dem staturae: beide find einer (gleicher) Statur, mind a' kettő egy test állású. Oba gedného storo Weku boli. Storo stagni Wek mali: ambobus quasi una aetas erat, fie waren beide schier bei einem (gleichem ) Alter: mind a' ketten egy korúk (egy idősek) valának. feco gedno: unum idemque (alveare). Unum per idem das ist eins, ez mind egy. Egy a' szoba a' kementzével. Pog8eme w gedno, ibimus simul (una), wir wer den zusammen (mit einander) gehen együtt fogunk menni. Dagte to do gedna (do wgedna): hoc in unum (hoc simul) componite, leget es zu fammen, tegyétek azt egybe. geden a dwacat: viginti unum, ein, und zwanzig, huszon egy, boh gedenmecitma. geden a dwacáti, á, é, adj. vicessimus primus, a, um: ein, und zwanzigste, huszon egyedik. boh. gedenmecítmí. tgedenáct, gedenácte, gen. gedenácti: v. gedenást. t gedenácteri, à, é, adj. v. gedenástori. tgedenáctí, á, é, adj. v. ges denástí. † gedenáctiletí, á, é, adj. v. gedenástoletí. + Gedenáctka, i, f. v. Gede- t gedenáctkrát,, gedenáctkráte gedenásteri, á, é, adj. v. ge- gedenásti, á, é, adj. undecimus, a, um: elfte, tizen egye 1 dik. boh. gedenáctí. Gedend stí Deň mesaca: tertio ldus, elfter Tag im Monate, tize egyedik napja a hónapnak. gedenástiletí, á, é, adj. gedenástoletí. Gedenástka, i, f. undecimu numerus vel vas undecim ur- gesení, á, é, p. c. ex gest: co- 1 spo Gedeňí, á, n. nom. Verb. ex gest': comestio, manducatio, nis, f. esus, us, m. das Ess fen, evés. vulg. Papání Skrowni. Prov. Strowni činek, Geseňí merné, a mifel, weselá, wic stogi od Lekara. Bez Lekara može biť zdrawi, kdo gest misli weseleg, w Odpočinku, a w Ge8eňú merni. Ca Lekara nemislí, Edo ge weseleg misli, w Odapočinku a w Gedenu merní. Na Lekara nedbá weseli, gestli merne gedáwá, a skrowne odpočíwá: si tibi deficiant medici, medici tibi fiant haec tria, mens hilaris, requies moderata, diaeta: ein lustiges Gemüth, Mäßigkeit im Essen und Schlaffen braucht keine Arzneien: a' ki vég, az ételben italban, aluvásban mértékletes, annak nem kell orvos. 2) nom. Verb. ex gesit: irritatio, ad iram provocatio: das Reizen zum Zorne, Reizung zum Zorne, Erzürnung: ingerlés, gerjesztés, boszontás, búsítás, fel-boszontás. Syn. Gedowání, Pageseňí. 3) nom. Verb. ex gesit sa: furor, iracundia, excandescentia, ae, f. 3orn, Gerathung in Zorn: mérgelődés, dühösség. Syn. Gedowání, Pageseňí. gedenkazdi, gednakaždá, gednokaždé adj. omnis, quisque, quilibet, quivis, unusquisque, unus quilibet, unusquisque, singuli, laela: jeder (ein jeder) jede, jedes, jeglicher, jedweder, jedermann: kiki, minden, mindenik. Geden každi wí, wi8i: quisque scit, videt. Nemo est, quin sciat, videat. Omnes sciunt, vident. Nemo non scit, non videt: jedermann weiß, ficht: kiki tudgya, lát tya. Gedenkazdi sa mili, Eteri weri: quicunque (quisquis) credit, errat: jeder mann irrt, ders glaubt, ki-ki hiszi, hibázik. - Gedného každého Oci na seba obrátil: in se oculos omnium vertit : er hat jedermanns Augen auf sich gezogen, mindenek szemeit magára forditotta. Mindeneket figyelmetessekké tett. Tri Peňáze dá gednemu každému: tres