Seidenhandlung, i. e. Gewölbe dazu: selyem bólt. 4) v. fládtá Brusta. hadbáwňičin, a, e, adj. poss. ex praec. Syn. stepowaććin, vulg. ftiterčin. 5adbawnictwi, á, n. pictura acus, Stickerei, hím - varrás. Syn. 5adbáweňí, Štepowání. 2) ars pingendi per acum, ars phrygia: Stickerkunst, himvarró mesterség, Syn. Stepo. wactwi, vulg. Stikerstwo. 3) negotiatio sericaria (bombycina), Seidenhandel, selyemmel való kereskedés.

adbáwňík, a, m, pictor per acum, acupictor, phrygio, nis, m. Plaut Sticker, himvarró. Syn. Stepować, vulg. Štiker. 2) negotiator bombycinus (sericarius), Seidenhändler, selyem áros. vulg. Sadbábňít, gedbábník, boh. 5edbáwňít. 3) bombyx, ycis, m. Bombyx mori Linn. die Seidenraupe: selyem lepke. Syn. hadbáwni Eerw.

Sbáwnikow, a, e, adj. poss. ex praec. Syn. stepowałow, vulg. ftiterow. 5a8e, éte, n. v. 5áða. 8í, á, é, adj. anguinus, colubrinus, serpentarius, serpentinus, a, um: von (aus) Schlangen, die Schlange be treffend: kígyói, kigyóból-való. Syn. 5adowi. — 5a8i Cefnat: v. Cesnat. 5a8i Gazik: v. Gazik. -5a8i mordowi Roren: a) Scorzonera, Scorzonera hispanica Linn. hadi mord spannielsti. Scorzonera officin. Scorzonera humilis Linn. hadi mord mens i. skorzonéra Schlangenmord, gyökér. b) wetsi, mensi: v. Gadowec. - 5a8i Oharek, Zasá Oharka: cucumis anguinus Linn. Schlangengur

fe, hoszszú tekeres ugorka. 5a8i Rameň: Serpentinusophites, ae, et is, m. Plin. H. N. Schlangenstein, Serpentin: tarka márvány kö. Hadá Ďira: antrum serpentis. Schlangenloch, kígyó lyuk (lik). -5a8á Roža ( zložená): exuviae serpentis, der Schlangenbalg, kígyó bör. basi, adj. omn. gen. idem. 5ádka, i, f. aenigma, tis, n. das Räthsel, Räthzel, etwas zu errathen mese, homályos moudás (beszéd). Syn. Pohádka. Sádku predložiť: aenigma proponere, Räthsel aufgeben: mesézni, mesét mondani, elő hozni. Tropice. To mi ge Hádka: est mihi aenigma, mihi non liquet: das ist mir ein Räthsel, az nékem mese. 2) fabella, ae, f. das Mährchen, Räthsel mesétske. Syn. Bá seň, Pohádka. 3) disputatio, disceptatio, altercatio, contentio, lis, rixa, controversia der Streit, Disput, Zant, Gezanf: disputálás, kölekedés, vetekedés, porlekedés. Syn. gádání, Wasba, Zwada, Zwadba. Prov. Müdri w Zádce ustúpí: sapientior (prudentior) cedit, der Weise giebt bei jedem Zanke nach, az okossabb enged. hádkowí, á, é, adj. aenigmaticus, obscurus, perplexus, a, houm: räthselhaft, mesés, mályos, értetlen, kétséges. Syn. hadtomiti pochibní. hádkowite adv. aenigmatice, obscure, perplexe : räthselhaft, meséssen, homályossan, értetlenül kétségessen. Syn. pochibne. hádkowití, á, é, adj. v. hád. towi.

gádkowitost, i, f. aenigma obscurum, obscuritas, perUu2

ple

Drewend Sadzačka, s ktereg. to welitím Ramenem hádžú: lithobolus, die Steinschleuder, mesterséges (okossan tsináltt) fa - szerszám (találmány),

az

mellyel nagy köveket hánynak. Gadzačňík, u, m. funditor, oris, m. Caes. fundibulator, is, m. Veget. qui fustibalis lapides iacit; funditularius, fundibularius, i, m. der Schleuderer, (die Schleuderer gehörten unter die leuchten Truppen): parittyás, parittyával vívó. boh. Prakownik. Gadzačňíci tu Stranu 5lawi welmi, ranili, na kteru cílili, a merili funditores vulnerabant, quem locum destinassent capitis: die Schleuderer trifften, und verlezten den Kopf eben an der Seite, darauf sie gezielt has ben: a' parittyások (parittya vívók) azon a' helyen találák meg parittyájokkal ember fejét, a' hová arányoztak, arányzottak. ádzaní, á, é, p. c. iactus, coniectus, proiectus, missus, vibratus, a, um: geworfen, hagyigáltt, hajgáltt, hagyitott, hányattatott, hánytt, dobott, vetett, vettetett. boh. házen. ádzáňí, á, n. iactus, missus, us, in. iactatio, iaculatio, proiectio, missio, vibratio, nis, f. die Werfung, das Werfen, z. B. der Steine: hagyigálás, hagyitás, hajgálás, hányás, dobás, vetés. Syn. 508eňí, boh. 5ázeňí, metáňí. 2) gádzáňí za ňetím, po ňetem: iaculatio, petitio, proiectio: das Werfen nach Jes manden, valaki után való hagyitás, dobás. boh. 5ázeňí. ádzať, dzal, džem, V. I. imp. hadž: iacere, iactare, coniicere, iniicere, proiicere, ia

