ňe. † honosní, á, é, adj. v. pɔchwalowni. t gonosnost, i, f. v. Pochwas lownost. † 5onosowáňí, n. v. Pochwas lowáwáňí. + honosowati se, owal se, ugi (u) se: v. pochwalowawat sa. 5ont, u, m. Honth, oppidum: Hont, ein Städchen in Ungarn: Honth, mező városka. hontantí, á, é, adj. 5ontan. Páp. bagozás, ügyzekedés, üd- † honosne adv. v. pochwalowzekedés. Syn. Čubčeňí, Lepeňí, Pfeňí. vulg. 5onádání. oni, now, m. pl. v. 5on 3 Nro. Conič, a, m. v. 5onec. oničí, á, é, adj. v. hončí· oňit, it, ím, V. I. imp. hoň: agere, agitare, pellere, impellere: treiben, in Bewegung fegen: hajtani kergetni, üzni. Syn. 5nat. 2) agere, agitare, insectari, persequi, propere insequi: jagen, machen, das etwas flieht, oder läuft, nachlaufen: hajtani, kergetni, üzni, utánna futni, nyomozni, nyomon menni, sarkába hágni. Syn. ft'ihať, dost’íhať, dost’ihowať, nahánať, prehánat, flačiť, za ňetím ist (utetat.) 3) venari, agere (agitare persequi) feras: das Wild jagen, hehen: vadászni. Syn. Lowit. boh. stwati. II. rec. bonit sa o psow, woltow etc. catulire Varr. Laber. subare, adpetere venerem, prurire, grassari, discurrere de canibus, Lupis, etc. fich nach der Begattung fehnen, sich begatten, ranzen von den Hündinnen, Schafen, Hunden, und Wolfen: bagozni (bagzok) bagzódni, koslatni (tok) Pár. Pap. bagzani üdzekedni a' kutyakról, farkasokról juhokról. Syn. čubit (čubčiť, lepit, psít) sa, lepnúť vulg. bonáckať sa. oñitel, a, m. v. 5onec. oňíwáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. ońíwať, al, ám, freq. ex 50ňít. II. rec. honíwat sa: freq. ex honit sa. 5onom instrum. vulg. pro 5onem: v. 5on. 5onosení, n. v. Pochwalowáňí. - honositi se, il se, im se: v. pohwalowat sa. sta Stolica, Mala, i Wel= tá: Comitatus Nagy et KisHonthensis: die Groß-und Klein» honter Gespanschaft : Kis és Nagy Hont Vármegye. hop, interj. exult. age! eia! heia! Ter. Virg. Plin. Ep. hui! evöe! hei! heida! heise! ich! je! alles! ehja, ohja, háj! haja, hop. Syn. hip, hopsa, hop. sasa, hup. 5op Chlapci! eia (agite) pueri! heisa Knaben! ehja gyermekek! Prov. Do kas nepreskocis (esče s nepreskočil) Gárek, nepowedag, hop! Cepredáwag kozu z Med. wesa (3 Wlka) prw, nežli si ho zabil: ante victoriam triumphum (encomium) ne canas : man muß nicht ü ber eine Sache disponiren, die man noch nicht hat: nekiálts még hoppot, mert még által nem ugrottad az árkot. Akkor kell mondani, hop! mikor által ugorjuk az árkot. Akkor mondd hop! ha által ugrod az árkot. Esčesi nepres skočil, a us powedaf, hop! Esčesi Medweda (Wlka) nezabil, aus kozu predáwas. Prw tozu predáwás, nežlis med wesa zabil. uf kožu predá. wás, a wik este za Sumni: ante victoriam triumphum canis. Priusquam mactaris, excorias Bbb 2 corias Eustathius. Praepostere facis. Actum agis. Ante lentem auges ollam: du ver kaufst die Bärhaut, ehe noch der Bär gestochen ist: meg sem fogtad, s immár mellyeszted Pár. Páp. Még nem fogtad meg a' mádarat, és már-is mellyeszted. hopsa! hopsasa! interj. idem. 5or, u, m. moeror, dolor, is, m. moestitia, tristitia, ae, f. Schmerz, das Leid, Betrübniß, Gramm: bú, bánat, fájdalom, keserűség. Syn. Soretowání, Lutání, Lutost, Žál, Za lost'. 