(ex asseribus) factus, a, um: brettern: deszkából való, deszkás. Syn. deskowi, boli. prken= ní. Desčička, i, f. dem. ex Desta. asserculus, i, m. das Brettchen, Brettlein: deszkátska, deszkátska. boh. Prtinto. 2) tabula, assula, ae, f. das Brettchen, die Tafel, die Daube. z. B. eines Gefäßes tábla hasáb-fa. bol. Destka, Dda. 3) Desčička na Rňiže: involucrum libri: Des ckel, der Uiberzug eines Buchs : könyv deszka tábla. Syn. D. bálka. * Désdž, a, m. v. Diss. * Désdžít, u, m. v. Dessit. * defožowití, á, é, adj. v. deß Sesení, á, é, terre factus, perterrefactus, territatus, terrore perculsus, a, um: sehr ers schrocken, geschreckt: meg-rémittetett, meg-rémúltt, ijeszte tett, ijesztgetett, rettegtetett. Syn. gaseni, straseni. Desení, á, n. territio, territa tio, nis, f. terror, is, m. daš Entsehen, Erschrecken, die Schre cfurg, der (das) Schrecken: meg ijedés, remúlés, rettenés, jesztés, ijesztgetés. Syn. W žásnutí, užaslost, zdrewene ňí, 3drewenosť, Šaseňí, Strasení. Déso, a, et u, m. pluvia, ae, Défsit, u, m. dem. ex Défs: idem. déssowi, á, é, adj. pluvialis, e, pluvius, pluviosus, a, um: von Regen, regnerisch: esös. boh. defdowi. Usus. Défsowi Čerw: v. Terw Sésɔowi. Dés Sowa Woda: v. Défsownica. SesSowiti, á, é, adj. idem. Dés8ownica, i, f. aqua pluvi alis (pluvia). Regenwasser, esö viz. Syn. dissowć woda. 1 deset, gen. deseti et desíťi, v.. Sefat. desetkrát, adv. v. désaťkrát. desetkrátnásobní, á, é, adj. v. Sefattrátnásobní. Desina, i, f. v. Desátka. † Sefiti, il, im, v. Sesit. II. rec. Sesit se: v. Sefit f Sesit, il, ím, V. I. imp. Sef: сит acc. nekoho: terrere, territare, exterrere, perter rere, perterre facere, terro rem injicere (incutere, facere), timore percellere, esse terro ri, obstupefacere aliquem, horrorem incutere alicui: ents sehen, in Entsehung bringen, schrecken, erschrecken, in Schres cken sehen: ijeszteni, ijesztget ni, rettegetni meg ijeszteni, meg rémiteni. Syn. gasit, plasiť, strasit. boh. Sesiti. II. rec. Sefit fa: terreri, exterreri, perterreri, terrore percelli (percuti), horrescere, cohorrescere, perterreri, hor re rere, stupere, pavere, obstupescere, obstupefieri: erschre fen, von Schrecken befallen wers den, in Schrecken gerathen, sich entseßen, erstaunen, erstarren, beben: el-iszonyodni, rettegni, meg-rémülni, meg-rettenni, meg-ijedni, félni. Syn. strápiť sa, užásnúť sa, „ga. fit fa, bát sa, boh. Sesit se. Desim sa na geho Pohled: illius horreo conspectum: ich erschrecke, sobald ich ihn sche: rettegek az ő személyétől. † desitidenní, á, é, adj. v. defátoSenňí. † desitiletí, á, é, adj. v. desár toletí. † destimesiční, á, é, adj. v. defátomesační. † desitipánům úrad: v. desať Pánow urad. † Defitisudce, m. v. Desátni Pán. t desititific Počet: v. d'efátoři fiči Počet. Defiwání, á, n. Verb. ex d'es swat. + Sesiwati, al, ám, freq. ex 8e fit: v. seq. Sesiwat, al, ám, freq. ex Sesit. Defta, i, f. asser, is; m. tabula, ae, f. cin Brett: deszka, tábla. boh. Prkno. Usus. barbárská (na kterég sa Rože strúhagú) Deska: scabellum: Schabbrett: tímár deszka, mellven a' böröket ki-dolgozzák. Rrizowé Desti: asseres cancellati: Windbretter: kereszt-deszkák. Prov. 11f Deski predáwá na dolnég Zemi: jam mortuus est: er ist schon todt; er verkauft schon die Bretter: immár deszkákat árúl; meg holtt már. 2) tabula, ae, f. die Tafel: tábla. boh. Deta. Usus. Pekarská Desta, ináč Wál: tabula pistoria: Wirkbret, der Wirktisch: pék deszka, tábla, vagy asz tal. Obecné mestské Desi (Kňi hi): tabulae publicae civitatis: Stadtbücher : város könyvei, írási. Obecné (zemské, traginité) Deti (boh. Deti): tabulae publicae (regni). Lands tafel: orzág táblai. deskowí, á, é, adj. ex asseribus, e tabulis (factus): tabularis, e. brettern, die Bretter betreffend: deszkából való. Syn. desčení. boh. prčenňí. Usus. Destowá Pila: v. Pila. Set sa, Selo sa, Sege fa: V. I. imp. nech sa Sege: fieri, accidere, contingere, eveunire: geschehen, sich zutragen, wiederfahren: történni, lenni, meg esni. Hinc Compositum. po Set fa. boh. Siti fe. Usus. Tech. bi sa Selo, gak chcelo z eprátelem do Bitki wstúpit us mínil: utcunque esset, adgredi hostem placuit, Liv. ginge es, wie es immer wollte,so gefiel es ihm, den Feind anzugreifen: akár hogy (miként)volna, nagy kedve volt az ütközetre. Gak wčil sa Sege; gato wčil Spófob, Običag ge: ut nunc sunt mores (tempora): für die Zeit, und Welt: az idönek állapottyára nézve. To sa preto Sege, že to nafa Wec ge: eo fit, quia in re nostra sit, Ter. dies geschicht darum, weil es uns betrifft, angeht: azért vagyon az, hogy a' mi dolgunkban, s. a. t. Gá newím, čo sa mi to Sege (robi) že spať nemožem: nescio quid accidat mihi, quod dormire nequeam: ich weiß nicht, was mir geschehen ist, daß ich nicht schlafen kann: nem tudom, mi leltt engemet, hogy nem alhatom. Ďéta, ata, n. puer, i, m. infans parvulus, proles, soboles, pusio, ein Kind: kis gyermek magzat, tsetsemő gyerA a 2 mek. mek. Syn. Roba, boh. Dite. lium restitutio: Ehrlichmachung Usus. Déta od Zemana ze Sed, der Kinder, der Bastarden: fatláčki (3 mescanti): nothus: tyu gyermeknek törvényes Kind, dessen Vater Adel, die meg betsülés. Prov.D'eti,Setin Mutter aber unadelich ist: fat- sté weci robá: sunt pueri pueri, tyú. Ďéča od Zemanki ze Sed- pueri puerilia tractant: Kinder láka (z Mescana): manser: treiben kindische Händel, die Kinder Kind, dessen Mutter adel, der müssen was zu spielen haben: a' Bater unadelich ist : fattyú gyer- gyermek tsak gyermek: mek. Cictowé (dogné, které Miluge D'eti, Siw gich nezi: esče pri prsách ge) Détá: laliberorum amantior, quam ctens puer: Säugling. tsetse- Gello. Mira caritate filios promös (szopó) gyermek. Nale sequitur, sed eosdem indulzené (na ulici položené) Dés gentia, deliciisque corrumta: v. Nalezenec. Odmenené pit. (podwržené, premenené) Des Détátečko, a, n. v. seq. tá: v. Odmenec, Podwrže Ďéťaťto, a, n. infans, tis, nec, Premenec. Gednoročé