nummos dabit in capita, er wird jeder Person drei Pfennige geben: minden személlynek (mindenikünknek) három ⚫ pénzt fog adni. gedenkrát, gedenkráte adv. una vice, semel einmal ein einziges mal: egyszer. Syn. Ráz, Gednic. Gedenkrát, neb dwatrát semel, aut bis: ein bis zweimal, egyszer vagy kétszer. Este gedenkrát: adhuc semel, noch einmal, még egyszer. ni gedenkrát, ne semel quidem, nicht einmal, nicht ein einzigmal, ganz und gar nicht: egyszer sem. Ce (wic než) gedenkrát: non semel, nicht ein mal, mehr als einmal, nicht etwa (bloß) einmal: nem egyszer. Rdiz gedenkrát začne (počne), konca kraga nemá: postquam semel incipit, desinere (finem invenire) nescit: wenn er einmal anfängt, dann ist kein Aufhören: ha egyszer, el - kezdi (belé kap) annak vége (hoszsza) nintsen. - Gak gedenkrát tu knizku mal, porád utekal: ut semel librum in manibus habebat. mox coniecit se in pedes (fugam arripuit): wie er einmal das Buch hatte, so lief er: a' mint egyszer már nála már nála (kezében volt) a' könyv, mindgyárt futásra (szaladásra) vette, a' dolgot. Predcalen geden Frát krát prestať musíme: semel tamen desinere debemus, wir müssen doch einmal aufhören, egyszer mégis tsak meg kell szünnünk. Ponewáč predcalen gedenkrát stat sa musi: cum semel fieri necesse sit, weils doch einmal geschehen muß, mivel hogy egyszer még is tsak meg kell néki lenni. — ussa ussa gedenkrát stalo, iam semel factum est, es ist einmal schon geschehen, már egyszer meg történtt. Usta Rnižka sa ge= denkrát stratila, iam semel ille liber periit, das Buch ist nun einmal verloren, már egyszer az a' könyv el- veszett (oda vagyon). Prov. Čo gedenkrát preč gest, wie sa ne= nawrátí: quod semel periit (amissum est), amplius non redibit: was einmal weg ist, bleibt weg: a' mi egyszer elveszett, (oda van) többé nem tér (nem jön) viszsza. Hegedültt arról Sz. Dávid. 2) primum, semel, einmal, das erste Mal, erstlich, zuerst, zum ersten Male: egyszer, elöszer. Syn. gednúc, poprwe. Čiňí, gak gedenkrat začal: facit ut semel incepit: er machts, wie ers einmal anfieng (angefangen habe): tselekszik, a mind egyszer néki kezdett. 3) aliquando, tandem: einmal, es sey, wenns wolle: egyszer, egykor, akkor mikor, mikor (valamikor) akkor. Syn. ne gednúc. us gedenkrát odeg= Ses? abibis tandem aliquando? wirst du doch einmal weg (fort) kommen? valamikor akkor ugyan el-fogsz e' menni? El-mégy (el-mész) e' már egyszer? fat gedenkrát prí Sem: iam aliquando comparebo, ich will schon einmal kommen, erscheinen: már egy szer el-jövök. Bol gedenkrát geden Clowek, erat aliquando quidam homo, es war ein mal ein Mann, volt egyszer egy ember.-4) iam, einmal, bereits: már, immár, egyszer. Syn. gednúc, us. 5) In precatione et exclamatione: obsecro, quaeso, heus! einmal (im Bitten, und ruffend): kér lek egyszer. Powec mi geden trát: dic quaeso: fage me einmal, mondd - meg nékem kérlék egyszer. Slis geden trát, audi, quaeso: hör in mal, halgass, kérlek. 