5or dostať (cítiť) od nečeho accipere (capere) dolorem a re: Schmerz bekommen, empfinden: valamin (rajta) búsúlni, bú-bánatban lenni. 5or činiť, prinásať, robiť: dolorem adferre (causare, facere), esse dolori; Schmerz verursachen: búsítani, keserüséget okozni, bú-bánatot hoz→ ni. Od 5oru hinút: moero-, re (dolore) confici, perire: vor Leid vergehen, bánattyában veszni, fogyni. O8 5oru mluwit newesel, nemohel: prae moerore loqui non poterat, vor Leid konnte er nicht reden, a' nagy keserűség miatt nem szólhatott. gora, i, f. mons, tis, m: al pes, is, f. der Berg das Gebir ge, die Alpe: hegy, havas. Syn. Wr. boh. Gura. Rrálowá 5ora: mons Regius, in Scepusio: Königsberg in Zipfen, király-hegy, szepességben. Winičná Hora: v. Wis nica, Winohrad. Pl. Nom. 5ori, gen. 5or: montes, ium, m. alpes, ium, f. pl: das Gebirge Alpengebirge, die Alpen, hegyek, havas. havasok. Bi. lé gori: albi montes, albae alpes: Weißgebirge, fejér he 1 gyek. Solé (bez Stromow,: Lefow) Wrchi, 5ori: calz alpes, tonsi montes: fahle B ge, ohne Bäumen, und W dern: kopasz (fáktól, és e döktől üres) hegyek, hav sok. Snežné Sori: alpes Vosae, Schneegebirge, hav hegyek, hávasok. Stále, dluhé (medzi sebú spogeni 5ori, t8e geden Wrch po d hém ise: iuga montium La continuae sylvae, et mont hangende (stästs aneinander ho gende) Gebirge, und Wil állandó, hoszszú, sok más mellett - való heg és erdők. Staré Sori, stečko: v. 5ori. Okolo : circa (intra) montes, dem Gebirge, hegyek ki Horám Chlapci! t 50 kdo swim (si) trúfá Nche Prov. Nescaft'i po Lusot, po horách bosi: fata D montes, sed homines manent; das Unglück trifft die Mensc nicht die Gebirgen: a szere tsétlenség éri az embereke nem pedig a' hegyeket. 35 (medzi gorami wichower Clowet, ex quercubus ac xis prognatus, ein Wildmar ein wilder Mann: fától szakaember. 2) i. e. wrchowitis sylva montosa, der bergige die Waldung: hegyes er Prov. Drewo do goti wo v. Dunag (do Dune wodu nosit.) Gá do S ri nepog8em, Drewo ti nebusem, Drewobi ma 3 lo, čibi fa to lubilo? 3) tabulatum superius: der S den oben auf dem Hause: pa lás. boh. gura, Půda. Horáček, čta, m. oresitroph i, m. der Berghund, hala (hegy, havas) kutya horní (lesni) Pes. 2) dem. ex 5otát: v. Sorňáčeť. joračka, i, f. v. 5ornáčka. sorát, a, m. v. 5orňát. Sorár, a, m. sylvanus, saltuarius, i, m. magister (praefectus) sylvae, saltus, rei saltuariae, montium: der Förster, Forstmeister, Forstbereiter, Waldmeister, Waldbereiter Hägereiter, Hägebereiter: erdő mester. Syn. 5ágni, 5ágňík, Lesnit, Polesní, Polesnik, þágni (lesní) Pán, boh. Forst. ner. 2) custos sylvarum, Forsts knecht, Forstbedienter, Forst hüter, Waldhüter: erdő tsöz, berek (liget) örző, erdő pásztor. Syn. 5ágni, hágňít w 5ore. orárčin, a, e, adj. poss. sylvanae, der Forsterinn gehörig, erdő mesternéé. Syn. hágňič, čin, lesniččin, polesniččin. vulg. horártin, polesničkin. Zoráreňí, á, n. v. 5orárstwi. porárit, il, im, V. I. imp. ho tat: sylvanum vel sylvarum custodem agere: ein Förster oder Forstknecht seyn: erdő tsö Syn. hágnitow, lesnikow, horárstí, á, é, adj. sylvanos horúco, teplo. † horce adv. v. 5otto 1 Nro. horčení, á, é, p. c. amarus factus (redditus) a, verbittert, bitter gemacht: megkeseríttetett. um: 5orčeňí, á, n. acerbatio, ama mesternek vagy pásztornak † horce adv. v. horko 2 Nro. lenni. Syn. hágňičiť, hágňitował polesničit polesnikował. 