, eine Stadt: Bamberga, német Város.

ni.

balzamowi, á, é, adj. balsaminus, balsameus, a, um: balsamisch, aus Balsam: balsamomból való, balsamomos. Usus. Balzamowi Strom v. Balzam 2-do Nra. Balzamowá pára, halitus balsaminus, Balsamduft, balsamomos lehellés. Balzamowa piksla, theca unguentaria, balsamina: Balsambüchse: balsamom tartó piksis. Balzamowé Drewo, lignum balsaminum Balsamholz, balsamom - fa. 2) bene olens, odoris aromatici, odorus, a, um: balsamisch, wohlriechend: szagos, illatos. Usus. Balzamowi Topol, populus balsamifera, Balsampåppel, Balsamāspe : balsamom szagú-nyárfa. Balzamowe Gabl= to, ináč momordika: momordica balsamina Linn. Bal famapfel, Momordike: balsamom alma, momordika. Bals zamowim bit; Balzamem wonat: esse odore aromatico: wohlriechend seyn: füszerszám szagúnak (illatosnak) lenni. 3) recreans: balsamisch, erquidend: megújító, meg- ébresztő, p. o. Sen, somnus, Schlaf, álom.

+ Bamberk, u, m. idem. Bambitečka, i, f. dem. ex seq. Bambitka, i, f, sclopus, i, m.

Klatsch, mordány. Syn. Mordárka, Búchačka. Bambula, i, f. pixis unquentaria, myrothecium, i, n. Sal benbüchse, Balsambüchse: szagos kenet edény. † Bambule, f. idem. Bumbulka, i,f. dem. myrotheciolum, myrothecium i, n Salbenbüchschen: kenet-tartó piksiske. Bán (pán), a, m. Banus (Dominus, Praeses Regni): Ban (err): bán.

† Báň, e, f. v. Báňe. Baňa, i, f. fodina metallorum

(aeris) die Grube im Bergbaum, das Bergwerk, die Brüche, Erzbruch, Erzgrube, Erzwerf: értz bánya, Usus. 3la ta Baňa, auri fodina, Goldbergwerk, arany - bánya, Prov. Nekomu zlaté Bane flubowat, aureos montes alicui polliceri, goldene Berge Jemanden versprechen, arány hegyeket igérni valakinek. Uni bi mu Bane nestačili: est valde prodigus; ne fodinae quidem expensis illius sufficientes forent: auch die goldene Gruben könnten ihm nicht flecken: bányák se gyöznék ötet. Baňa ge Baňa, predca sa prebere, Fe8 sa wzdi do neg ise. J. Bane sa preberú: nihil perpetuo durat; fodinae quoque sensim exhauriuntur ; dura

res

.

res e praeexistenti parato aere vivere semper: es kann nichts immerwährend dauern: nints az a' sok melly el ne fodgyon; a' bányak-is lassanként kiürölnek. 2) Baňa na Weži: cupa (cuppa), ae, f. Caes. turris petasus (obeliscus): der Thurmknopf, Hahn auf einer Kirchen oder auf einem Gebäu: bánya, torony teteje (kalapja). Syn. Rlobúť na Weži, boh. Báňe. Usus. Wrch Baňi, pinnaculum, i, n. Tertull. der Giebel des Thurms, torony (avvagy ház) ormója mellyre a' szél annyát, vitorlát, és a' kakast szokták helyheztetni. 3) mesta. Nowá Baňa, Regiomontum, Civitas Co mitatus Barsiensis: Königsberg, Uj- Banya. - Weltá Baňa, Rivulinum, Rivulus Dominarum Neustadium: Frauenbach, Neustadt: NagyBánya, Aszszony Pataka, Ujváros (Szathmár Vármegyében). Zlatá Baňa, Aurimontium, Goldberga: Goldberg, eine Stadt: Aranya Bánya, németh Város. Banát, u, m. Banatus, ûs, m. Comitatus Temesvariensis seu Temesiensis: Banat, die te= meschwarer Gespannschaft: Banát, Temes - Vármegye. Syn. temeswarská Stolica. baňatí, á, é, adj. cupatus (cuppatus), cuppa instructus, a, um: knöpfig, von Thurm oder einen Gebäude: bányás. 2) ampullaris, e; ampullaceus, a, um: dick, pausicht: hasas, vastag. Syn. bruchati, hrubí. banátski, á, é, adj. banaticus, a, um; temesiensis e: bana ther, temeschwarer, dem Banat betreffend, oder darinn befindlich: banáti, temes várme

gyei. Syn. temejwárstí. Usus. Banatski Statet.

† Baňčeňí, n. v. Badkáňí, Na, wádzáňí.

† Bančič, e, m. v. Badkač, Nawadzać.

† baňčiččin, a, o, adj. poss. v. badkaččin, nawadzaččin. † Baňčička, i, f. v. Badkačka, Nawadzačka. 2) v. Žbán:

čet. Baňčička, i, f. dem. ex Bas ňečka.

