aliquem guten Tag bieten: jó napot mondani valakinek. Pán Boh mu dag dnes dobri Ďeň: deus illi faveat! Gott gebe ihm heute einen guten Tag: adjon Isten nékie mai napon jó napot. Dobri Deň si urobiť: indulgere sibi, exhilarare se, remittere sich einen guten Tag machen: kedvét tölteni. Dobré Dni mat: dies laetos (tempora laeta) habere: gute Tage haben. i. e. wenn's einen wohl geht jó, vig napjainak lenni. ZabálčiweDni mat: otiari: faule Tage haben: henyelni, hivalkodni.Deň predlúžiť: differre, extrahere diem: verschieben, verlängern den Tag: meg hoszszabbítani a napot el-hallasztani.Ďeń odeDňa odkladať: procrastinare: von Tag zu Tag auf schieben halogatni. Den ode Eňa, ze Dňa na Deň: a) in dies: von Tag zu Tag: napról napra, naponként. b) diem ex (de) die; in dies: Tag für Tag, einen Tag nach den andern z. B. warten: napról napra, naponkint. Den po Dni (boh. obden), každí druchi Ďeň: alternis diebus, einen Tag um den andern, masod napokon. Co nagbliž si (nagstorsi) Ďeň: propediem: chester Tage; chesten Tages: leg-közelebb való napon. Dnes ska ge osmi Den: hic est dies octavus: heute ist der achte Tag: mái nap nyoltzadik. Raž di (Boži) Deň: a) quotidie, diebus singulis: alle Tage, täglich: minden nap. b) in dies singulos: auf jeden Tag, alle Tage: minden nap. Pewni Deň (Dňem) pred Príchodem: pridie adventus: am Tage vor der Ankunft: el-jövetel elött való napon. Dnem (Deň) predtím, vredeslého Eňa: pridie den Tag vorher, als: egy nappal e

lébb, hogy (mint) sem. Dru hi Deň nato (pozatím, potom): postridie Tags (den Tag) drauf: azután való napon. Teto Dni fem ufel: his diebus ibam: dieser Tage gieng ich: ezekben a' napokban mentem vala. a Deň zaplatit: in diem solvere: auf den Tag zahlen: napra megfizetni. Na Deň žiť, žiw bit: vivere temere (in diem) in den Tag hinein leben: napról napra élni. - a wse Dni: a) in dies profestos (feriales): auf alle Tage, auf die Werktage: dolog - tévő napokra. b) in omnes dies: auf alle Tage, es sey welcher es fey: mindennémű napokra. c) in dies singulos: auf alle Ta ge, auf jeden Tag: minden napra. Po troch Dňoch: post tres dies, tribus diebus post: drey Tage hernach: három nappal utóbb. Pred troma Dni prifel sem: tribus diebus ante (ante tres dies) veni; három nappal előbb jöttem vala. Dnes pred osmima Dni (pred Tid. nem): ante hos octo dies: heute vor acht Tagen: ma nyoltz nap elött. Od dnesku (dnes) za osem Dňi: post hos octo dies: heute über acht Tage: mái naptol fogva nyoltz nap után. za osem Dni prísem (a na. wrátím): intra octo dies redibo, revertar: in acht Tagen komme ich nyóltz nap alatt itt leszek, viszsza térek. We' Dne: interdiu: bei Tage, unter Tags: nappal. We Dňe, w Noci: die et noctu, interdiu, et noctu: bei Tag, und bei Nacht: éjjel, 's nappal. Switag, Božé! switag, abi storo D'eň bol, abi sem sa zwesel, w kterém sem Dome bol. Prov. Geden Deň neňt Rot

Rok (Swet): una dies seculum haud facit (non est aeternitas): ein Tag ist keine E, wigkeit: egy nap nem a' világ. Deň od Dňa mudregsi: dies diem docet: ein Tag lehrt dem andern: egyik nap okossabb a' masikánal. Mag Ďeň každí za poslední: omnem crede diem tibi diluxisse supremum: man soll einen jeden Tag für den leh ten halten: minden napodat, utólsónak tartsad. Raždí Deň, w kterém to Déta ničemu sa neučí, gest straten: puer diem perdit, in quo nihil discit: jeder Tag, an dem ein Kind nichts lernet ist für dasselbe verloren : a' melly napon a gyermek semmit sem tanúl, az töle haszontalanúl el- veszett. 3 rodného Dňa pohrební sprawit, ex natali die emortualem facere, Plaut. ex laeto ac felice tristem. Nemá prcist ani Dňa gedného, w kterém bisme nekonali wolačo dobré. bo: nulla dies sine linea: es foll kein Tag vergehen, wo nicht was gutes geschehe: egy nap se mullyon- el, mellyben valami jot ne tselekedgyünk. Dobrich Dni neňi hoden, kdo zlich neokusil (nepod stúpil): dulcia non meruit, qui non gustavit amara: der ist keiner guten Tage werth, der keine böse erlebt hat: nem érdemel jót, a' ki roszszat nem kóstólt. Ésče wsecté Dni nezapadli: nondum omnium dierum sol occidit: es ist noch nicht aller Tage Abend: meg sok napok hátra vannak. 2) lux, cis, f. dies, ei, com. der Tag, das Tageslicht: világ, uap. Syn Swetlo. Usus. Prede Enem: ante lucem (diem): vor Tage: nap (világ) ellött. 3a Dňa: luce: bey Tage: még világos lévén,