com. infantulus, i, m. pusio, (gedného Roku) Ďéta, ináč nis, m. pupa, ae, f. ein flei Ročátko: puer anniculus: eine nes Kind, das Kindchen, Kinds jähriges (jähriges) Kind: egy lein, die Puppe: gyermetske. esztendős gyermek. Prov. Syn. Robátko. boh. Detiatto. Chlapski Čizmi D'étatu obú † Detel, e, m. v. Gatelina. wat: herculis cothurnos (per-Beteliste, n. v. Gatelinists. sonam) aptare infanti, Quin- † Setelowí, á, é, adj. v. gåte. til. minimis applicare maxima. nom. plur. Deti, gen. Deti: nati, liberi, orum, m. pl. proles, ium. f. pl. soboles, is, f. die Kinder: magzat, fiaim, leányim, gyermekim. Usus. Spolu narodené Deti: v. Blíženci, Pobrusné (3 ged nég matti, a z iného Otca) Deti: uterini: Halbbrüder: egy anyátúl való gyermekek. Dwoch Bratrow Ďeti: v. Bra= tranci. Dwoch Sester Beti: v. Sestranci. Rádné neb práwné (3 rádnég Postele manželskég) Deti: legitimi liberi, legitimae proles: eheliche Kinder: igaz gyermekek. Nerádné neb neprávné (z nerádnég Postele) Deči, ináč Pankharti: proles naturales: uneheliche Kinder: természeti (nem igaz ágybul való gyermekek, fattyak. Nerádnich Deti (Pankhartow) Sprawotení: nata linowi. Setinsti, adv. pueriliter, infantiliter, more puerorum : fin disch, wie Kinder: gyermeke sen gyermeki módra. 2) infantiliter, inepte, nugaciter: Täppisch, kindermäßig: gyerme kesen, tsintalanúl. Setinstí, á, é, adj. infantilis, puerilis, e findisch, kindlich, Knaben (Mädchen) eigen; oder gehörig: gyermeki. Usus. De finiti, Chléb: v. Klomiset. Detinsti Wek: v. Definitwi. Detinské Rwileňí: v. Gačání, Wresčáňí, Wresk. Definské Učení: v. Ratechizmus. Detins fti grački: v. 5rkawka. 2) infantilis, e; nugax, cis; ineptus, a, um: läppisch, kinder mäßig gyermeki, gyermekes, tsintalan, Detinstwí, á, n. infantia, pueritia, ae, f. Kindheit, Unmins digkeit, unmündiges (klein) Al ter ter, Kindsalter, Kindsjahren: gyermekség, gyermeki kor. Syn. Setinití wet. Usus. OS Detinstwa: a teneris unguiculis, Plutarch. de tenero ungui: Horat, ab incunabulis (crepundiis), Plaut. a prima pueritia; a primis vitae rudimentis; ab infantia, a puero: von Kindheit an, von Wiegen her: kitsinységtül (gyermekségtül) fogva. 2) infantilitas, puerilitas, tis, f. ineptiae, nugae, arum, f. pl. Kinderei gyermekség. Detinstwo, a, n. idem. Detisko, a, n. v. Dedo. Ditti, gen. Détek, f. pl. dem. ex Deti: pueri, nati, liberi, orum, infantes, um, com. proles, ium, f. die Kinder: gyermekek, magzatok. boh. Ditti. Usus. Moge milé Détti! charissimae proles! meine lieben Kinder! kedves magzatim! Detiko, a, n. v. Dédo. † dewadesát, dewadesáte, gen. dewadesáti. v. seq. Sewadesát, gen. Sewasesati: nonaginta: neunzig: kilentzven. † dewadesáteri, á, é, adj. v. SewaSefátori. † dewadefátí, á, é, adj. v. Ďewadesátňíť, a, m. nonagenarius, i, m. Neunziger, neunzig Jahr alt: kilentzven esztendös. Sewadesátoletí, á, é. adj. v.8ewadesátoročí. Sewadesátori, á, é, adj. v. de watornásobní. Sewa8esátoroči, á, é, adj. nonagenarius, a, um. neunzigjähr