730

lez) w 5orách, w Mestách, w Desinách. Sluznati (hluzní, hluzowati, hluzowiti), á, é, adj. nodosus, tuberosus, a, um: knorricht, Knorren enthaltend: tsomós. Syn. futowiti, uzģowati, uzlowati. Gluznaté Drewo: nodosum lignum, knorrichtes Holz, tsomós - fa. 2) ulcerosus, tuberosus, bubosus, a, um: drußig, ge= fchwürrig: fekélyes, keléses, fakadékos, pöffedékes; púpos, túros, varas. Syn. gugati, wrednati, wredowiti, boh. hlizní. Sluzni koreň, boh. hlizni kočen, i. e. trtičník, Frčičník: scrophularia nodosa Linn. Braunwurz. die Sau wurz, fekete tsallyán, torokgyék-fü. 5luzná Zelina: scabiosa arvensis, ae, f. Linn. Scabiose, Grindkraut, Apostemfraut: rühes.- fü. Rüh-fü v. kawias. 5m! interj. irascentis et aliorum affectuum: hem! hm! hum! immajd úgy néked! háj! 5m! welká fales! hem astutia! hum! große Listigkeit ! haj nagy ravaszság! 5m! to cef? hem! quid est? hm! was willst? jöszłe, mit akarsz? Par. Pap. Smatani, á, é, p. c. v. mas taňí.

† 5matáňí, n. v. Matáňí. † hmatati, al, ám: v. matať. 5miz, u, m. insectum, i, n. Ungeziefer, Insect, Insekt: féreg, nyév. Syn. 5id, Zížal, Zížala.

5mla, i, f. nebula, ae, f. der Nebel, köd boh. melha. hmlawi, á, é, (abs, hmlawo) adj. nebulosus, a, um: nebelig, ködös. Syn. hmli, boh. mihawi. Ge hmlawo: aër est nebulosus, coelum est nebu

*

losum es ist nebelig, ködö
az idő.

5mlawost, i, nebulosa propri
tas (conditio), nebelige 3
schaffenheit, ködösség.
hmlí, á, é, adj. v. hmlaw
hmotňe adv. v. matňe. 2)
obłažňe.

hmotní, á, é, adj. v. met
2) v. obťažní.

† 5motnost, i, f. v. Matno 2) v. Oblažnost.

† 5moz8eňí, n. v. Tlučeni. † hmo38iti, il, ím: v. tlúd. hnaní, á, é, p. c. actus,

tatus, pulsus, propulsus, um getrieben, gejagt: hajtot hajtatott, üzött. boh. hns 5nání, á, n. actio, agitatio pulsio, propulsio, nis, f Treiben, hajtás, üzés. S 5oñení. 5nání neb. Wee Wodi po Trúbách: aqu gium, aquaeductus, aqu ductio: der Wassergang, M Wasserleitung: viz bé-vétel lahová Par. Páp. 2) v. čení.

5nať, e, f. v. Wnať. hnať, hnal, žeňem V. I. i žeň, požeň: agere, peller. propellere treiben, jagen, Bewegung sehen z. B. B Schafe, die Feinde etc. hajtan üzni, kergetni, hátúl tsap boh. hnáti. Pred sebu hnet: elor agere ante se, vortreibe,

hajtani (üzni). Stádu n Pasu (na Pole) bnat: ab gere pecus Varr. das Bich ou die Weide treiben, a' marhit a' mezőre hajtani. Wodu n tam hnat: aquam ducere. das Wasser leiten, a' vizet v lahová bé vinni. Tato 3 Zer na Wodu žene: haec plant citat (promovet) urinam Caes diese Pflanze treibt den Unis (Harn), ez a' fü meg-indittya a' vizelletet. Prov. Tas

ho hnali, tade wezli. Počul negati Weter, ale newi od= tas. Počul zwonit, ale ne zezwánat: alia Menecles, alia Porcellus loquitur. Ita te referente actum (dictum): ja, so ist es, wenn man dir glauben will: igen is ra ra, mondrá. Szóld-el szóld. Túl lötték, 's ide áll az ajával Par. Páp. v. počuť. III. rec. impersonaliter cum gen. hnat sa: v. blučiť sa. Žene sa gich ale fto adfluunt prope centeni, es kommen beiläufig hundert her, jönnek közel százan. nát, u, m. j. e. Dél Tela od Rolena do Clénku (Rútku): crus, cruris, n. tibia, ae, f. Schenkel (der untere ), unterer Schenkel láb szára, szártsont. Syn. Pisčala. Welté 5náti: magna crura, große Schenkeln, nagy szár-tsontok. Aliud est Litto, Stehno. 5natí, á, n. v. 5náňí. hnáti, hnal, ženu: v. hnať. nátowi, á, é, adj. tibiam adtinens, den Schenkel betreffend, láb szárat illető. 5nátowá Rost: crus, tibia: das Schien bein, das Rohr: láb-szár, lábtetem.

bned adv. v. seq.

