ein Kalb weiblichen Geschlechts, Fårse; üsző, ünö (nöstény) borjú. Syn. Galowka, Telica, mladá Krawica, boh. Galo, wice, Galuwka. † Galowice, f. idem. Galowičina, i, f. caro bucula, Färsefleisch, üsző (ünö borjú hús. Syn. Galowčina, galo. wiće maso. Galowicka, i, f. dem. ex Galowica. uns Galowina, i, f. iuvenis grex, iuvene pecus: junges Bich, fiatal marha. Galowka, i, f. infecunda (sterilis, non enitens) vacca, ovis: unfruchtbare Kuh, fruchtbares Schaf meddö tehény, juh. Syn. Galowá Rrawa. 2) v. Galowica, Gals, e, f. v. Gelsa. Galsa, i, f. v. ibidem. * Galsička, i, f. dem. v. Gelficka. Galfina i, f. v. Gelsina. * galfowí, á, é, adj. v. gelsowi. Galún, u, m. v. Galon. Galúnček, nečtu, m. dem. cx seq. Galúnek, nku, m. dem. v. Ġa, Tonet. Galúntár, a', m. v. Galonkát. ģalúnkárčin, a, e, adj. poss. v. galonkárčin. Čalúnkáreňí, á, n. v. GalonFarstwi. ģalúnkáriť, il, ím, V. I. imp. Ear: v. galonkáriť. galúnkárow, a, e, adj. poss. v. galonkárow. ģalúnkársti adv. v. ģalonkárfti. ģalúnkárski, é, é, adj. v. ģalonkárstí. Galúnkárstwi, á, n. v. Galon Fárstwi. † Galůmka, i, f. v. Galow Gama, i, f. fossa, fovea Cic. caverna, lacuna, ae, f. scrobs, is, f. ein Graben, die Grube: verem, hézak hely, vápa, gödör, boh. Gáma. Zbožná (obilná) Gama: sirus, i,m. Colum. Fruchtgrube, Getreide grube, unterirrdisches Behältnis für Getreide: gabona (búza) verem. Wodňá Gama: colliciae (colliquiae), arum, f. pl. Colum. Baffergrube, Schwin grube, Wafferrinne, wodurc das Wasser abflickt: tsatorna. viz el- vévő – árok. Gamu Es pat: fossam ducere. Plin. H N. facere, fodere Liv. ein Grube graben, Gami kopat (west), Šanc (Wáli, Prekopí) robił, wi hadzowat: ducere fossam, vallum Liv. Graben zichen. machen, Schanze aufwerfen: fel árkolni, árkot ásni. sántzet tsinálni. Prov. Reo druhému Gamu kopá (kope), fáme neg wpadá (wpadne): inc dit in foveam vermet ásni. quam fecit. Insidiae plerumque insidiatori nocent. Qui aliis funus parat, ipse iacet: wer einen an dern die Grube gräbt, der filt felbft hinein: a' ki másnak vermet ás, maga esik belé. Wag čák w Game: cantherium in fossa Livius. Res vehementer impedita, periculosave. Aliquem ad id negotii trahe re, in quo nequaquam valeat: Jemanden etwas auftragen, we er nicht verrichten kann: valami lehetetlen dolgot valakitől k vánni. 3 Gami do Dunc Wodu leges: mari e fossa ¿ quam infundis. In sylvan ligna vehis. v. Dunag. + Gáma, i, f. idem. Gamar (Gamer), a, m. fos sator, fossor, Virg. is. m. fossarius, i, m. Grubengräbe, Gris Gräber, Minirer: verem-áso. Syn. Gamnit (a). 2) custos fossarum, Grubenhüter, verem örző. Gamba, i, f. 5udební Nástrog: gamba, ae, f. instrumentum musicum; die Gambe, gamba, muzsika eszköz, kis barbara, kissebb bőgő hegedü. Syn. Barborka, malé Bafi. 2) labium, labrum, i, n. die Lefze, ajak. Syn. Gemba, Suba, Pera, Pist. 3) vulg. V. Suba, usta. ambatí, á, é, adj. labiosus, a, um; labio, nis, großlefzig, ajakos, nagy ajakú. Syn. ğam bawi, gembati, perati, pistatí, ambawi, á, é, adj, idem. jambečka, i, f. dem. parva gamba, fleine Gambe, gambátska, kis gamba. Syn. Bar borečka, Basički. 