apage, abi, discede, vade! gch (weg), marschir, pack dich: eregy, menny, hord-el magadat, lódúly, kotorj Pár. Páp. takarodgy.

hibat, bal, bem (ám), V. I. imp. híbag: movere, commovere, mobilitare, adtrectare, adtingere bewegen, rühren, anrühren, schütteln: mozgatni, meg-mozdítani. Syn. pohnút. us to wolakdo híbal: istud iam quispiam adtrectavit, dieses hat schon Jemand angerührt, már ezt valaki mozgatta. 2) submovere, verrücken, hinweg thun, hinweg bringen, schieben : elöre taszítani, el- mozdítani, el-hengeríteni, el-hengergetni. Syn. odwaliť. II. rec. híbat sa, et sebú: movere se, moveri: fich bewegen, rühren: mozdulni, mozogni. Syn. hnút (pohnúť).(a. Prov. to ge siwé len sa bibe: movetur, quod animatur. Quod vitam habet, motu non caret: was leben hat, das rührt (bewegt) fich: a' mi eleven, tsak mozog. A' mi eleven mozgás nélkül nintsen. íbáwání, á, n. Nom. Verb.

ex seg. ibawat, al, ám, freq. ex 5i bat. II. rec. híbawat sa: freq. ex hibat fa.

ibawe adv. mobiliter, cum motu: beweglich, mit Bewegung, mozogva, mozgadozva, ingadozva. Syn. hibanliwe, hibatedelne, hibkawe, hibliwe, pohnutedelne.

jíbawi, á, é, adj. mobilis, e: beweglich, was sich (leicht) bewegen läßt: mozgó, ingó, mozgadozó, ingadozó, mozgatható, mozdítható. Syn. hiban liwi, hibatedelní, hibkawi, hibliwi, pohnutedelní. 5iTom. I.

Y

bawé Weci: res mo, les, be wegliche Güter, ingó jószág. 5ibawost, i, f. mobilitas, tis, f. Beweglichkeit eines Körpers mozgóság, ingó (mozditható) állapot. Syn. Bibanliwest, gibatedelnost, Sibkawost, Si bliwost, pohnutedelnost.

hibti

adv. flexibiliter, flexiliter: beugsam, bieglich, gebieg lich: hajlandón, hajthatón, higan. Syn. obibki, ohibňe. 2) agiliter, celeriter, velociter, dextre, actutum rührsam, geschwind, schnell, hurtig, thäs tig, schicklich: könnyen, gyorsan, serényen, sietve, alkalmatossan, könnyen fordúlva, mindgyárt, hamar. Syn. bibto, krepko, richle, spesňe, sikowňe, snadňe, lahko, boh. hbite.

hibří, á, é, adj. flexibilis, flexilis, vitilis, e: beugsam, bicg= fam, bieglich, gebieglich, leicht ju beigen hajlandó, hajtható, hig, hajló, mint a' veszsző. Syn. ohibki, ohibní, boh. hebti. Sibtého (makého) Srdca Clower: flexanimis (mollis animi) homo, herzbeweglich, hajlandó (lágy, gyenge) szívű ember. 2) agilis, versatilis, e; celer, velox, cis; dexter, elasticus, a, um ge= schwind, behend, schnell, thätig, schicklich, hurtig, bieglich, ringfertig: könnyen, forduló, serény, gyors, könnyű. Syn. krepki, richli, spesní, snadní, lahti, fitowni, bol. hbiti, tčepki. Suhagku hibti! nebogsa Bitki, dost sa ka nabigú, gako psa wždi

di.

Sinčowat, čowal, čugem, V. I. imp. čug: oscillo iactare (agitare, librare, movere, vibrare): schaukeln, schaukelnd bewes gen: hintázni (zom), lógatni (tom) Par. Pap. Syn. hogs dat, bučkat, vulg. combat, combílat, boh. hupati. 2) v. kňísať. 3) v. kolísať. II. rec. hintowať sa: oscillare Fest. oscillo se iactare (agitare, librare, movere, vibrare): fich schaukeln, hintázkodni. Syn. hogdat sa, hučkať sa, vulg. combat fa, combílat fa, boh. húpat fe. 2) v. tňísať sa. 3) v. tolifat fa.

incowáwání, á, n. nom. verb. ex seq. Syn. 50g8áwání, 5utávání, vulg. Combáwání, Combíláwání, boh. 5úpáwá.