5orárka, i, f. sylvana, saltuaria, ae, f. sylvani uxor: die Försterin, Forstmeisterinn, Forstbereiterinn, Hägereiterinn, Waldmeisterinn, Waldbereiterinn: erdő mesterné, erdő mester felesége. Syn. 5ágná, Ságňić. ta, Lesnička, Polesná, polefnička. 2) sylvarum custodis uxor, Forsthüterinn, Hi gehüterinn, Waldhüterinn: erdö pásztorné, tsözné. * horárkin, a, o, adj. poss. v. horárčin. horárow, a, e, adj. poss. sylvani, saltuarii: dem Waldmeister gehörig, erdő mesteré. ricatio, nis, f. das Berbittern, die Berbitterung: keserítés. gorčica, i, f. sinaapi indecl. n. sinabis, is, f. Plin. H. N. Plaut. der Senf vulg. Senif: mustár. boh. 5orčice. Bilá gorčica, alba sinapis: weißer Senf, Rauhen: fejér mustár.. černa horčica, sinapis nigra Linn. sinapis officin, schwarher Senf. fekete mustár. Planá gorčica: erysimum offici na nale Linn. Schüttsenf, vad (erdei) mustár. Borčice, f. idem. Horčiční, á, é, adj. sinapeus, a, um: von (aus) Senf, fens fer: mustári, mustár - magi, mustárból vagy mustár magból való. 5orčični Flagster (horčičná kasa, horčičné Tefto): sinapismus, i, n. Coel. Aur. Senfpflaster, Senfum. schlag, Senfteig, Senfbrei zum Umschlagen: mustárból tsináltt ember börét fel hójagosító orvosság, mustár flastrom. 5orčiční Mlin: mola manuaria molendae sinapi, Senfmühle mustár kézi malom. 5orčičná Poléwka: ius e sinapi, Senf brühe, mustár leves. gorčičná tafa: puls de sinapi, Senfbrei, mustár kása. 5orčičné Semeno (Zrno, Zenko); granum si-napis, Senfforn, Senfkörner, mustár-mag. horčit, il, ím, V. I. imp. horči: acerbare, amaricare, amarum reddere verbittern, bitter mas chen: keseríteni, keserűvé tenni. Syn. hortím činiť. Sore, u, v. 5or. Bore adv. sursum, aufwärts, herauf, hinauf: fel, oda fel, ide fel. boh. nahoru, wzhů= ru. Prečo ale ho weses hore? cur eum sursum ducis? wa= rum führst du ihn denn herauf (hinauf)? miért vezeted ide fel ötet? Sore wif: magis sursum (in sublime), höher hinauf, fellyebb magassabbra. Sore Wrskem bežať: contra montem currere, denn Berg hinauf laufen, hegynek futni. gore znaci: v. horeznačři, Hore Nohami: inverse, pedibus sursum versis, praepostere Cic. umgekehrt, umkehrs ter Weise: viszszáúl, fel-forditva, rendetlenül. 2) supra, superne, superius: oben, fent. oda-fent. boh. nabote. 3' in sublime, in die Hehe, fel. fel- felé. boh. zhůru. 5orec, rca, m. a) menfi gentiana, ae, f. Plin. H.N der Entian, Gentiana crucia Linn. Enzian, Enziankraut, wurzel: Szent László für vagy gyökere, keserû g kér: entzia, dantzia fü. St Gorki koreň. Aliud est man. b) wetsi neb ober borec, Gentiana lutea, c) b niti borec Gentiana Pnevm nathe Linn. d) farlatorib ree Gentiana purpurea Lis größer Entian, nagyobb e fü. 2) acorus calamus, Linn. acorum (acoron), Plin. H. N. calamus and ticus, Calmus, Kalmus ( meiner) gelb, und blauer Shre sárga liliom, sárga vizi