† bančičůw, a, o, adj. poss. v. badkačow, nawadzaćow. † baňčiti, il, im V. I. imp. nči, v. badkať, nawádzať. Banda, i, f. grex, gis, m. die Bande, Gesellschaft, z. B. Dies be, auch Musikanten, Schauspieler: banda, sereg, gyüle-' kezet. Syn. 5Gromada, krdel. Usus. gedneg Bande (3 gedneg Bandi) sú. Banderista, i, m. banderialis miles, banderialista, ae, m. ein Banderist, bánderista. banderistow, a, e, adj. poss. banderialistae, dem Banderisten gehörig, bánderistáé. banderistiti adv. more bande

riali, banderistisch, nach der Art der Banderisten: bánderistáúl, bánderista módon. banderistski, á, é, adj. banderialis, e banderistisch, handerista, bánderistákot illető

vagy azokhoz tartózandó. Bandista, i, m. contubernalis unus e grege ein Bandist bandából - való. Bandúr, a, m. croaticus miles

pedestris, ein Bandur, bandúr, horváth gyalogy Kato

Bendúrka, i, f. uxor croatici militis pedestris, Bandurinn, bandúrné.

bandúrow, a, e, adj. poss. croatici militis pedestris, dem Bandur gehörig, bandúré. bandurti, adv. more croaticoram militum pedestrium, ban turmäßig, bandúr módon. Syn. pobandúríki, bandúriti, á, é, adj. croaticos milites pedestres adtinens, die Banduren betreffend, bandúri, bandurokat illető. Usus. Ban dúrká zem, v. horwátská зет.

† Bane, e, f. v. žbán. 2) v. Bane 1-mo et 2-do Nris. 3) v. Bańka 2-do Nro. Banecka, i, f. dem. ex Bańka, Bání, à, n. v. Bát. Benke, i, f. cupula (cuppula) ae, f. Cato, parva cupa (cuppa): ein fleiner Thurmknopf: bányátska. 2) columbarium in speciem ampullae viminibus contextum; peristereon, peristrophium: ein von Gerten frugftrmig geflochtenes Tauben= haus: galambház, galambkosár, galambos. Syn. Solubnik, Romora, golubacá, 50lubinec. boh. Báňe. 3) cucurbita ventrosa, cucurbitula, ae, f. der Schröpfkopf, das Ki̟pfel, Bentaus: köppöly, köppolyke. Usus. Bańki sádzať. (boh. (ázet), stawat: scarificare: schröpfen: köppölyözni. 4) v. Bublina. 5) boh. Bańka

Ustech, v. Stulipift 2-do Nro. 6) boh. v. Zbánček, Benti, Gen, Banet, f. plur. convivum, epulum, i, n. epulae, arum f. plur. Banket, Banquet: vendégség vendégelés. Syn. 5oj tina, boh, Pantét. Usus. Swátogánské Banfi, epulae Sancto - Joanneae: Et. Johannes Banket: Sz. Ja

nosi vendégség. Banki držať convivium instituere: Banket halten, banketiren, schmaußen: vendégséget ütni, tartani.. * Banost, i, f. v. Lutost * Banowání, á, n. v. Lutowani,

banował, owal, ugem V. I. imp. banug, v. lutowat. *bantowani, a, e, part. const. v. rúsani.

Bantowání, á, n. v. Rúsáňí.

bantował, owal, ugem, V. I. imp. bantug, v. rusat. banski, á, é, adj. montanus, metallicus, a, um berg - bányai. Usus. Banské Mesto, .urbs montana (metallica), Bergstadt, Bánya-Város. Ban ská Bistrica, v. Bistrica. bár, conj. etsi, etiamsi, tametsi, esto, sit ita: wennauch, obgleich, obschon: ámbár, akár, bár, légyen bár úgy, adgyál, noha, ámbátor. Syn. bu8, bárs, bárbi. Vulg. cotas, trebas. 2) seu sive, vel, aut: entweder, oder: vagy. Syn. az neb, neb. Usus, Bárto, bár ono seu hoc, seu illud: ob dieses oder jenes : vagy azt, vagy

amazt.

+ Bara, i, f. v. Barbora. Baran, a, m. aries, tis, m. Widder, Schafbock: kos, kos bárany. boh. Betan. 2) Nástrog: aries, tis, m. fistuca, ae, f. ein Rammel, Thorer, Deffner, Schlägel, Besetschlägel kos fal törő (le verő) kos; sulyok, ámivel valamit a' földbe vernek. Syn. Palica, sterú nečo rúcagú, Dlažeňi wirownáwagú, boh. Betan. 3) agnus, i, m. Lamm: bárány. Prov. Z Wika nebude Baran, ani ze Psa Slanis na (Oráč): naturam expellas furca, tamen usque redi