ňí.

incowáwat, al, ám: freq. ex hincowat, Syn. hogdawat, hučtáwat, hincowawať sa: freq. ex hincował fa. Syn. bogdáwat sa, hučkáwať sa, vulg. combáwat sa, combílá. wat fa, boh. búpáwat se. inčowto, i, f. oscillum, i, n. Tert.: die Schaukel, das Schaukeln, schaukelnde Bewegung: hintázás. Syn. 5ogdačka, 50gdawka, Rňisačka, boh. 5úpačka. 2) i. e hincowné pero, hincowni hát: penna (uncus) oscillaris, libratilis, serviens oscillationi (librationi): Schwungfeder Schwingfeder:

hintázó toll (horog). inčowne adv. oscillatorie, oscillando: schaukelnd, hintázva, lógatva, hintázkodva. Syn. bogdawe, hučkawe, vulg. combawe, combílawe, boh. húpawe.

inčowni, á, é, adj. oscillatorius, oscillabundus, a, um: schaukelnd, hintázó, lógató hintázkodó. Syn. hogdawi,

Hučkawi vulg. combawi, combílawi, boh. húpawi. † 5ind, nka, m. v. Ignác. † 5inst, a, m. v. sedlowi (wrchowi) toň.

*

in

Sintes, u, m. Pl. Sintese, • fow: v. Gatta. 5intow, u, m. carpentum Liv. pilentum Virg. Hor. i, n. Carosse, Kutsche, Wagen zum Fahren für Frauenzimmer, hiutó, kolya Par. Páp. fedeles kotsi. Syn. ttití Roč. 5intowáňí, á, n. vectio carpentalis, das Fahren auf der Caroffe, hinton (fedeles - kotsin) menés, járás. hintowat sa, towal sa, tugem fa V. I. imp. tug fa: carpento vehi, auf der Caroffe fahren, hintón (fedeles kotsin) járni, menni. Syn. na kritém koči fa wezt, wozit. hinút, nul, nem, V. I. imp. hin perire, deperire terire, perdi, minui, deficere: vergehen, zu Grunde gehen, verloren gehen, abnehmen : fogyni, veszni, veszendőbe menni. el-veszni. Syn. kapať, tratit sa. Milugic hinut: deperire, inbrünstig lieben, von Liebe vergehen: szerelem miátt fogyni. Ta nasa Mrkwicka len tak márne bine, nebo gu podrili súsedomé Swine. We ge Weter po Doline, moga mladost len tak hine, gato List na Bukowine etc. 4) tabescere, deficere: auszehren, abzehren, nach und nach zu Grunde gehen, z. B. durch Schmelzen, Auszehrung: fogyni, emésztödni, fogyatkozni. Ten Clo wek Razem wsecer hiňe: hic homo subito deficit totus. der Mensch zehrt völlig aus, ez az ember egyszerre kezd fogyni. Y y 2

708

ginuti, á, n. nom. Verb. ex

praec.

hip, v. hop.

Sireni, á, n. v. 5odowáňí. hirit, il, ím: v. hodował. * Sisop, u, m. v. J30p. Sispánia, i, f. v. spanielská 3em.

hispánfti, á, é, adj. v. spas nielsti.

Sistop, u, m. v. 330p. Sistória, i, f. historia, ae, f. die Historie, Geschichte, was geschehen ist, geschehene Dinge: historia. Syn. Cinowfpif, Letopis, Simotspis. 2) narratio, historia: Geschichte, Erzählung der Geschichten: história. Syn. Rozpráwka, Wipráwka. Dluhá ge to histó ria, nemá Ronca, ani kra. ga: prolixa res haec, et taediosa: das ist eine lange, und verdrießliche Historie: igen hoszszu, és unalmas beszéd ez, se füle se farka nintsen. biftorici adv. historice, histo= risch, historiássan. Syn. činowspisebňe, letopisebňe, letopis

ňe.

historici, á, é, adj. historicus,

a, um: historisch, historiai, históriás. Syn. činowfpifební, letopisebni, letopisní. Sistorictwi, á, n. scientia hi

storica, cognitio rerum gestarum (historiae): die Geschichtkunde, Geschichtskunde Kenntniß der Geschichte: história (történet) tudomány. 2) provincia historici, scriptio historiae, die Geschichtsschreiberei, história - irás, történetek feljegyzése. Syn. Činowspi sebnost, Cinowspisowání, Les topifarstwi, Letopisebnost Spifowání Letopisow (tinow pamatnich ).

+ Sistorie, f. v. Gistoria.

historík, a, m. historicus,

m. Geschichtsschreiber, histor író. Syn. Cinowpisać, Čino pisník, Letopisać, Letopisn 2) peritus historiae (rer gestarum), Geschichtskundige Geschichtkundiger: historiku

história-tudó.

† 5iz8eňí, u. v. Babráňí, 8
reseňí, Špačeňí.
thizsiti, it, im: v. babra
staresit, spatit.

