: sentatorum more: auf flattirende (schmeichlerische) Art, schmeichlerisch: hizelkedők módyára, hizelkedve. Syn. fatintownici, pofatinkárski, lahodnici, pochlěbňiæí, podližački, podližnici, podlizowacki, podlizownici, 2) catillatorie, parasitice, more parasitorum: fchmarozerisch, telTerleckerisch: tálpeszérkedve tálpeszér módon, tányér nyalók módgyára. Syn. bruchos pásti, obližmiskarski, obližmisti, podlizmiski (stárski), ritopásti, uttimisti, wiliz misti, boh. fatkářski. fatintársti, á, é, adj. adsentatorius, adulatorius, a, um. adulatores adtinens fuchsschwänzerisch, schmeichlerisch, die Schmeichler (Flattirer, Fuchs schwänzer) betreffend: hizelkedöket (nyájas beszédü embereket) illető, azokhoz való, Syn. fatintownicí, lahodni di, pochlebnicí, podlizački, podližnicí, podlizowački, podlizownici. 2) catillatorius, parasiticus, a, um; parasitos concernens : die Schmaroßer (Tellerlecker) betreffend, schmarozerisch, tellerleckerisch : tálpeszéreket illető, tálpeszérkedő. Syn. bruchopástí, obližmistí_(skárstí), podližmiskí (társti), potrimistí, rito pástí, utrimistí, wiliźmiski, boh. fattársti. Satinkárstwi, ά, n. blandiloquentia Cic. ae, f. blandities, ei, f. Apul. blanditiae, arum f. pl. Cic adsentatorius (adulatorius) loquendi vel agendi modus: die Schmeis cheley, Schmeichlerey, Fuchs, schwänzerey, Flattirerey, Liebkofung, Caresse: nyájasság, nyájas (édes, hizelkedő) beszédnek vagy tselekedetnek mód gya. Syn. Satinkownictw!, Satintownost, Lahodnost, Liskawost, pochlebenstwi Pochlebnictwi, pochlebownict wi, pochlebnost, pochlebownost, podlizaćtwi, podlij nictwí, podliznosť, Podlizo, wactwi, podlizownictwi, S tintáreňí, boh. Sattateni, Satkárstwi. 2) catillatio, parasitatio, nis, f. die Schmas rozerey, das Schmarozen: tál peszérkedés, hazudozasa utánvaló élés, ebéd 's vatsora lesés, tányér nyalogátas, nya lakodás. Syn. Bruchopástwi, Obližmiskarstwí, podlizmi társtwi, Ritopástwi, Wili misterstwi, Satintáreňi, bo Sateni, Satkáreňi, Sattar wi. 3) v. seq., Satinkowáňi, á, n. adṣentatio (ass.) Cic. adulatio, blandi tio, palpatio Plaut. palpum Hor. blanditus, ûs, m. blanditia, ae, freq. in plur. blan ditiae, arum, Cic. blandiloquentia Cic. blandities Apul blanda verba: das Fuchsschwans zen, Schmeicheln, schmeichleris sches Reden, Schmarozen, Flat tiren, wenn man überall bein pflichtet; die Liebkosung, Caresse, Schmeicheley, Schmeichlerey Schmarozerey: nyájaskodás, hi zelkedés, szép szóval-val élés, nyájas (édes, szép, hizelkedő) beszéd vagy szó (be szédetske, szavatska). Sy Lahodeňi, Zafakinťowání, Pochlebowání, podlizowany, boh. Chlácholení, Sateni, Ro tižowáňi, Lísání. Usus. S Satintowáním nekobo Laiku, milost, a Prízeň hledat: adsentando (per blanditias Suet.) gratiam alicuius aucupari, mit Schmeichelen sich um eines Gnade bewerben, hizelkedéssel valakinek szívét, ked vét meg-akarni nyerni. 2) v. Satintirstwi. fatinkowa sa, kowal sa, ku gem fa V. I. imp. tug fa, netomu: adsentari (ass. tor, tatus sum) alicui Ter. adulari, blandiri alicui Cic. benevolentiam alicuius consectari, dare alicui blandimenta Liv. adhibere et dicere (addere) blanditias Ovid. servire auribus alicuius, permulcere aliquem liebkosen, schmeicheln, careffiren, liebkosend bes handeln, Schmeicheleyen vorsagen, Schmeicheley machen, schmarozen, flattiren, überall beipflichten (beistimmen, ja sagen, oder Recht geben), fuchsschwänzen: