fedrownici adv. v. fedtowňe. fedrownici, á, é, adj. v. fedrowní. Fedrownictwí, á, n. v. Sedrowáňí. Fedrownik, a, m. adiutor, auxiliator, opitulator, succursor, subventor, is, m. Hel fer, Hülfsleister, Unterstüßer, Beförderer: segíö, segítséget nyujtó. Syn. Mápomocník, Pomocnít. 2) fultor, suffultor, sustentator, protector, tutor, fautor: Unterstüßer, Beisteher: gyámolító, óltalmazó, megtartó, jó akaró. Syn, Podpěrač, Podpírač. 3. curator, provisor; BeforgerBerforger: gond-viselő, gyám-atya. Syn. opatrownik, fedrowni Ötec. 4) altor, sustentator, nutritor; nutritius, i, m. Versorger, Ernährer: tápláló, nevelő, tartó. Syn. Pestún, Wiziwitel, Ziwitel. Fedrownik, u, m, v. fedrowní List. Fedrownikow, a, e, adj. poss. adiutoris, sustentatoris, curatoris, altoris; dem Helfer, Unterstüßer: Versorger, Ernährer gehörig segítőé, gyámolítóé, gond-viselőé, táplá lóé. Sedrownost, i, f. v. Sedrowáňí. Sedrunek, nku, m. idem. Selčer, a, m. chirurgus Cic. (chyrurgus) Cels. medicus vulnerarias: Wundarzt: borbély, seb-orvos, sebgyógyí tó. Syn. Ránát, Ranhogec, Ranhogič, Ranhogitel, Ranlét, Ranlekár, vulg. Barwir, Seliger. Usus. Wogensti Sel čer, chirurgus militaris, Feldscherer, Feldscher : tábori borbély (seb-orvos). ferčerčin, a, e, adj. poss. chirurgi uxoris, der Wundarztinn ge hörig, borbélynié, seb-orvosnié, seb gyógyítónié, Syn. tánárčin, ranhogiččin, ranho. gitelein, ranlehárčin, ranléč čin, vulg. barwírčin, feliger. čin. Selčereňí, á, n. v. Selcerstwi. (felčerit, il, ím, V. I. imp. čer. artem chirurgicam exercere, chirurgum esse (agere): cin Wundarzt seyn, einen Wundarzt abgeben: borbély kodni, borbély (seb-orvosi) tudományt gyakorolni. Syn. tanáriť, Rani hogit (léčit), ranlehárik, vulg. barwirit, felcgerit. Felčerka, i, f. chirurgi coniux, medica vulneraria: die Wundarztin, borbélyné, seborvosné, seb-gyógyítóné. Syn. Ranát. ka, Ranhogička, Ranhogitelta, Ranléčka, Ranlekárka, vulg. Barwirka, Seligerka. Usus. Wogenska Selčerka, chirurgi militaris uxor, Feldschererinn, Feldscherinn: tábori borbély (seb-orvos) felesége, tábori borbélyné. Felčerňa, i, f. chirurgi officina, Wundarztstube, seb-orvos (borbély) mühely. vulg. Barwirňa, Seligerňa. felcerow, a, e, adj. poss. chirurgi, dem Wundarzte gehörig: borbélyé, seb-orvosé, seb - gyógyógyítóé. Syn. tanárow, ranhogcow, ranhogićow, ranhogitelow, ranlehárow, ran= létow, vulg. barwirow, felćgerow. Selčerowáňí, á, n. v. Felčerstwi. fela felierowat, rowal, rugem V. I. imp. rug, v. felcerit. felčerski, adv. chirurgice, wundarztmäßig, wundarztneimäßig, chirurgisch borbélyossan, borbély (seb-orvos) módon. Syn. ranárski, ranbogitelski, ranLekárski, pofelčerski, vulg. barwirfti, feligersti. felčeriti, á, é, adj. chirurgicus, a, um; chirurgos adtinens: chirurgisch, den Wundarzt oder die Wundärzte betreffend: horbélyi, seh-orvosi, borbélyt (seb-orvost) illető. Syn. ta nárstí, ranhogitelski, ranles társtí vulg. bárwirski, felčersti. Selčerské Umeňí, v. Sel. terstwi. Selčerstské Nádobi, Nástroge, Sprawi: instrumenta chirurgica, Wundarztneizeug, Feldschererzeug: borbély (seb-orvosi) szerszám. Selčersti Sekač (Sekáček, Nožiček): scalpellum chirurgicum, Barbierkneif, Schnappel : ér-vágó (seb-tisztító) késetske. boh. barwitski knip. Selcerstwi, á, n. ars