6) gedenkrát, gedním Činem, gedním Razem: semel, una, eademque vice (vulg. ad se mel): auf einmal, mit einem Male: egyszerre. gedenkráteri, á, é, adj. 1. gedenmecítmí, á, é, adj. v. geden a dwacátí. Gedhogícá (Zelina), seq. anthora, contrayerva, ae, aconitum anthora Linn. die Giftheilwurzel, eine Pflanze: si sak fü, szeléd sisak-fü, jer va-fü, farkas répa, katika repa- fü. Syn. Aliud est lamúnet boh. Šalomúnek. Gesinák, a, m. i. e. Páru ne magici Wol: solitarius (pari carens) bos, ein einzelner Do magánós (páratlan, pár nél kül való) ökör. Gesine adv. modo, duntaxat, solum, tantum, tantummo do, unice: allein, einzig, eins zigst, nur bloß: egyedül, tsak boh. toliko. Len gesine (boh gen toliko): sed tantum (tande tummodo ), fondern nur, tsak. Gesine pre to, hac u na de causà, cinzig und (allein) deswegen: azért egyedül, tsak azért. Tu gesine milost od teba žádám: hanc unice gratiam (hoc unice) a' te peto: diese einzige Gnade bit= te ich mir aus, egyedül ezért a' kegyelemért kérlek. Stím gesine 5owada nag wic prewifugeme: hoc uno praestamus vel maxime feris, in diesem einzigen Stücke übertreffen wir die Thiere, ebben az egyben külömbözünk leg-inkább a' fene vadaktól, az oktalan állatoktol. gesini, á, é, adj. solus, unus, unicus, a um: allein, allei= nig, einzig: egyetlen egy, egyesegy, egyedül maga. Syn. ge= sinki, samotní. Boh gesini to wi, Deus solus novit, scit; Gott allein weiß es, egyedül maga az Isten tudgya azt. On gesind Pricina gest Wogni, causa belli in eius persona consistit, er ist die einzige Hauptursache des Krieges, ö egyedül oka a' háborunak, hadakozásnak. gesinti, á, é, adj. idem. gesit, il, im, V. Í. imp. ge8: exacerbare, efferare, exasperare, irritare, iratum reddere, iram alicui movere: ers zürnen, in Zorn bringen, zum Zorn reizen, giftig (zornig) machen: mérgesiteni, ingerleni, boszontani. búsitani. Syn. ge= Sowat, hйewat, rozhňewat. II. rec. gesit fa: irritari, commoveri, ira accendi, iratum fieri, ira excandescere, irasci, esse iratum: giftig (3ornig) seyn, in Zorn gerathen (kommen), fich erzürnen, erzürnt feyn: mérgelődni, haragudni, meg-haragudni, boszonkodni. Syn. gedowat sa, hňewať Ta. Gedla, i, f. abies, etis, f. Virg. Plin. H. N. Gedla= čerwena. Pinus abies Linn. Rothtanne, Jegyenefényőfa. Gedlabila, Pinus picea, Weißtanne, lutz fényö-fa Par.Páp. boh. Gedle. Aliud est Borowica Smret. + Gedle, f. idem. gedli, á, é, adj. comestibilis, edilis, edulis, e; esculentus, a, um: efbar, zum Essen taug lich: enni való, meg-ehető. Syn. gedací, gestní, pogestní, Gedlica, i, f. v. Gedačka. + Gedlice, f. idem. Gedlicet, čka, m. dem. ex Ged. Lit. Gedlička, i, f. dem. ex Gedla, abietula, ae, f. parva abies: eine kleine Tanne, kleiner Tannenbaum: fenyö- fátska, 2) dem. ex Gedlica. Gedlik, a, m. v. Gedář (a). Gedlina, i, f. lignum abiegnum, das Tannenholz, fenyőfa, lutz-fa. Syn. geslowé Drewo. Gedlo, a, n. cibus, i, m. esca, ae, f. cibarium, ferculum, alimentum, i, n. missus, ûs, m. die Speise, Nahrung, das Effen: eledel, étel, étek, tálétek. Syn. Potrm, vulg. Papa, boh. Gídlo. Gedla zaprawowat, korenit. Geslám Chut dodáwat: condire cibos, die Speisen würzen, schmackhaft machen: füszerszámozni az étket, ízét