nyájaskodni (dom) valakivel, hizelkedni (dom) valakinek, szép szóval élni, valakit mézes beszéddel tartani, valakinek kedvét keresni. Syn. las Hosiť ňekomu, pochlebowať, et pochlebowať sa, podlizował fa, safatintował sa, druhé, ho Prízeň strz pilnu Službu hledat. boh. chlacholiti druhimu, lisati se, usi lektali, Rotizowati. Usus. Profbú sa nekomu fatintował: precibus alicui blandiri, Jemanden recht schon bitten, szép szóval valakit kérelni Par. Pap. fož ne (prospesňe, užitečňe) sa fatinkuge: vendit blanditias, er bringt seine Schmeichelein gut (nüglich) an, hasznát veszi a' szép szónak. J Pri sa fatin tugu: canes etiam blandiuntur, die Hunden schmeicheln auch, az ebek-is hizelkednek. Da rem sa mu fatinkuge: quem munere palpat Juvenal. BuSem sa mu fatinkowat, abich negat mobel etc. palpabo, ecquonam modo possim etc. Cic. will ihm schmeicheln, ob ich etc. oder will schmeichelnd versuchen meg-próbálom őtet hizelkedéssel hogy ha etc. 3le, gestli sa mu fatínkował buses: cui male si palpere, Horat. Pisarowi bich fa fatinkowal: scribenti palparer, Pollio in Cic. Ep. Prov. Rdo fa fatinkuge, ten wčil dobre čuge, ten sa wćil schwaluge (miluge), ten wčil prospechuge, ten wsase panuge: qui vult laudari, magnusque Propheta vocari, discat adulari; nam tales sunt modo chari. 2) nimiopere laudare, zu sehr loben, schmeicheln, igen ditsérni. Syn. welmi wichwalowat. II. fatintował fi (febe): spem habere, sperare, in spe esse, spe lactari : fich schmeicheln, sich mit der Hoffnung schmeicheln; reményleni, reménységgel tápláltatni, elhitetni magával. Syn. dúfať, trúfať, ráseg mat, lahosit fi, pochlebowať si, boh. cla. coliti fobé. Usus. Daremne fi fatinkowat: inani (falsa) spe lactari, duci; fich mit der Hoffnung trügen, héjába reményleni, hamis reménységgel táplálni magát. 2) blandiri sibi Pandect. erronea opinione duci, falso subponere: sich schmeicheln, i. e. irrige Meinung haben: roszszúl vélekedni, tévelyegni, hamis vélekedéskben (déssel) lenni. Syn. 3le sa domníwat. Satinkowáwáňí, á, n. Verb. ex seq. Syn. Pochlebo wáwání, boh. Čhlácholívání, Lífáwáňí. fatinkowawat sa, al, ám, freq. ex fatinkowat sa. Syn. pochlebowáwat sa druhému neb febe (fi), boh. chlacholiwat druhímu neb sobe lisawat se. fatintowne adv. adsentatorie (ass.) Cic. adulatorie, blan nom. de liebliches Kind: magát kedveztető gyermek. Sanntowné Slowo: v. Satinka Satinkownica, i, f. v. Satin tárka. fatinkowńiččin, a, e, adj. poss. de Cic. blanditer Plaut. blanditim Lucr. per blanditias Suet. per adulationem: fuchsschwänzerisch, liebkosend, caressi rend, schmeichelnd, schmeichelhaft, schmeichlerisch, flattirend, auf flattirende, (schmeichlerische, schmeichelhafte, sanfte) Art: nyájason Pár. Páp. nyájaskodva, nyájassággal, hizelkedve, hizelkedéssel. Syn. lahodne, liskawe, pochlebne, pochlebowňe, podlizačňe, podlizowačne. Usus. Satintowne howorit, mluwit: blande dicere, loqui: schmeichelhaft reden, fagen: hizelkedő (nyájas) beszéddel élni. weit ma chces fatinkowne (Satinkami) na to priwest: nunc mihi blandidicus es, du willst mich iht mit deinen Schmeicheleyen dazu bereden, bewegen: most szép szóval reá akarsz venni. Pár. Páp. v. fatintárstí. + fatiti se, il, im, v. fatinkos fatintowni, á, é, adj. adsen- wat sa. fákinkownicki adv. n. fatinkát- tár. fatinkowňíkow, a, e, adj. posi. † fatkářsti, adv. v. fatinkársfi. fatťáčstí, á, é, adj. v. fatintárstí. † Satkáčstwi, n. v. Falinkárst