Eom, kalmusz Pár. Pap.b vulg. kalmus. † 5očec, tca, m. idem. horedrzanliwe adv. ambition, arroganter, fastuose, inflat, superbe hochtrabend, fe kevélyen, kérkedve, ma hányoképen, kényessen. D gédessen Pár. Pap. büszké hegykén, fel-fuvalkodv nagyra tartva. Syn. hor felne, horenofne, nádhe wisokomiselne. horedržanliwí, á, é, adj. supe bus, fastuosus, inflatus, a bitiosus, a, um; arrogan tis: hochtrabend, stolz: keve fel-fuvalkodott, kérkedéker fen - héjázó, nagyratartó, k nyes, negédes, büszke, heg ke. Syn. boremiselni,boreno nádherní, pisni, wisotomifer 5oreSrzanliwost, i, f. ambitio,i flatio, nis, f. arrogantia, S perbia, ae, f. fastus, us." das Hochtraben, der Stol: k $2 vélység, fel-fuvalkodás, kérkedékenység, nagyra tartóság, kényesség, negédesség, büszkeség, hegykeség. Syn. 5ote miselnost, Sorenosenost, adhera, Rádhernost' ρίφο, Pisnost, Wisotomiselnost'. Soregst, fého m. v. wróňí. horegsi, comp. neghoregsi, superl. omn. gen. v. horní. orekání, á, n. v. 5orekowáňí. orekát, al, ám, V. I. imp. ag: v. horekował. sreknúť, knul (kel), kňem, V. I. imp. tni de uno actu v. horekowat. oretnuti, á, n. v, seq. orekowání, á, n. gemitus, planctus, us, m. lamentatio, nis, f. plangor, is, m. naenia, ae, f. das Wehklagen, kesergés, siralom, siras, siratás, jajgatás, siralmas panasz. Syn. 5or, 5orleni, upe ňí, Zálení, žalostiwi krik. vulg. Lamenteňí, Lamento. wání. Soretowání, n. idem, orekował, kowal, kugem, V. 1. imp. tug: lamentari, lugere, moerere, plangere: weh klagen, siratni, sirni, jaj-szóval sírni, jajgatni, keseregni. Syn. horlit. vulg. lamen. fit, lamentował. - hotekowati, owal, ugi (u) idem. joremiselne adv, elate, fastuose, inflate, insolenter, superbe, animo elato, alto supercilio: hochmüthig, kevélyen, fennyen, fenn- látva, nagyra-vágyva, vágyolva. Syn. horedrzanliwe, pisňe, spis na, wisokomiselne boh. 3pup. ne. horemiselni, á, é, adj. insolens, tis, elatus, fastuosus, superbus, superbia inflatus, a, um: hochmüthig, fenn - lá tó, fel- fuvalkodott, kevély, nagyra vágyó. Syn. horedr Zanliwi, wisokomiselni. boh. 3pupní. 5oremiselní (horedr Zanliwi) Clower: vir alta mente praeditus, en hochmüthiger Mensch, nagyra tartó ember. Soremiselnost, i, f. elatio (inflatio, tumor) mentis, insolentia, superbia, ae, f. der Hochmuth, kevélység, fel-fuvalkodás, nagyra-vágyás, vágyolás vagy akarat Pár. Páp. Syn. 5oredrzanliwost, Wifotomiselnost, pica, Pis nost, pisnota. boh. 3pupnost. goremislení, á, n. idem. horemislet, slel, slím, V.I. imp. fli: superbum (inflatum) esse, altos spiritus gerere: hohmüs this feyn, kevélynek, fel-fuvalkodottnak lenni, nagyra vágyni, vágyolni. Syn. wifotomislet. 5oreňí, á, n, ardor, is, m. horení, adj. omn. gen. v, hor- borenosne adv. v. horedržanliwe. horet, rel, rím, V. I. imp. hor: ardere, aestuare, calere, fervere: brennen (neutr), heiß (glühend) seyn: hévülni. Wnútri (znútra) horet, zapalením bit: interne aestuare, calere: hißig seyn inwendig, hévülni, hevesnek (melegnek) lenni. 2) ardere, uri, flamis absummi (consummi): brennen (neutr), von Flammen verzehrt werden, égni, tüzzel (langgal) emésztetni. Dre wo |