meg - adni. Ge dla na misi dawat: praepaparare (patenis imponere) cibos, die Speisen anrichten, tálalni. Gedla na Stol Elast, Sáwat: cibaria praebere Cic. mensae apponere cibos: die Speisen aufsehen, darreichen: fel-adni az étkeket. Prov. Mnoho Gedla, málo zdrawá. Mnoho Gedel, mnoho Mes > Nemoci, Gedel Množstwi Nemoci moží: multa tibi multos coacervant fercula morbos. Ferre solent paucas, fercula pauca cruces: viel Speisen, viel Krankheiten: a' ki sokat eszik, sokat nyomorodik. Eledel' sokasága, mindenkor kész nyavalya. A' ki kevesebbet eszik, ritkábban betegeskedik. Welmi starí bí wá, kdo Gedlo, gato Lit, a Let, gato Ged užíwá. Res chcef dluho žiw bit, más Gedlem, gat Lékem, a Lékem málo zit: si tarde cupis esse senex, utaris oportet, vel modico medice, vel medico modice: willst du lange leben, fo muß du mäßig essen, und den Arzt seltsam brauchen: az sokáig él, a' ki mértékletes az ételben, és az orvossággal úgy, mint a' méreggel él. 2) refectio formalis. mensa, coena, ae, f. prandium, i, n. das Essen, förmliche Mahlzeit, das Mittagmahl, die Nachtmahl: evés, asztal, ebéd, ebédelés, vatsora, vatsorálás. Syn. Ge Sení, Stol, Obed, Obedowání, Wečera Wečerání. Prov Bdo sa pred Gedlem nemodlí, a tak k Stolu sadne; t8e gat Swiňa sedel, od= tas Osel wstañe: in mensa residens, et panem non benedicens, sedit ubi quasi sus, consurget, ut alter asellus: wie ein Sau feßt er sich nieder, und steht auf, wie ein Esel wie der: a' ki disznó módra imádság nélkül az asztalhoz le-ül, az ismét, mint más szamar, az aszaltól fel-kél. Pri Gedle (Stole) tu mrawnost mag (užíwag), Widličkami (ŽeLezem fi) 3ubi neparchag: qua prandes hora, cultrum male mittis in ora; die Zähne mit Gabel (Messer) stochern (vulg. stühren), ist schändlic und schädlich beim Effen: késsel, villával fogaidat ne vajkáldd (ne piszkáldd) az asztalnál. Rdo pri Gedle sebi, druhích nech negesí. Rdo fe 8i pri Stole," druhích nech netole: absint offense, cum fit celebratio mensae: trink, und iß, Gott nicht vergieß: ha az asztalnál vagy, felebará todnak békét hágy. Utthani, Dudláňí, a Sňew, kes neni pri Gedle, wseco padá dut ne (wseco smakuge dobre): absint a mensa, detractio. murmur, et ira, sed cum laetitia sumatur potus, e esca: Born, und Murren thu meiden, vielmehr alles is m Freuden: nem kell az asztal nál morogni mérgelődni, vagy valakit meg-szóllni, h nem inkább kell jó kedvel innia, és enni. Po Gedle (Obede) postog st, aneb ti krokow preg8i. Rdo dos po Poli, 3drawi si zadrži (Žalúdek, Brucho, Telo ho nebolí): post mensam stabis, passus, vel mille meabis. Servares vires, si rura frequenter obires: willst du bleiben g fund, übe dich alle Stund: ebed után jó állani, avagy ezer k pést tenni (ezer lépésnire menni). Jó egésséggel volnál, ha gyakran járkárnal (sétálnál, ki-járnál). gedlowí, á, é, adj. abiegnus, a, um: tannen aus Tannen hols: fenyő fából-való. Grd lowá Šifta: conus (strobi lus) abiegnus, der Tannenje: pfen, fenyö-fán nött mag. Gedlowe Drewo (boh. Dti wi): v. Gedlina. Gedlowina, i, frutetum abie gnum, sylva abiegna: der Tan nens |