nappal. uf ge Deň: jam illuxit, lucet: es ist Tag: már meg viradtt: uf ge bili Deň: lucet clare, lux clara est: es ist hels le, lichter Tag: már világos nap vagyon. us ge Deń (Slunce) wifoto: multus dies est: es ist hoch am Tage: immár magossan vagyon a nap: Rdiž us Deň wisoto bol: multo die: als es hoch am Tage war: midön mar magosan fent volt a' nap. Este ge Deň (Slunce) wifoto: magna diei pars superest: es ist noch hoch am Ta ge: még magossan vagyon a' nap. Gat wifoto ge Den? a) quantum lucis (dici) superest? wie hoch (viel) ist's" am Tage? melly magossan vagyon meg a' nap? b) quota hora est ? mi viel Uhr ist's? hány az óra? we Dne, i, w oci, noctesque dies, Homer. assidua et infatigabilis diligentia: Tag und Nacht, éjjel, nappal. Prov. Newidet we Dne: caligare in sole Quinctil, in re clarissima caecutire. blind seyn, nicht (recht) sehen; die klare Sache nicht ver stehen a' vilagos dolgott sem érteni. 3) tempus, Beit: ido, Usus. Pó (za) nase Dňi: nostra aetate, nostro tempore, nostris temporibus: in unfern Tagen: a' mi napjainkban. 34 moge Dní: mea aetate: mi ! nen Tagen: az én idömben. Swoge Dni dokonal: aetatem (vitam) finire, mori: seine Tage beschließen: életét végezni, meg halni: Moge Dni preċidu: aetas mea labitur: meine Tage flichen dahin: napjaim múlnak (folynak). Po wsecke moge Dni: a) unquam, ullo tempore: mein Tage, alle mein Tage; jes mals: valaha napjaimban b) omni tempore, semper: stets: minden napjaimban. 3a moge

Dni ne: a) nunquam: metn Tage nicht, i. e. nie: soha sem, egész életem napjaiban soha sem. 6) nunquam, non: nicht, mein Tage nicht: nem; meg élek, nem. Na moge (twoge, swoge etc) staré Dni: in senectute, senex in meinen (deinen, sei nen) etc: alten Tagen; auf meis ne (deine, seine) alte Tage. i. e. im Alter, als Greis: végső napjaimra, vénségemre öregségemre. 4) Deň, a noc, Ze lina: vitriaria, parietaria officinal, ae, f. Sanct Peters fraut, Glaskraut, Mauerkraut, Tag und Nachtkraut, kö rontófu, fal- fü. Isten poharkája, fogoly-fü, fal mellett növőfü. Syn. ftlen ná Zelina (Bilina). Aliud est. Lenica. Senglawe, adv. tenere, molliter, delicate: zart, zärtlich 1 gyengén, lágyan puhán. Syn. útle, vulg. ģenģlawe.

v.matto. Senglawi, á, é, adj. tenere, delicatus, a, um: mollis, e: jart, zärtlich: gyenge, lágy púha. Syn. útlí, vulg. ģenģ lawi. v. krehki, makki. Benglawost, i, f. teneritudo, nis, f. teneritas, tis, f. mollitia, ae, f. mollities, ei, f. Bartheit, Bärtlichkeit: gyengeség, púhaság, lágyság. Syn. utlost, vulg. ģenģlawost. Denica, i, f. v. Dennica. Senne, adv. quotidie, dietim: täglich naponként, minden

nap.