chirurgica Hygin. chirurgica Cels. chirurgia Cic. ae, f. die Wund arztneikunst, Feldscherkunst Wundarztnei, Chirurgie: borbély (sebgyógyító) tudomány, Syn. Selčereňí, Felče rowání, felčerské Umeňí, Ranárstwi, Ranhogectwi, Ranhogictwi, Ranhogitelstwi Ran Lekárstwi, Ran Léčení, vulg. Barwirstwi, Feligerst wo. *Seliger, a, m. etc. v. Felčer, etc. † Fendrich, a, m. v. Zástawňit. † Sénit, u, m. v. Babka. + Senikel, tlu, m. v. Roper wlafki, grécke Seno. Sénits, a, m. phoenix, icis, f. Tacit. der Pfenig, Pfonix; fa= belhafter Vogel, der über fünfhundert Jahre lang leben, sich hernach verbrennen, oder auch so im Neste sterben soll, worauf aus seinem Neste ein junger Bo gel Pfönig hervor wachsen soll: féniks madár. Sere, u, m. iunctura, adsutura, consutura, ae, f. consuitio, adsuitio, nis, f, das Heft: öszve fértzölés. Syn. Sew, Stah, vulg. 5eft. fercowani, á, é, p. c. adsutus, consutus, a, um: geheftet, öszve-fértzöltt. Syn. wifercowani, zesiwani, stáhnutí, stahowani, vulg. Seftowani. Fercowáňí, á, n. rara consuitio, adsuitio, consarcinatio, nis, f. das Heften, öszve-fértzölés. Syn. Wifercowání, Zes síwání, Stahování, vulg. Seftowáňí. fercowat, cowal, cugem V. I. imp. cug: rare consuere, adsuere, consarcinare: heften, annähen: öszve-fértzölni. Syn. wifercowat, stahował, zesiwat, vulg. heftowat. Sercownica, i, f. consarcinatrix, quae rare consuit (adsuit, consarcinat): Hefterinn, fértzölő aszszony, öszve-fértzölöné. Syn. Sercownička. fercowňiččin et fercowňičin, a', e, adj. poss. consarcinatricis, der Hefterinn gehörig, fértzölönié. Fercowňička, i, f. v. Fercownica. Sercownik, a, m. consarcinator, is, m. qui rare consuit, adsuit, consarcinat: Hefter, fértzölő, öszve-fértzölö. fercownikow, a, e, adj. poss. consarcinatoris, dem Hefter ge= hörig, fértzölöé. Ferdinand, a, m. Ferdinandus, i, m: Ferdinand, ein Mannss name: ferdinánd. ferdinandow, a, e, adj. poss. ferdinandi, dem Ferdinand ge= hörig, ferdinándé. * Ferenc, a, m. v. Francisek. *Ferko, a, m. idem. + Sermez, e, f. v. Firnags. † Sernepok, u, m. v. Drezulka. * Fero, a, m, v. Frančišek. + Ferslag (Serslóğ), u, m. v. Bedno. + Sertuch, u, m. v. Sertuska. † Sertusček, u, et secu, m. dem. ex Sertufet, v. seq. Sertufčička, i, f. dem. antipendiolum, perizoniolum, praecinctoriolum, i, n. castula, ae, f. das Schürzlein, kleines Fürtuch: kötényetske. Syn. Pasnička, Zapásňička, Záponečka, zásterka. boh. Sertusček. Fertusečka, i, f. dem. idem. Sertusek, sku, m. v. seq. Fertuska, i, f. antipendium, praecinctorium, semicinctum, subligaculum, perizonium, i, n.die Schürze,das Fürtuch: kötény, elő-kötö. Syn. Pajnica, Zas páĺňica, Záponka, zásterka, Zástera. boh. Sertuch, Pasňice. Usus. Rúpelná Sertuska (boh. Leclel, Gaca): subligaculum balneatorium, Badschürze, Badfürtuch: feredő előkötő, förödö kötény. + Serula, e, f. v. pada. 2) v. Rotorik lesní. 