bit: qui semel malus, semper malus: aus einem schlechten Menschen wird niemals etwas gut werden: nem lesz a' fargasból bárány, sem ebből szaIonna. Težko ge Barana z Wlkem zmerit, ante lupus sibi junget ovem: die geschworne Feinde ist hart zu besänftigen : nehéz a' hárányt, a' farkassal öszve békéltetni. 4) wirezani Baran: v. Škop. 5) v. Drholec. Na Barana natáchnúť. Baranča, čata, n. dem. v. Bas ránet.

Barančar, a, m. pastor agnellorum custos agnellaris : Lammhütter, Lammhirt: bárány pásztor, örző. bárančárčin, a, e, adj. poss. ex

Barančátko, a, n. dem. ex Ba= ranča.

Baranček, a, m. dem. ex Bas ránek.

barančekow, a, e, adj. poss. ex

praec. v. barántow. baranč, á, é, adj. agnellaris, e, agninus, a, um: lämmern, von (aus) Lamm oder Lämmern: bárányból való. Syn. barántowi boh. berančí, beránkowi. Usus. Baránčá kožka: V. Barančina. Barančé Maso: v. Baranina. Barančina, i, f. pellis agnina,

Lammfell, bárány bör. Barančinka, i, f. dem. ex praec. Baranec, nca, m. v. seq. Baránek, nka, m. dem. agnus

agnellus, i, m. ein Backlamm, ein (kleines) Lamm des männlichen Geschlechts, ein Lämmchen: bárányka, bárány. Syn. Baranec, Baranča. boh. Be= ránek. 2) v. tiganka.

baraňí, á, é, adj. arietinus (vervecinus) a, um: von Widder: koshól (örüböl) való. Syn. baranňi. boh. beraňí. Usus. Barani Gazit, v. Čelňít. Baraňí Roh: a) cornu arietinum: Widderhorn, kos szarv. b) simplex homo, alberner Mensch: ostoba ember. 2) agninus a, um: agnellaris, e; vomm Lamm, lämmer : bárányi. boh. berani. Usus. Barané Maso, v. Barañina. Baranica, i, f. pellis arietina (vervecina) Schafbockshaut: kos (örü) bör. boh. Berani ce. 2) v. Barančina. Baranina, i, f. caro agnina

lämmenes Fleisch, bárány hús. Syn. barančé (barañé) Maso. Baraninka, i, f. dem. ex praec Baranisko, a, n. Contemt. et

exaggerative ex Baran. baranit, il, ím, V. I. imp. batan: fistucare: rammeln, ein rammeln, einschlagen: sulyokkal verni, béverni (bé-ütni) a' foldbe. Syn. bit, tlúck, wbigat. boh. beraniti. baránkowi, á, é, adj. v. barančí. barannňí, á, é, adj. v. baraňí. baranow, a, e, adj. poss. arietis, dem Schafbock gehörig kosé. 2) agni, dem Lamm gehörig : bárányé.

barański, á, é, adj. k. p. Ba: ranská Stolica, Comitatus Baranyiensis, Baranier Gespannschaft, Baranya - Vármegye

† Barbar, a, m. v. Uktutňíť. † Barbara, i, f. v. Barbora.

barbarčin, a, o, adj. poss. v. ukrutniččin.

+ Bar=

† Barbarka, i, f. v. Ukrutnička. j barbarow, a, o, adj. poss. v. ukrutnikow.

† barbarski, adv. v. ukrutniði, ukrutne.

† barbariti, á, é, adj. v. ukrutnid, ukrutní.

† Barbarstwi, n. v. Ukrutňict= wi, ukrutenstwi. bárbi (in sing. 1-ma pers. bárbi fem et barbich, 2-da bárbi st et bárbif, 3-tia bárbi: in plur. 1-ma pers. bárbisme, 2da bérbisté, 3-tia bárbi) conj. v. bát Nro 1-mo. Usus. To učiňím, bárbich i zemreč mufel: facio, si vel moriar: ich thue es, und wenn ich auch sterben sollte: azt végbe viszem, ha mindjárt meg halok-is. 2) utinam, si, o si! daß: bár, vajha. Usus. Bárbi prisel, utinam veniret! o daß er kämme: bár el- jönne ! Barbora, i, f. Barbara, ae, f. Barbara: Borbálya. Syn. Bas ta, Borisa. 2) v. Basa. 3) boh. v. Bublina.