† gizdňeňí, n. v. Sizdeňí.
† hizdňiči, il, ím: v. þizst
glad, u, m. fames, is, f. es

ries, ei, f. desiderium eder di: der Hunger, die Eßbegiet éhség, éhezés. Syn. Gladwite gladi mret: i. e. Sled tr esurire, fame laborare (pr mi) famem pati, famelien esse: Hunger haben (leiden hungern, von Hunger gepla werden, vor Hunger schmade. éhezni, koplalni. 5tad atij famem explere (sedare), Hunger stillen, éhséget tetni. Sladem morit: 1. Sic 8it 6. Nro. Prov. Sled naglepfi Euchar: fames e optimum condimentum. E Hunger ist der beste Koch, éhség leg jobb szakáts, gle Sibenice nebogí: asinus es riens fustem contemnit ( gligit), es muß gegessen fer wären schon alle Bäume Galge el- szenvedi a szamár a' br tot (botozást), tsak ennie a gyanak. A ki éhezik a' ve réstől sem írtózik. glas Slowmi utisit nedd. ge hladní, není rozprawn fames non exsatiatur verb Famelicus non est interpella dus: mit den Worten läst der hungrige nicht abspeisen. ist nicht gut lange reden, went » einen hungert: az éhség szova nem elégittetik-meg. Az éher

nek még a szó-is nehezen esik. Strz glas, a mes tání, hne8 sme rozbňewaňí: mora, et fames bilem conciunt in nares: Hunger, und Harren, macht uns aufbrausen (ungeduldig): az éhség, és a' késedelem kinek - kinek türhetetlen. Ha az éhes várakozik, könnyen meg-boszszonkodik. Az éhség, és a' várakozás, türhetetlen boszszúság. w blade Cloweku wseco chutne padňe. Pri gla. Se wseco chuti (smatuge) do-bre. Clowek hladní neňi preberní: ieiunus stomachus raro vulgaria spernit: der Hunger schlägt keine Speise aus, a' ki éhes, annak minden étel kedves. Nagyon éhező az ételben nem válogató. — 2) fames, Hungersnoth, Hunger: éhség. Po obležaňí mesta welki glad nasledowal: urbis obsidionem fames excepit, auf die Belagerung der Stadt folgte die Hungernoth: a' város vivása után éhség jött (következett) a' városra. 3) fames, Hunger, das Hungerleiden, größte Dürftigkeit: éhség, szükség, utólsó szükség. Syn. Núd3. 4) media, fames, abstinentia: Hunger, Enthaltung des Essens éhség, koplalás. Syn. Post'eňí, Zdrzáňi seba 08 Pokrmu. 5) cupiditas, aviditas, sitis, hunger, Begierde, z. B. nach Gelehrsamkeit: kívánság, valamin kapás, szomjuhozás. Syn. Dichtiwost, Žádost'iwost, Túžeňí.

gladac, a, m. v. hledač. gladačka, i, f. v. gledačka. hladani, á, é, p. c. v. hledaní.

gladáňí, á, n. v. Gledáňí. hladat, al, ám: v. hledat. hladce adv. v. hladko.

hlasení, á, é, p. c. laevigatus, politus, a, um; geglättet, glatt gemacht: ki - simíttatott, pallírozott, pallíroztatott. 2) v. manglowani. 3) v. piģlowani.

glašení, á, n. laevigatio, politio, glabrificatio, nis, f. politura, laevigatura, ae, f. das Glätten, die Glättung: ki-simítás, pallírozás. boh. glaze ňí. 2) v. manģlowání. 3) v. Piģlowání. 4) palpatio, perinulsio das Streicheln, megtapogatás, meg - simogatás, simitas. 5laseňí Rukami plachich Roni: popysma, das Streicheln der schiechen Pferden, simítása a' vad (szilaj) lovaknak. 5) mitigatio, placatio: die Besänftigung: engesztelés, tsendesítés, szelédítés. Syn. Rogeňí, kročení, boh. Chlá cholení, glazení.

f.

hraset, Sel, 8ím: v. hleset. glasit, u, m. i. e. hladicí Pilňít: planula, ae, f. lima laevigatoria: die Glattfeile, simitó ráspoly, reszelő. 2) i. e. hladicí hoblik: runcina serviens laevigationi, Schlichthobel, simító gyalú. gladina, i, f. planities, ei, die Fläche Ebene, sik mezőség. Syn. Rownina, čiré Pole. 2) glasina (Rownost') Mora, i. e. rowné more: aequoris planities, die Ebene des Meers tenger' egyenessége. hlasiť, il, ím, V. I. imp. hlad: laevigare, polire: glätten, glatt machen, ki - simítani, pallirozni. Syn. hladtím robiť. 2) v. manglował. 3) v. piģlowať. 4) po Chrbte, po Twári netobo: mulcere, demulcere, permulcere, palpare: strei cheln, meg-tapogatni, megsimogatni valakit. Syn. pohládzať, pohladzował. 5)