3) v. Sert,Wit. * Serus, a, m. v. Frančisek. * Seruset, sta, m. v. Stanči sečer. * Serusko, a, m. idem. ferustow, a, o, adj. v. frančisečkow. + Sestunet, nku, m. v. Pew nost 5. Nro. † Siaker, kru, m. v. 5intow, Eriti toc. Fiala, i, f. v. Sialka. Fialka, i, f. viola, ae, f. Plin. H. N. die Biole, Beilchen: viola, ivolya (ibolya). Syn. Fiala. Usus. Bílá Fialka, viola alba, Cheiranthus albus Linn. leucoion (um), i, n. Colum. weiße Viole, weißes Beilchen, fejér viola, breznowa Fialka, viola odorata Linn. Brunatá Fialka, purpurea viola, braunes Beilchen, piros viola. Cérná Fialka, viola nigra, Virg. schwarzes Beilchen, szederies viola. Cerwená Fialta, viola rubra, Cheiranthus incanus Linn. rothes Beilchen, vörös viola. Plňá (pfá) Fialta, viola canina, Hundveilchen, kutya-viola. Španielská Fialta, viola hispanica, spanisches Veilchen, spanyol-viola. Swetlá Fialka, viola coerulea, Cheiranthus albus Linn. blaues Beilchen, kék viola. Trogičná (Swateg Trogici) Fialka, viola tricolor Linu. dreyfärbiges Beilchen három szinü viola, Sz. Háromság violája. Wlaská Fialka, leucoium italicum, welsche Viole, olasz viola. Žltá Fialka, viola lutea, Cheiranthus cheiri Linn. gelbes Beilchen, sárga viola. fialkowi, á, é, adj. violaceus, a, um: violett, veilchenblau, violenbraun, veilchenfarbig: viola szinü. Syn. fialowi. Usus, Fialkowa Sutňa, violacea (coloris violacei) toga, vioTenbrauner Rock, viola szinü szoknya. fialowi, á, é, adj. idem. Sidkár, a, m. vir secundariam cerevisiam vendens, Frischbiermann, fitzkó-árúló. boh. Rže= Sináť. fiæárčin, a, e, adj. poss. ex seg. Siæárka, i, f. femina secundariam cerevisiam vendens Frischbierweib fitzkó árúló aszszony. boh. Ržedinátta. ficárow, a, e, adj. poss. ex Sidár. Fido, a, m. cerevisia secundaria, das Frischbier, Nachbier, Kofeet: fitzkó, útoly ser, hátúlsó ser, ser-allya. Syn. fcif té Piwo na Rwasnicach. boh. Patoki, Ržešina, Rže8inka. NB. Brečka ge mláto 3 Wodú zwarené; Chmeln ica, diz sa Chmel do Brečki dá, a piwo ge teprw w Sudkoch. 2) v. seq. Sičúr, a, m. trossulus Seneca. comtulus, comtus, cincinnatus, i, m. Stußer (verächtlich), Petitmaitre; nyalka, hetyke, büszke, betyár. Fičúrček, a, et rečka, m. dem. ex seq. Sičúrek, rta, m. dem. ex fičúr. Sičúrení, á n. v. Sičúrstwí. fičúrit, it, im V. I. imp. čur: trossulum esse (agere), ein Stußer feyn, hetykékedni, betvárkodni. fičúrow, a, e, adj. poss. trossuli, dem Stußer gehörig, betyáré, nyalkáé. Fičúrowání, á, n. v. Fičúrstwí. fićúrował, rowal, rugem, v. fičúriť. fičúrsti adv. more trossuli, comtule: stußerisch, nyalkán, betyárossan. fičúrstí, á, é, adj. trossulos adtinens, comtulus, a, um : stußerisch, nach dem Puze strebend, die die Stuber betreffend: nyalka, betyáros. Sičurstwi, á, n. ornatus (decoris, elegantiae) elegantiae) nimium studium, (trossulatus, ûs, m.) die tußerey, das Streben, nach dem Puge: nyalka ság, betyárság. Syn. Sičúreňi, Sičúrowání. Fidlikár, a, m. imperitus (tyro) fidicen, ein funstloser Geiger, Anfänger: roszsz (tudatlan) hegedüs. Syn. zli hudec. fidlikárow, à, e, adj. poss. ex praec. Fidlikowání, á, n. imperitus (in concinnus) fidibus cantus, das kunstlose (unstimmige), schlech te) Geigen, roszsz (tsikorgó) hegedülés. Syn. zlé (nepo rádné) na gustách 5rání. fidlikował, kowal, kugem V. 1. imp. tug: inconcinne (imperite) fidibus canere, ludere: kunstlos (schlecht, unstimmig) geigen; roszszúl hegedülni, a' hegedüt tsikorgatni. Syn. le hust, neporádne na Guflách hrát. * Fifráňí, á, n. v. Škamráňí. * fifrat, ral, tem V. I. imp. ri, v. stamrat. * Sifráwáňí, á, n. v. Škam, ráwání. * fiftawať, al, ám, v. stam, ráwat. * fifrawe