práwaňí. vulg. Sutoroni, Wraweni. joworit, il, im, V. I. imp. wor: loqui, fari, sermocinari: reden, sprechen, discuriren, wenn viele laut untereinander reden: beszélleni, beszélgetni, szóllani. Syn. mluwiť, rozpráwat, wipráwał, vulg. hutorit, wrawet. Prov. mnoho slis, mnoho wi8, málo howor: audi, vide, tace: hör, sich viel, und bleibe still: sokat hally, láss, keveset szólly. 5owor, Ebatalegyek! 5owor, Ebadta, howor; r-a,-ra, mond - rá.

howoriti, il, ím: idem. oworíwáňí, à, n. Nom. Verb. ex seq.

woriwat, al, ám, freq. ex howorit.

Sworne adv. affabiliter, discursive: gesprächig, gern mit einander freundschaftlich redend : beszédessen, nyájassan, beszélgetve, nyájas beszéddel. Syn. rozprawne, zhoworne. 2) loquaciter, garrule, vocaliter, clamose: gesprächig, plauderhaft: tsatsogva, trétsülve, petyegve, nyelvessen, szavattyússan. Svn. gazične, klebetňe. sworni, á, é, adj. affabilis,

e; discursivus, a, um: ges sprächig, gern mit andern freundschaftlich redend: beszédes, nyajas beszédü, nyájasan beszélgető, a' ki szeret beszélgetni. Syn. rozpráwni, showorni. 2) loquax, dicax, cis; vocalis, e; garrulus, clamosus, a: um gesprächig, plauderhaft: tsatsogó, petyegö, trétsülő, nyelves, szavattyús. szavattyús. Syn. gazični, klebetní. owornost, i, f. affabilitas, tis, f. discursiva natura, discursivus modus: die Gespächigkeit, gesprächige Eigenschaft (Beschaf=

fenheit): beszédbéli nyájasság beszédesség, nyájas beszéd (beszélgetés.) Syn. Rozpráwnost, Zhowornosť. 2) loquacitas, dicacitas, garrulitas, clamositas, vocalitas: Gespächigkeit, Plauderhaftigkeit: nyelvesség. szavattyússág, petyegö (tsátsogó) természet, Syn. Gazičnost, klebetnost.

5ra, i, f. lusus, us, m. ludus, i, m. das Spiel, játék. Syn. gračka. Nekomu zlu 5ru robit, zle zahrať: aliquem in fraudem inducere, Jemanden ein böses Spiel machen, anstel= len: szomorú (jaj) nótát pendíteni valakinek. Babsta (na flepu Babu) 5ra: v. slepá Baba 6) Nro. Raretňá (kartowa, na karti) 5ra: lusus chartarum (scidarum) lusoriarum: Kartenspiel, kártya játék. olko wá (na kolFi) 5ta: lusus pyramidum, Kegelspiel, Kegelscheiben: kugli zás kugli játék. tockowá (kostkowa, na kodi, w kost ti boh. w tutki) 5ra; i. e. Edo wiceg wihosí (uwrhňe): alea, lusus aleae, lusus tesserarius (talarius), ludus ossiculorum, plistopolinda: das Würfeln, Würfelspiel, Deckenwerk, der die meiste Augen trift: kotzka játék, kotzkázás, ki többet vet. Lob do wá (na Lobdu, boh. na Mič) Gra: lusus pilae, sphaeromachia: Ballspiel, Ballenspiel: Iapta játék. Orechová (w Orechi, do Dolku) 5ra: omilla, tropa: Nußspiel, Grübeln mit Nüssen: dió játék. Sachowa (na Sach) 5ra: ludus latrunculorum, Schachspiel, sach-játék, hegyes szék játék. Wrbchabňá (Samowa, ostablowa, na Dámu, na Dwanást tas mentow, na Wrhcab, bok.

wrh.

wracabňí: w Wrhcabi) gra: ludus calculorum (scriporum): Brettspiel, das Spielen im Brette mit Damensteinen, oder Würfeln: ostábla (vörfölye)-játék. 2) fabula, ae, f. ludus, drama, atis, n. Schauspiel, komédia - játék. Wesela (kratochwilná, s kratochwilním a wéfelim Stončením) 5ra: comoedia, Lustspiel, Komödie, Spiel mit einem fröhlichen Ausgange: vigasságos komédiajáték. Smutná (ze smutním Stončením) 5rà: das Trauerspiel, Spiel mit einem trau rigen Ausgange: szomorú - játék, mellynek szomorúság a' vége. 3) iocus, i, m. Spiel, Scherz, Spaß, Schöckerei: játék, tréfa. Syn. Zart, Spás. Stab, u, m. carpinus, i, f. et carpinus betulus Linn. die Hagebuche, Weißbüche, der Hornbaum: gyertyán - fa Par. Páp. Syn. bili But, hrabowi Strom, boh. 5abr.2) v. hrabowé Drewo. Aliud est Cer et polňí Geseň.

