*hagdusein, a, o, adj. poss. v. þagduččin.

5agdusta, i, f. v. 5agduda. hagdufti adv. v. hagdudki. * hagdustí, á, é, adj. v. bag. Sucí.

Sagduftwo, a, n. v. Sagduct. wi. 2) v. 5agductwo. Ságet, gtu, m. dem. sylvula, ae, f. nemusculum, i, n. das Wäldchen, Wäldlein: erdötske, ligetetske. Syn. Ságíček, Sagit. hágeni, é, é, p. c. defensus, a, um: vertheidigt, védelmezelt, védelmeztetett, oltalmaztatott. Syn. bráňení, chráňení. 2) custoditus, servatus; gehütet, bewacht, geschüßt; örzött, öriztetett, fen-tartatott, Syn. strahowani, zadržaní. 3) curatus, gepflogen, gewar= tet; szolgáltatott, apolygatott. Syn. posluhowani, wisluho, wani, 4) interdictus, inhibitus, prohibitus, prohibititius; verboten, tiltatott tilalmaztatott. Syn. zakázaní. Sageňí, á, n. defensio, tuitio,

nis, f. Bertheidigung, védelmezés, oltalmazás. Syn. Bráňeňí Chráňeňí, 2) servatio, tuitio, custodia: das Hüten, Bewachung, Bewahrung: örzés. Syn. Strahowání, Zadržáňí, 3) curatio, cura; die Pflege, Abwartung, Besorgung, das Pflegen gondviselés, apolygatás. Syn. Posluhowáňí, Wifluhowání, 4) inhibitio, interdictio, prohibitio: Berbietung; tiltás, tilalmazás. Syn, Zakázańi, Zakazowáňí. Sagiček, čtu, m. dem, ex seq. 5agit, u, m. dem. v. 5áget. hágit, il, im, V. I. imp. hag: defendere, defensare, tueri, tutari vertheidigen, wieder Jes manden videlmezni valakit Valaki ellen. Syn. bráňiť,

chráňit. Welice hágit: sum ma vi defendere Hor. mit d len Kräften vertheidigen, min den ki- telhető erővel véde mezni. 2) custodire, servare tueri: hüten, Achtung gebe bewahren, z. B. das Haus: rizni, örzeni. Syn. strahov: Pozor dat na ňeco, want wat, boh, hlídati. 3) cura fovere pflegen, warten:g gyát viselni valaminek. S posluhowat, wisluhowet, nečo Starost' mat. boh dati, 4) arcere, inhibere, hibere, interdicere, verbieten, tilalmazni, t nem engedni. Syn. 3 zakazować, zbrańował. » tu hágit: prohibere pr die Wiesen verbieten, a' tilalmazni. II. rec. hagit se defendere, tueri; fi theidigen, védelmezni ( mazni) magát. Syn. b sa, chrániť sa. Pred S sa hágit: causam dicere. coram iudicio defendere: vor demGerichte vertheidigen, ügyét elő mondani, tor előtt magát vedelmezni. versari: contrariari, obs re, resistere, reniti, rep pare widerstehen, sich sehen, widerwärtig seyn: e állani, ellene tusakodni. lenkezni. Syn, protipit 3) cavere, vitare rem, re sibi a re: sich hüten, etwas, Jemanden: vala (valamitől) tartani, ja gát, valakit (valamit) ni, el-mellözni, Syn. howat sa ňečeho (neka chránit sa proti nečemu tomu). 5ágím sa pred gím Wrchním: conspe superioris mei caveo, it mich vor meinem Obern, löm az elöljárómat.

Sagíwáňí, á, n. nom. Verb. ex seq. hagiwať, al, ám, freq. ex hás git. boh. hlídáwati II. rec. hagiwat fa': freq. exhágit sa. Sagloček, čku, m. dem. gurgustiolum Apul. tuguriolum Cic. casula, ae, f. das Weinhüttchen - hüttlein: kunnyótska, Syn, winohradská Búdka (Rolibka). vulg. Saglosit. Sagloch, u, m. v. seq. aglot, u, m. tugurium, gurgustium, i, n. Cic. casa, attegia, ae, f. Juvenal. Weinhütte, kunnyó. Syn. winohradská Búda (Roliba), vulg. 5agloch, boh. Ruta.

Sagloftet, u, m. dem. v. 5ag Ločet.