2) labiolum, labrellum, parvum labium: kleine Lefje: ajakotska, kis ajak. Syn. Gambička, Gembička. 3) v. Subečka, 5u. bička, Ustečka. ambička, i, f. idem per 3. Nros. amčička, i, f. dem. ex Gamečka. amčisto, a n. v. Gamisto. amecka, i, f. dem. ex Gam. ta. amida, i, f. idem. amisto, a, n. contemt. et exagger. ex Gama: absurda (ingens) fossa, eine abscheuliche (große) Grube, rút (igen nagy) verem, Syn. Gamčisto, Gam fto. amka, i, f. dem. fossula, foveola, ae, f, scrobiculus, i, m. das Grübchen, Grüblein : vermetske, gödrötske, vápátska, kis hézagos hely, árkotska. Syn. Dolek, Doleček, Dolcer. concavus, convexus, cavus, fossis plenus, a, um; inanis, e: hohl Grübenvoll! hézag, hézagos, vápás, vermes, gödrös. Syn. gamowiti. Gamnaté mesto: Caverna, ae, f. concavum Lact. hohler (Grübenvoller) Ort, hézag hély. gamni, á, é, adj. fossam adtinens, die Grübe betreffend, vermet illető, veremhez való. 2) fovealis, e: in der Gru be befindlich, verembéli. Gamné zboží: foveale frumentum, Grubenfrucht, verembéli. gabona. Gamnit, a, u. v. Gamar. Gamnit, u, m. v. Dolowka. gamowití, á, é, adj. v. gam. natí. Gámsit, a, caprea Ovid. Virg. rupicapra Klein Antilope rupicapra Linn. die Gemse, Gemsziege, Rehgeiß, Rehziege, vad (havasi) ketske. Aliud est. Srna, boh. Ramsik. ģamfikowi, á, é, adj. e rupicapra, von (aus) der Gemse, vad ketskéből való, vad keiskés. Syn. frňí, senňí, boh. kamsikowi. Gamsko, a, n. v. Gamisto. * Gamzit, a, m. v. Šamsit. * gawzikowi, á, é, adj. v. ģamsikowi. Gan, a, m. Joannes, is, m. Johann, János. 2) Swati Gan: Sanctus Joannes, Oppidum Provinciae Posoniensis: S. Johann, ein Marktfleck: SzentJános, mező-város. Gan, u, m. signum inhibiti pascui, das Beichen der verbotenen Weide, legelést tilalmazó૨૬ 2 jel. jel. 2) erectum signum admissae vindemiae, das Weinlesenzeichen, szüret jel. Ganček, a, et nečka, m. dem. ex Ganet. gancekow, a, e, adj. poss. v. gańíčkow. ex gančin, a, e, adj. poss. Janka: Joannae, Johannae: der Joanna gehörig, Joannáé. vulg. gohančin, gohannin. Ganeček, necka, m. dem. ex Ganček. Ganek, nka, m. dem. v. Gas níček. Ganíček, čka, m. dem. parvus Joannes, Joannellus, ì, m. der kleine Johannes, Hännschen, vulg. Hansel: Jánoska, Janko, Kis-János, Jantsi, Jantsika. Syn. Ganeček, Ganek, Ganik, Ganko, vulg. Gás noset, boh. Geňíček, Ganúsek. gańíčkow, a, e, adj. poss. parvi Joannis, Joannelli: dem Hannschen gehörig, Jánoskáé, Kis-Jánosé. Syn. ganitow, gankow. Gaňík, a, m. dem. v. Gaňí. čet. gaňíkow, a, e, adj. poss. v. gañíčkow. Ganikowce, wec, f. pl. Emöke, in Nittriensi Comitatu: Janifoweb, Nagy-Emöke. Gaňisko, a, n. contemt. et exagger. ex Gan. Bant, u, m. w Baňách, i. e. bánská (baňowá) Žila: vena metallica, canalis metallicus: der Stollen im Bergwerke, der Gang (Canal) der Metalle: bánya-ere. v. Baňa, Dol. Ganka, i, f. Joanna, ae, f. Joanna, ein Weibsname: Joanna, Jánosné. vulg. Gohanka, Gohanna. Ganko, a, m. dem. v. Gaňíčet. Prov. Co Ganko nepocopi, temu