nes adv. actutum, brevi, confestim, continuo, e vestigio, illico, mox, statim, subito, sine mora (cunctatione), incuntanter gleich, sogleich, sobald, bald, im kurzen, stracks: azonnal, azontúl, ezennel, egyben, egy végben, egy végtében, leg ottan, mindgyart, mindjárast, ingen majd (majdon), tüstént, iziben, okvetetlenül, mentés (mentség) nélkül. Syn. hňeski, hnedle, w Okamžení (Okamihnutí) čonagspis, conagitor, bez Meskánd (Omeskáwáňá),

bez Odkladu, bez Predlužowaňá, čo Chwila. vulg. zas raz, bok. hned, pogednú, tusiz. 5ne8 hne8: iam iam, statim: gleich gleich, immajdon Par. Páp. 5ne8 pogSem (i8em, hne8: mox eo, statim ibo ich will gleich gehen, egyben megyek, mindgyárt fogok menni. 5ne8 prídem, tu bu8em: illico (continuo, mox) adero Ter. quam mox veniam ich will gleich (den Augenblick) kommen, da seyn. Ich werde auf das bäldeste kommen: mindgyárt el-jövök, itt leszek, itt fogok lenni. Bu= Seme hne8 gest: statim manducabimus, coenabimus: wir wollen gleich effen, mindgyárt eszünk fogunk enni. 3ne8 gatz: quamprimum, so bald, azonnal. 5ned, Sned, gat gluk (5rmot) 3broge zazní (flisat, poćut gest): simul, atque arma increpant Liv. fo= bald man das Getds der Waffen höret, mihent a' fegyverek tsattogása hallatik. 5ne8 od malička (Detinstwa): iam inde a teneris (a pueritia, ab infantia) gleich von der Kindheit an: mindgyárt gyermekségétöl (kitsinségétől) fogva. hňedí, á, é, adj. spadix, cis, badius, rubidus, spadiceus, a, um rothbraun, castanien brann: pej, setét pej. gesztenye szinü. Syn. kastanowi. hnesti adv. v. hne8. † hnedle adv. v. seq.

nesle adv. v. hned. Swička mi hnedle dohorí: illico exstinguetur (exuretur) candela nea die Kerze wird mir gleich ausbrennen, azonnal elég a gyertyám. hňest, bňetel, hňetem, V. I. imp. hnet: premere, drücken, nyomni, szorítani. Syn, omis

nat

nat, obgedat, tlačit. boh. hňísti. Čižma ma hňete: cothurnus mihi calcem premit, die Tschisme drückt mich: nyom, szorít a' tsizsmám. To ma Hňete, a tlačí: hoc mihi curae, cordique est. Id me anxium, sollicitumque reddit, tenet das macht mich bange (ängstlich): ez búsittya fejemet. Cloweče mizerní s chudobneg materi načo si na Swete, te8 ta wsecko hnete. 2) depsere, subigere farinam, massam: kneten, gyürni, dagasztani. Syn. mésit, misit, zarábať.

:

Snetek, tku, m. scrupulus Solin. scrupus Petron. i, m. spißiges Steinchen, das im Schuhe drückt: tsizsmába (tzipellőbe, saruba) eső láb-sertö követske. Syn. Cáhnetek Ominek. 2) id, quod affligit, angit, premit, sollicitum reddit, inquietat etc. scrupulus, anxietas, dubietas, sollicitu

do, impedimentum etwas Drückendes, Scrupel, Bedenklichkeit, Unruhe, beunruhigender Zweifel, Furcht, Sorgfalt, Schwierigkeit: az, a' mi szorongat, vagy sérteket, szorongatás, baj, gond, akadály. Náhnetek (5ňetek) Swedomá: conscientiae scrupulus, Gewissens zweifel Aengstigkeit des Gewissens: Lelki-isméretnek szorongatása (furdálása). Welmi mali (maličkí) 5ňetek wezi: scrupulus tenuissimus residet Cic Sňetek nekomu whodiť (uciňiť): scrupulum alicui iniicere Cic. Jemanden Scrupel verursachen, beibringen: gondot adni valakinek az elméjére. 508il sem mu 5ñetek: inieci scrupulum illi, ich verursachte ihm eine Serupel, gondot adtam az elméjére Par.

Páp. 5ñetel minet: Scrus
lum eximere Plin. Ep.
pel benehmen, elméje nehe
ségét el-hárítani Par. P
On bol w teg Weci 5
(Prekazitel): is fuit in ea
scrupulus, er verhinderte
Sache, ö vólt abban a'
logban akadály. Domácí 5
tek tagit, zatriwat: scrup
lum domesticarum occupat
num occultare, die bius
Unruhe verbergen, házi be
el-titkolni. Bez Sáhne
(5ňettu): sine scrupulo (
lum. ohne Bedenken, min
tétovazás nélkül.

Hňetení, á, é, p. c. press

a, um: gedrückt, nyomattato szoríttatott. Syn. obgeda

omínaní, tlačení. 2) depst

subactus gefnetet, gyúrt

gasztott, dagasztatott. S méseni, miseni, zarában Sňeteňí, á, n. pressio, nis.: pressus, us, m, das Drift, nyomás, szorítás. Syn. dáňí, Omínáňí, Tlain. depsitio, depstio, suba das Kneten, gyúrás, dags tás. Syn. Méseni, Misa mise Zarábání. 5ňetinka, i, f. species past lorum: eine Art Kuchen, p gátsa neme. hnetnúť, tnul (tel) tňem, V. imp. tní: de uno actu: " bnest. Sňew, u, m. ira, iracu dia, cholera, furia, ae,↳ fremitus, us, m. furor, is indignatio, nis, rabies, der Zorn, Unwillen, Grimm das Gift: harag, méreg, bas szonkodás, agyarkodás, hösség, mérgelödes. Syn. 5 wáňí, 5ňewliwost. Do 5 wu príwest i. e. rozhnew nekobo: iram (stomachum. bilem) alicui movere, irrite

re,