Stabač, a, m. rastrator, is, m. colligens (cumulans) foenum, collector foeni: Recher, Heu auffänger: széna takarító (gyűjtö) gereblyélö Par. Páp. boh. Úhrabač.

hrabaččín, a, e, adj. poss. col

lectricis foeni, rastratricis : der Recherinn (Heuauffengerinn) gehörig gyüjtönéé, gereblyélönéé, széna takarítónéé (gyüjtönéé.)

hrabací, á, é, adj. rastratorius, a. um: zum Rechen gehdrig, gereblyélő, gereblyéléshez való. 5rabacé (fenné) Widli: rastratoria (foenaria). furca, Rechengabel, gereblyélö vella, széna - villa.

Srabačka, i, f. rostratrix, colletrix foeni: Recherinn, Heus

br

auffängerinn ; gereblyélóné
gyűjtöné, gereblyélő aszszony
széna - takarítóné (gyújtone
2) tempus colligendi foen
Heurechenzeit, széna - gyűjte
(takaritás) ideje. 3) v. 5 t
báňí.

hrabacow, a, e, adj. poss. rastr

toris, collectoris foenari: St dem Recher gehörig, gyüjte, gereblyélöé.

hrabaní, á, é, p. c. collectas rastratus, a, um: gerecher gyüjtött, gyüjtetett, gereblye teteit. 2) vulg. v. breban. Stabáňí, á, n. rastratio, c lectio foeni: das Rechen, ha auffangen, die Rechung: g tés, gereblyélés Par. P széna-takarítás (gyüjtés.) Sa 5rabačka. 2) vulg. v. Stebis hrabat, bal, bem, V. I. in hrab, Seno: rastrare, com pilare, rastro (rastello) co ligere foenum:`rehen, h auffangen: gereblyélni (le gereblyével gyüjteni, tak tani szénat Par. Pap. S zhrabať, zhrabował, zhrna. Prov. Pifet wázať, Wod brabat: actum agere. Aquam scindere. Aerem verberare. Aethiopem lavare. Scopulis canere nichts ausrichten, w nüße Sache machen: ́ héjában fáradni. taždí pod seba hre be. Raždě Stable pod sebe hrabú: omnes, quae sna sunt, quaerunt. Amor incipit ab ego Omnes sibi melius esse malunt, quam alteri: ein jedet liebt sich selbst am meisten, kiki magát leg jobban szereti. Minden kéz (minden ember keze) magához görbe. kiki a' maga fazéka mellé szit. 2) vulg. v. hrebat.

5rabáwáňí, n. Nom. Verb. es seq.

5

Srabelki, lek, f. pl. dem. v. Grablički. hrab'enčín, a, o, adj. poss. v. groféin.

5rab'enta, i, f. v. Grófta. tabi, á, n collect. carpini, betuli, carpineae arbores : die Weißbüchen, Hagebüchen, Hornbaume: gyertyán fák. Syn. Stabi, bow, boh. Gabri. rabina, i, f.v. hrabowi 5ág, et brabowe Drewo. rabti, tow, m. pl. v. Uhrabki. rable, bel, f. pl. rastrum, i, n. pecten, inis, m. der Rechen, Harken; gereblye Pár. Páp. boh. Stáb'e.

tablice, lic, f. pl. na tosi : merga, ae, f. Colum. Plaut. Getreidegabel, wodurch das abgemähte Getreid in Haufen ge= bracht wird: fa-vidla, mereklye, kasza - gereblye. rablički, ček, f. pl. dem. ex 5table: rastellum, rastrellum, i, n. der kleine Rechen, Karst: gereblyétske Pár. Páp. Syn. Stabelti. 2) dem. ex Grablis ce: mergula, ae, f. das Ge= treidegabelchen, mereklyétske, kasza gereblyétske. Srablisco, a, n. stylus (manubrium) rastri, die Rechenstan= ge, gereblye - nyél (nyele. ) Srablisko, a, n. idem. rabowí, á, é, adj. carpineus, de carpino betulo: weißbüchen, hagebüchen, hornbüchen; aus (von) Weißbüchen: gyertyán-fából való boh.habrowi. Aliud est cerowi. Srabowí Ság: carpinetum betulinum, Weißbüchenwald, gyer

tyán-fa termő hely, gyertyán-fa erdő. Hrabowe Dres wo, carpineum betulinum lignum, das Weißbüchenholz, Has gebüchenholz, Hornbüchenholz, hornbäumenes holz: gyertyánfa. Syn. 5rabina, Grabowina. Grabowina, i, f. v. hrab owi 5ág, et hrabowé Dre

wo.