rig: kilentzven esztendős: kilentzvenes. Sewat, Genit. Sewaki et Sewáti: novem: neun: kilentz boh. dewet. Sewatsesat, Genit. Sewatsesáti: v, Sewasesát. Sewatsefáteri, á, é; v. SewaSesátori. SewaťSesáti, á, é, adj. v. 8e. Dewaksesátka., i, f. v. Dewa. sewate (po Sewáte) adv. nona vice, nono: das neunte Mal : kilentzszer. Dewátek, tku, m. nona, ae f der Neunte, Neunt: kilentzed. Prov. Wifli sme na psí Ďe= wátek: in faucibus sumus: wir stecken drinn im Unglück: belé jöttünk a szerentsétlenségbe. dewatenáct, dewatenácte, gen. dewatenácti: v. Sewatnást. dewatenácti, á, é, adj. v. 8e= watnástí. + dewatenáctiletí, á, é adj. v. Sewatnástoročí. † Dewatenáctka, i, f. v. Dewatnástka. dewatenáctkrát, adv. v. Se watnástkrát. + De. Sewaterást, adv, v. Sewatnást. + 8ewatenástí, á, é, adj. v. 8ewatnástí, † dewateri, á, é, abs. dewate. ro; v. Sewatori. dewaternásobne, adv. v. Sewa= tornásobňe. dewaternásobní, á, é, adj. v. Sewatornásobní † Dewaternásobnosť, i, f. v. Žewatornásobnost. † dewatero, v. dewateri. + dewátí, á, é, adj. v. seq. Sewáti, á, é, adj, nonus, a, um: neunte (der, die, das): kilentzedik. Usus, Dewátí Deň w mefáci: quinto idus: der neunte Tag im Monate: kilentzedik napja minden hónapnak. † Sewátisenni, á, é, adj. v, SewátoSenní. Sewátiletí, á, é, adj. v. Ses wátoletí. † dewátimesiční, á, é, adj, v, Sewatomesační. Sewátifti, á, é, adj. v. 8e wátosti. Dewátta, i, f. nona ae, f. der Neuner, die Neune; kilentzes. bol. Dewitta. Sewatnást, Sewatnáste, Genit. Sewatnásti: undeviginti, novemdecim, decemnovem: neunzehn tizenkilentz. boh dewas tenáct. Sewatnásti, á, é, adj. undevicesimus, decimus, nonus, a, um: neunzehnte: tizenkilentzedik. boh, dewatenáctí. Usus, Bewatnásti Seń w Mesáci: decimo tertio calendas: der neunzehnte Tag im Monate: tizenkilentzedik napja minden hónapnak. Dewatnástka, i, f. decima nona, unde viginti: neunzehn : tizenkilentzes. boh, Dewates náctka. Sewatnástkrát, adv. undecies, decies nonies: Reunzehnmahl: tizenkilentzven szer. boh. des wátenáctkrát. dewatnástoletí, á, é, adj. v. seq. Sewatnástoročí, á, é, adj. undeviginti (novemdeoim) annorum: neunzehnjährig : tizenki lentz esztendös. Syn. Sewatna ftoletí, boh. dewatenáctileti. Dewátník, u, m. novena, ae, f. neuntägige Andacht: kilentznapi ájtatosság. boh. Dewitnit. 2)dominica septuagesimae; ter Sontag septuagesima genannt: septuagesima vasárnap. boh. Dewitйit. dewátosenňí, á, é, adj. novem dierum, novendialis, e, novimannus, a, um: neuntägig: kilentz napi. boh. dewitidenni. Sewátoletí‚á, é, adj. v. Sewás toročí. Sewátomesační, á, é, adj. novem mensium, novimestris, e: neunmonathlich: kilentzholnapi. Sewatoraki, á, é, abs. Sewi torato), adj. v. Sewatornás fobní, Sewatorako, adv. v. Sewator. násobne. Sewatori, á, é, (abs. Sewato to), adj. novem generum: neunnerlei, von neun Arten: kilentz féle, boh. dewateri. 2) novem: : neun : kilentz. Usus. Dewatori počet: numerus nonus: neunte Zahl: kilentzedik szám. |