,

Senni, á, é, adj. quotidianus, diarius, a um: täglig: mindennapi. 2) diurnus, a, um: täglich nappali. Denní Sen, 3etina: pulsatilla, ae, f. el anemone pulsatilla Linn. die Küchenschelle (Kuchelschelle), kükerts, kökörtsin-fu, fekete kükirtz. Par. Páp. boh. to,

hitler. Aliud est. Misacé ús to, Itročel, slepi Mak, et Truskawee mensi a wetsi. Den ňá práca, pensum: i, n. Tags arbeit: nappali munka. Denné Swetlo: diurnum lumen : Tagslicht: nappali világosság. Dennica, i, f. phosphorus Martial. lucifer (matutiuus) i, m. Cic. iubar, aris, n. Varr. aurora, ae, f. Plaut. Virg. Plin. H. N. Liv. der Morgenstern, der Planet Venus, hajnali tsillag. Syn. ranňa 5wézda.

t Denňice, f. idem. Denňícek, du, m. diarium, i, n. das Tagebuch: mindennapi dolognak fel-jedző könyvetskéje. Syn. Senňá Rňiha. Senniční, á, e, adj. phosphoraeus, a, um Prud. den Morgenstern betreffend, hajnali tsillagot illető. Dera, i, f. foramen, inis, n. das Loch, jede Defnung. z. B. am Kleide, am Leibe, in der Wand, wenn sie klein ist, oder doch nicht allzugroß: lyik, lyuk boh. Díta. Prov. Chudobná gest to mis, která len gednu Déru má: pauper, cui unicum praesto est refugium: es muß eine schlechte Maus seyn, die nur ein Loch hat: szegény az az egér, akinek tsak egy lyuka vagyon. 2) caverna, ae, f. cavum, i, n: Loch in der Erde, Höhle üresség, barlang, verem. Syn. gama. 3) rima, ae, f. hiatus, us, m: die Rise: hasadék. Syn. Štulina, Špara. boh. Dira, Tuzeňí. Serawe, adv. foraminose, pertuse: löcherig lyukason. Seraweni, á, é. part. Constr. per

:

foratus, pertusus, a, um: ges Löchert: lyuggatott, lyukaszta

tusio, nis, f. das Löchern: lyuggatás, lyukasztás. Serawet sa, wel, wim, V. I. imp. Seraw sa: perforari, pertundi: löcherig werden: meg-lyuggatni, lyukasodni. Serawi, á, é. adj. foraminosus, pertusus, a, um: fächerig: lyukas. Usus. Derawi Waček: sacculus pertusus: löcheriger Sack: lyukas Zseb. 2) rimosus, a, um: Rize habend, zerspalten: hasadékos, repedezett. Syn. plní Škulin. Serawit, il, im, V. I. imp. 8e taw: perforare, cavare, pertundere: löcherig machen: meglyukasztani.

Serawo, adv. v. Serawe. Serawost, i, f. raritas, tis f. multa foramina: Löcherigkeit, eine Menge Locher: lyikatsosság, ritkaság.

Dérčička, i, f. dem. ex Dérka. boh. Dirčička.

Dérečka, i, f. idem. Deres, a, m. murini coloris equus: mausfarbiges Pferd, mausefahles Rof: deres, egér szörű ló. Deres, u, m. v. Wozik, čo na nem zločincow bigú. Deresisto, a, n. exagger. et contemtive ex Deres: v. Klasisto. érta, i, f. dem. ex Dér: foramellum, i, n. Löchele),a: lyukatska. boh. Dirka. Usus. Potná žérka: porus, i, m. das Schweißloch: veríték lyuk, az ember börén. Dérka wo Chlebe (inač pekarowa Dusa): pusula: Brodblätterlein: kenyér lukatsossága: Dérka w Nose: naris: Nasenloch: orr-lyuk. Sérkowani, d, é, part. constr. v. Serawení.

a, um: lecherlig, porös, voller kleinen Löcher, z. B. ein Schwamm Neg etc. sok lyukú, lyukas, ritka. boh. Sit towati. Usus. Bértowati Chléb panis porosus: löcher liges Brod: lukatsos kenyér. Sefat, genit. Sefati: decem: schn: tiz. boh. deset. Usus. De fat Dni: decendium: zehn Tas ge: tiz nap. Desať Rokow(Let): decennium: zehn Jahr: tiz esztendőnek folyása, tiz esztendő.

† Desátek, tku, m. v. seq. Defátek, ttu, m. decima, de

cuma, ae, f. der Zehent, der Zehente: dézsma, dézma Par. Pap. Syn. Dežma. Usus. De fatet Sawat, decimam praestare, den Zehent geben, dészmát adni. Desatku poddani, decimae obnoxius (subiectus), dem Zehent unterworfen, dézsma-alá vetett.

+ desateri, á, é, (abs. defate ro), adj. v. Sesatori. † defaternásobne, adv. v. Sesetornásobne.