Sagloset, ftu, m. dem. idem. ignati, i, e, adj. nemorosus, saltuosus, sylvosus, a, um; sylvester, tris, tre: waldig, erdős, berekes, berkes. Syn. hornati, lefnati. ágni, ébo, m. v. 5orár. 2) v. Ságnit.

igni et hágňí, á, é, adj. sylvester, tris, tre; in sylva reperibilis, nemoralis, e; sylvaticus, a, um; sylvam adtinens : waldig, im Walde bes findlich, den Wald betreffend, dahin gehörig: erdei, bereki, erdőben található, erdöt illető, erdőhez (berekhez) tartozandó. Syn. co w 5ági (w Lest) geft t Náleznutí, tam patrici, horní, lesní, lesní. 5ágní pán: v. 5orár. 5ágná aif: v. horna mir sub botní. 5ágná Obluda: v. Chlupáč 3. Nro. igňica, i, f. i. e. hágná Bohiňa: v. Diana.

igniččin a, e, adj. poss. ex seq. igniita, i, f. custos femina, v. g. domus, pecoris, etc. die Hüterinn, welche etwas hü

tet, oder bewachet: örzöné. Syn. Chránička, Sagitelka, Opatrownička, Warownica, boh. Hlídačka. 2) campi custodis uxor: Feldhüterinn, mező tsöz felesége, tsözné. 3) coniux vinearum custodis, Weinhüs terinn, szölö-pásztorné, tsözné. 4) v. horárka. hágňicí adv. more custodum, hüterisch nach Art der Hüter : tsöz (örző) módon. Syn. pobágňidi.

hágňicí, á, é, adj. custodialis, e; custodes adtinens; bdw terisch, die Hüter betreffend: örzői, tsözi, örzőket (tsözöket) illető. 5ágňictwí, á, n. custodiatus, us, m. conditio custodis: Huterspflicht, Hütersstelle, Hüterei: örzői (tsözi) állapot, örzőség, tsözség. 5ágňít, a, m. custos, dis, m. v. g. domus, pecoris, pratorum: Hüter (Hutmann), z. B, des Hauses, Biches, Feldes, 2c.: örzö. Syn. Chranec, Sagitel, Bagni, Opatrownik, Warownit, boh. glídač. Wčelní gágňík, v. Wčelár. 2) campi (ruris, agrorum) custos: Feldhüter, tsöz. 3) custos vinearum (promontorii), Weinhüter, szölö pásztor, tsöz. 4) v. 5orár.

hágňikow, a, e, adj. poss. custodis, dem Hüter gehörig, örzöé, tsözé.

Sagosstwo, a, n. idem. *5agow, u, m. v. Lo8. * Sagowáňí, á, n. v. Lo8eňí. * bagowať sa, gowal sa, gugem fa, V. I. imp. gugfa: v. Tosiť sa.

* Sagowiek, a, m. dem. v. Lodička.

* Sagowek wka, m. dem. v. Loska.

* hagowňí, á, é, adj. v. lodňí.

* hagowňíččin, a, e, adj. poss. v. lodňiččín.

* Sagowňíčení, á, n. v. Lodničení.

*hagowňičit, il, ím, V.I. imp. nič: v. lo8ničit.

* Sagowńička, i, f. v. Lodňičta. *hagownici adv. v. lodňíďi. *hagownici, á, é, adj. v. lodnici.

5agownictwe, a, n. v. Lod. pictuí.

5agownit, a, m. v. Lodňít. hagownitow, a, o, adj. poss. v, lodnítow.

* Sagset, sta, m. v. Marnotratňít.

bantis: imo, quidni: ja, haha, igen-is. Syn. ano, iwel mi.

gak, u, m. v. železná Bráns na Bráňeňí.

Sét, u, m. nncus Liu, hamus Cic. i, m. der Hacken, horog, boh. etiam Štím. 2) contus uncinatus, Schlackenhaken horgas tsáklya. bol., Slaten hák. Búrací Zák (w Čas Ohń: potrební): uncus incendiarius, hama, ae, f. Plin. Ep. harpago, onis, m. Caes. Feuer haken, Sturzhaken, Haken um etwas an sich oder nieder jä reißen: horog, mellyel eszterhát rántnak, tsáklya. boh Slambak. Dweragni (dwn ní) 5ák, na kterem Dwatt wifá, i. e. Stažega, boh Stežege: cardo, inis, m Virg. Plin. H. N. die Ange Thürangel: ajtó-sark. Lodn (5agowni, Sagowi) Set: 1. Rotwica. Ważkowi gák, w na Waze (Wážkách) bivé: uncinus, i. m. Apul. Bas haken, Haken an der Wage, haz ken, Widerhaken: font (ser penyő) mérő horog. 3) Samowňít. 1. Nro. 4) tropi ce dubitatio, nis, f. Bedent lichkeit, Haken, tropisc: kételkedés, kétség. Ge w tom welki 5át: res habet dubitetionem; hic res haeret: hier hackt es, es hat einen Haken:

kételkedés van a' dologban. Sakliček, čka, m. dem. ex seq. Saklik, u, m. v. Sáček 2. Nro. bátliwe adv. zdrahawe. hákliwí, á, é, adj. v. zdraha

wi.