* Barboráć, a, m. v. Basista. * barboračćin, a, o, adj. pos8. v. basstčin.

* Barboračka, i, f. v. Basistka. *barboráčow, a, o, adj. poss. v. basistow.

* Barborás, m. v. Basista. * barborásćin, a, o, adj. poss. v. basistčin.

* Barboráska, i, f. v. Basist=

ta.

berbordsow, a, o, adj. poss. v. basistow. baborćin, a, e, adj. poss, parvae barbarae, der Babette gehörig, Borisé, Boriskáé. Syn. boris čin.

barborin, a, e, adj. poss. Barbarae', der Barbara gehörig, Borbályáé: Syn. borisin. * barborin, a, o, adj. poss. idem.

Barches, u, m. insulsa iudaica torta, Barches, ungesalzener Judenkuchen: barchesz, sótalan zsidó kaláts.

† barčin, a, o, adj. poss. ex Barka, v. borifin

Bard, u, m. culter, incisorius,

quo maxime laniones utuntur ad ossa secanda: Schneidmesfer, bárd, vágo kés. Syn. Bart.

Bardek, dku, m. dem. ex praec. Barsiow, a, m. Barthfa, Civitas Sárossiensis : Bartfeld: Barthfa.

* bardzo, adv. v. welmi. + Barew prodawać, v. Predawać.

† Barewňa, i, f. v. Farbowňa. † barewni, á, é, v. Farebni. † barewňiččin, a, o, adj. poss. v. farbárčin.

+ Barewňík, a, m. v. Farbár. † barewňítů et uw, a, o, adj. poss. v. farbárow. + Barew Prodawać, e, m. v. Predawać. + Ba=

+ Barew strogič, e, m. v. Far= bár Nro 3-tio Farebňít. Barina, i, f. lacuna, ae, f. lacus, ûs, m. Sumpf, Sümpfe, ein Behältniß des Wassers: lápa, vápa, tótsa, ingovány, seppedék, földnek nedvessége. Syn. Babnisčo, Ralisčo, Raluža,boh. Sumpa.2) swinska: volutabrum, i, n. Saulache, Sauwalze, Kothlache: habarék, habarts. Pár. Páp. Syn. kalisto, boh. kaliste. barinastí, á, é, adj. v. seq. barinatí, á, é, adj. lacunosus, lacunatus, a, um: fumpfig: lápás vápás, ingoványos, nedves seppedékes. Syn. barinaftí, boh. bažinnati. Barinečka, i, f. dem. ex seq. Barinka, i, f. dem. exigua lacuna: ein kleiner Sumpf, Sumpfchen: kis tótsa (lápa, vápa). Bariňisko, a, n. contemt. et exagger. ex Barina. Barka, i, f. Plur. nom. Barki, Gen. Barek: palmae, arum, f. plur. Palmzweige: bariska, némely fák apró bimbóik. Syn. Gabrátta. 2-do boh. v. Bo risa. Bárka, i, f. vivarium piscarium, receptaculum piscium, ichthytrophium, i, n. arca, excipula, ae, f. ein Fischhälter: haltartó, bárka. Barla, i, f. v. Brla. barnawi, á, é, adj. aquilus, fuscus, ravidus, baeticus, subniger, schwarzlich, braun, dunkelbraun, braunet: barna, fekete szinü. Syn. príčernaw', načernastí, načernawi, snedi. Baron, a, m. Baro, LiberBaro: Freiherr, Baron, Szabad- Úr, báró. Syn. slobodní Pán. barončin, a, e, adj. poss. baronis fem. baronissae: der

Freyinn gehörig báronéé. Syn slobodneg Paňí.

Baronka, i, baro fem. baronis sa, ae, f. Freyinn, Baroninn báróné. Syn. slobodna Paňí, baronow, a, e, adj. poss. ba ronis, dem Freyherr gehörig: báróé. Syn. slobodného pá baronis,

na.

baronski adv. more

nach der Art des Freiherrn freiherrmäßig: báro módon, módjára. baronsti, á, é, adj. barones adtinens die Freiherren betreffend, bárói, bárókat illető. Baronstwi, á, n. baronatus, ûs, m. Freiherrnsstand; báróság. Baronstwo, a, n. collect. barones, die Freiherren, bárók. Syn. slobodne Panstwo, slobodňí Páňí.