sa Gano nenau či: qui non est hodie, cras minus aptus erit. Senex non discit, quod puer non didicit: was Hannschen nicht lernt das lernt Hans nimmermehr: a' mit a' Jantsi nem tanúltt, azt a' János nem tudgya (me nem tanullya). A' mit if ságunkban nem tanulunk, ar öregségünkben sem fogjuk meg. gankow, a, e, adj. poss. T gańíčkow. Gankowice, wic, f. pl. det com (boh. cům): Jankoviciur Jankowit, ein Dorf im Kön gräßer Kreis, und Antheil: Jar kovitz. Gaño, a, m. apud plebeos pr Gan. Prov. Dreweni Gen: i. e. sprostí, neokruhani Co wet stipes, truncus, hebes inurbanus homo: Tölpel, stock, einfältiger, und grober Kal: fa Jankó. Ganofit, u, m. v. Anselite Ganotlika, i, f. idem. * Gános, a, m. v. Gen. * Ganoset, stka, m. v. Ge čet. Ganot, a, m. Viverra genet Linn. die Genette, Jánot-pes megj. Fabian. Aliud est : fica. Ganota, i, f. idem. ganotowi, á, é, adj. e vive: ra genetta. gánow, a, e, adj. poss. Jo nis, dem Johann gehörig, 4nosé boh. ganů. Ganowee, wea, (boh. wu m. Rritet: genista (gen sta) ac, f: Virg. Spartin pinceum Linn. der Ginster, Pfriemenkraut, Pfriemen, c Staude: geneszter, genszter tsemele. vulg. Genster. Pariz-Pápay hunc frutic cum herba, Ihlič (onoss dicta) confundit; proptereaque Hapla, i, f. w Baňách: tracto ria machina, tracta ab equis in fodinis: das Gepel, gépely a' bányákban. boh. Gaple. Trib (Treyb) Roňsti. Gaple, f. idem. faplowi, á, é, adj. Gaplowi Ron: equus machinarius, Ge pelpferd, gépelyes ló. Saponia, i, f. Japonia, ae, f. regio: Japonien, ein Land: Japónia tartomány. Bar, u, et a, m. et Gar, i, f. ver, is, n. der Frühling, tavasz. Syn. podletí, garni Caf, boh. Garo. Na Gar, z Gara, 3 Gari, 3 Garu: verno tempore, im Frühlinge, zire Frühlingszeit: tavaszkor, tavaszszal, tavaszi időben. Gat, i, f. v. Garina. Jaráb, a, m. pták: grus, is, m. Ardca grus Linn. der Kranich, daru madár. boh. Getáb, Lunák, Ržeržáb, Z0raw. Garábí Stoge prestupugú, w Seseňí Nohi pręmenugu; us na gedneg, uf na druheg oze feset, Običag magú alternis pedibus insistunt grues, die Kranichen stehen bald auf einem, bald auf dem andern Fuße: már egy, már más lábon állanak (állani szoktak) a' daruk. Baráb, u, m. genaricum, i, n. Kranichras zum Aufziehen: daru madár fogó keleptze. Syn. Nástrog na Garábi, abi sa citili. boh. Geřáb. 2) trochlea, ae, f. der Krahn, ein He= bezeug zur Ausziehung der Waaren: tekerő (tereh-fel-vonó ) tsiga. Syn. Sewer, Podstaw. ka na Woz, boh. Geřáb. 3) Strom: sorbus, i, f. Colum. sorbus aucuparia Linn. sorbus sylvestris Dobroslawina. Bogelbaum, Vogelbeerebaum, wilder Speierling, Speierlingsbaum, Sperberbaum : barkoiza fa Par. Páp. Syn. plas ná (Lesňá). Oskorusa, boh. Geřáb, planá '(lesňí) Wofterufe. Aliud est Bret et Ra lina. Tehoto Stromu Owoci wolá sa Garabina. Garábá, ata, n. Plur. nom. ata: vipio, nis, m. Plin. ein Heiner (junger) Kranich, daru fiatska. Syn. mladi Garáb, Garabátečko, Garabátko, boh. Gaťábé. garabastí, á, é, adj. v. gara bi 2. Nro. rába. Garábek, bka, m. pták: at tagen, ěnis, m. Tetrao bonasia Linn. Hor. attagěna (bonosa) ae, f. Martial. cin Haselhuhn, Kaiservogel: tsászár madár. Syn. Garabka, Cifarsti pták, boh. Geřábek. Garábek, bku, m. dem. ex Ga ráb, boh. Geřábek (u). garabí, á, é, adj. gruinus, a, um: von Kranich, darui, darúból való. boh. geťabí. Garabi Nos, Zelina: geranium gruinum Linn. geranion, i, n. Plin. H. N. gruinaria, ac, f. Kranichschnabel, eine Pflanze: daru orrú fü. 2) rufus, rufulus: roth, röthlich: verhenyös, sárga-veres, mint a' róka. Syn. gárabastí, ga- * Garafia, i, f. v. Rarafia. rabatí. Garabé Žito: rufum* ģarafiowi, á, é, adj. v. Batriticum, röthlicher (rother) Weizen, piros búza, Garabica, i, f. ptát: perdix, cis, f. Tetrao perdix Linn. das Rebhuhn, Repphuhn: fogoly, madár. Syn. Rurotwa, vulg. Ruropatwo, boh. Roretew, Roroptwa, Ruroptwa. 2) Skalná (5orňí) Garabis ca: lagopus, i, f. Waldrebhuhn, erdei (kö sziklai) fogoly, reznek, Garabicár, a, m. perdiceps, ipitis, m. Rebhuhnfanger, fogoly madár-fogó. garabičárčin, a, e, adj. poss. ex seq, Garabičárka, i, f. coniux perdicipitis, die Rebhuhnfangerinn, fogoly madár fogóné. garabićárow, a, e, adj. poss. ex Garabicár. Garabička, i, f. dem. ex Garabica. Garabina, i, f. i, e. Garábo wého Stromu (Garábu) Owoci: sorbum, i, n. Virg. sorbum, aucuparium Linn. sorbum sylvestre Dobroslawina Vogelbeere, der Speierling, wil de Speierlingsbeere: barkótza. Par. Pap. Syn, pland Osko, rufa, boh, Getabina, planá Wofterufe. Aliud est Breki ňa. Plur. nom. Garabini, gen. bin: sorba aucuparia Cels. Bogelbeeren, wilde Speier fingen (etc.), barkótza. boh. Gečabini. garábowi, á, é, adj. ex sorbo aucupatoria (sylvestri, torminali), sorbeus, a, um: von (aus) Vogelbaume (Vogelbeere= baume wilden Speierlinge Speierlingsbaume, Sperberbaume): barkótza-fából való, boh getábowí. Aliud est brekomi, rafiowi. Garaliza, i, f. v. Ġalariža. Garát, u, m. studniini: crepido (crater, lacus) putei, der Brunnenkasten, Röhrkasten, Einfassung des Brunnens rovássa, gárdája Par Páp. Syn. Studniční 3tud. boh. Rorito u Studnice. Garbár, a, m. cerdo, nis, m. alutarius, coriarius, i, m. d Gerber, tímár Par, Páp. bo Roželuh. garbárčin, a, e, adj. poss.co riariae, cerdonis uxoris; t Gerberinn gehörig, timárne boh. Roželužćin, Garbáreňí, á, n. v. Garbin Garbár ftwí. Garbárik, a, m. dem. ex Ga bár. garbáriť, il, im, V. I. imp. bat cerdonem esse, cin G ber feyn, tímárkodni, tímar nak lenni, tímár mesterséget üzni. : barbárka, i, f, cerdonis uxor, coriaria, alutaria, ae, f. Gerberinn, tímárné. boh. Re želužka. 2) i, e. Rožene Gablko pomum coriarium, Lederapfel, kormos alma. garbárow, a, e, adj, poss. cer donis, coriarii, alutarii: n Gerber gehörig, tímáré, boh Koželuhowie, koželuhů, - hůw. ģarbárski adv. cerdonistice, mo re cerdonum: gerbermäßig, gi berisch: tímárossan, tímár-modon. Syn. poğarbárski, bok Koželužski. garbárstí, á, é, adj. cerdona rius, cerdonisticus, coriarius, alutarius, a, um; cerdones (artem cerdonariam) concernens: die Gerberei, oder die Gers ber betreffend: timári, tímárokhoz (tímár mesterséghez) va ló, |