gářliwosk, í, f. v. Zdrahawost. hakowani, á, é, p. c. uncatus

Coel. Aur. hamatus Cic. a, um: einwärts gebogen, ge krümmt, mit Haken, oder Ans geln versehen, hakig gemacht, ha

† galapartna, i, f. v. 5alaparda.

† 5alapartňík, a, m. v. Sala® pardník.

+ halapartňíků et kůw, owa, owo adj. poss. v. Halopardňítow.

Salberstat, u, m. Pheugarum, Herbypolis, Civitas Germaniae: Halberstadt: Halberstát, német város.

Salberstatian, a, m. Cheruscus, Herbypolitanus, i, m. Grazländer bei Halberstadt, Cheruzsiai ember (lakos). Plural. Nom. Salberstatčaňi (boh. Halberstatsti): Cherusci, orum, m. plur. Grazländer, ein ne Station Deutschlands in der Gegend von Braunschweig, Lú neburg: Cheruzsiaiak, cheruzsiai emberek (lakosok). Halberstatčančin, a, e, adj. poss. ex seq. Salberstatčanka, i, f. Cherusca, Herbypolitana, ae, f. Graz länderinn bei Halberstadt, cheruzsiai aszszony.

Halberstatčanow, a, e, adj. poss. ex Salberstatčan.

+ Salcion, a, m. v. Lednáček. † galda, i, f. v. Štof. t galdečka, i, f. v. 5oncula. † haldedi, á, é, adj. v. wandrowni, nepoctiwí. Saldeďá Rurwa: v. 5oncula. Salena, i, f. a) Rrátká, gato Dolomán: tunica gausapina, sagum rude (villosum), gausapa brevis: ein kurzer ungrischer Rock aus einem rohen Tuche, für die Männer: kankó-szokmány, szür-dolmán. Syn. Sunta, Rabanica. b) Stúhá: gausape, is, et gausapum, Par. Páp. cilicium,

Cic. i, n. crassus et villosus pannus; amphitapa, baeta, gausapina (scil. paenula, vestis) Martial. gausapa Hor.

Ovid. laena, symballota, stola, ae, f. grobes härenes Tuch, Koße, eine Decke, aus groben Faden oder Ziegen, ein langer ungrischer Rock für die Männer aus einem rohen und weißen Tu che: vastag (szörös) posztó, ször-ruba, szür, hoszszú szür, szűr-tsuha, szukmány, tserge Pár. Pap. Syn. grobowati (hrubé, tlusté, kudlaté, wa laste) Sutno, Guba, Suba, Šubica, Sirica, Suña, buh Gúňe, Žiňe.

5alenár, a, m. gausaparius, gausapiarius, i, m. Kepene schneider Halenaschneider: szür (kemény) szabó Par. Páp vulg. Rabaňičár. halenárčin, a, e, adj. poss. gall sapariae, gausaparii coniugis: der Kepeneschneiderinn gehörig szür szabónéé. vulg. taban čárčin.

Halenáreňí, á, n. v. 5alenát ftwi. vulg. Rabaňičáreňí. Halenáriť, il, ím, V. P. imp. nar: gausaparium agere, 65se: ein Kepeneschneider s szür szabó mesterséget uz, szür- szabónak lenni. vulg. kabanicáriť. Halenárka, i, f. gausaparia, gausapiaria, ae, f. gausaparu consors: die Kepeneschneiderinn, szür szabóné. vulg. Rapani čárka.

halenárow, a, e, adj. poss. gall

saparii: dem Kepeneschneider ges hörig, szür szabóé. vulg. to banićárow.

halenárski, á, é, adj. gausapa rius, a, um; gausa parios adtinens: die Kepeneschneider be treffend, szür - szabói, szür szabókat illető. vulg. tabaničárstí. Halenárstá Ulica: gansaparia platea, Kepeneschneiders gaffe, Halenergaffe: szúr szabó

útsza.