wi. † fatkářů et ůw, owa, owo, tatorius (ass.), adulatorius, † Satta, i, f. v. Satinka. blandus, blandidicus ett Sattát, e, m. v. Satintát. blandiloquentulus, et blandi- + Sattáčení, n. v. Satinkareni. loquus Plaut. blandiculus et fatkáčiťi, il, ím, v. fačinkáblandicellus Festus. a, um; rit. blandiloquens, tis: flattirend, liebkosend careffirend, schmei chelnd, schmeichelhaft, schmeichlerisch, fuchsschwänzerisch, schmarozerisch, sanft behandelnd: nyájas édes, szép, hizelkedő) beszédü, nyájaskodó, hizelkedő, szép szóval elö, Syn. la hodní, liskawi, pochlebni, pochlebowni, podlizačni, podlizowační. Usus. Satintowni Profebňír: blandus precibus et precum: recht schön bittend, szépen reménkedő Pár. Páp. Salintowni, a rozkosní (rozftomileni) Sin: blandus filius et gratiosus: ein schmeichelhafter, und lieblicher Sohn; ein adj. poss. v. fačinkárow. Satri, gen. Sater, f. pl. Fatra, mons Ungariae, Lyptovien sem a Thurotziensi Comitatu dinstinguens: der Bater, ein Berg in Ungarn: fatra, Magyar Ország hegye. fatrowi, á, é, adj. fatreus, a, um: vaterisch, den genannten Vaterberg betreffend:fatrai. Usus. Satrowe Wrchi, v. Satri. † Fa Sazar, u, m. v. Dolowka, Sadenica, Sadzár, Gamňík. Fazeoli, gen. lů et lůw, m. pl. v. dlubá (podluhowastá, welká) Fizula. *Fazula, i, f. v. Fizula. * Fazulečka, i, f. dem. v. Sis zulečka: * Fazulka, i, f. v. Fizulka. * fazulowi, á, é, adj. v. fizu» lowi. *Sechter, tra, m. v. Pasow. nit, Sarmownik, Zápasník. Sechtít, e, m. idem. *Fechtmagster, stra, m. v. Šarmownik. *Fechtmagsterstwo, a, n. V. Sarmownictwí. * Fechtmagstrow, a, o, adj. poss. v. farmownitow. + Sechtmiste, a, m. v. Sarmowňít. + Fechtmistrů et uw, owa, owo, adj. poss. v. farmownikow. + Sechtowání, n. v. Šarmowání. + fechtowati, owal, ugi (u), v. farmował. Fedrowani, á, é, p. c. adiutus, a, um: geholfen, befördert, unterstügt: segített, segíttetett. Syn. dopomáhaní, napomábaní. 2) fultus, suffultus, sustentatus, a, um: unterstüßt, geschüßt: gyámolitatott, gyámolíttott, támasztatott. Syn. podpéraní, podpirani. 3) curatus, provisus, a, um: besorgt, versorgt: gondja viseltett, gond-viseltetett. Syn.opatrení, zaopatrení, zastaraní. 4) altus, nutritus, sustentatús, victa et amictu provisus, a, um: besorgt, versorgt, ers nährt: tápláltatott, ki-tartatott. Syn. wižiweni, widržaní, zaopatrení, zafedrowani. Fedrowáňí, á, n. auxilium, ad iumentum, (iuvamen, inis, n.) succursio, subventio, nis, f. succursus, us, m. das Helfen, Befördern, Unterstüßen, die Hülfe, Beförderung, Unterstühung, das Hilfsmittel: segítés, segitség, segedelem, gyámol. Syn. Dopomáhání, napomá hání, pomáhání 2) sustentatio, nis, f. fultura, tutela, ae, f. fulcrum, fulcimentum, stabilimentum, sustentaculum, adminiculum, i, n. die Stüße, Unterstüßung, der Beistand Schuß, das Beistehen: gyámol, gyámolítás, támogatás, oltalmazás. Syn. Podpéráňí, podpírání, podpora. 3) curatio, nis, f. cura, ae, f. Beförderung, Besorgung, Versorgung: gond-viselés. Syn. Obstaráňí, Opatrení, Opatrowáňí, Zastarání, 4) sustentatio, provisio, nis, f. nutritus, us, m. Besorgung, Bersorgung, Ernährung: taplálás, tartás, ki-tartás. Syn. Widržáňí, Wižiweňí, Zaopatrení, Sedrunek, Zafedrowání. fedrowak, owal, rugem V. I. imp. tug, reg. accusat. auxiliari, succurrere, subvenire, opem ferre, adesse, prodesse prospicere. consulere, utilem esse alicui; iuvare, adiuvare aliquem. helfen, Hülfe (hülfliche Hand, Beistand) leisten, behülflich seyn, beistehen, befördern, unterstüßen: segíteni valakin (valakit), segítségül lenni valakinek, Syn. dopomáhať, pomáhať ňekomu, druhého napomáhať. 