† grabstwi: n. v. Grófitwi. 5ráč, a, m. lusor, is, ludio, nis, m. Spieler, z. B. mit Karten, oder sonst zum Zeitvertreibe: játszó, játékos. 2) histrio, nis, actor, is, m. Spic= ler, Acteur, Kombdiant, Hanswurst: komédia játszó, komédiás ember. Syn. komediant. 3) canens, musicum instrumentum pulsans, tis, musicus i, m. Spieler, oder auf Instrumenten spielt: muzsikáló, muzsikás, hegedüs, hegedülő vagy. lantoló. Syn. gudec, vulg. Muzikant. † 5ráč, e, m. idem. hráččin, a, e, adj. poss. lu

dentis feminae der Spielerinn gehörig, játszónéé, muzsikásnéé.

grach, u, m. pisum, i, n. die Erbse, borsó, kerti-borsó. Pl. Nom. Stachi, gen. chow: pisa, orum, n. pl. die Erbsen, borsó, borsók. Cukrowi 5rach: sachareum pisum, 3us cfererbse, tzukor borsó.- Cwerglowi grach: pisum pigmaeum (pumillum), Zwergerbse, seggen üllö borsó. Otú. pani 5rach: pisa leptoloba, Erbse ohne Häuteln, héjatlan borsó. Strkawiční 5rach: v. Slowence: Turecki (wla= sti) grach: v. Dluhá Fizula.

Wiči grach: ervum, ervillum, i, n. ervilla, ae, f. Erva ervilia Linn. Roßwicke, vad borsó, lednek. Syn. Ledník.

grach.

grac.-Zelení grach: pisum viride, grüne Erbse, zöld borsó. Prov. Gako na Stenu grach: surdo canis fabulam. Non profecturis littora bobus aras. Uter tingeris, sed mergere nemo valebit. es hilft keine Sache bei ihm. Er läßts zu einem Ohr ein zum andern aus: falra hányod a' borsót. Siketnek mondasz mesét. A' borsót akár mint hányod a' falra, reá nem ragad. Akár mint hányd a' borsot a' falra, de nem ragad rajta Pár. Páp. v. hluch'. Čert na ňem grach mláfil: est valde variolatus, er ist voller Narben in Gesichte nemm lich von den Blattern: igen rippatsos, ripantsos. Čistotní gato grach pri Ceste: v. čistotní 3 Nro. -- grach s kožčičkú nadúwá, bez kožki ( kožčíči) Chut dawá: pisum est inflativum cum pellibus, atque nocivum; pellibus ablatis sunt bona pisa satis: die Erbsen mit Häuteln blähen auf, ohne Häuteln sind sie gesund ge= nug: héjas borsó fel fuvó, s' fosó, de héjatlan elég jó (de ha héjatlan a' hasnak jó.) + 5rác, u, m. idem. hrachowi, á, é, adj. piseus, pisaceus, a, um; e pisis; von Erbsen, borsós, borsóból-való. 5rachowá Polewka: iusculum pisaceum, Erbsensuppe, borsó leves. grachowina, i, f. stramen pisorum, das Erbsenstroh, borsó szalma. Hrachowisto, a, n. pisetum, i, n. ager pisis consitus: das Erbsenfeld, der Erbsenacker: borsó termő föld. t5rachowiste, n. idem. Sračka, i, f. lusus, us, m. lu

dus, i, m. Spiel, oder Spaß, Scherz, was keine Mühe macht:

játék, játszás, tréfa, tréfálo-
das. Syn. 5ta, vulg. Jhraika.
2) res lusoria, das Spielzeug, já-
tékhoz való eszköz. Pl. Nom.
grački, gen ček etc. res lu-
soriae, gerrae, arum,
f. pl.
crepundia, orum, n. pl. pict
zeug Spielwerk: gyermek j
ték. v. 5rtawka. 3) parva res,
nuga, lusus: pielwerk, Kla
nigfcit: játék, kitsinység, tse-
kélység, tsekély dolog. Syn.
Pletka, Sepletina.

hráčka, i, f. ludens (canens) fem.
Spielerinn, játszó (ját kos)
aszszony, játszóné, játékosn
hráčow, a, e, adj. lusoris (c-
nentis), dem Spieler gehen,
játszóé, játékosé.
hráčtwi, á, n. lusus, professi
lusoria, die Spielerei, das Spo
len: játszás, játékoság. Sa
grání, gráwáňí.

5tad, u, m. castrum, castel

lum, i, n. arx, cis, f. te Festung, Burg, ein befestigter Ort, Schloß: vár, kastély. Sv. Eastil, Pewnost', Zámek. 2) sepes, is. f. der Baum, sövény. Syn. Gradba, gradza, Plot. Plur. Nom. Stasi, gen. dow etc. 3) grando, inis. f. die Schloßen, Schauer: jég essó. Syn. kamen.

5rada, i, f. pod Powali: transtrum, i, n. trabsversa (transversa): der Querbalken, Zwerchbalfen: mester-gerenda, kereszt-gerenda. SyT préční Trám, vulg. Tragát, boh. Rest, Trampota. Pod krowná (pod krowem) Steda: columen, inis, n. Vitruv. der Tragbalken, oberster balken Pfeiler, die Stüße: felső gerenda, gyámol. támasz. Syn. pod Frowňí Trám. boh. Rest pod krowem. 2) v. Gra8ba. † gradba, i, f. v. seq. 5rasba, i, f. cinctura, ae, f.