culari, mittere, vibrare: werfen, z. B. Steine: dobni, hagyigálni, hányni, dobálni, vetni, el-vetni. Syn. hosiť, boh. házeti, metati. Sem a tam hádzať (bọh. zmítat), i. e. prehadzowat: hinc inde proiicere, hin und her werfen, ide 's tova hányni, vetni. Bes tach ho hádže: phrenesi laborat, er ist mit Hirnwuth behaftet, a' nyavalya bántya (töri) ötet. 2) na nečo hádzať: iaculari rem, petere rem iaciendo: an etwas werfen, z. B. mit Steinen: valamire hajgálni. Na nekoho kameňí (kame= nim) hádzat: petere aliquem lapidibus Virg. auf einen (nach einem) mit Steinen werfen, valakire kövel hajgálni. 3) za nekim, po nekem hászat: iaculari (petere, impetere) aliquem iaciendo: nach einem werfen, valaki után hajgálni, valakit meg-dobni. II. rec. háde zať sa, et sebú: se agitare (versare, vibrare in omnes partes) agitare, vibrari: fich stark bewegen, sich (hin und her) werfen: hángolódni, hánykolódni, hányni (vetni, miuden felé forgatni) magát, le-heveredni. boh. házeti se et sebú, metati se. Po Zemi po Tráwe sa hádzať: se in terram (humi), in herbam abiicere Plin. fich auf den Boden, auf das Gras werfen: földre, pázsitra le-heveredni. 2) exsilire, prosilire, erumpere: aufspringen, in die Höhe springen: ki-szökni, ki-ugrani. 3) spicari, spicas emittere: schoßen, Achren bekommen: kalászt (fejet) hányni. boh. metati fe. gadzatel, a, m. v. 5adzač. gádzáwání, á, n. nom. Verb. ex seq. boh. metáwání. hádzáwáť, al. ám, freq. ex

had.

hádzať boh. metáwati. II. rec. hádzawať sa, freq. ex hád. zat sa boh. metáwat fa. gadžír, a, m. sagax (penetrantis ingenii) homo, ein scharffinniger Mensch, éles elméjü (valamit hamar által értő, fel-találó) ember. Syn. ostrowtipni Clowet. 2) satelles, itis, m. Soldat, hadsér, hatzér Par. Pap. Syn. 5agdut, Do gát.

* 5áfáňí, á, n. v. Ščeťáňí. * háfar, far, fem, V. I. imp. háfag: v. fčekat.

* Safira, i, f. Plur. nom. 5afiri, gen. fit: v. Borowka. *hafirowi, á, é, adj. v. borowkowi.

* 5afkáňí, á, n. v. Ščekání. * haftat, al, ám, V. I. imp. ag: v. Sčetat.

5aftáwáňí, á, n. v. Ščekáwání.

* hafkáwat, al, ám, v. sčeká. wat.

t 5afowání, n. v. Slusnost'

Swedčeni, Swedinost'. thafowati, owal, ugi (u): v. slusat, swedčit.

5ág, a, (boh. e), m. lucus, i, m. Cic. Liv. Der Hain, der einer Gottheit geheiligte Wald: berek, szenteltt berek. Par. Pap. Syn. fwati (modlárski) Les, swatd Chrast. 2) sylva, ae, f. nemus, oris, n. der Wald, die Waldung, erdő, liget erdő. Syn. 5ora, Les, Lesina. Borowi, butowi dubowi, gedlowi, smrekowi 5ág: v. Bor, Bučina, Du bina, Gedlina, Smrečina. terní 5ág: sylva hircina (martiana), Harzwald, Schwarzwald, fekete erdő. Česti 5ág (Lef): sylva gabreta vel hyrcinia: Böhmenwald, tseh - erdö. Seční (kteri sa seká, tube) gag, boh. mitní Lef,

*

*

Eteriz le mití: sylva caedul Hauwald, szabadď (vágó) er vagó hely. Syn. Sti. Suc (modlárstí) 5ág: v. Sag Nro. Weseli (rozkosní) 5 nemus, tempe plur. new Hor. Ovid. Virg. Liv. wald, vígasságos erdő. W 5 nati (skalnati) 5ág: salt us. m. Caes. Nep. gebi Wald, waldiges Gebirge: begi (kösziklás) erdő. Gusti ( hust'ení) 5ág: v. 5úst. wni 5ág: saltus pascuus Pa dect. Waldung, worin weidet, Viehtrift: legelo e Wrchi a_5age: montes, tusque Iustin. 5age past 5 (lesné Pasé) luba: sa sylvestribus delectantur. Lech w prázních 5ágod saltibus in vacuis pas Liv. 3 5ága, a 3 a'z ho wihadzugú: de salta. groque deiicitur Cic. W goch (w Lesoch, w ga sme zimowali, 3imu strin hyemem in sylvis toleravi Plin. in den Wäldern baben den Winter zugebracht, az dökben teleltünk, turtu téli hideget. Prov. Do Drewo woził, a do Dund Wodu nosit: v. Duneg. hag, interj. v. heg. Sagčár, a, m. v. Sonti. hagčárčin, a, o, adj. poss bončičin.

Sagčárka, i, f. v. Son * hagčárow, a, o, adj. poss honcow.

5ágček, u, et gečku, m. d ex 5áger. 5agcut, u, m. effictio in tallo; effusorium, effus i, n. effusio, nis, f. effa us, m. der Abgus, Abbas in Metall: ki-ábrázolás, formálás az értzben, Syn. láří, Wiobrazeňí na Ro