adv. v. skamrawe. * fifrawi, á, é, adj. v. skem, rawi. Fiftawost, i, f. v. Škamra, wost. * *Sig, u, m. v. Sít. * Sigalta, i, f. v. Fialka. * figaltowi, á, é, adj. v. fials towi. Sigel, glu, m. ars, artis, f. sycophantia, ae, f. Plaut. machinatus, ûs, m. technae, arum, f. pl dolus, i, m. fraus, dis, f. Cabale, Cabbas la, der Rank, Schlich, Kunsts griff, die Betriegerey, List, lis stiges Mittel, Trachslerey: ravaszság. Syn. Sales, Left. Usus. Figlem nekoho prewisit, vincere aliquem dolo, Rank jemanden ablaufen, ra den vaszsággal (tsalárdsággal) valakit meg-előzni, meg-gyözni. To sú len fame Figle, a pletti (boh. Frasti): hae sunt purae putaeque technae et nugae (gerrae, res ineptae, fictiones politicae: dieß find nur lauter Ränke (Kunstgriffe ), und Possen (Narrenpossen, Frasen) ez mind tsak ki-gondolit ravaszság, és merő bolondság. Na Figle trefit (prist), detegere artes, hins ter die Schliche kommen, a' raVaszságot fel- keresni, reá jönni. Siglár, a, n. sycophanta, ae, m. Terent. dolosus, fraudulentus, technicus, i, m. versipellis homo: Chicaneur, Betrieger, Ränkeschmieder, Cabbalist, Ränkevoll, Ränkvoll, Trachsfler, der, z. B. durch Ränke cinen Bortheil zu erjagen sucht: virgontz, nagy mester, tsalárd, ravasz. vulg. Trátiler. Usus. Ge to welki Siglár, est magnus cabbalista (technicus), er ist ein großer Cabbalist, er ist ränkevoll: nagy mester ő, nagy hamiskodó. 2) impostor, homo nequam (perditus); Range, ein gottloser Ränge: tsalárd, álnoksággal mást meg-tsaló. fiģlárčin, a, e, adj. poss. fem. dolosae, fraudulentae: der Chicaneurinn (dem ränkevollen Frauenzimmer) gehörig, tsa-, lárd aszszonyé, személlyé. Fiğláreňí, á, n. molitio dolorum, das Umgehen mit Ränfen, ravaszkodás, mesterkedés tsalárdkodás, patvarkodás, hazudozás, tsalárdsággal való élés. 2) v. Fiģláčstwi. fiģlácit, il, ím V. I. imp. ģlar: moliri dolos, mit Ränken um gehen, ravaszkodni, mester kedni, tsalárdkodni, patvarkodni, hazudozni, tsalárdsággal élni. 2) v. fiģlowať. Siglárka, i, f. sycophanta, dolosa, fraudulenta fem. Chicaneurinn, Betriegerinn, Rânkeschmiedinn, Cabbalistinn, rânkevolles Frauenzimmer, ravaszkodó aszszony, mesterkedőné. figlárow, a, e, adj. poss. sycophantae, technici: dem Chicaneur gehörig, ravaszkodó emberé, mesterkedőe. figlársti adv. sycophantiose Plaut. arte pelasga, machinose, dolose, fraudulente, technice ränkevoll, ränkvoll, Listig, betriegerisch: patvaroson, tsalárdúl, ravaszon, ravaszkodva, ravaszsággal, mesterkedve. Syn. falesňe, lestiwe, pofiglárski. fiğlársti, á, é, adj. sycophantiosus Plaut. machinosus fraudulentus, technicus, a, um: ränkevoll, ränkvoll, betriegerisch, listig: ravasz, ravaszkodó, mesterkedő, tsalárd, ész-vesztö. Syn. falesní, lestiwi. Fiģlárstwi, á, n. dolosa circumventio, machinositas, sycophantia,. ae, f. Rank, Betriege rey, Lijtigkeit: ravasz mesterkedés, álnokság, ravaszság, tsalárdság. Syn. Figláreňí, Siglowání. Usus. Welké (tumstowné) Siglárstwi, Phrynichi luctatio, künstlicher Rank, große Betriegerey, mesterséges álnokság. 2) argutiae, arum, f. pl. Spisfindigkeit, Künsteley: ravász (mesterséges) okoskodások, ki-fogások. 3) v. Sis gel. Fiģlowání, á, n. idem. vulg. Tratflowání. fiģlowat, lowál, lugem V. I. imp. lug: dolose (per technas) agere, machinari, sycophan |