† desaternásobní, á, é, adj. v. Sesatornásobní.

† Desaternásobnost, i, f. v D'esatornásobnost.

† defátero, v. desatori. † desáti, á, é, adj. v. seq. Sefátí, á, é, adj. decimus, a,

um: zehente: tizedik. boh. de fátí. Usus. Desátí Deň Me fáca: quarto idus: zehnter Tag im Monate: tizedik napja hónapnak.

† Sesáti8enňí, á, é, adj. v. 8e1 fátosenňí.

† desátiletí, á, é, adj. v. St fátoletí, desátoročí. † desátimefiční, á + á, é, adj. v. Sefátomesační.

Dértowání, á, n. v. Serawe

ní.

Sérkowat, owal, ugem, V. I. imp. Sértug: v. Serawit. Sérkowati, a, é, adj. rarus,

Sesátisudeč, dca, m. v. Sesatní Pán.

† Sesáťiťisicí, á, é: adj. v. Sefarotisící.

Defatta, i, f. decima in foliis : die Zehn, der Zehner: tiz szem, a' kártyában. boh. Desítka. 2) vas decem ùrnarum capax: ein Faß von zehn Eimern: tiz akós hordó. boh. Desítka. Sefatkrát, adv. decies, decem vicibus: zhenmal : tízszer. boh. desetkrát.

Sesatkrátnásobní, á, é, adj. v. Sesatkrátnásobní.

Sefátní, á, é, adj. ad numerum decenarium spectans: zu der Zehrzahl gehörig: tíz számhoz tartozando. Usus Desátní Pán, neb Susec: decem vir: Zehnherr: tiz tisztbéli ur, vagy biró. Desátni (Sesát Pánow) Súd, neb Urad: decemviratus. us, m. Zehnherrnamt: tiz embereknek tisztségek. D'efátnica, i, f. i. e. Schať Pasem Pradza: netura (filatura) decem sexagenarum, zchnsträhniges Garn (Gespunst), tíz-pászmos fonal.

nis

tizes.

m.

† Defátnik, a, m. v. seq. Desátník, a, m. decurio, Rottmeister Kor poral: tizedes. Syn. Raprál. 2) v. D'ežmowňít. 3) decennarius, moneta decem cruciferos valens ein Zehner, zehn Kreuzer, Schreckenberger: tiz- krajtzáros pénz. Syn. Defatğragcarnik, andel, sti Gros. Desátnit, u, m. idem Nro 3. Sesátnikow, a, e, adj. poss. decurionis: dem Rottmeister gehörig tizedesé. SesátoSenni, á, é, adj. decem dierum, decimanus, a, um : zehntägig: tiz napi. Sefátoletí, á, é, adj. decennalis, decennis, e), decem annorum: Tom. I.

Zehnjährig: tiz-esztendős. Syn. Sefátoročí, boh. defítileti. Sesátomesační, á, é, adj. decem mensium, decimestris, e: Behnmonathlich, zehnmondig: tiz hónapi. Syn. defátomesični. Sefátomeficní, á, é, adj. idem. Sesatori, á, é, (abs. Sefatoro), adj. decem generum: zehner, ley, von zehn Arten: tiz féle. bolt. defateri. 2) v. Sefatornásobní. Usus. Desatori Počet denarius Numerus, denio: zehnte Zahl: tizedik szám. 3) decem: zehn: tiz. Usus. De fatoro bozkich (božích) Pritázaní: decalogus, i, m. decem praecepta Dei: zehn Gebothe Gottes: istennek tiz parantsolattya.

8esátornásobňe, adv. decempliciter zehnfach: tiz féle képpen. boh. Sefaternásobňe. desatornásobní, á, é, adj. decemplex, decuplex, cis; decuplus, a, um schnfach, zehnfältig: tiz-féle. Syn. Sefattrátnásobní, Sesátori. boh. desaternásobní. Lesatornásobnost, i, f. 'decemplicitas, tis, f. zehnfältigkeit: tizfileség.

Sesátoročí, á, é, adj. v. defátoletí. Desátofu8ec, dca, m. v. desatní Pán. Sesátořisicí, á, é, adj. decemmillenarius, decemmillesimus, a, um: zehntausend: tiz ezeres, tiz ezeri. Usus. Defátotifici pocet: decem millenarius numerus: Zehntausendfäl= tigfeit: tiz ezeri szám. Sesattisícnásobní, á, é, adj. decies millecuplex, cis, decies mille cuplus, a, um: jchntausendfach, zehntausendfältig : tiz ezer féle.

defčení, á, é, adj. e tabulis (ex

A a