Bart, u, m. v. Bard.
Barteček, ečku m. dem. ex seq.
Bartek, tku, m. dem. ex
Bart. Syn. Bardek. 2) v. Bar-
tolomeg.

Bartolem, a, m. v. Bartolo

meg.

bartolemow, a, o, adj. poss. v. bartolomegow. Bartolomeg, a, m. Bartholomaeus, i, m. Bartell, Bertalan, Bartolom, vulg. Bartolem. bartolomegow, a, e, adj. poss.

Bartholomaei, dem Bartell gehörig, Bertalané, vulg. Bartolemow.

bartolomegski, á, é, adj. Bar

tholomaeum concernens; dem Bartell betreffend: Bertalanhoz tartozandó, Bertalant illető. † Baruska, i, f., v. Boriska.¡ † Barwa, i, f. v. Sarba. t barweni, á, é, p. c. v. farbení.

+ Barweňí, n. v. Farbeňí, † Barwicka, i, f. dem, v. Far bička.

+ Bar.

† Barwinek, nku, m. Zelina: v. Brňeg, Zelenec, Zimozel. 2) v. Plani Wiňič.

* Barwit, a, m. v. 5olič. 2) v. Felier.

† Barwir, e, m. v. Farbár. * berwirein, a, o, adj. poss. v. 5olitin. 2) felcerčin.

+ barwitćin, a, o, adj. poss. V. farbárčin.

* Barwirka, i, f. v. 5olička. 2) V. Selierta.

Barwitta, i, f. v. Sarbárka. † Barwitna, i, f. v. Farbow= na.

* Barwirňa, i, f. v. 5oličňa. * barwirow, a, o, adj. poss. V. Solicow. 2) v. felcerow.

t barwitowic, adj. poss. omn. gen indeclin. v. farbárow. * batwítīki, adv. v. 5oliđi. 2) V. felcer ki.

* barwirski, á, é, adj. v. 50lid. 2) v. felčerski.

* Barwittwi, á, n. v. 5olictwí. 2) v. Felterstwi.

barbicum, et tů, owa, owo, adj. poss. v. farbárow. † barwisti, á, é, adj. v. farbiit'.

† barwifi, il, ím, v. farbiť. † Barwiwání, n. v. Farbíwáňí. † barwiwati, al, ám, v. farbiwał.

Bas, u, m vox ima (humillima, gravissima), bassus, i, m. Bak, Bakitimme: vastag hang, basz. Plur. Base. Basa, i, f. in plur. Basi: bassus, i, m. hypate tetrachordam vocis infimae: der Baß, Bafgeige: nagy bögö hegedű, Barbora. vulg. Barbora. Base, i, m. turcicus Praefectus (Basa): türkischer Bascha: török Basa.

Basat, u, m. nicotiana (tabaca) parvo folio: "Baschataback: basa-dohány.

Bijen, sne, f. fabula, ae, f.

apologus, i, m. Fabel, eine ausgedichtete Rede, Erzählung, Mähr= chen, Possen: költött beszéd, fabula, mese költemény, kigoudoltt szófia beszéd. Syn. Pohádka, 3mislénka. boh. Bág, Fabule. vulg. Fabula. Usus.Rteg Básni zmerowal,alludebat ad fubulam illam, die Fabel hat er verstehen wollen, azt a mesét akarta jelenteni (érteni). Prov. Wsade zná= má Bájeň, fabula milesia : király fia; kis Miklós beszide. Wik Básni: lupus in fabula Cic. Terent. Der Wolf kommt, wenn man von ihm redet; ein Sprichwort, wenn die Person, von der man ́redet, ge= rade fommt: farkast emlegetnek, a' kert alatt jár. Báfenka, i, f. dem. fabella, ae, f. Fabelchen, Mährchen: beszédetske, mesétske. boh. Bağta. Syn. Básnička, vulg. Sa= bulta. Usus. Básenki netomu wipráwat, alicui fabellas referre, Jemanden Mährchen erzählen: valakinek mesét beszéllni.

Bafička, i, f. dem. parvum tetrachordum, kleine Baßgeige, kis bögö hegedű. Syn. Baska, vulg. Barborka.