2) fulcire, sustentare, tueri: unterstügen, beistehen: gyámolítani, támasztani, támogatni. Syn. podpérat, podpírat. 3) curare aliquem, prospicere (providere) alicui de re: Sorge tragen für etc. versorgen, vers schen mit etwas: gondját visel ni valakinek. Syn. obstarať, opatriť, zaopatriť. 4) alere, sustentare, nutrire, providere aliquem; prospicere alicuius victui etc. amictui, vel alicui de victu et amictu: versor gen, besorgen, ernähren: táplálni, tartani, ki- tartani. Syn. widržat, wižiwiť, žiwit, zaopatriť ňekoho, Ziwnost dat nekomu, zafedrowat. II. rec. fedrowat sa: iuvari, adiuvari. geholfen werden, segítetni. 2) se iuvare, adiuvare: fich helfen: segíteni magán. 3) se fulcire, sustentare; fulciri, sustentari: fich unterstügen, unterstüßt werden: gyámolítani magát, gyámolítatni. 4) curare se, providere sibi; curari, provideri: fich versorgen; besorgt (versorgt) wers den magára gondot viselni, maga hasznára járni; gondviselés alatt lenni. 5) se alere, sustentare, nutrire; ali, sustentari, nutriri: sich ernähren, ernährt werden: élődni, táplálgatni magát tápláltatni, tartatni, ki-tartatni." fedrowne, adv. auxiliariter, auxiliatorie, utiliter, subsidiarie: behülflich, verhülflich, beförderlich: segítve. Syn. febrownici, napomahačne, nápo= mocne. 2) fulciendo, unterstü hend, beistehend: gyámolítva, támasztva, támogatva. 3) provisorie, officiose: behülflich, gefällig gondoskodva, készen szolgálatra. 4) nutritie, nutriendo, alendo: besorgend, verforgend, ernährend: táplálva. tápláló módon. fedrówni, á, é, adj. adiuvans, utilis, auxiliaris, e; subsidiarius, a, um: behülflich, helfend, dienend segitö, szolgáló. Syn. Fedrownici dopomahační, napomahační, užiteční. Usus. Fedrowni List. a) compas sus, us, m. literae compassuales, literae de executione administranda (intentanda): Hülfsbrief: segítő levél, melly más hatalom alatt lévő hely ségben törvényes el-intézésnek elég-tételére adattatik. b) salvus conductus, us, m. li terae salvi conductus, literae credentionales (fidem adferentes): Begleitungsschreiben, Bes glaubigungsschreiben, Creditis: hiteles levél, kísérő levél: királyi parantsolat, mellynek erejével valaki magát szabadságában oltalmazhattya; vagy idegen országból, melly be al tal szökött, szabadon minden bántás nélkül viszsza jöhet.2) fulciens, suffultivus, a, um: unterstügend, beistehend: gyá molító. 3) provisorius, curatorius, officiosus, a, um: servilis, utilis, e: behilflich, beförderlich, gern helfend, go fällig gondoskodó, örömest segítő, szolgáló. szolgáló. Fedrowni Otec, v. Fedrowňít. 4) nutritius, nutritivus, a, um: besorgend, versorgend, ernährend: tápláló, tartó, nevelő. Fedrownica, i, f. adiutrix, auxiliatrix, opitulatrix. cis. f. Helferinn, Hülfsleisterinn, Bea förderinn, Unterstügerinn: segitöné. Syn. Sedrownicka, Cápomocnica, Pomocnica: 2) fultrix, sustentatrix, cis, f. Unterstügerinn, Beisteherinn: gyámolítóné. Syn. Podpetals ka, podpíračka, Podpornica. 3) curatrix, tutrix: Beforge rinn, Versorgerinn: gond-viselőné, gyám - anya. Syn. O patrownica. 4) altrix, nutrix sustentatrix Bersorgerinn, Ers nährerinn: táplálóné. Syn. Pes stunta. fedrowňiččin, et fedrowňičin, |