Basista, i, m. Bassista, ae, m. cantor gravissimae (infimae) vocis: Bassist: baszista, vastag szavú énekes. 2) pulsator tetrachordi, ein Basist, barborás. vulg. Barboráć, Barborás.

basistčin, a, e, adj. poss. uxoris bassistae, der Baßgeigerinn gehörig, barborasnéé vulg. batboráččin, barborásčin. Basistka, i, f. uxor bassistae, pulsatrix tetrachordi: die Ba= fistinn, basista felesége, barborásné vulg. Barboráčka, Barboráska.

ba

basistow, a, e, adj. poss. basistae, pulsatoris tetrachordi: dem Basist gehörig: barborásé. vulg. barboráčow, barboráfow.

Bata, i, f. v. Basička. Basňár, a, m. fabulator, is, fabulo, nis, poëta, ae, m. der Fabeln macht, oder erzählt, Erzähler, Dichter, Poet: költő, beszéllő, szó - szaporító. Syn. 3mislenkár. vulg. Sa= bulkár. Usus. Bol dobri Basnár, erat fabulator elegantissimus, jelesen tudta szóval tartani az embert, er war ein braver Dichter. Basňárka, i, f. fabulatrix, cis, f. Erzählerinn, Dichterinn, költöné, beszéllöné, szó-szaporítóné. Syn. 3mislenkárka. basňárow, a, e, adj. poss. poëtae, dem Dichter gehörig, vers költöé, szerzőé. Syn. zmislen tárow.

Báĺňeňí, á, n. nom. Verb. ex

básnit, v. Básňiwosť. Básnička, i, f. dem. ex Basen

ta.

básnit, il, ím. V.1. imp. fni: fabulare, fabulari: Plaut. commentari: fabeln, fabuliren, erzählen, schwagen, reden, Gewäsch machen: mesézni, szót szaporítani, költeni. boh. bágeti. básniwe, adv. fabulose; fabel= haft, auf fabelhafte Art: mesézve, mesésen, hazugon. Syn. 3miselne. boh. bágňe. bášňiwi, á, é, adj. fabularis,

e; fabulosus, poëticus, a, um : fabelhaft: mesés, költött-beszédi, poëtáé, sok költött beszédet túdó. Syn. zmiselni, zmislenkárstí. boh. bágni. Básniwost', i, f. fabulositas, tis,

f. Plin H. N. das fabelhafte Erzählen, Fabelhaftigkeit: költött dologra való hajlandóság. Syn. Báĺňeňí.

basow, a, e, adj. poss. turcici praefecti, dem türkischen Bascha gehörig török basáé. Basta, i, f. progu pnaculum, i, n. maenia, orum, et ium, n. plur. Bastei, Bastion, die Stadtmauer, Bollwerk, bástya, Váras ko fal. Syn. Mestská Stena (Pewnost, Ohrada) mestfti múr. Usus. Pod Bastami bíwá, infra maenia degit, habitat: er wohnt unter den Bafteien, bástyák alatt lakik. Bastár, a, m. structor maeniorum propugnaculorum: Baz fteimacher: bástya építő. 2) v. Podbastar.

ba tárčin, a, e, adj. poss. structricis maeniorum, der Ba steimacherinn gehörig, bástya építőnéé. 2) v. podbas-tárčin.

Bastárka, i, f. structrix maenialis, consors structoris maeniorum: Basteimacherinn: bástya építöné. 2) v. Podba: stárta.

bastárow, a, e, adj. poss. structoris maeniorum, dem Bastei macher gehörig, bástya építöė 2) v. podbas tárow. Bát, u, m. v. Bátowce. báť sa, bál sa, bogim sa, V.I imp. bogsa, neccho, nekoho timere, extimescere, pertimescere, metuere, formida re, reformidare, horrere rem pavere, expavescere, vereri, in metu (pavore, timore esse, timore (metu), adfici fürchten, fich fürchten etwas vo etwas: félni, meg félemleni rettegni, félni töle, irtózni iszonyodni, rettenni, meg rezzenni. Syn. obáwať så strachowatsa. Construitur 1 mo cum Genitivo persona vel rei. us sa ho báť počí nam, eum iam nunc timer incipio, ich fange schon an ice